A Naprendszer bolygói és holdjaik


A Naprendszer bolygói és holdjaik (nem teljes lista)

Zárójelben a latin-görög név áll.

CSILLAG     BOLYGÓ      HOLD        EGYÉB

Nap (Sol)
            Merkur (Mercurius)
            Vénusz (Venus)
            Föld (Terra)
                        Hold (Luna)
            Mars
                        Phobos
                        Deimos
                                    kisbolygóövezet
                                    (1973-ig 1813-at katalogizáltak, legalább
                                    4000-et egyszer észleltek; számukat a 20.
                                    nagyságrendig bezárólag 75 000-re
                                    becsülik; össztömegük mintegy 0,001-ed
                                    része a Földének)
                                    naptávolságuk 320-480 millió km
                                    évhosszuk 3,5-6 földi év
                                    átlagos pályaexcentricitásuk 9,15
                                    koncentrikus Kirkwood-rések vannak köztük
                                    C típus (széntartalmú, 75%)
                                    S típus (rozsdavörös [Mg-szilikát, Fe], 16%)
                                    M típus (fémtartalmú, 5%)

                                    Néhány fontosabb kisbolygó:
                                    Ceres (felfedezték 1801, 1000+ km átmérő, C)
                                    Pallas (felfedezték 1802, holdjai vannak)
                                    Juno (felfedezték 1804)
                                    Vesta (felfedezték 1807)
                                    Betulia (pályaszög 520)
                                    Hidalgo (néha a Szaturnusznál kijjebb)
                                    Nysa (a legfényesebb)
                                    Aresthusa (nagyon fekete)
                                    Hektor (mogyoróforma, C)
                                    Eunomia (S)
                                    Iris (S)
                                    Victoria (holdjai vannak)
                                    Fontosabb csoportok:
                                    Föld-horzsolók
                                     Apollo (a Földnél beljebb-a Marsnál kijjebb)
                                     1989FC (1989 márciusában 800000 km-re a Földtől,
                                             2015-ben visszajön)
                                    Mars-horzsolók
                                    Aten
                                    Apollo
                                    Amor
                                    Hungaria
                                    Procaea
                                    Griqua
                                    Cybele
                                    Hilda
                                    Trojan
Jupiter
(egy feltételezés szerint évente 2,5 cm-nél kevesebb összehúzódása révén 25
fokkal melegebb, mint a Naptól kapott sugárzás alapján lenne, tehát saját hőt
termel, vagyis alsóbbrendű csillag; ezért bolygói vannak, nem holdjai)
           kis belső holdak (az egyenlítő síkjában):
            Metis
            Adrastea
            Amalthea
            Thebe
           nagy Galilei-holdak (az egyenlítő síkjában):
            Io
            Európa (Europa)
            Ganümédész (Ganymedes)
            Kallisztó (Callisto)
           kis külső holdak (25-290-ra az egyenlítőtől, 11-12 millió km
                            távolságban):
            Leda
            Himalia
            Lysithea
            Elara
           kis legkülső holdak (retrográd pályán, nagy excentricitás és
                               pályaelhajlás, 21-24 millió km távolságban):
            Ananke
            Carme
            Pasiphae
            Sinope

            Szaturnusz (Saturnus)
                        Mimas
                        Enceladus
                        Tethys
                        Dione
                        Rhea
                        Titán (Titan)
                        Hyperion
                        Iapetus
                        Phoebe
                        1980-S1 (az 1980-S3-mal egymást kerülgetik)
                        1980-S3
                         (összesen 23)
            Uránusz (Uranus)
                        Miranda
                        Ariel
                        Umbriel
                        Titania
                        Oberon
                         (összesen 15)
            Neptunusz (Neptunus)
                        Triton
                        Nereid
                         (összesen 8)
            Plutó (Pluto)
                        Kharón (Charon)

héliopauza (a Naprendszer határa) naptávolsága kb. 100 CsE. Az üstökösök
50 000 CsE-re is eltávolodhatnak
üstököszóna (Oort-felhő) (ismert számuk 1600, ebből 94-nek a keringésideje
kisebb 200 esztendőnél; teljes számuk tíz a tizediken-tizenegyediken)

Az égitestek adatai átmérő, km tömeg, sűrűség, grav. szökési egyenl. sarki naphossz Föld víz = 1 gyorsulás, sebesség, m/s/s km/s Merkur 4878 4878 58,65 d 0,055 5,43 3,8 4,30 Vénusz 12104 12104 243,02 d 0,815 5,24 8,6 10,62 Föld 12756 12714 23,94 h 1 5,52 9,8 11,20 Mars 6787 6746 24,62 h 0,107 3,94 3,7 5,01 Jupiter 142754 133659 9,84 h 317,9 1,31 22,9 59,50 Szaturnusz 120057 107812 10,53 h 95,15 0,70 9,1 35,60 Uránusz 51177 49949 17,23 h 14,54 1,30 8,9 21,21 Neptunusz 49520 48203 16,04 h 17,13 1,64 11,0 23,59 Plutó 2345 2345 6,39 d 0,0017 2,00 0,49 1,16 Nap 1392000 1392000 30 d átl. 332950 1,41 273 620 Hold 3476 3476 27,32 d 0,012 3,34 1,6 2,38 forgás- felszíni szög az szög, hőmérs. 0C albedó, hold évhossz ekliptikához, 0 min. max. % 0 Merkur 0 - 212 + 427 11 0 87,97 d 7,0 Vénusz -177,3 + 446 + 482 65 0 224,70 d 3,4 Föld 23,4 - 88,3 + 58 37 1 365,26 d 0,0 Mars 23,98 - 126 + 27 15 2 686,98 d 1,8 Jupiter 3,1 - 129 - 118 52 16 11,86 év 1,3 Szaturnusz 26,7 - 184 - 179 47 23 29,46 év 2,5 Uránusz 97,9 - 212 - 208 51 15 84,01 év 0,8 Neptunusz 29,6 - 221 - 219 41 8 164,79 év 1,8 Plutó 94,0 - 234 - 223 54 1 247,69 év 17,2 Nap - +3870 +6100 - - - - Hold 6,6 -171 +138 12 - - - naptávolság excent- pályasebesség, km/h átlag, max., min. ricitás átlag max. min. CSE Mm Mm Mm Merkur 0,39 57900 69700 45900 0,206 172410 212480 139900 Vénusz 0,72 108200 109000 107400 0,007 126110 126990 125220 Föld 1 149600 152200 147100 0,017 107250 109080 105440 Mars 1,52 227900 250000 206500 0,93 86840 95370 79131 Jupiter 5,20 778300 815700 740900 0,048 47010 49330 44800 Szaturnusz 9,54 1427000 1506000 1346000 0,056 34700 36690 32800 Uránusz 19,18 2869600 3002700 2733100 0,047 24510 25690 23380 Neptunusz 30,06 4496600 4534300 4453500 0,009 19550 19730 19380 Plutó 39,44 5899900 7399400 4422300 0,250 17060 22020 13210 távolság a Földtől, millió km min. max. egyéb Merkur 91,7 218,9 mágneses tere 1%-a a Földének Vénusz 41,4 257,0 Esthajnalcsillag; -4,4-es magnitúdó Föld - - Mars 55,7 399,0 Jupiter 628,76 970,0 mágneses tere 14-szerese a Földének Szaturnusz 1277,4 1658,0 a gyűrűk neve: D, C, B (Cassini-rés) A, F, G, E 136 200 km-re érnek el a bolygó középpontjától sokhelyütt csak 5 m vastagok a törmelékek mérete 0,0005 cm-10 m Uránusz 2587,0 3156,0 6-os magnitúdó; mágneses tere a földi 10%-a, a forgástengelytől 550-ban eltérve; gyűrűk: Alfa (belső)... Epszilon (külső), 51 300 km-re érnek el a bolygó középpontjától, szélességük 9400 km Neptunusz 4313,0 4683,0 7,8-es magnitúdó; mágneses tere több mint 500-ra tér el a forgástengelytől Plutó 4290,0 7520,0 rendszeresen beljebb jön a Neptunusznál, de nem ütközhetnek a pályaelhajlás miatt Az égitestek belső felépítése (a sugár százalékarányába a gyűrű és a Nap koronája nem számít bele) sugár, réteg sugár, fő alkotórészek km % Merkur 2439 légkör ? He (alig kimutatható) kéreg 2 szilikátkőzetek, fémek köpeny 24 főleg szilikátok, fémoxidok? mag 74 FeNi (kb. a teljes tömeg 80%-a) Vénusz 6052 légkör 3 széndioxid, Ni, Ar, kénsav, vízgőz kéreg 0,5 szilikátkőzetek, fémek köpeny 52,5 főleg szilikátok, fémoxidok külső mag 30 folyékony FeNi belső mag 17 szilárd FeNi Föld 6378 légkör 2,5 Ni, O, Ar, széndioxid, vízgőz kéreg 0,5 szilikátkőzetek, fémek köpeny 44,5 főleg szilikátok, fémoxidok külső mag 35 folyékony FeNi belső mag 20 szilárd FeNi Mars 3394 légkör 2 széndioxid, Ni, Ar, O, vízgőz kéreg 1,5 szilikátkőzetek, fémek köpeny 60 főleg szilikátok, fémoxidok? mag 38,5 folyékony vasszulfid, némi Ni Jupiter* 71377 gyűrű 8 feltöltött porrészecskék légkör 12 ammóniafelhő-rétegek, ammónium-hidroszulfidok, víz molekuláris H és He fölött köpeny 68 folyékony fémes H és He mag 20 fémek, szilikátok, jegek Szaturnusz 60029 gyűrűk 900 (sok) jég, por, szikla légkör 50 ammóniafelhő-rétegek, víz, foszfinok molekuláris H és He fölött köpeny 28 folyékony fémes H és He mag 22 fémek, szilikátok, jegek Uránusz 25589 gyűrűk 35 (11) jég, por, kavicsok légkör 30 metánfelhőrétegek molekuláris H, He és metán fölött köpeny 42 némileg ionizált ammónia-, víz- és metánjegek mag 28 fémek, szilikátok, jegek Neptunusz 24760 gyűrűívek 98 (4) por, sötét anyag légkör 30 metánfelhőrétegek molekuláris H, He és metán fölött köpeny 40 ionóceán hidrált protonokból, ammóniumból és hidroxilból mag 30 fémek, szilikátok, jegek Plutó 1173 légkör ? metán, valószínűleg a kéregből szivárog vagy szublimál kéreg 1 metánjég, egyéb jegek köpeny 20 főleg vízjég, egyéb jegek mag 79 szilikátkőzetek és jegek keveréke Nap 696000 korona 500+ H 75%, He 24%, egyéb 1% (erősen ionizált) kromoszféra 2 ugyanaz, kevésbé ionizált fotoszféra 0,2 ugyanaz, kevésbé ionizált vezető zóna 18,8 ugyanaz, kevésbé ionizált sugárzó zóna 58 ugyanaz, erősen ionizált mag 23 He 64%, H 35%, egyéb 1% (teljesen ionizált) Hold 1738 légkör ? valószínűleg a kéregből szivárgó Ar, Ne, H, He nyomai kéreg 6 szilikátkőzetek köpeny 72 főleg szilikátok, fémoxidok? mag? 22 FeNi (bizonyítása vitás) * A Galileo űrszonda 1995. december 7-i mérései szerint a Jupiter légköréről korábban vallott elképzelések tévesek; a táblázatban ezek a korábbi adatok szerepelnek
A Nap adatai G2V színképű sárgásnarancs csillag a Sagittarius-Carina spirálkar Orion-nyúlványának közelében; 200 millió év alatt kerüli meg a Galaxist Felszíni pulzációjának gyakorisága 2 óra 40 perc; a felszín 6 km/h sebességgel mozog, az átmérőt 10 km-rel megváltoztatva; napfoltmaximum-periódusa 11,1 év A naprendszer anyagának 99,86%-át tartalmazza Felülete 6087 milliárd km2; térfogata 1,412 trillió köbkilométer Tömege (a Földének közel 333 000-szerese) 1991 kvadrillió tonna Közepes sűrűsége 1,41 g/köbcentiméter Tengely körüli forgásának ideje az egyenlítőn közel 25 nap, a sark közelében közel 31 nap A fotoszféra sűrűsége szinte a vákuuméval egyező, a mag belsejéé több mint 12-szerese az óloménak A szemcsék mérete kb. 26 km, élettartama 8-10 perc, a gáz sebessége kb. 0,5 km/s; a naptűk élettartama 10 perc, függőleges sebessége 20 km/s, magassága 16 000 km; a napkitörések sebessége eléri az 1 600 000 km/h-t - a legnagyobb 1946. 6. 4-én 400 000 km-re nyúlt az űrbe -; a napszél sebessége 3 millió km/h, 3000 tonna anyag óránként Nukleáris ciklusa: 2 p -> (p + n) + pz + no (7 milliárd év; p + n = deutérium) pz + e -> G (p + n) + p -> (2p + n) + G (néhány másodperc; 2p + n = He-3) (2p + n) + (2p + n) -> (2p + 2n) + p + p (400 ezer év; 2p + 2n = He-4) (p proton, e elektron, n neutron, pz pozitron, no neutrínó, G gammasugárzás) A teljes ciklusban 4 proton alakul egy héliumatommá (4 protontömeg 99,3%-a); a maradék 0,7% neutrínó és gammasugárzás Másodpercenként 592 millió tonna H alakul 587,9 millió tonna He-má és 4,1 millió tonna energiává; ez 13 milliószorosa az USA évi áramfogyasztásának. A Nap energiatermelése 383 milliárdszor milliárd megawatt. Életciklusa: felhő (zsugorodik) globula (zsugorodik) protocsillag (zsugorodik) Nap (tágul) vörös óriás (zsugorodik) fehér törpe (hűl) fekete törpe felhő - ötmilliárd évvel ezelőtt, 480 billió km átmérőjű, sűrűsége 1000 atom/köbcm alatt, -230 0C évezredekig zsugorodik, majd több helyütt globulák formálódnak benne globula - -205 0C-os hőmérsékletű, sötét anyagtömeg, 1,6 billió km átmérőjű, mintegy 25 naptömeg százezer évig zsugorodik, majd infravörösen sugározni kezd protocsillag - 24 milliárdról néhány évezred alatt 360 millió km átmérőre zsugorodik, ekkor maghőmérséklete 56 000 0C alatt van, felszíni hőmérséklete 1650 0C; fénye még nem fúziós, csak gravitációs eredetű tovább zsugorodik Nap - több millió fokos maghőmérséklet, a hidrogén héliummá fuzionál; 25-30 millió év alatt stabilizálódik tízmilliárd év után (ötmilliárd év múlva) az összes hidrogén elfogy, súlya alatt zsugorodni kezd, eközben több hőt sugároz, mint a fúzióval vörös óriás - néhány százmillió év alatt elnyeli a Merkur pályáját, felszíne lehűl, de több hőt sugároz, mint ma; a mag hőmérséklete 85 millió 0C fölé emelkedik a hőmérséklet lehetővé teszi a hélium szénné és oxigénné fuzionálását még több hő termelése mellett; ez néhány óra alatt a külső rétegek robbanásszerű leszakadásához vezet, a mag lehűl; mindez többször is megismétlődhet végül elég szén halmozódik fel a magban ahhoz, hogy a robbanások megszűnjenek, az óriás tágulni kezd, 30 millió év alatt elnyeli a Föld pályáját a külső rétegek leszakadnak fehér törpe - 12 900 km átmérő, rendkívül sűrű anyag hűlése során sárga, majd vörös fényt sugároz, végül semmilyet fekete törpe - 12 900 km átmérőjű, maximálisan sűrű anyag
A Föld adatai Egyenlítői sugarának hossza 6378,160 km Tengelysugarának (sarki sugarának) hossza 6356,775 km Lapultsága 1/298,25 Az egyenlítő hossza 40 075,704 km Egy délkör hossza 40 008,548 km Felülete 510,22 millió km2 ebből a szárazföldek területe (29,2%) 149,16 millió km2 a vizek felülete (70,8%) 361,06 millió km2 Térfogata 1083,32 milliárd köbkilométer Közepes sűrűsége 5,518 g/köbcentiméter Tömege 5978 trillió tonna Közepes távolsága a Naptól = 1 CsE (csillagászati egység) 149,598 millió km legnagyobb távolsága a Naptól (jún. 22.) 152,100 millió km legkisebb távolsága a Naptól (dec. 21.) 147,100 millió km Pályájának hossza 939,120 millió km A tengely körüli forgásából származó sebesség az egyenlítőn 465 m/s Nap körüli keringésének középsebessége 29,76 km/s A tengerszinti nehézségi gyorsulás a 450 földrajzi szélességen 9,806 65 m/s2
A Hold adatai Befogott mozgást végez "Tengereinek" anyaga sötét bazaltláva Közepes távolsága a Földtől 384 404 km Legnagyobb távolsága a Földtől 406 700 km Legkisebb távolsága a Földtől 356 400 km Átmérője 3476 km Felülete 38 millió km2, nagyjából Afrika és Ausztrália együttes területe Térfogata 21,98 milliárd köbkilométer A látható oldal 0,81 km-rel domborodik felénk Tömege 73,47 trillió tonna Közepes sűrűsége 3,342 g/köbcentiméter A nehézségi gyorsulás (1/6-a a földinek) 1,62 m/s2 Föld körüli keringésének és tengely körüli forgásának ideje (sziderikus hónap) 27 d 7 h 43 min 11,47 s Az azonos fényváltozásai között eltelt idő (szinodikus hónap) 29 d 12 h 44 min 2,78 s Föld körüli mozgásának középsebessége 1,03 km/s Egy holdnappal (holdéjszaka) tartama 354 h A felszín hőmérséklete az egyenlítőjénél holdnappalon +130 0C holdéjszakán -150 0C
Más holdak adatai Phobos 21 km átmérő Deimos 12 km átmérő Io közeli pálya, sűrű, sziklás, sárga-barna-fehér felszín fekete pontokkal; vulkanikus Európa közeli pálya, sűrű, sziklás, jégréteg alatt folyadék Ganümédész távoli pálya, ritka anyagú, vízjég, nagyobb a Merkurnál Kallisztó távoli pálya, ritka anyagú, vízjég, alig kisebb a Merkurnál Enceladus igen sima felszín Mimas felszínének egyharmadát kitevő kráter Tethys nagy kráter, 100 km széles, 2000 km hosszú völgy Dione fényes, jeges Rhea fényes, jeges Titán 5150 km átmérő, 300 km vastag légkör (N; metán, etán, acetilén, etilén, hidrogén-cianid, szén-monoxid, -dioxid nyomai), -182 0C felszíni hőmérséklet, belseje szikla és jég lehet, mágneses térnek nincs jele, északi félgömb fényesebb (egyetlen részlet látható, egy sötét gyűrű az északi sarkvidéken) Iapetus fényes, egy sötét területtel Hyperion fényes Phoebe nagy pályaelhajlás, retrográd Triton átmérője 2105 km, retrográd, N-légkör, gejzírek Nereid átmérője 320 km
Az égitestek szimbólumai Merkur kör két ívelt szarvval, alatta kereszt Vénusz kör alatt kereszt (a nőnem jele) Föld körben kereszt Mars körből jobbra felfelé mutató nyíl (a hímnem jele) Jupiter 4-es számra emlékeztet, ívelt vonallal Szaturnusz kis h betű jobb oldalt ívelt szárral Uránusz körben pont, belőle felfelé mutató nyíl; avagy H betű, benne függőleges, a vízszintest felező vonal, alsó végén körrel Neptunusz háromágú szigony áthúzott szárral Plutó egymásra írt P és L betű Hold félhold Nap körben pont



Hátra Kezdőlap Előre