BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

 

A Digitális Irodalmi Akadémiában
A MEK állományában:
művei I róla szóló

VÁLOGATOTT ÉS SZERKESZTETT BIBLIOGRÁFIA

- a szerkesztés folyamatban -

 

 

 

 

 

 
ALKOTÓK - CSORBA GYŐZŐ

CSORBA Győző (Pécs, 1916. november 21. Pécs, 1995. szeptember 13.): költő, műfordító.

1935-ben érettségizett szülővárosában. 1939-ben a jogi egyetemen doktori oklevelet szerzett. 1941-től Pécs közigazgatási tisztviselője volt, 1944-től a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, 1953-tól pedig a Baranya megyei könyvtár igazgatóhelyettese volt. 1976-ban ment nyugdíjba. 1947-48-ban az öt hónapos itáliai ösztöndíj ösztönzően hatott költészetére. Első kötetét (Mozdulatlanság, 1938) saját kiadásban tette közzé. Csorba Győző a Híd panasza (1943) és a Szabadulás (1947) című köteteivel vált országos hírű költővé; nemzedékének legjobbjai közt emlegetik. Díjai: Baumgarten-díj (1947), József Attila-díj (1957, 1972), Janus Pannonius Művészeti Érem (1975), Kossuth-díj (1985), Áprily-díj (1986). Pécs díszpolgára (1986).

Ocsudó évek című kötetének verseiben felidéződnek a költő életének eseményei tízéves koráig, apja haláláig. Csorba Győző egész költészete a halál jegyében és a halál ellenében fogant. Költészete hatalmas napló, gyakran minden áttétel nélkül elmondott események sorozata, számadás egy élet és egy életmű értelméről, barátokról, társakról, a magányról, szerelemről és a természetről. Részvétet tanúsít mások iránt, miközben egyszerre kegyetlen és megértő tekintettel figyeli önmagát. A vers Csorba Győző számára a félelem és az ismeretlen megnevezése, a rendteremtés lehetősége a káoszban, a valóság egyik sajátos formája. Nyelvi és verstani újításaiban időnként nemzedéktársára, Weöres Sándorra is hatott. Nyelvi, verstechnikai tudását, hangvételének változatosságát, versformáinak sokféleségét részben versfordításainak köszönheti. Műfordítói tehetségét már 1940-ben Hélinant ófrancia eredetiből tolmácsolt A halál versei (második kiadása: 1989) című kötetével bizonyította, amikor a magyarban szokatlan versformát és stílust honosított meg. Szerepe volt Janus Pannonius nagyságának elismertetésében. A középkori és modern európai lírát egyaránt fordító Csorba Győző többek között Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója is.

OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Ferenczi László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)