Magyartanítás 1999/2.

Magyar irodalom a Világhálón

Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.iif.hu)

Az Internet egyik szinte teljes egészében a magyartanároknak szóló területe a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Hányan álmodozunk arról, hogy végre legyen egy olyan könyvtár, amelyikben minden megvan, és mindig hozzá is lehet férni, a könyveket soha nem lopják el, nem vesznek el, nem felejti el senki visszavinni a dokumentumokat. A mai könyvtári viszonyainknak szinte minden problémáját megoldhatja az internetes könyvtár. A Magyar Elektronikus Könyvtárral végre született egy olyan könyvtárunk, amelyik házhoz jön (ti. számítógéppel elérhető), és a szövegeket szabadon felhasználhatjuk tanítási célokra is.

A Magyar Elektronikus Könyvtár honlapját (www.mek.iif.hu) felkeresve még nem is kell rögtön elkezdeni a könyvtárazást, hanem érdemes néhány percet szentelni a képeknek. Megtekinthetjük tizennégy szép magyar könyvtár képét, és a gyönyörködés mellett a képre kattintva eljuthatunk a bemutatott könyvtár honlapjához, ahol a legfontosabb információkat megtudhatjuk. Játékos bevezetés lehet a könyvtári kultúrába a MEK honlapja, hiszen itt minden olyan ismeret megtalálható, ami a könyvtárakkal összefügg. Megtaníthatjuk a számítógépes katalóguskezelést, ami azért is fontos, mert már alig van olyan nagy könyvtár, ahol ne lenne számítógépes katalógusrendszer. A honlap látogatója rájöhet, hogy a könyvtár nemcsak kölcsönzésre használható. Itt minden információ egy helyen hozzáférhető mindenki számára, viszont ezek között az információk között elvész az, akinek nincs meg a kellő háttérismerete, akinek nincs meg a kellő szelekciós készsége, aki nem látja át a könyvtárak rendszerét. A MEK-ben mindez megtanulható, és ráadásul el sem kell menni, nem kell a szorongó diáknak a könyvtárost kérdezgetnie, egyszerűen böngésznie, kutakodnia kell a számítógép előtt. Az egész internetes kultúrának a kutakodás, a megfelelő háttérismeretekre alapozó szelektálás a lényege.

A MEK általános leírásában a következőket olvashatjuk:

MIT KÍNÁL A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR AZ OLVASÓKNAK?

- Egy helyen, témák szerint rendszerezve megtalálható benne az Interneten és más számítógépes adathordozókon publikált magyar szak- és szépirodalom legjava. Több mint 2400 dokumentum: könyvek, verseskötetek, tanulmányok, oktatási segédletek, konferenciaanyagok, szótárak, térképek stb. A klasszikus és modern szépirodalom a gyűjteménynek mintegy felét teszi ki, a szakirodalmi rész pedig a műszaki, a társadalom- és a természettudományok szinte valamennyi területét lefedi.

- A MEK-ben archivált dokumentumokat könyvtárosok válogatják, katalogizálják és szükség esetén javítják, illetve korrektúrázzák is a szövegeket.

- A gyűjteményben számos olyan mű van, amelyeket kizárólag csak a MEK szolgáltat, mert tulajdonosaik kifejezetten a könyvtárnak ajánlották fel őket, vagy mert az eredeti megjelenési helyükön már nem elérhetők.

- A dokumentumok a lehető legegyszerűbb és könnyen letölthető formátumban vannak, s a könyvtár olvasói többféle, gyors és jól áttekinthető kezelőfelület közül választhatnak.

- A MEK saját állományának építése mellett egy ún. "virtuális könyvtárban" gyűjti a magyar könyvtárak, az elektronikus szövegarchívumok és újságok, a levelezőlisták és az internetes keresőrendszerek elérési címeit is; továbbá virtuális kiállításokat rendez tudományos és irodalmi témákban; valamint on-line tájékoztató szolgálatot tart fenn, ahol bármilyen információ kérhető a könyvtárosoktól.

- A MEK valamennyi szolgáltatása nyilvános és ingyenes minden Internet-használónak, a világ bármely részéről.

Mindezekből azt tartom a legfontosabbnak, hogy ami a MEK-ben megvan, az tényleg megvan, azaz állandóan és mindenki számára hozzáférhető. A szövegeket mindenki kimentheti a saját számítógépére, és szabadon használhatja, olvashatja, részekre szedheti, elemezheti. A MEK katalógus- és keresőrendszere segítségével a teljes szövegállományban kereshetünk szerző, cím vagy kulcsszó alapján. Ezeket a szempontokat akár együtt is használhatjuk, megkereshetjük például Ady életművében a legfontosabb kulcsszavakat tartalmazó műveket, és ez csak egyetlen ötlet. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az elektronikus keresőrendszer nem elég áttekinthető, kicsit nehézkes a használata a laikus számára, de egy kis kísérletezgetéssel mindenki rájöhet a működési elvre.

A Magyar Elektronikus Könyvtár a következő tudományterületekről gyűjt: természettudományok, műszaki tudományok, társadalomtudományok, humán területek, kultúra, valamint találhatók még kézikönyvek és egyéb szövegek. A magyartanárhoz közelebb álló, szépirodalmi adatbázisban nagyon sok szerzőtől találhatók művek, a legfontosabb szerzők és művek már most is megtalálhatók, bár az adatbázis folyamatosan bővül. A nagyon hosszú sorból csak néhány példa: Zrínyitől megvan a Szigeti veszedelem és az összes verse, Szerb Antaltól az Utas és holdvilág, de Ady verseit és Jókai regényeinek egy részét is megtalálhatjuk. Felvetődik a kérdés, hogy ki fogja elolvasni A kőszívű ember fiait a számítógép előtt ülve. Nyilván kevesen vállalkoznának erre, de - feltehetően - nem is ez a célja az összeállítóknak, ezek a szövegek a feldolgozás, az elemzés alapjai lehetnek. Hozzá lehet tenni, ki lehet emelni a szövegekből bármit, kiválaszthatunk, kinyomtathatunk részeket, bevihetjük az órára. Egyes fejezeteket saját szempontjaink alapján csoportosíthatunk, és összekapcsolhatunk olyan szövegrészleteket, amelyek nagyon távol vannak egymástól az eredeti szövegben. Óriási előnyük tehát a Magyar Elektronikus Könyvtárban található szövegeknek, hogy "szétszedhetjük" a műveket, szabadon elemezhetjük őket.

A MEK megadja azt a biztonságot, hogy megtalálhatunk mindent egy helyen, mindenki szabadon hozzáférhet írott nemzeti kultúránkhoz nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is. Csak egyetlen komoly hibája van a Magyar Elektronikus Könyvtárnak: az, hogy még nincs fönt a hálózaton a teljes magyar és világirodalom.

---

Digitális Irodalmi Akadémia

Az Interneten is olvashatók lesznek a legjelesebb kortárs írók, költők művei, hiszen tavaly nyár óta már 39 alkotót választottak a Digitális Irodalmi Akadémia halhatatlan tagjai közé. A honlap várhatóan a Neumann Kht. internetes oldalai között lesz megtalálható, és az első művek előreláthatóan április végén, május elején lesznek olvashatók a Világhálón. A szerkesztők most tartanak a honlap tervezési munkálatainál, és a számítógépre vitt szövegek ellenőrzésénél. A Károlyi-palotabeli Magyar Irodalom Házának ezzel a kezdeményezésével megfelelő díjazás ellenében a legjelesebb irodalmi személyiségeinket próbálják publikációs lehetőséghez juttatni, hiszen a szerzők, illetve az örökösök hozzájárulásával a kiválasztottak műveit közzéteszik az Interneten. Ezzel hírnevet, bevételt és megszólalási lehetőséget szerezhetnek a Kossuth-díjas és a babérkoszorúval kitüntetett íróknak, költőknek. Ezzel a lehetőséggel az Interneten nemcsak hazánkban, hanem az egész világon is olvashatják a műveket. A Nemzeti Kulturális Alap mecenatúrájának köszönhetően szerződést kötnek az irodalom jeles képviselőivel, és a mindenkori minimálbér négyszeresének megfelelő havi összegért valamennyi eddig megjelent, és ezután publikálandó mű rákerül az elektronikus adatbázisra. Az ily módon digitális úton halhatatlanná tett irodalmi társulás a kortársak közül évente egy költőt vagy írót és öt posztumusz halhatatlant választ tagjai sorába.

Megfestetik a digitális irodalmi akadémikusok portréit, összegyűjtik a róluk készült fényképeket és ábrázolásokat, a róluk, illetve a műveikről írott publikációkat, s előkészítik az idegen nyelvű fordítások kiadását is. A Digitális Irodalmi Akadémia alakuló ülésén, tavaly augusztusban kiválasztották az első öt posztumusz tagot Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Mándy Iván és Illyés Gyula személyében. Rajtuk kívül a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai a következők:

Ágh István Juhász Ferenc Orbán Ottó
Bertók László Kányádi Sándor Parti Nagy Lajos
Bodor Ádám Kertész Imre Petri György
Csoóri Sándor Konrád György Rákos Sándor
Dobos László Kuczka Péter Rakovszky Zsuzsa
Esterházy Péter Lakatos István Sánta Ferenc
Faludy György Lászlóffy Aladár Somlyó György
Fejes Endre Lator László Spiró György
Gyurkó László Lázár Ervin Sütő András
Gyurkovics Tibor Méray Tibor Szabó Magda
Határ Győző Mészöly Miklós Szakonyi Károly
Hubay Miklós Moldova György Takáts Gyula
Jókai Anna Nádas Péter Tandori Dezső

Ezzel a folyamatosan bővülő publikációgyűjteménnyel az Internet új arcát fordítja a magyartanárok és az irodalom iránt érdeklődők felé, hiszen a Digitális Irodalmi Akadémia tárházában rengeteg szöveg szerepel majd. Ezekhez a szövegekhez bárki hozzáférhet. Úgy lehet a birtokunkban ezeknek az alkotóknak a teljes eddigi életműve, hogy nem a könyvespolcon gyűlnek a kiadványok, hanem rendszerezve egy hatalmas könyvtárban találhatók meg. Ebbe a látszólagos könyvtárba bárki beléphet, mindig mindent megtalál. Ez már önmagában is elég nagy érték az olvasó, böngésző ember számára, de ezt talán még érdekesebbé teszi az, hogy a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai - mint az a fenti névsorból kitűnik - kortársak. Sajnos, mindannyian tudjuk, hogy a kortársak műveihez igen nehéz hozzáférni, kis példányszámban, raktárak mélyén lapulva, esetleg újságokban és folyóiratokban kallódva találhatunk sok szöveget. Az internetes publikálásukkal pedig legalább hozzáférhetünk majd a szövegekhez, valamint a fellelési helyükhöz. Sok-sok időt és keresgélésre fordított fáradságot takaríthatunk meg a digitális könyvtár látogatásával.

Az olvasók, a kollégák, de talán a Digitális Irodalmi Akadémia soraiba választottak között is akadnak olyanok, akik nem ismerik fel a számítógéppel feldolgozható, Interneten közzétett irodalmi alkotások jelentőségét. Az irodalmi műalkotások, a versek, a prózai művek alkotása és befogadása is hagyományosan összekapcsolódik a kézírással, az írógéppel, a papírral, a könyvvel. Az igazi irodalombarátnak az olvasás és a befogadás élményéhez hozzátartozik a könyv formátuma, a papír tapintása, a kötet illata. Ez az Interneten valóban teljesen hiányzik, viszont a lényeg, a mű ugyanúgy olvasható, csak a képernyőről olvassuk. Ha végre elkészül a honlap, akkor esetleg ki is nyomtathatjuk a szövegeket, és ezzel már a papírról olvasás élménye is adva van. Arról nem is beszélve, hogy a diákok is könnyebben rávehetők egy kortárs irodalmi mű olvasgatására, böngészgetésére, ha azt az Internetről kell kikeresni. Az élmény, az izgalom, a gyerekekhez közelálló technikai közeg - tapasztalataim alapján - segíti, gyorsítja az ismeretek befogadását. Ha csak annyit érünk el, hogy a diákok legalább megkeressenek az Interneten, a leendő Digitális Irodalmi Akadémia oldalain egy-egy kortárs irodalmi művet, már az is eredmény. Ha emellett valamilyen kreatív szövegelemzési feladatot is kitalálunk a diákoknak, mondjuk a legérdekesebb, a számukra legszebbnek ítélt, a legrövidebb vagy a leghosszabb műveket kell kikeresniük, akkor örök élmény marad a legtöbbjük számára a számítógépes irodalomóra. A gyerekekhez közel áll a számítástechnika, ezért az a legjobb, ha ezt a magyartanár is kihasználja.

Mindehhez azonban az kell, hogy az ígéreteknek megfelelően májustól végre csakugyan megtalálhassuk a Digitális Irodalmi Akadémia honlapját az Interneten.

Bódi Zoltán