A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRÉRT
   EGYESÜLET HONLAPJA


A Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület
A L A P S Z A B Á L Y A

 

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) szolgáltatás a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program támogatása mellett 1994 óta annak köszönheti működését az Interneten, hogy több száz önzetlen segítő, így könyvtárosok, számítástechnikusok, egyetemi oktatók, kutatók, hallgatók, írók, költők csatlakoztak a kezdeményezéshez, önzetlen munkájukkal építve és gazdagítva a könyvtár anyagát.

A hálózaton keresztül sikerült eljutni és mozgósítani a határon túli - főként magyar - kollégákat is, akik elfogadták céljainkat, és munkájukkal segítették a MEK bővülését. Az önkéntes mozgalom áldozatos munkájával a magyar klasszikus irodalom jelentős része, a kortárs, a határon túli irodalom, valamint a különböző tudományterületek szakirodalma is megtalálható a gyűjteményben. Az Egyesület ezt a nemes kezdeményezést, az önzetlen munkát kívánja felkarolni, s folytatni szervezettebb keretek között, biztosítva egyúttal a fejlesztés és a szélesebb körű hozzáférés lehetőségét.

 

I. Általános rendelkezések


1) Az Egyesület neve: Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület
Angolul használt neve: Association for the Hungarian Electronic Library
Rövidítetten használt neve: MEK Egyesület
Rövidítetten használt angol neve: AHEL

2) Az Egyesület székhelye:
1827 Budapest, Budavári Palota, F. épület

2/A) A Ptk. 3:5. § d) pontja alapján az Egyesületet létesítő személyek:

Dr. Kokas Károly (alapító tag)
Válas György (alapító tag)
Drótos László (alapító tag)
Moldován István (alapító tag)
Szendi Attila (alapító tag)
Király Péter (alapító tag)
Tóth Beatrix (alapító tag)
Nagy Anna (alapító tag)
Biszak Sándor (alapító tag)
Bánhegyi Zsolt (alapító tag)
Trautmann Györgyné (alapító tag)
Kovály Erzsébet (alapító tag)
Csíky Gábor (alapító tag)
Zimányi Magdolna (alapító tag)
Nyiri Gyöngyvér (Hantosné) (alapító tag - Magyar Máriusné néven)
Kovács Miklós (alapító tag)
Kovácsné Beke Mária (alapító tag)

2/B) Az alapító tagok vagyoni hozzájárulása az egyesületi tagdíj. A tagdíj mértéke 1500,- Ft/év. A rendelkezésre bocsátás módja: befizetés vagy átutalás az Egyesület bankszámlájára.

2/C) Az Egyesület első vezető tisztségviselője: dr. Mader Béla.

2/D) Az Egyesület nem nyilvános tagnévsorát az Alapszabály 1. sz. nem nyilvános melléklete tartalmazza.

3) Az Egyesület célja:

  • a magyar és az egyetemes kultúra, valamint a tudomány alkotásainak elektronikus formában történő gyűjtése és terjesztése a világhálón keresztül, s ezzel az információs társadalom első magyar elektronikus könyvtárának folyamatos építése és fejlesztése,
  • az idegen nyelven, különös tekintettel a nemzetiségek anyanyelvén, megjelenő alkotások hozzáférhetővé tétele elektronikus formában,
  • az elektronikus publikálás támogatása, elősegítése és ösztönzése,
  • közhasznú szolgáltatásainak tagjain túl mások számára történő széleskörű hozzáférésének biztosítása,
  • az ismeretterjesztő, a tudományos munka támogatása.

4) Az Egyesület működési területe:

Az Egyesület működési területe bel- és külföldre egyaránt kiterjed.

5) Az Egyesület pecsétje:

Az Egyesület pecsétjén az Egyesület teljes és rövidítetten használt magyar neve szerepel.

6) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

7) Az egyesület szolgáltatásai mindenki számára egyenlően hozzáférhetőek.

 

II. Az Egyesület céljának megvalósítását szolgáló eszközök

Az Egyesület célját az alábbi eszközökkel kívánja elérni, annak érdekében, hogy a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez hozzájáruljon az alábbiak szerint:

  • a céljait szolgáló dokumentumok digitalizálásának elősegítése, ösztönzése
  • ismeretterjesztő, oktató, szervező és gyűjtő munka végzése más, hasonló kezdeményezésekkel is összhangban
  • elektronikus folyóiratok, elektronikus könyvek gondozása, kiadásukban, szerkesztésükben való közreműködés
  • bekapcsolódás - főleg pályázatok útján - a nemzeti kultúrkincs megőrzése érdekében folyó munkákba
  • tagjainak támogatása ilyen törekvéseik elérésében
  • képzés, oktatás, ismeretterjesztő előadások szervezése, tartása
  • ülések, viták, megbeszélések, workshopok rendezése
  • együttműködés a hazai könyvtári, oktatási és kulturális intézményrendszer tagjaival, kutatóintézetekkel, írókkal, fordítókkal, akik készek együttműködni az Egyesülettel
  • kapcsolatok teremtése és tartása mindazokkal, akik értéket teremtenek a magyar kultúrában és a tudományban, és ezen értékek megőrzésén munkálkodnak
  • az elektronikus kiadásban közreműködők (szerzők, kiadók) számára olyan fórum biztosítása, amelyen ezek az érdekek sokszínűen megjelenhetnek, s kifejezésre juthatnak.

Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekeivel összhangban való végrehajtására.

 

III. Az Egyesület gazdálkodása

1) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Bevételeit elsősorban:

  • a tagok tagdíjai, illetve hozzájárulásai,
  • bel- és külföldi magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek felajánlásai,
  • a tagok, továbbá bel- és külföldi, magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek által az Egyesületnek átengedett vagyoni értékű jogok (pl.: ingyenesen átengedett szoftver, alkotás stb. felhasználási joga stb.),
  • közhasznú tevékenységéhez az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás,
  • az Egyesület saját bevételei, így különösen kamatbevételek, szerződések alapján teljesített szolgáltatások ellenértéke, pályázati úton elnyert támogatások, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  • egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik.

2) Az Egyesület csak közhasznú céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében folytathat gazdasági - vállalkozási tevékenységet, amely tevékenység nem lehet az Egyesület közhasznú céljaival ellentétes, és azok megvalósítását nem veszélyeztetheti.

3) Az Egyesület kezességet nem vállalhat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el, s vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel, befektetési tevékenységet nem folytathat.

4) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt csak a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységeire fordíthatja.

5) Az Egyesület - a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatás kivételével - a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

6) Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatás bárki által megismerhető, s annak odaítélését a Közgyűlés által jóváhagyott szabályzat alapján az Egyesület pályázathoz kötheti. A pályázat azonban nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Ilyen színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

7) Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.

8) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

9) Az Egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

Az Egyesület az előző bekezdés szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a taggyűlés külön felhatalmazása alapján köthet. A határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a legfőbb szerv újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az ilyen tárgyú szerződésben szerepeltetni kell.

10). Az egyesület a mindenki által ingyenesen elérhető digitális könyvtári szolgáltatások fejlesztését és szolgáltatását végzi és támogatja, az 1997. évi CXL. törvény 59-61 §-aiban foglalt szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.

 

IV. Az Egyesület tagjai

1) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

2) Az Egyesület rendes tagja lehet bármely magyar természetes személy, és jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli oktatási, kutatási, közgyűjteményi intézmény, közhasznú társaság, alapítvány, egyesület, köztestület, és más olyan szervezet, amely elsődleges célként nem gazdálkodási tevékenység folytatására alakult (non-profit szervezet), ha csatlakozási szándékát, együttműködési készségét saját maga, vagy az erre jogosult szervezete, képviselője útján kinyilvánította, az Egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismerte el, és tagfelvételi kérelmét az Egyesület erre feljogosított szerve elfogadta.

3) Pártoló tag bármely természetes személy, és jogi személyiséggel rendelkező, vagy nem jogi személy szervezet, aki az Egyesület céljaival egyetért, Alapszabálya előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tagfelvételi kérelmét az Egyesület erre feljogosított szerve elfogadta.

4) A tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt. Amely szervezet vagy személy az Egyesület tagja kíván lenni - a tagság típusára is utaló tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökéhez, aki e kérelmet - jóváhagyás céljából az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti. Az Elnökség legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a bejelentésről dönteni.

A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

 

V. Tagsági jogok és kötelezettségek

1) Az Egyesület rendes tagjának

Jogai:

  • magánszemély esetén személyesen vagy képviselője útján, szervezet esetén képviselője útján - szavazati joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén,
  • az Egyesület bármely tisztségére - személyesen vagy képviselője útján - jelöltet állíthat, választhat és bármely tisztségre megválasztható,
  • javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá kérdésekkel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Elnökségéhez, Elnökéhez, illetve a Közgyűléshez,
  • részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, összejövetelein,
  • igénybe veheti az Egyesület által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, illetve élhet a kedvezményekkel,
  • az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
  • az Egyesület vezető szervei határozatának végrehajtását elősegítheti.

Kötelezettségei:

  • közreműködjék az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában,
  • megtartsa az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott, belső szabályzat rendelkezéseit,
  • a Közgyűlés vagy az Egyesület más szerve által számára előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse,
  • az előírt tagdíjat az Egyesület részére teljesítse.

2) Az Egyesület pártoló tagjának

Jogai:

  • természetes személy esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet a Közgyűlésen,
  • az Egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vehet,
  • az Egyesület által tagjainak nyújtott szolgáltatásokat - a pártoló tagokra megállapított díjazás ellenében - igénybe veheti,
  • az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

Kötelezettségei:

  • működjék közre, segítse az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,
  • tartsa meg az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott belső szabályzat rendelkezéseit,
  • számára a Közgyűlés vagy az Egyesület egyéb szerve által előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse,
  • az előírt tagdíjat az Egyesület részére teljesítette.

3) A tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

4) A tagság át nem ruházható, jogutódokra, örökösökre át nem száll, és a tagsággal együtt járó jogok gyakorlása másnak át nem engedhető.

5) A tagok vagyoni hozzájárulása az egyesületi tagdíj. Ennek mértéke 1500,-Ft/év.

 

VI. A tagság megszűnése

1) A tagság megszűnik:

  • kilépéssel,
  • a tagsági viszony egyesület általi felmondásával,
  • kizárással,
  • az Egyesület megszűnésével.

2) A tag az Egyesületből bármikor az elnökséghez intézett - írásbeli bejelentéssel - kiléphet.

3) Az Elnökség kizárja azt a tagot, aki a jelen Alapszabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi, vagy egyébként az Egyesületet sértő magatartást tanúsít. A kizárásról, és valamennyi ezzel kapcsolatos későbbi nyilatkozatról a tagot ajánlott postai levélben kell értesíteni.

4) A kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egyesület Elnökéhez. Annak eredménytelensége esetén, nem halasztó hatállyal, a Közgyűléshez.

5) Ha az egyesületi tag nem felel meg az alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt. A tagsági jogviszony felmondásáról, és valamennyi ezzel kapcsolatos későbbi nyilatkozatról a tagot ajánlott postai levélben kell értesíteni.

6) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

 

VII. Az Egyesület szervezete

A/ Közgyűlés

1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll, döntéseit ülés keretében hozza. A Közgyűlés ülését - a tisztújítási napirend kivételével - az Egyesület elnöke vezeti. A Közgyűlésekről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvvezető és a két fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyét az elnök javaslatára a Közgyűlés nyílt szavazással választja meg. Nem lehet sem jegyzőkönyvvezető, sem hitelesítő az, akivel szemben a jelen fejezet 3.8) pontja alapján összeférhetetlenség áll fenn.

2) Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az Egyesület Alapszabályának megállapítása, elfogadása és módosítása,
  • az éves költségvetés meghatározása, az éves beszámoló/ mérleg elfogadása,
  • a közhasznúsági éves jelentés/beszámoló elfogadása,
  • az Egyesület ügyintéző szervének és vezetője éves beszámolójának elfogadása,
  • az Egyesület működésének felügyelete,
  • a következő év legfontosabb feladatainak, más szervezetekkel történő kapcsolattartási módjának meghatározása,
  • döntés más társadalmi szervezettel való egyesülés, úgyszintén az Egyesület feloszlásának kimondásáról, gazdasági, vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg megszüntetéséről,
  • az Egyesület Elnökségének, Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása, illetve döntés visszahívásukról,
  • döntés a tagok hozzájárulásai / tagdíjai összegéről, fizetése módjáról és idejéről,
  • az Egyesület céljait megvalósító tevékenységeket tartalmazó munkaterv, és az Egyesület gazdálkodási szabályait is magában foglaló szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
  • döntés az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonának sorsáról,
  • döntés bármely, az Egyesületet érintő, más kérdésben.

3) A Közgyűlés szükség szerint ülésezik, de évente legalább egyszer az Elnöknek össze kell hívnia. Ülései nyilvánosak, azok nyilvánossága csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható. A közgyűlést az Elnök meghívó küldésével hívja össze.

3.1) A meghívónak tartalmaznia kell

a) a Egyesület nevét és székhelyét;

b) az Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;

c) a Közgyűlés napirendjét.

3.2) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

3.3) Az Egyesület az ülését székhelyén tartja.

3.4) Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

3.5) A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

3.6) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

3.7) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

3.8) A tagok a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

3.9) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

3.10) Az Egyesület ülései nyilvánosak, azok nyilvánossága csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.

3.11) Akkor is össze kell hívni a Közgyűlést 15 napon belül, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kéri, továbbá ha az Egyesület ellen 5 millió forintnál nagyobb értékre pert indítottak, vagy tartozásai a vagyonát meghaladják.

3.12) A meghívót a tagoknak az ülést megelőzően legalább 15 nappal írásban meg kell küldeni, s mellékelni kell a napirendhez tartozó előterjesztéseket is.

4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele megjelent.

5) A Közgyűlés, ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a jelenlevők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza határozatait. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

5/A) Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

5/B) Az Elnökség - a jelenlévő rendes tagjai egyharmadának javaslatára - titkos szavazást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel (2/3) érvényes.

6) A tisztségviselők jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik.

6.1) Az Egyesület tisztségviselőinek, valamint a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása jelölés alapján történik. A legalább háromtagú jelölő bizottságot az Egyesület elnöksége választja meg a tisztújító közgyűlést legalább harminc nappal megelőzően. A jelölő bizottság tagjai megkeresik az Egyesület tagságát annak érdekében, hogy azok a tisztségek betöltésére javaslatot tegyenek. A jelölőbizottság a jelöléseket összesíti. Az a szavazati joggal rendelkező egyesületi tag kerülhet a jelölőlistára, akit legalább öt szavazati joggal rendelkező egyesületi tag jelölésére ajánlott, és nyilatkozott a jelöltség elfogadásáról. A közgyűlésen a jelölőlistát ismertetni kell, és az bármely szavazati joggal rendelkező egyesületi tag javaslatára további jelölttel kiegészíthető, ha az egyesület szavazati joggal rendelkező tagjai közül - a javaslatot tevőt is ide számítva - legalább öten támogatják a jelölőlistára kerülését, és a jelenlévő jelölt nyilatkozik a jelöltség elfogadásáról.

6.2) Amennyiben a közgyűlésen a jelölési folyamat lezárult, tehát a tagság további jelöltet nem kíván állítani, a közgyűlés - amelyet a tisztújítás napirendje időtartamára az Elnök indítványa alapján megválasztott levezető elnök vezet le -, a levezető elnök javaslata alapján megválasztja a tagság köréből a háromtagú szavazatszámláló bizottság tagjait. A szavazatszámláló bizottsági tagok olyan egyesületi tagok köréből választhatók, akik nem szerepelnek a jelöltek névsorában.

6.3) A szavazatszámláló bizottság a jelenléti ív alapján ellenőrzi a szavazásra jogosultak számát, majd kiosztja a szavazócédulákat, amelyeken családnevük „ábécé” sorrendjében szerepelnek az elnökségi tagnak jelöltek, külön szavazólapon pedig családnevük „ábécé” sorrendjében a felügyelő bizottsági tagságára jelöltek. A szavazás titkosan történik akként, hogy a szavazólapon a jelölt nevét egyértelműen bejelöli a választásra jogosult, majd a jelölőlapot elhelyezi az e célra alkalmazott gyűjtő ládába. A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság összesíti.

6.4) Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapott jelöltekről ismételten szavazni kell, szavazólapon, titkos szavazással mindaddig, amíg a szavazategyenlőség fennáll.

7) A tisztségviselő visszahívása a rendes tagok egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

8) A közgyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek melléklete a jelenléti ív. A hitelesített jegyzőkönyv szövegét az Egyesület weblapján közzé kell tenni. A Közgyűlés és az elnökségi ülések határozatait a Határozatok Tárában nyilván kell tartani és az Egyesület hivatalos weblapján közzé kell tenni.

 

B/ Elnökség

1) A Közgyűlések közötti időszakban az Egyesület legfőbb vezető, ügyintéző szerve az 5 tagú Elnökség. Az Elnökség saját soraiból Elnököt és Ügyvezető Elnököt választ.

2) Az Elnökséget a Közgyűlés választja. Az Elnökség megbízatása 5 évre, illetve visszahívásukig szól. A két választás között megüresedett helyet pótválasztással kell betölteni.

3) Elnökségi tagnak egyesületi tagsággal rendelkező személy választható meg a jelen Alapszabály rendelkezései szerint.

Az Elnökség elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére a hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

4) Az Elnökség feladata:

  • összehívja a Közgyűlést,
  • irányítja és szervezi az Egyesület folyamatos működését,
  • kidolgozza, és Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését/beszámolóját és mérlegét, valamint a közhasznúsági jelentést,
  • javaslatokat készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekre,
  • előkészíti, meghirdeti és elbírálja a cél szerinti juttatásra kiírandó pályázatokat,
  • előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést,
  • szervezi és koordinálja az Egyesület és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait,
  • gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, és nyilvántartásáról,
  • dönt a tagsági ügyekben (felvétel, törlés, kizárás, kilépés), s a tagokról nyilvántartást vezet,
  • véleményt és javaslatot alakít ki az Egyesületi tagokat érintő kérdésekben, és védi érdekeiket,
  • elbírálja a benyújtott panaszokat, felszólalásokat,
  • dönt a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről,
  • kezeli az Egyesület működése során felhalmozódott vagyont,
  • végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza,
  • dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

5) Az Elnökség az ügyrendjét, az Elnökségen belüli munkamegosztást saját hatáskörében határozza meg.

6) Üléseit az Elnök szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal hívja össze, a napirend közlésével. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok közül legalább három fő jelen van. Határozatait az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.

 

C/ Tisztségviselők, Titkárság

1) Az Egyesület Elnöke:

  • jogosult az Egyesület képviseletére,
  • vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,
  • ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat,
  • ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett,
  • beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről,
  • kapcsolatot tart az Egyesület pártoló tagjaival,
  • felügyeli az Egyesület adminisztrációját ellátó Titkárság munkáját,
  • utalványozza képviseleti joggal rendelkező elnökségi taggal együttesen az Egyesület kifizetéseit, ezen jogkörét az elnökség más tagjára átruházhatja,
  • sürgős esetekben eljárhat az Elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az Elnökséget annak következő ülésén - tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából.

2) Az Egyesület Ügyvezető Elnöke:

Az Elnökség ügyrendjében meghatározott módon segíti az Elnököt tevékenysége ellátásában.

3) Az Egyesület Titkársága:

Az Egyesület szervezeti működésével, szolgáltatásaival, gazdasági tevékenységével, és ügyvitelének ellátásával foglalkozó szervezet, amely feladatokat az Egyesület saját Titkársága látja el.

A titkár az elnökségi ülések állandó meghívottja.

4) A titkárság vezeti a határozatok tárát, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

5) A titkárság gondoskodik a közgyűlés és az elnökség a döntésének az érintettekkel való közléséről, jogot és kötelezettséget illető kérdésekben ajánlott postai küldemény, egyéb esetekben e-mail útján.

6) Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki előzetes egyeztetést követően betekinthet, azokról saját költségére másolatot kérhet.

7) Az Egyesület működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének módja: az egyesület weblapján történő közzététel.

 

D/ Felügyelő Bizottság

1) Az Egyesület működését, gazdálkodását az Egyesület tagjai sorából, a közgyűlés által 5 évre megválasztott három tagú felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság tagjai a tisztújító közgyűlést követően megválasztják a felügyelő bizottság elnökét, és döntésükről haladéktalanul értesítik az egyesület elnökségét.

1/A) Az felügyelő bizottság évente legalább két ülést tart. Üléseit annak elnöke hívja össze legalább tizennégy nappal az ülés előtt. A meghívóban közölni kell a napirendet. A megtárgyalandó dokumentumokat a meghívóval együtt, de legkésőbb az ülés időpontja előtt négy nappal meg kell küldeni a felügyelő bizottság tagjainak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. Amennyiben a felügyelőbizottság döntési eljárása során szavazategyenlőség adódik, a döntéshozatalt el kell napolni, egyúttal két héten belüli időpontra új ülést kell összehívni az elnapolt döntés meghozatala érdekében.

1/B) A felügyelő bizottság munkaterv alapján végzi munkáját. A felügyelő bizottság megvizsgálja az egyesület gazdálkodását, működését, az éves számviteli beszámoló tervezetét, és megállapításairól tájékoztatja az egyesület közgyűlését, javaslatot téve a számviteli beszámoló elfogadásának kérdésében. A felügyelő bizottság a döntést megelőzően véleményezi az egyesület költségvetésének tervezetét, javaslatot tesz az egyesület közgyűlésének annak elfogadása kérdésében.

1/C) A felügyelő bizottság határozatait be kell jegyezni a Határozatok Tárába.

2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3) A felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

4) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

5) A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

6) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

VIII. Összeférhetetlenségi szabályok

1) Az közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

IX. Egyéb rendelkezések

1) Az Egyesület megszűnése:

Megszűnik az Egyesület:

  • ha feloszlását a Közgyűlés kimondja,
  • más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés elhatározza,
  • az arra jogosult szerv feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

2) Megszűnés esetén - a hitelezők kielégítése után - fennmaradó vagyon felhasználásáról, hovafordításáról a Közgyűlés döntésének megfelelően kell eljárni.

3) Az Egyesület közhasznúsági fokozatú közhasznú jogállásának megszűnésekor nem szűnik meg, de köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

4) Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja - elektronikus hírlevél formájában - a tagokat, a nyilvánosságot (írott és nyomtatott sajtó). Hírleveleit, az Egyesület működésének számszerű adatait, Alapszabályát az Interneten nyitott honlapon mindenki számára lehívhatóvá, megtekinthetővé, letölthetővé teszi.

  • A testületi szervek döntéseit a szervezet ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét.
  • Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
  • A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.
  • A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.
  • A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

5) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, fővárosi, megyei, és helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állíthat.

6) A jelen Alapszabály érvényességének, az Egyesület létrejöttének, továbbá közhasznú jogállása megszerzésének feltétele, hogy a Fővárosi Bíróság az Egyesületet a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyezze, és - közhasznú közhasznúsági fokozatban - közhasznú szervezetként nyilvántartásba vegye.

7) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a 2011. évi CLXXV. törvény és az egyéb hatályos jogszabályok az irányadók.

 

Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2015. április 10.

dr. Horváth Sándor Domonkos
elnök                      

 



A 2015. április 10-én aláírt módosított alapszabály
PDF formátumban
: alapszabaly.pdf

 

E-posta: info@mek.oszk.hu • Telefon: (36)-1-224-3741 • Fax: 1-202-0804
Postacím: Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, Országos Széchényi Könyvtár, 1827 Budapest, Budavári Palota F. épület