JEGYZŐKÖNYV
A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRÉRT EGYESÜLET
KÖZGYŰLÉSÉRŐL

 

A taggyűlés helye: az Egyesület hivatalos székhelye, 1827 Budapest, Budavári Palota F épület, VIII. emeleti társalgó

A taggyűlés ideje: 2016. május 26. 10.30 h.

Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint megjelent és igazolt egyesületi tagok.

 

A taggyűlés megkezdte munkáját. Levezetője Monok István, az Egyesület elnöke. Megállapítja, hogy a 71 fő szavazásra jogosult tag közül 41 fő jelent meg vagy meghatalmazással képviseltette magát, tehát a taggyűlés határozatképes.

A meghívóban javasolt napirendi pontok a következők voltak.

1. Elnöki megnyitó.
2. A közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két egyesületi tag megválasztása.
3. A 2015. évi közhasznúsági beszámoló előterjesztése és a 2016. évi munkaterv előterjesztése
4. Beszámoló a tavalyi és idei pályázatokról.
5. A Felügyelő Bizottság beszámolója.
6. A jelentések vitája, indítványok, javaslatok.
7. Döntés a közhasznúsági beszámoló és a munkaterv elfogadásáról.
8. Alapszabály módosítás a közgyűlés ismételt összehívásáról,
9. Ebédszünet
10. Megemlékezés Zimányi Magdáról
11. „A digitális hagyatékok könyvtári-levéltári kezeléséről, lehetőségeiről” – felvezető előadás, majd beszélgetés
12. Elnöki zárszó.

 

1. Monok I. köszönti a megjelent tagságot. Ismerteti, hogy a közgyűlésnek módosítania kell az Egyesület alapszabályát olyan értelemben, hogy határozatképességhez ne legyen szükség abszolút többség jelenlétére, amire a Ptk. 2015-ös közgyűlés óta bekövetkezett változása ad lehetőséget.

 

2. Az elnök javaslatára a taggyűlés nyílt szavazással egyhangúan megválasztja jegyzőkönyvvezetőnek Vajda Henriket, jegyzőkönyv-hitelesítőnek Maczelka Árpádot és Uri-Kovács Józsefet.

 

3-4. Monok I. felkéri Moldován István ügyvezető elnököt a 2015. évi közhasznúsági beszámoló és a 2016. évi munkaterv előterjesztésére.

Moldován I. ismerteti a közhasznúsági beszámolóval kapcsolatos ügyviteli szabályok módosulását és a szóban forgó dokumentumok szerkezetének változását.

Összefoglalja az Egyesület 2015. évi működését. Az Internet-szolgáltatók Tanácsa (ISZT) támogatásából tartalombővítés és technikai fejlesztés valósult meg. Míg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Digitalizáló Osztálya döntően megrendelésre digitalizál, az Egyesületben előre megtervezett, tematikus digitalizálás folyik. Ebben s törekszik a könyvtári digitalizálásra általában nem jellemző, korrektúrázott, szöveges dokumentumok készítésére. Ezek az Egyesület kiadványainak minősülnek, ISBN-azonosítót kapnak, és kötelespéldányként az OSZK Digitális Könyvtárába is bekerülnek. Felhasználásuk feltételeit az előállításukat támogató ISZT szabja meg: szabad hozzáférésű, „mindent megengedő” Creative Commons (CC)-licensz alatt szolgáltatja őket a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Az ISZT szorgalmazza a szöveges dokumentumok mobil formátumokra való konverzióját is. Elsősorban az EPUB formátum előállításában fontos szerepet játszik az önkéntes munka is, amelynek eredményeképpen az ISZT-s tervek szerintinél több ilyen dokumentummal gyarapodik évente az állomány.

A MEK kevéssel a közgyűlés előtt elérte a 15 ezres szolgáltatott állománynagyságot. A nagy nemzetközi e-könyv-szolgáltatóknál – pl. Gutenberg Project 50-60 ezer, Google Books 15 millió – nagyságrendileg kisebb gyűjteményt szolgáltat, de a dokumentumok feldolgozottságában, hozzáadott értékében határozott fölényben van velük szemben. Fokozódik a gyarapodás tempója is, ez jelenleg évi 1000-1200 könyv. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban (EPA) több, mint 60 ezer archivált füzet érhető el, ez az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) mellett a legjelentősebb hazai digitális periodikum állomány.

A gyarapodásban a nyomtatott dokumentumok digitalizálása mellett egyre nagyobb szerep jut a digitálisan előállított dokumentumok archiválásának. az EPA esetében egy évi tárgyalások eredményeképpen sikerült elérni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat kiadásra vonatkozó támogatásának feltétele legyen a támogatott évfolyam anyagának archiválása az EPÁ-ban. A kiadók önkéntes felajánlásának köszönhetően általában egyúttal régebbi évfolyamok is bekerülnek az EPÁ-ba. (Az NKA folyóirat-kiadás támogatására létrehozott kollégiuma időközben megszűnt, ezért a jövőben támogatásban részesülő folyóiratok archiválása ismét bizonytalanná vált.)

Az Egyesület és az OSZK korábban nem formalizált viszonyát a 2016. április 7-i keltezésű Együttműködési megállapodás szabályozza. Jogilag az állomány és a szolgáltatás az OSZK-é, az Egyesület saját forrásaiból, külön támogatásból a tartalmi gyarapítást és a technikai fejlesztést végzi. Korábban az OSZK technikai fejlesztéseiből alig részesültek a MEK szolgáltatásai, ez a jelenlegi informatikai vezetés alatt az OSZK elektronikus szolgáltatásainak egységesítésével, az Integrált Portál fejlesztéseivel változni látszik.

Előrelépés történt a MATARKA és az EPA hagyományos együttműködésének jogi formalizálása terén is, miközben a szolgáltatások összehangolása is tovább folyik. A MATARKA Egyesület ISZT-támogatással megvalósuló projektjében közös alapokra helyezik az EPA, MATARKA és HUMANUS szolgáltatását.

Az ISZT valószínűleg le fog állni a pénzügyi támogatással. Eddig az ISZT által nyújtott támogatások mintegy felében – a MATARKA és a Wikimédia mellett – az Egyesület részesült, a teljes támogatási keret a 2015-ös pénzügyi évben 30 millió Ft volt. Az OSZK pénzügyi helyzete eközben már az üzemeltetést is veszélyezteti, a MEK szolgáltatásainak karbantartását végző Vitéz Bt. számláit az OSZK nem vagy nagy késéssel fizeti ki. Nélkülözhetetlen az alternatív finanszírozási források bevonása. Az Egyesület lehetővé tette a PayPal-on át történő önkéntes támogatást, és megszólította a magyar diaszpórát (Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália, Svédország), eddig mérsékelt eredménnyel. Sólyom László volt köztársasági elnök egyes műveinek MEK-es közzététele kapcsán az elnöki titkárságot is megkereste, innen 500 ezer Ft támogatás várható, egyelőre ennek adminisztrációja folyik.

Moldován I. felkéri Drótos Lászlót a technikai fejlesztések ismertetésére. (PowerPoint prezentáció)

Drótos L.: a fejlesztések fő célja az integráció más rendszerekkel, különösen az OSZK szolgáltatásaival. Ehhez szabványos metaadatokkal kell megteremteni a kompatibilitást. Az EPÁ-ban és a MATARKÁ-ban az említett együttműködés érdekében bevezettük a cikkazonosítót (ez nem a DOI, hanem egy, a két adatbázison belüli egyedi azonosító). Az EPA kezdőlapján már működik a cikk-szintű kereső, ami a MATARKÁ-t kérdezi le, a MATARKA felületéről pedig a teljes szövegben való keresés vált lehetővé. Az EPÁ-ban bevezettük a COinS-metaadatokat, elsősorban abból a célból, hogy a cikkeket a használók saját Zotero-adatbázisba tudják eltárolni. A MEK-ben és a Digitális Képarchívumban (DKA) névtér-kapcsolatokat építettünk ki, személynevekre a VIAF-fal, földrajzi nevekre a Geonames-szel és a – nyilvánosan még nem hozzáférhető – Nemzeti Földrajzi Névtérrel.

Problémát okoz a metaadatok elkülönülése a dokumentumtól. A HTML-ekbe és PDF-ekbe beépítjük ezeket, a képekbe korábban nem. A megoldás a képfájlok ellátása IPTC adatokkal, ezeket böngészőben az Exif Viewer bővítmény mutatja meg, de a képszerkesztők, -nézegetők, pl. az IrfanView is megjelenítik. A DKA-ban szolgáltatott JPG képfájlokat május elején visszamenőleg is kiegészítettük ilyen metaadatokkal.

Az OAI-szolgáltatást az elmúlt évben fejlesztettük, a MEK új OAI-szervert kapott, amely a korábbinál jobban leképezi a könyvek metaadatait DublinCore adatmezőkre.

A CD-ROM-ok tartalmának mentése egyre sürgetőbb, mert egyre kevésbé lesz meg a használatukhoz szükséges környezet. A szolgáltatásba legutóbb felvett ilyen művek: Czuczor-Fogarassy: A régi magyar nyelv szótára és A magyar nyelv értelmező szótára.

Monok I. felkéri Moldován I-t, hogy ismertesse a 2016-os pénzügyi év pályázatait.

Moldován I.: új pályázatot nyújtottunk be az ISZT-nek könyv- és folyóirat-digitalizálásra. A digitalizálandó könyvek, kiadások, szövegváltozatok tekintetében Szörényi Delfináriuma irányadó. A tervezett további technikai fejlesztések:

• nagyméretű, kép- és szövegréteggel is rendelkező PDF-ek online való olvashatósága
• a MEK-EPA-DKA teljes szöveges keresés megújítása
• webarchiválás az EPÁ-ban 20-30 katalogizált, de teljes szöveggel eddig nem tárolt folyóiratra
• a DKA-ban RDF export bevezetése.

Monok I.: a tisztázott jogi környezetnek köszönhetően a bevezetett, ismert MEK brand a szolgáltatások integrációja, az együttműködés bővítése mellett is fennmarad, nevében és a linkekben is, és ez lényeges eredmény.

 

5. Monok I. felkéri Telek Lászlónét a Felügyelőbizottság beszámolójának megtartására.

(A beszámolót mellékeljük.)

 

6. Monok I. felkéri a tagságot, hogy tegye fel kérdéseit, adja elő javaslatait.

Bánkeszi Katalin: tekintettel a MEK megújult OAI-szolgáltatására, a MOKKA esetleg azon keresztül arathatná a MEK-et.

Drótos L.: ennek műszaki akadálya nincs.

Monok I.: helyes, hogy egymásra épülő kis fejlesztésekre vállalkozik az Egyesület. Kellő körültekintéssel nem fenyeget az a veszély, hogy egy-egy projekt befejezése után ezek kárba vesznek. Ettől függetlenül tárgyalásokat folytat a bajor és az osztrák nemzeti könyvtárral az ott digitalizált magyar vonatkozású anyag átvételéről.

far severö sapirico filozófus előadja gondolatait a MEK távlati jövőjéről. A Sztrugackij testvérek Egymilliárd évvel a világ vége előtt c. tudományos-fantasztikus regényére és Douglas Adams műveire hivatkozva a MEK-et a pusztulásra ítélt ún. tökéletes létező fogalmának felelteti meg, és óvatosságra inti az Egyesület tagságát.

 

7. Monok I. szavazásra bocsátja a közhasznúsági beszámoló és a munkaterv elfogadását.

A taggyűlés mindkettőt egyhangúan elfogadja.

Monok I. szavazásra bocsátja a 2015. és 2016. évi pályázatok elfogadását.

A taggyűlés mindkettőt egyhangúan elfogadja.

Monok I. szavazásra bocsátja a Felügyelőbizottság jelentésének elfogadását.

A taggyűlés egyhangúan elfogadja.

 

8. Monok I. az alapszabály módosításának ügyében előadja Horváth Sándor Domonkos összefoglalóját. 2015-ben az alapszabályba bele kellett foglalni, hogy érvényes határozatot a közgyűlés csak 50 % + 1 fő szavazatával hozhat. Szavazásra bocsátja azt a javaslatot, hogy mostantól az ennél alacsonyabb létszámban összeült taggyűlés ismételt összehívás esetén határozatképes legyen.

Ezt a taggyűlés egyhangúan megszavazza.

 

9. – Ebédszünet –

 

10. A taggyűlés megemlékezik Zimányi Magda 2016 márciusában elhunyt tagtársunkról, az Egyesület alapító és mindvégig aktív tagjáról, a MEK mint szolgáltatás egyik kezdeményezőjéről.

Kokas Károly felolvassa Zimányi Magda 2008-as felterjesztését Hungarnet-díjra, amelyben összefoglalta a díjra jelölt addigi érdemeit.

A taggyűlés néma felállással tiszteleg a tagtárs emléke előtt.

 

11. Monok I. elővezeti a kézirat-hagyatékok digitális megőrzésének témáját, amiben véleménye szerint még nem alakultak ki jó gyakorlatok.

Moldován I.: A MEK indulása idején tudatosan a könyv jellegű dokumentumok gyűjtésének és szolgáltatásának problematikájára összpontosítottak az alapítók, és később, szintén tudatosan, lépésenként szélesítették a dokumentumtípusok körét. Bár a digitális kéziratok (digital legacy) kérdésköre már a kezdetektől fogva ismert volt, most érkezünk oda, hogy ebben is döntéseket hozzunk és cselekedjünk. A kérdéskör tárgyalásához meghívta Földesi Ferencet, az OSZK Kézirattárának vezetőjét; Palkó Gábort, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársát és Dr. Kenyeres Istvánt, Budapest Főváros Levéltára (BFL) főigazgatóját.

Drótos László: Kertész Imre hagyatéka, illetve egy erről szóló folyóiratcikk kapcsán vázolja az alapkérdéseket. Hol húzzuk meg a digitális hagyaték határait? Az emuláció, a régi gépi környezet virtuális működtetésének megoldása viszonylag előrehaladott, de a közgyűjtemények hogyan osszák el egymás között a feladatot? Tekintettel a személyes adatokra, mások esetleges érintettségére és arra, hogy a hagyaték kéziratainak szerzője nem feltétlenül szándékozott mindent közzétenni, mit tegyünk a nyilvánosság számára hozzáférhetővé?

Moldován I. felkéri a meghívott előadókat, hogy számoljanak be intézményeik gyakorlatáról és elképzeléseiről.

Palkó Gábor: a PIM ma még floppykon is őriz digitális hagyatékot. A legsürgősebb feladat ezek anyagának bitenkénti archiválása. Ezután következhet majd az emulálás és a szövegváltozatok kritikai, keletkezéstörténeti elemzése. Az eredeti winchesterek sem alkalmasak az anyag tartós, biztonságos tárolására (pl. az SSD-winchesterek pár hónap állás során is adatot veszítenek), ezért image-et kell róluk készíteni. A PIM gondolkodik a régi hordozókról való adatmentésre létrehozott Digital Forensics for Libraries /Memory Institutions hálózathoz való csatlakozáson, és mintának tekinti a marbachi Deutsches Literaturarchivot is. 2016 őszén konferenciát terveznek a digital forensics témájában, és csatlakoznának egy nemzetközi workshop-sorozathoz.

Földesi F.: az OSZK gyakorlatában az olyan esetek jellemzők, amikor a szerzők maguk készülnek fel anyagaik átadására. Válogatva kinyomtatott levelezés együtt fordul elő digitális hordozón küldött anyaggal, winchester eddig nem érkezett. A filológia feladatai aligha különböznek a századokkal ezelőttiektől, módszerei sem voltak a maiaknál egyszerűbbek, gondoljunk csak a palimpszesztekre. A hagyaték határainak megvonásával kapcsolatban azt képviseli, hogy korlátoznunk kell magunkat, valamint tudatos döntésekkel ki kell jelölnünk a hagyaték gerincét és a lymbust (ami természetesen ki van téve annak, hogy a későbbiekben kutatók átcsoportosítják). Strukturális kérdésekben hallgatnunk kell a hagyományos filológiára.

Moldován I., mivel Kenyeres I. még nem érkezett meg, felkéri Kokas K-t (Szegedi Tudományegyetem), hogy csatlakozzon a vitához.

Kokas K.: Baka István költő utolsó kötetét 1987-ben Commodore gépen szerkesztette kész állapotúra, a közreadás szándékával, tehát még csak nem is kézirat-hagyatékról van szó, az irodalmi közvélemény mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az ezt megelőző nyomtatott kötetet tekintse az utolsó művének. A digitális hagyatékok újabban a felhőben keletkeznek, már a szempontunkból viszonylag egyszerűbbnek tekinthető hagyatéktípusnál, a levelezésnél is gyakori, hogy a levelező az idők folyamán szolgáltatót és levelezőprogramot vált, vagy felhagy a kliens használatával.

Kenyeres I. (időközben megérkezik).

Moldován I.: az elektronikus levelek és általában a digitális dokumentumok hitelessége is kérdés lehet; attól, hogy egy állomány adott személy gépén tárolódik, nem feltétlenül ő a szerző, a kézíráséhoz fogható elemzés pedig itt nem lehetséges.

Kenyeres I.: A Nemzeti Levéltár (NL: Budapest Főváros Levéltára és Országos Levéltár) fel van készítve elektronikus archiválásra. Állományok hosszú távú megőrzésének megvan a nemzetközi gyakorlata. A levéltárba beadandó elektronikus dokumentumok formátumára még csak idén, 2016-ban lesznek szabályok. A levéltári archiválás az OAIS-modellen alapul, a gyakorlat kialakulásának az volt az előzménye, hogy a NASA 70-es években létrehozott digitális kutatási dokumentumai a 90-es évekre már reprodukálhatatlanokká váltak. A levéltári archiválás céljaiban határozottan a megőrzésen van a hangsúly. Egészen más a helyzet, mint az irodalmi hagyatékoknál, ahol használni, kutatni kell azokat, és nem lehet rögzíteni, hogy milyen formában adják be a megőrző intézménynek.

Palkó Gábor (PIM): a digitális filológusok ma mindenütt TEI-XML-t használnak, így van a Digifil projektben is. Rendelkezésre állnak verziókövető szoftverek, amelyek megállapítják a digitális hagyaték egyes részeiről, hogy azok milyen szoftver milyen verziójával készültek, és emulálni is képesek, a 8 TB tárhelyet pedig az NIIF szolgáltatja, és ez jelenleg bőven elég.

Kenyeres I.: a levéltári gyakorlatban sok a képi anyag, az pedig lényegesen több tárhelyet igényel (a NL-nek 80 TB tárhelye van). A BFL archív anyagait a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt (NISZ) tárolja. A digitális anyagok hitelességére műszaki megoldás nincs, és nem is várható, hogy valaha lesz – a digitális aláírásnak semmi köze ehhez, az a továbbításnál, annak rövid időtartamára hivatott garantálni, hogy valóban a feladótól származik. Az intézménynek kell hitelesnek lennie.

Kenyeres I.: Alkalmazást, például Drupalt archiválni igen drága dolog. Az archiválás igazából szövegekre és relációs adatbázisokra van megoldva. A levéltárban egy építészeti dokumentációval együtt a képernyőfotókat mentik még el. A honlaparchiválás nagy és nehéz feladatához már előre ki kellett volna dolgozni egy közgyűjteményi koncepciót.

Moldován I.: ezt sehol nem a nemzeti könyvtár végzi egyedül.

Palkó Gábor (PIM): van annak egyáltalán értelme, hogy adatbázist annak valamikori állapotában archiváljunk?

Földesi F.: formai elemekről is szó van; nem mindegy, hogy például egy irodalmi szöveg annak reprodukálásakor hogyan tagolódik sorokra. Lehetséges, hogy a digitális kor filológiájának az lesz a sajátossága, hogy megszűnik a megőrzés és a rendezés – ami egyúttal interpretálás – elválaszthatatlansága, és mindenfajta értelmezés csakis a kutatás eredménye lehet. Ez a filológusok szempontjából eszményinek is tekinthető.

Fecz Ágnes: a digitális hagyatékok többszintű belső struktúrája, illetve strukturálatlansága felveti az automatikus, gépi feldolgozás alkalmazásának szükségszerűségét.

 

Az ügyvezető elnök megköszönte a meghívott vendégek hozzászólásait, a tagoknak a részvételt és lezárta a közgyűlést.

 

 

---

A 2016. május 26-i aláírt jegyzőkönyv
PDF formátumban: jegyzokonyv2016.pdf