• KARINTHY Frigyes: Tóth Árpád = Nyugat, 1910. 24. szám, II., 1896–1898;
• SCHÖPFLIN Aladár: Tóth Árpád = Pesti Napló, 1917. ápr., 22., 11;
• MÓRICZ Zsigmond: Halvány fénykéve = Nyugat, 1922. 2. szám, I., 133–135;
• BABITS Mihály: Tóth Árpád. Vázlatok költői arcképéhez = Nyugat, 1928. 22. szám, II., 635–638;
• ELEK Artúr: Tóth Árpád = Nyugat, 1928. 22. szám, II., 646;
• IGNOTUS: Tóth Árpád = Nyugat, 1928. 22. szám, II., 640–641;
• PETERDI István: Ki volt, – hogy halt meg = Nyugat, 1928. 22. szám, II., 645–646;
• SCHÖPFLIN Aladár: Temetés után egy nappal = Nyugat, 1928. 22. szám, II., 647–648;
• TERSÁNSZKY J. Jenő: Tóth Árpád = Nyugat, 1928. 22. szám, II., 642–644;
• ALSZEGHY Zsolt: Tóth Árpád = Irodalomtörténet, 1929. 12., 25–32;
• OLÁH Gábor: Tóth Árpád költészete = Nyugat, 1929. 6. szám, I., 398–405;
• SOMOGYI Mária: Palinódia. Emlékezés Tóth Árpádra = Literatura, 1929. 11., 384–386;
• MÓRICZ Zsigmond: A költő és apja = Nyugat, 1930. 409–412. = Uő.: Irodalomról, művészetről. 2., Budapest, 1959. 79–85;
• POPPER Ferenc: Tóth Árpád-emlék = Nyugat, 1931. 15. szám, II., 181–182;
• TERSÁNSZKY J. Jenő: Az ifjú Tóth Árpád = Nyugat, 1931. 22. szám, II., 503–511;
• KOVÁTS József: Séta Tóth Árpád szülőháza körül = Protestáns Szemle, 1932. 12., 635–638;
• KARDOS Albert: Tóth Árpád életrajzi adatai = Protestáns Szemle, 1933. 3., 140–141;
• KARDOS László: Tóth Árpád emlék Debrecenben = Nyugat, 1934. 12–13. szám, II., 72–73;
• SZABÓ Lőrinc: Költő a segédszerkesztő asztalánál. Tóth Árpád Az Est szerkesztőségében = Az Est, 1935. ápr., 14., 11–12;
• VAS István: Tóth Árpád = Nyugat, 1938. 11. szám, II., 320–333;
• SZABÓ Lőrinc: Tóth Árpádról = Magyar Csillag, 1943. I., 253–255;
• TÓTH Eszter: Apsi = Műveltség, 1946. 158–160;
• KARDOS Pál: Tóth Árpád, a debreceni hírlapíró = Építünk, 1953. 3., 62–75;
• GELLÉRT Oszkár: Tóth Árpád = Uő.: Kortársaim, Budapest, 1954, 302–313;
• SZABÓ Lőrinc: Tóth Árpád = Csillag, 1955, 2., 455–458;
• VASS Péter: A hetvenéves Tóth Árpád = Vigilia, 1956. 4., 277–278;
• TÓTH Eszter: Tóth Árpád = Beszélő házak, szerk., HATVANY Lajos, Budapest, 1957, 278–283;
• BRÓDY Árpád: Tóth Árpád gyermekkoráról = Irodalomtörténet, 1958. 1., 151–152;
• KARDOS László: Tóth Árpád alkotásmódja, munkamódszere = Filológiai Közlöny, 1958. 3–4., 552–570;
• PÉTER László: Juhász Gyula és Tóth Árpád barátsága = Alföld, 1960. 2., 91–96; és 5., 113–115;
• JULOW Viktor: Tóth Árpád = Alföld, 1961. 3., 167–178;
• FÓTHI-FRANK László: Tóth Árpád irodalmi kezdeteiről = Irodalomtörténet, 1961. 61–65;
• MERÉNYI László: Tóth Árpád háborúellenes írásai 1902–1913-ban = Alföld, 1963. 4., 75–78;
• FODOR József: Találkozásom Tóth Árpáddal = Uő.: Emlékek a hőskorszakból, Budapest, 1964, 16–26;
• BÓKA László: Esti sugárkoszorú = Uő.: Válogatott tanulmányok, Budapest, Magvető, 1966, 1447–1452;
• SZILÁGYI Páter: Adalékok Tóth Árpád jambikus verseléséhez = Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 539–549;
• KISS Ferenc: Az áhítat költője = Kortárs, 1968. 1958–1960 = Uő.: Művek közelről, Budapest, Magvető, 1972, 46–51;
• RÁBA György: Tóth Árpád = Uő.: A szép hűtlenek, Budapest, Akadémiai, 1969, 353–447;
• RÓNAY György: A Hajnali szerenád belső terei = Uő.: A nagy nemzedék, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971, 217–228;
• NEMES NAGY Ágnes: Elégia egy rekettyebokorhoz = Uő.: 64 hattyú, Tanulmányok, Budapest, Magvető, 1975, 246–254;
• TÜSKÉS Tibor: Rímes, furcsa játék = Uő.: Versről versre, Az újabb magyar líra megközelítése, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976, 31–40;
• BORI Imre: Körúti hajnal = Uő.: Szövegértelmezések, Írások versekről, prózáról, Újvidék, Forum, 1977, 80–88.
• CSUKÁS István: Megközelítések = Új Írás, 1978. 12., 70–75;
• BARTA János: Miért szép? Tóth Árpád lírájáról = Alföld, 1978. 11. , 41–56 = Uő.: Évfordulók, Tanulmányok és megemlékezések, Budapest, Akadémiai, 1981, 212–234;
• SZILÁGYI Péter: Adalékok Tóth Árpád jambusverseihez = Uő.: Forma és világkép, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981, 279–300;
• TANDORI Dezső: Az elégikus Tóth Árpád = Uő.: Az erősebb lét közelében, Olvasónapló, Budapest, Gondolat, 1981, 162–167;
• RÓNAI Mihály András: Örök sugárkoszorú = Uő.: Magyar lant, Budapest, Szépirodalmi, 1984, 324–328;
• ALFÖLDY Jenő: A költő címere = Kortárs, 1986. 4., 112–119;
• BAKÓ Endre: Tóth Árpád és a Csokonai-kör = Alföld, 1986. 4., 32–36;
• BARÁNSZKY Jób László: Tóth Árpád költői alkata = Új Írás, 1986. 11., 32–35;
• BARTA János: Alkotó szenvedés = Műhely, 1986. 2., 39–44;
• FRIED István: Aquincumi korcsmában. Bevezetés Tóth Árpád versének világába = Alföld, 1986. 4., 26–31;
• KISS Endre: A szépség bejövetele és kivonulása = Új Írás, 1986. 11., 125–128;
• NÉMETH G. Béla: A csöndes tűnődés költője = Új Írás 1986. 11., 103–109;
• NÉMETH G. Béla: A mindig újra megszeretett költő = Jelenkor, 1986, 4., 362–368;
• BARTA János: Fény, szín, hang, lélek. Tóth Árpád költői képeiről = Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 6., 657–672; és Uő.: Ma, tegnap, tegnapelőtt, Debrecen, Csokonai Kiadó, 1990, 153–176;
• BARTA János: Tóth Árpád műhelyében = Alföld, 1986. 4., 3–16. = Uő.: Ma, tegnap, tegnapelőtt, Debrecen, Csokonai, 1990, 133–152;
• HAUBER Károly: Ábrándok a valóság zátonyain. Konfliktusok Tóth Árpád novelláiban = Életünk, 1986. 4., 352–355;
• KABDEBÓ Lóránt: Angyal a pokolban = Új Írás, 1986. 11., 89–98;
• KABDEBÓ Lóránt: Pokoljárás, angyal módra. Tóth Árpád a húszas évek elején = Kritika, 1986. 4., 12–14;
• KUN András: A makulátlan poéta kínjai. A fiatal Tóth Árpád a korai Nyugat lírai körképében = Alföld, 1986. 4., 22–26;
• KARDOS László: Lélektől lélekig = Nagyvilág, 1986. 4., 562–565;
• KISS Tamás: A Tóth Árpád-vers élénkítő és színező elemei = Új Írás, 1986. 11., 37–43;
• MEZŐ Ferenc: Az aquincumi korcsma romjainál = Új Írás, 1986. 11., 123–124;
• LÁNG Gusztáv: Csillagtól csillagig = Életünk, 1986. 4., 348–352;
• ÖRDÖGH Szilveszter: Eretnek ima. Képzettársítás az Elégia egy rekettyebokorhoz-t olvasva = Új Írás, 1986. 11., 47–50;
• POMOGÁCS Béla: A Nyugat elveinek képviseletében = Új Írás, 1986. 11., 43–46;
• RÁBA György: Minta vagy mérték = Életünk, 1986. 4., 346–347;
• SŐTÉR István: Az inga lassú fénye = Új Írás, 1986. 11., 21–31;
• SZABÓ Magda: A vén zsivány. Színképelemzés = Kritika, 1986. 7., 27–28;
• SZEKÉR Endre: Álarcosan = Forrás, 1986. 5., 18–21;
• SZEKÉR Endre: „Igazi ember – igazi költő" = Napjaink, 1986. 4., 4–5;
• SZENTKUTY Miklós: Remete Szent Árpád stációi = Új Írás, 1986. 11., 4–19;
• TAMÁS Attila: Tóth Árpád költészete és a századeleji stílusirányzatok = Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 4., 393–397;
• TANDORI Dezső: „Vadul fellobban a homály”. Tóth Árpád költészetéről = Alföld, 1986. 4., 16–21;
• SZABÓ Magda: Színképelemzés. Tavaszi holdtölte = Új Írás, 1986. 11., 99–102;
• VARGHA Balázs: A költő két szava = Új Írás, 1986. 11., 109–119;
  VASADI Péter: „Igézve álltam, soká, csöndesen...” = Új Forrás, 1986. 5., 70–76;
• CSÁKY Károly: Tóth Árpád tátrai napjairól = Uő.: Szülőföldi vallomások, Bratislava, Madách, 1989, 57–72;
• FÜLÖP Lajos: Tóth Árpád pályakezdésének impresszionista vonásairól = Uő.: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről, Budapest, Tankönyvkiadó, 1989, 252–260;
• SIMOR András: A vén zsivány = Uő.: Kis magyar verstörténet, Budapest, SIMOR András, 1990, 135–138;
• SZENTESI Zsolt: Elégia egy rekettyebokorhoz = Irodalomtörténet, 1990. 1., 120–134;
• NAGY János: Azonos-e az új Isten az új Krisztussal? = Irodalomtörténet, 1990. 1., 55–61;
• LATOR László: A Tóth Árpád-vers természetrajza = Uő.: Szigettenger, Költők, versek, barátaim, Budapest, Európa, 1993, 28–38;
• BODOSI György: Tóth Árpád versvarázsáról = Hazánk, 1993. 5/6., 39;
• TÓTH Eszter: Tóth Árpád, mint Epiglottisz Samu = Central European Time, 1993. szept./okt., 27–38;
• JÁNOSHÁZY György: „Egy kicsit vendég és jövevény” = Látó, 1994. 10., 88–89;
• RÁBA György: Tóth Árpád: A Marson = Liget, 1994. 9., 89–91;
• VAJDA Endre: A lírai vers felépítése Tóth Árpádnál = Uő.: Válogatott írások. Tanulmányok, könyvismertetések, Békéscsaba, Tevan, 1994, 52–58;
• CS. JÓNÁS Erzsébet: Adalékok Tóth Árpád orosz fordításaihoz = Uő.: A magyar Csehov. Csehov-drámák műfordítás-elemzése, Nyíregyháza, Stúdium, 1995, 196–201;
• OZSVALD Árpád és a Magas-Tátra = Uő.: Emlékek útján, Budapest, Microgramma, 1995, 53–56;
• N. TÓTH Anikó: Áttűnések, Szép Ernő és Tóth Árpád kisprózája = Kalligram, 1995. 10., 62–71;
• BORBÉLY Sándor: Lélektől lélekig. Vázlat Tóth Árpád portréjához = Tiszatáj, 1995. 2., diákmelléklet, 18. = Uő.: Orpheus panasza, Pályaképek Balassitól Nagy Lászlóig, szerk. OLASZ Sándor, Budapest, Helikon, 1997, 135–150;
• BORBÉLY Sándor: Elégia egy rekettyebokorhoz = Uő.: Klasszikusok rangrejtve. Költőportrék és verselemzések, Budapest, General Press, 1996, 161–166;
• BORBÉLY Sándor: Ez már nem nyári alkonyat = Uő.: Klasszikusok rangrejtve, Költőportrék és verselemzések, Budapest, General Press, 1996, 167–171;
• BORBÉLY Sándor: Isten törött csellója, hallgatok = Uő.: Klasszikusok rangrejtve. Költőportrék és verselemzések, Budapest, General Press, 1996, 172–177;
• CSUKÁS István: Megközelítések, az ötven éve meghalt Tóth Árpádról = Uő.: Költők éhkoppon. Összegyűjtött prózai írások, Budapest, Osiris, 1996, 133–141;
• BORBÉLY Sándor: Lélektől lélekig = Orpheus panasza. Pályaképek Balassitól Nagy Lászlóig, szerk.: OLASZ Sándor, Budapest, Helikon, 1997, 135–150;
• KOZOCSA Sándor Géza: Arany. Tóth Árpád lírájának egyik motívuma = Stilisztika és gyakorlat, szerk. SZATHMÁRI István, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998, 70–83;
• LENGYEL Balázs: A mulandóság tragikuma = Kritika, 1986. 4., 10–12;
• FŰZFA Balázs: Elégia egy rekettyebokorhoz = Uő.: Miért szép, Verselemzések, Celldömölk, Pauz-Westermann Kiadó, 1997, 57–60;
• BODNÁR György: Elemi emlékek és öröklött hagyományok. Tóth Eszter: Családi emlékek Tóth Árpádról = Uő.: Jövő múlt időben. Tanulmányok, esszék, kritikák, Budapest, Balassi, 1998, 236–238;
• SOLTÉSZ Béla: Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című versének elemzése = Magyartanítás, 1999. nov./dec., 13–14;
• KOZMA Dezső: A Szépség megigézettje = Uő.: Eleven örökség. Tanulmányok, Kolozsvár, Tinivár (Kolozsvár), 2000, 145–149;
• BORBÉLY Sándor: Hajnalban – Tóth Árpád. Hajnali szerenád, Körúti hajnal = Uő.: A Nyugat tájain, Tanulmányok és műelemzések, Budapest, Pannonica, 2001, 141–150;
• BORBÉLY Sándor: Tóth Árpád szemhatára = Uő.: A Nyugat tájain. Tanulmányok és műelemzések, Budapest, Pannonica, 2001, 131–140;
• KOVÁCS András Ferenc: Valaki, aki szárny is, fény is. Vázlatok Tóth Árpád lírájáról = Látó, 2004. máj., 81–100;
• DOMOKOS Mátyás: A makulátlan költő = Hitel, 2006, máj., 102–103;
• KOVÁCS András Ferenc: Tátrafüredi fantázia. Tóth Árpád verstöredéke 1917-ből = Holmi, 2008. 1., 95;

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Rózsafalvi Zsuzsanna (OSZK – Kézirattár)

vissza