böböde, bölcsi, bölcsicsi, bölcső, böli, bömbölde, csecsebabatár, csecsebál, dedó, (< kisdedóvoda), dedódzó, dedóház, Dedó 87, dedótelep, jászlica (< szln. jaslica), liberófarm (< Libero, papírpelenka márkanév), liberó intézmény; Pelenka leng, bili kong (tréf. szlogen, jelmondat); pelenkások raktára, porbafingó telep, siroda (< sír + oda), tejesszájúak gyülekezete, tökmag osztály, törpék intézete

bébibaba utód, bilis, bogyó, bölcsis, bölcsős, bölibaba, bölis, cuclis, cumis, csecsszopó, csecsszopós, csedvás (< táj. csetvás ’csenevész, gyenge’), csecsszopó, csipszar (< táj. ’csöpp szar’; eufem., népetim. ’csibeszar’), dedós, fehér/ek/, fostos, gumibugyogós, hátulgombolós, hugyos, kisbilis, kishülye, kis mitugrász, kispisis, kistökös, kukis, liberós, pelenkás, pelusos, picurka, pinduri, pisis, pólyás, popós, porbafingó, pöcsös, prücsös, szaros, szopós, taknyos, topogós, totyis (< totyog), tökös, töpörtyű, törpe

csöpik háza, dedó (< kisdedóvoda), dedóakadémia, dedóképző, dedó kettő, bili, fejlődésmegállító intézet, növésgátló, ovcsi, ovi, óvi, ovida, pirinyók háza, pisimező, pisisek klubja, pisis suli, retyó, vrtec (< szln. vrtec)

cumis; csávesz, csávó (< cig. čhavo ’fiú’); csedvás, csemcsős (— csecsemő), csetvás, csicska, dedós, dugó, kicsi, kispelenkás, kispisis, kis taknyos, kis tökös, löszbaba, mákos, nyálas, ovcsis, ovis, óvis, picurka, pisis, pöcsös, pöttöm, prücsök, taknyos, tejbetök, töki-blöki, tökmag, tökös, töpörtő, töpörtyű, törpe, szarházi, szaros

Agyfejlesztő Intézet, Auschwitz, Auschwitz II., börtön, cella, diliház, dugasz-(’elégtelen’)-szaporító, életsanyargató intézet, észház/koptató, észtöltőde, fegyház, fejtágító, fejtágító műintézet, gettó, gyerekbolondító, gyerekoktató, gyerekrontó, haláltábor, hotel, időtöltés, ingyenmunka (— “dolgozunk, de nem fizetnek”), istálló, irsul, isi, kényszerintézet, kínzókamra, kínzóterem, kóla (— iskola?; — kóla < szójáték a Coca–Cola üdítő márkanévből), koncentráció, koncentrációs tábor, láger, melegedő, napi szenvedések helyszíne, nyomortanya, okosító, oskola, pokol, pótotthon, rácsosház (tkp. börtön), rezervátum, rizsázda, sárgaház (tkp. bolondokháza), skatály, skola, skóla (< or. ш ола < lat. schola < gör. scolÀ), skólenyka, skolnyica, skolu, skotály, skotya, skotyó, sucsó, sufnyi (< táj. sufni < ném. Schuppen ’fészer, fáskamra’), sula, sulaj, suláj, sulej, sulejmán, sulesz, suli (< ném. Schule), suli-buli, sulkó, sullogó, suló, susó, sutya, sutyesz, sutyi, sutykó, sutyó, sutyógó, sutyoli, suttyó, sutyu, szekáló, szenvedőház, tanbörtön, tanfegyház, tanoda, tanulásterjesztő, tanulói kégli, a tudomány háza, vágóhíd, váróterem, vesztőhely, vigyázda

albirka, betyár, diák, fejtágítós, is–is, isis, köcsög, leprás, nebuló, (< lat. nebulo ’semmirekellő ~ kisdiák, kisfiú’), oskolás, rabszolga, skolás, skolnik (< horv. školnik ’iskolás’ ~ or. ш олъни ’iskolásfiú’), sorstárs, sufnyis, sulás, sulis, sulós, sutyis, sutyó, sutyós, suttyós, szamár, szaros, tojás

alsóbb rendű, aprócska, béka, csacsi, csecskó, csemcsős, cseszta (tkp. elsős, az isk. legkisebb tanulója; < seszta? < lat. sexta ’hatodik’ – tkp. hatéves), csicska, csicskás, (— régebben ’tisztiszolga’), csíra, csitri, csivi, csóró, csőcselék, csüntök, dedó egy, “dedó 87”, dedós, dugó, “elsős tacskó, kilyukadt az acskó” (rigmus), emberpalánta, fosos, földszintes, gyakornok, hugyos, hurka, isis, kicsik, kis isis, kisöreg, kis porbafingó, kis szamár, kis szaros, kis taki (— taknyos), kopasz, köcsög (a fölnyírt haj miatt a köcsögre emlékeztet, a fül jobban látszik), kölyök, minimat (— kis automata mosógép márkaneve), minis, mogyoró, mütyür, nagypisis, nebuló, pici, picur, picurka, pisis, potyadék, pöcök, pöcsös, pöttöm, pulya (nép. ’gyermek’; táj. ’kisnövésű ember’), sisis, sos (< alsós), sulis, suskó, szaros, szecska (népetim. a régi diáknyelvből, tkp. elsős < seszta < sexta classis ’hatodik osztályos’ – a számozás fordítva történt – azaz: hatéves < lat. sex ’hat’), tacsi (— tacskó), tacskó, taknyos, takony, takonypóc, tök alsó, tök felső, töki, tökmag, tökös, töpörtyű, töppedtke, töpszli, törpe, vakarcs, zacskó, zöldfülű, zsilicsnaka (< horv. táj. žiličnaka ’nudli’)

elsős: pipica (< horv. ’punci’), ső (< első), sös (< elsős)

anyaszomorító, bácsi /~ néni/, bázis, bik (< horv. bik ’bika’), culáder (< cúláger < ném. Zulager ’segédmunkás’), cula (táj. ’hitvány ember’ itt: magas, nagydarab’), culák (nép. ’karó’; itt: ’magas, nagydarab’), csász, éretlen, fater, fejes, fekete sereg (“uralkodnak a kicsiken, akár Mátyás fekete serege”), felsőbb rendű, gamó, hatalmas, haver, jobb/ak/, kajla, kamasz, kisöreg, koca, lángelme, lebó (“magas, sovány fiú”), ló /lovak/, menő/k/, melák, Mylédi, nagy/ok/, nagydobos, nagyfiú ~ nagylány, nagy ló, nagy meszelő, nagy szamár, néni/k/, okos, ökör /ökrök/, öreg, öreg róka, sős (< felsős), szamár, szöör (< ang. sir a férfiak megszólítása Angliában), sztarej, (< horv. star ’öreg, vén’), tahó (nép. ’faragatlan’), tanonc, tata, tök felső ~ fölső, trotty, tuskó, uralkodó osztály, vagány, vén szamár, vén trotty, vízfejű

agyi gyogyi, bolondokháza, buggyantház, butaiskola, diliház/potló/suli, dombegyetem (dombon áll), egyesült gyogyósok társasága, “értelmiségiek gyülekezete”, gyagyó, gyegyi-gyegyi, gyegyó, Gy. P., gyépé, gyógyi, gyogyi, gyogyó, gyogyóda, gyogyós sutyó, gyógyped, gyógypedál, gyügyü, intézet, kaloda, koresz (< korrekciós), korrekció, menhely, rendőrakadémia, sárgaház, socó, sötétség, sutyi

abnormális, agyalágyult, agyas, agyilag bokazokni/bugyi/rottyant, agyilag zokni, agykérgi gondokkal küzködő, begyós, béna, beütéses, bityós, bogyós, bugyilag kötöttzokni, buggyant, bugyuta, bumlis, bunkó, buta, dedós, dicisuer, dili (< cig. dilino ’bolond’), dilingós, dilinkós, dilis, dilisulis, dinka, dinkó, dombegyetemi, dombegyetemista, “egyetemista”, egyetemre jár, értelmiségi, észfogyatékos, fafej, favágó, flúgos, gimis, gogyós, golyós, gyagya agya, gyagyás, gyegyós, gyenge, gyépés, gyógybiciglis, gyogyis, gyógyis, gyogyós, gyógyos, gyógypedál, gyógypedálos; hiányzik egy kereke, mely a többit hajtja; hibás, hibbant, húgyagyú, idegroncs, ketyós, korrekciós, krepa (— bekrepált, ütődött), kulichgyuszis (< intézetük a Kulich Gyula utcában van), kulihos, kulikos, lágy agyú, lámpagyújtogató (“felnőttként csak erre használható”), lemaradott, nyomi, nyomi gyerek, nyomorék, nyomott agyú, ortopéd, raklis, rohambrigád (“mindenen átrohannak, átgázolnak”), rokkant klub, socis, socós, stikkes (< ném. Stich ’szúrás, mellékíz, szag’; itt: ’bolond, stiches’), stik-stik 04 (< ném. er hat einen Stich ’elment az esze’ + a mentők hívószáma), süni gyerek (< sün), süsü, szellemileg traccs, szellemi toprongy, szuper gyogyós, szűkagyúak, tápos gyerek, tohaszájú, viccosztály, zokni

elsős: borjú (“buta; azért tanul, hogy okos legyen”), gólya, szecska

középsuli, középszintűek akadémiája, szak, szakközép, szakiköp, szaki-school (< ang. school ’iskola’), szakóca (szójáték), szaksuli, tekó (< tek < technikum), szaktan

mezőgazdasági szakközépiskola: mg. szakköz, trágya, trágyaegyetem

elsős: szecska

dombegyetem (dombon áll), inasiskola, ipari (< iparitanuló-iskola; korábbi neve), ipó (< iparitanuló-iskola), középszintűek akadémiája, kukásképző, munkásképző, MÜM-City (korábban a MÜM = Munkaügyi Minisztérium felügyelte; itt gúnyos: Magyar Ügyefogyottak Menhelye), MÜM-egyetem, parasztegyetem, parasztgimi, parasztképző, rablóképző, szamóca (< szakmunkás; szójáték), szaki, szakiképző, szami, téboly

speciális: parasztképző (kertészeti), kopogó (< gyors- és gépíró), “Polai-egyetem” (< Polai János Szakmunkásképző, Nagykanizsa), tyúkegyetem (mezőgazdasági)

bunki, csicska (< csicskás), elborult agyú, emtéhás (< MTH-s < Munkaerő Tartalékok Hivatala), fás, góliát, inas, iparis, melós, melót tanuló (szójáték), melős, munkásképzős, munkásosztály, proli, siló, szaki, szakika, szakis, szakmuki, szakos, szamus (< szakmunkás), szecska, tahó, tahós

speciális: polais, tyúkász, tyúkegyetemista (mezőgazd.)

agyas, burjánzó, cini, csaj (< cig. čhaj ’leány’), csákó (— cig. čhavo ’fiú’, népetim.), csávó, csicska, csirke, csitri, csörfös, csöves, csövi, előember, éretlen, érzelmi melák, figura, haver, hipi, ifi, jampec, jampi (< jidd. jampec ’a divatot kirívóan követő léha ifjú’), kamasz, kamni, mladina (< szln. ’ifjúság’), nagymenő/k/, kopasz/ok/, patis (? — pattanásos), pattanásfészek, pattanásos, serdülő, siheder, skac, srác, suhanc, süldő, szeplős, TTT, tindzsi, tinédzser (< ang. teen-ager ’serdülő, kamasz’), tini, tinike, tojó, vagány

agyi, bölcsek gmk-ja (< gazdasági munkaközösség), csökevényvizsgáztató, fafesz, fifi, fisi, főisi, fősi, fősuli, fősó (< fősuló) ~ főshow, fősuló, főszenvedés, koponyaképző, müszi (< divatos suta tévéreklám, melyről csak később derült ki, hogy mozaikszó: Mezőgazdasági és Üzemszervezési Intézet), pedfő (< pedagógiai főiskola), tanulda

csávó, értelmiség, fafeszes, fej, fejes, fifis, fisis, főfej, főfis, főisis, főmajom, főpisis (< fő + p + isis < isis ’iskolás), fősis, fősulis, gólya (elsőéves), müszis, nagy fej, profi (“sokat tud”), tudorka

agyas, agytovábbképzős, doki, egós, egyetem-begyedem (szójáték), egyetemes, egyetempista, egyis, etista, fej, fejes, féltudós, főokos, gólya (elsőéves), lángész, lila agyú, listás, ló /lovak/, müszis 2, nagy fej/ek/, nagyfej, nagy kutya, professzor, professzorka, profi, tarisznyás, tistás, tudós

árvaház, árválda, dutyi, fattyúnevelő, gettó, gyereksitt, gyeri, gyermekkarám, gyivi, holahami (< “Hol a hami?!” Mindig éhesek!), intézet, koli, kóter, króm, láger, lelencde, lelencház, menhely, nevkó (< nevelőkollégium), pulyanevelde, zaci (< ném. Versatzamt ’zálogház’), zabinevelő, zabiotthon

ÁG (< állami gondozott), ágés (< ÁG), államis, anyátlan, apátlan-anyátlan, árva, árvácska (Móricz Zs. regénye nyomán), “dózsás” (az utcáról!), dutyis, elítélt, fogságban lévő rabok, gyerekvárosi, gyeris, gyivis (< gyermekvédelem), gyogyós, idegenlégiós, intézetes, intézeti, intézetis, kolis, lele, lelenc, lelences, lecis, mágyó, nemzetiségi (’cigány’), nevelős, pipike, pisis, pólyás, pólyis, remete, szerelemgyerek, szülőnélküli, zabi, zabigyerek

bébi bába, bilifelügyelő, csicska, dada, dadus, dajka, de (— dedó néni), dedóképzős, dedó néni, dedóoktató, dedó óvó, dedóőr, dedós mama, dedósvezető, gügyi, hápimama, gyerekrendész, második anya, ovcsi mama, ovcsi néni, ovcsinő, ovidada, ovimama, ovi néni, ovinő, ovis néni, ovisnő, óvné, óvnő, óvó, óvócsitri, óvódada, óvó néni ~ bácsi (ritkán!), óvőr, pesztra, pisiseket kezelő automata, pisis tanár, pótmama, smasszer (< ném. Schmasser ’fegyőr’), szárazdajka, tyúkanyó, ügyeletes dedós, vónéni (< óvó néni)

banya, bébi papa, bibifelügyelő, bogyódada, boszorka, dada, dáda, dadi, dadó, dadus, daduska, dajesz, dajka-kalamajka (szój.), d - szája (< d - ajka; suta szój.), dudus, fenékmosó, gonc, motyóbábi, nyanya, nyanyus, öreg teknő, óvodai mami, pesztra, szarpucoló, tentiző (< “tente, baba, tente”; tkp. altató, fektető), vén csataló

csicskahajcsár, csicskavezér, dirigáló, észkombájn (“mindent tud”), favágó, gyötrő/nő/, ofő (< osztályfő), stanecli (ném. Stanitz/e/l ’papírzacskó, stanicli’), szürnyű-nyű, tamtam néni, tanár bá, tanári, tanárnő, tanbá, tanci, tancici, tanci Manci (ikerítés), tanci bácsi ~ néni, tancsi, tancsi bácsi ~ néni, tanesz, tani, tankérem, tánéni, tanmama, tanné, tannéni, tannő, tanő, tantan néni, tantannő, tantásnő, tantinő, tan’tó batyi ~ néni, tantónő, tantós néni, tányitóó nyényi (tájnyelvi utánzás), továris (szln. tovariš < or. товарищ ’elvtárs’), továrisica (< szln. tovarišica < or. товарищ ’elvtársnő’), töktörő (“a gyerekfejbe ököllel töri bele a tudást”), úcsityelnici (< or. учительница tanítónő’)

fejes, fesőbbrendű lény, idomár/nő/, krétafogyasztó, magyarázó gép, ofő, pom-pom (< a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozat főalakja: hajszerű csomó, mely folyton változtatja alakját), taánő (< tanárnő), tácsi, tadiriga/nő, take (— tanár úr kérem, tanárnő kérem), tana, tanár bá, tanbá, tanci, tanci manci, tanci néni, tancinő, tancó, tancsi, tancsibá/néni, tancsi bá, tancsi né, tancsi néni, tánéni (— tanár néni), tanesz, tanész, tanhapek, tani, tanka, tankérem, tanné, tan’né, tannéni, tannő, tan-nyanya, tanó, tanta, tanta néni, tantanő, tantás, tárbá (— tanár bácsi), tárnő (— tanárnő), tatár, tintanő, továris, továrisica (szln.), tökö (— tan’kérem), vasököl, zsandi (< zsandár, csúfnévből)

angyalka, arany, aranyos, arcsi néni (— aranyos), bájbaba, bárányka, bébi néni, cuki bébi/mókus/pofa/tancsi, csupaszív, franciakrémes (kedvelt sütemény), hízelgő tancsi, jó fej, jó idomár/pofa/tancsi, kedvenc, kedvi, kedvi tani, kis kedvenc, klassz tanár, malacka, marha jó, menő fej, mézescsók (kedvelt sütemény), mézeske, mézesmadzag, mézes-mázos, mucika, nyanyaros (— aranyos), nyuszi-husi (ikerítés), piszok jó fej, rendeske, rendes tanci/tancsi, rendi, rendi tancsi, selyemkezű tanó, szerényke, szíves, szivi tanár, szupi tani (< szuper tanár), tábá (— tanár bácsi), tancsi, tancsi néni, tök édi, vidor, vigyori

andaxinos (idegnyugtató gyógyszerrről), bányarém, begurulós, bogyós (< dilibogyó ’nyugtató gyógyszer’), bolond, boszi, boszorkány, bumbu, bunkó, cápa, csufi, dili, dilibogyó, dilis, Duli-Fuli (< dúl-fúl), durranófej, duzzadófejű, duzzogi, dühöngő, fancsaliképű, fapofa, felborsozott tanár, felfújta az orrát, felfújt hólyag, felkapta a cukrot, felnyomta a pumpát, fenn van a cukor, fenn van a pumpa, flúgos, forrt fejű, fölfuvalkodott hólyag, galóca, gogyós, gőzkocka, gurulós, gyagya, gyia, gyíksárkány, gyogyós, háklis, halál, harapós tancsi, hárpia, házsártos nőszemély, hóhér, hólyag, hörcsögpofájú, hülye tanci, idegbaj, idegbajos, idegbeteg, ideges, idegkedvelő, idegroham, idegroncs, Imperial (“ha sokat futkos a padok közt” — híres versenyló), jenki (egyedi ragadványnévből), kannibál (férfi), kannibála ~ kannibália (nő), kobra, Kuku, méreg rák/zsák, mindenevő, mérgeskígyó, meszesfal, morci, morconka, morcos, morcoska, Morcotti, “morc úr”, morgó, morgó marci/tanerő/tanci, nagyfejű, ordas, ordiné, oroszlán, paprika, paradicsomképű, pattancs, pattogi, pattogó, pattogó Manci, pici pösze pattog (szójáték), pipa, pipás, pipás tancsi, pipul, pöfeteg, pukkancs, pulyka, pulykafelfújt, pumpás, raplis, rigolyás, rinyáló tanár, rizsa, rohadék, rossz idomár, sárkány, sátán, seggfej, stikes tanár, szadista, szemét, szívbajos, szörny Ella, terminátor (< lat. terminator ’határvonal’), tigris, tomber, tűzfejű, utálatos tanci, vén csoroszlya, vízfej, vörös pöfeteggomba

agyas, banya, bányarém, bittyós, boszi (< boszorkány), boszorka, bökős, börtönőr, dirigáló, dumás, ET, farkas, főúr, frászkarika, gógyé (< gogyós, golyós ’nem normális’), gyerekutáló, harapós, hárpia, hóhér, kecske, keményfejű, kemény tancsi, kommandós, köcsög, köretanci, kőszívű szörnyeteg, morgó, mumus, “olyan szemét”, osztály réme, őrmester tanci, pandúr, paprikaszósz, parancsnok, pattinka, ráncosképű, rémkirálynő, rigolyás tanár, rohadt tanár, rohambili, rohantatta, rovó, sárkány, szadi, szadis, szadista, szatír, szigimodár (— szigorú), szigi tanci, szigorka, szimat, szipirtyó, szivar, szörnyeteg, szúrós, tevehajcsár, vaskéz, vaskezű, végzet, végzet asszonya, vén boszorkány, vipera, zsandár, zsandi, zsozé (< braz. port. José, a Rabszolgasors c. tévésorozat negatív szereplője)

alamuszi, aranybaba, bady, bamba, béna, bénácska, Béna Béla, béna tanár/tancsi, béna-véna (ikerítés), béndzsakezű tanár (< béna), bénus, bötécske, csirke, csokoládé, csontkollekció, “Don Quijote”, engedékeny tancsi, fika (táj. ’takony’), gebe, görény (“kicsi, nem veszi észre a csapdát”), gyengus, gyengus tanci, husi, jámbor, kétbalkezes, kispipi, kóma (’ájulat’ < gör. k÷ma ’mély álom’), könnyű téma, lágyagyú, Lágy Elek, laza liba/tanár/tanci, lezser, limonádé, narkós, nünüke, nyimnyám, nyeszlett, nyuszi, “osztályozni tanulj meg!”, pancser, papucs, pipi, pipogya, porszívó (“mindent bevesz”), puhányka, puncsos, rendes tanci, rizsa, runcájsz 2, segg, semmitanár, száraz, szerényke, tarhonya, topa

be van gyogyózva, biluxos (< lat. bilux tkp. ’kettős, kétszeres fény’ a gépkocsi fényszórójában; itt: ’mindent lát’), börtönőr, csirkefogó (csirke = gyerek), csupaszem, felügyelő, fő cirkáló, főfelügyelő, fő mester, gügyeletes, gyügyeletes, hajcsár, hajcsár-tancsár, hang, határőr, határőrző, járőr, kopó, kutya, kuvik, lesi-fosi (ikerítés), leső harcsa, mekkmester (“sokat mekeg, utasít”), nagy hang, őrszem, papagáj, portás, rabőr, rabszolgahajcsár, rendfőnök, rendügyi, rinyazsák (< táj. rinyál, itt: “ömlik a szó a szájából, ellentmondást nem tűrően utasít”), sárkány, sasszem, simabőrű, smasszer, smucig disznó, sólyomszem, strázsa (< horv. straža ’őrszem’), szem, ücci (< ügyi, játékosan), ügye, ügyefogyott, ügye-gyügye (ikerítés), ügyi, ügyis, ügyis tanár/tanbá/tanci/tancsi, ügyistanecli, ügyis tannő, ügyi tanár, ügytanár, ürgefű, Üti (< katonai mozaikszó: ügyeletes tiszt + ütni képzete), szélvész, zsaru

al cirkáló, Bagó, bolygó hollandi, cirkáló, csicska, dezsurni (< szln. dežurni ’ügyeletes’), felkarcsont, felvigyázó, folyosóőr, gügyeletes, gyügyeletes, hetes, iskolacsősz, kapus, kistanár, kis ügyis, közkatona, lógós, mekkinas, méregzsák, napos, nemzetőr, nyakis, nyakkendős csupaszem, nyolcas (szójáték: hetes-nyolcas), pánkereszt (a “a tisztasági őrök” karszalagja), portyás, rencsis, rendcsics, repetár, rezzentő, ruhatáros, segédtanár, stréber, szolgálatos, talpnyaló, ügyefogyott, ügyelj csak (ti. a rendre!), ügyes, ügyi, ügyi-fogyi (ikerítés), ügyis, ügyi tanuló, ügyletes, ügytan (< ügyeletes tanuló), ürge, ürü, tizedes, vigyázó (a két világháború közötti isk. nyelvből), vöröskereszt (karszalagjáról)

besúgó, bunkó (“durva a többiekkel”), csicska, csicskás, dárdás (? < a régi diáknyelvben: ’szolgadiák, ételhordó’), falplannyíró, hatos (szóferdítés), helyettes, hentes (szóferdítés), heteske, heti, heti hülye, hetis, kilences (szójáték), kistanár, krétás, kubi, kukás, kurtizán (lány!), kussba intő, lóti-futi, makk hetes (a kártyajáték nyomán), nagyszáj, nagyszájú, napos, nyolcas ~ “nyolcas” (szójáték), nyolcaska, osztálykukac, osztálynyaló, osztályőr/tiszta, ötös (“öt nap van tanítás”; 5.-esek írták), pandúr, parancsnok, porfelelős, porfogó, reditely (< szln. reditelj), rend őr, subi, táblanyaló, takarító “2”, terem átad-vesz, töröld a táblát!–akció, viráglocsoló, zsarnok

anyánk ~ atyánk, bandavezér, bubu, cüfó (“őrködik az 1-esek = cufó fölött”), dili, életidomár, főnök, főtancsi, fűrer (< ném. Führer ’vezér’), házi sárkány, Hofi (< komikus nevéről; “bolond órákat tart”), kotlós, lélekidomár, második anyánk, nagyfőnök, nagyvezér, of, ofi, ofifő, ofimama, ofő, oli, oszfő, oszi, oszifej, oszifi, oszifő, oszifőnök, oszka, oszt.f., osztfő, oszti, pótmama/papa, sárkány, tökfejű, törzsfő, UFO, ufó, a végzet asszonya, zaszti (egyedi: Zastava kocsit vezet × az oszti)

börtönőr, csop. vez. (csoportvezető), fúrtagyú, gyerekcsősz, kolesztanci, koleszi, koleszos elvtárs/nevelő/tancsi, kolessza, kolesz tanár/tanci, koliidomár/rém, kolis tanár, kolitani/tari, kollég tancsi, kollesz tancsi, kolli, kóteros, kotkoda, kuviktanci, mamus, Manyus, mutti, napejos, nata (< napos tanár), nevcsi, nevelő tancsi, nevtancsi, pótmama, tekós dirigáló, törzsfőnök

agy, bőrharisnya (az indián főnök mintájára), dagi, dili, dirci, dircinő, direktor, diri, diri bá, diri bácsi, diri I., dirigátor, dirinő, dirkő, dirnyák, dityó, dizsi, docens, egérlyuklakója, Dozsó, fejes, főbarom/börtönőr/diri/fő, fő-fő, főisten (Zeusz), főnök, főtojó, főtuskó (“nagy, mint a tuskó”), gazgaz (< igazgató), gidamama (< a Mekk Elek rajzfilmsorozatban; sokat beszél), gidi, góré (< argó ’főnök, vezető’ < cig. goro ’paraszt’), hernó, iga, igabá (< igazgató bácsi), igazgazgató, igbá, i. g. (= igé), igi, igibá, ignác (< igazgató csonkítva + játékos képző), igné, ignő, igus, isiisten, iskolafej, izgató, izgatott bácsi/néni, izgazgató, izgi, kecske, Mekk-Elek (< Mekk Elek ezermester; sokat beszél), nagy diri, Nagy Fehér, nagyfőnök/vezér, papucs, parancsnok, seriff, suligerinc (“az iskola tartóoszlopa, gerince”), sulikoponya, sulipapi, törzsfőnök, vezetőmarha, Zeusz, zigi

agyagya, aldiri/seriff/vezér, darus, dihe (< direktorhelyettes), di-2 (kettő), diri, diricsicskás, dirih., dirihá, dirihely., dirihelyettes/helyi, diri 2 (kettő), diriné/pótló/segéd/váltó, főnökalja, főtuskóhelyettes, golyóstoll, helyettes diri/igazgató, hólyag, igh., ig. h., ighá, ighás, ighely (< igazgatóhelyettes), ighö, “ikhely”, izgatóhelyettes, kefirvadász, kisdiri/főnök, másodfő, 2. fő, 2. főnök, mellékág/diri/tojó, nádor, papi (“idősebb, kedveskedő”), pótdili/diri/dirnyák/gazgaz/igi/igus/koponya, rabszolgahajcsár, ragadozó, rágcsáló, tanbur, törzsfőnök, vezér, zseni kettő (“zseni egy” az igazgató)

adimini, adisz (< adminisztrátor), aktafelelős/kukac, iktatónő, irattár, irodakukac, kétlábonjáró lexikon (“az iskolára vonatkozó dolgokra csak ő tud válaszoni”), King-Kong, könyvrágcsáló/rágó, küldd ki – hívd be, pötyös (< pötyög ’gépel’), pötyögtető, rabszolga, tintafosó, tintanyaló (“sokat ír”)

dajka, gazdi, gond, gondi, gondné, gondok, gondoskodó, göngyi, Házimaci, háziúr, idegbeteg, intézkedő, követelő, nevi (< nevelő), paprikajancsi, oszti, pedellus (< rég. lat. ’iskolaszolga, kapus’), pénzrabló (“étkezési díjat szed”), porraloltó, portás, számalk, szarmadzag, szúrosszemű, vöröskereszt

aktakukac, budipucoló (“ez is az ő munkája”), csicskás, fűtős, hivatalbolond, hivi seg. (— hiv. seg., hiv. rövidítés), “főigazgató” seprűvel, irodakukac, iskolaszolga (korábbi elnevezése), kengyelfutó, kétlábonjáró lexikon (“mindent tud”), küldd ki – hívd be, lapátoló, matróz, mozgókönyvtár, partvisnyél, pedellus, portörlő, Runcájsz, söpi bácsi/néni (< söprű), tata, tintanyaló, titkár, ujonc, ürge, vödörcirkáló

bakter, bakter-tojás, banya, bejárati kuvik, Borvirág, csősz, Derrick (< krimisorozatban főfelügyelő), Drakula (— vérengző román fejedelem), éjszakai bagoly, isiőr, kalózvezér, kapuőr, kapus, komondor, napos, nyanya, őr, pedellus, Pisti-posti (ikerítés), por (“kávéporból főz kávét a tanulóknak”), poresz, pori (< portás), portifő, pótpapa, potyi, proli (“könnyű neki, nem melózik”), riasztóberendezés, újságos, ügyelő, sasszem, szótárfejű (“mindent tud”), tata, útonálló, vad poros, vityillólakó

agyar (szócsonkítás), agypróba, altató, firkantó, maci, mádzsár (< horv. madžar ~ tör. macar ’magyar’), magolda, magy (szócsonkítás), magyarszki (— oroszosan ~ horv. mađarski ’magyar’), magyesz, magyi, magyka, magyusz, matykó, mogyeri (régies), mogyi, ungaris (< ném. Ungarisch)

agyar, agyar nyt., anya (< anyanyelv); “A szó elszáll, írni meg nem tudunk”, banyanyelv, dögtan, édes anyanyelvünk/apanyelvünk/mamanyelv/nyanyanyelv, fingtan, görcstan, gyögi, idűs anyanyelvünk (táj.), magoló, magyar duma, magyarnak szép nyelve, magyar nyelvi híradó, magyaros, magyarosan, magyesz, magyi, magyusz, mamanyelv, maminyelv, mogyeri, nyali, nyanyanyelv, Newton (torzított kiejtési hominima), nyeci, nyefa, nyefcsi, nyefege, nyefi, nyefic, nyefó, nyeki, nyekisz, nyekktan, nyela, nyelfi, nyeli, nyeltan, nyelv, nyelvhiba, nyelvi, nyelvkoptatás, nyelvszi, nyelvtörés, nyeta (< nyelvtan), nyeti, nyiftan, nyivi-nyavi (ikerítés), nyöci, nyöfi, nyöfi--röfi (ikerítés), nyögés, nyögéstan, nyögi, nyögtan, nyötan, nyüftan, nyűgtan, nyűtan, nyüvtan, raghatár, szartan

nyelvi (nyelvtan) óra: cirkuszóra (“a könyv akrobatikus rajzai miatt”), a halál 45 perce (“nehéz, hosszú, egyenlő a halállal”), pihenőóra

agyar, a halál archívuma (“mindenki fél”), birodalom, birodalom visszavág (szójáték tud.-fantasztikus film címével), bonyodalom, csupavers, esti mese, fosadalom, ida (< irodalom, mozaikszó), irci, ircsi, irgalom, iri, iró (szócsonkítás), iroda-lom, irodalom-rohadalom-forradalom, iroda-rom, irosz, irzsi, literatúra (< lat. litteratura ’betűírás, betűrend – nyelvtudomány, szépirodalom’), magyar irodalmi híradó, ordítás, riadalom, rohadalom, rodalom, rodeo, rodi (< irodalom + i), rogyodalom, roha, rohadalom, rohadás, rothadalom, sirodalom, szarcsi, unodalom

nyelv(tan)tanár: Alany, nyefis tannő, nyeti/nyögtanár, nyűtancsi

irodalomtanár: rohadék, rohitanár (< rohadalom < irodalom)

anyaterem, a halál archívuma, atomreaktor, betűk terme, betűnyomda, birodalomterem, emlékszoba, ircsiterem, irka, irodalmi cella, kínzókamra, lexi-lexikon, magyaros, magyesztercsi, magyi, magyite, magyiter, magyiterem, magyiterm, magyusz, magyusz/mami/mekuszterem, “MT”-klub (< magyar irodalmi), nyefiterem, nyelvtér, nyögiterem, nyögtanterem, nyögterem, penésztanya (“rosszul érzik magukat benne”), ragpiac, rohadalomterem, sirodalomterem, uncsiterem

francia nyelv: franc (< játék a homonimákkal: franc1 ’francia’, franc2 ’vérbaj’)

agyinka ~ ogyinka (< or. один а ’egyes’), csorosz, dö pa ruszki, egyeske, fujj, jegyinica (< or. единица ’egyes’), jizik (< or. язы ’nyelv’), kínruszki, kínvallatás, muszka, nyelvtekerő/törő, oh rossz (szójáték), ó rossz ~ ó-rossz, paruszka, paruszki, páruszki (< or. по-рус и ’oroszul’), ponyemajki, roszki, rossz, rosszoros, rossz-orosz, rossz ó rossz, rucki (szójáték a cirill c = sz betűvel), ruszis (< ném. Russisch), ruszka, ruszkaja (< or. русс ая ’orosz nő’), ruszkává, ruszkavinszki, ruszki ~ russzki ~ ruszkij (< or. русс ий ’orosz’), ruszkij jizik (< or. русс ий язы ’orosz nyelv’), ruszki paraszti (< pa ruszki), ruszki pa ruszki, ruszkitan, ruszland (< ném. Rußland ’Oroszország’), ruszli (< ném. Rußl ’sós hering’, tkp. oroszocska), rusznyák (< szlk. rusnjak ’kárpátukrán’), rusznyik, Szása-tan, szovjet, szu (< SZU), testvértan, tuszki, ugorkij

deszka vidányie (népetim., szój. < or. до свидания ’viszontlátásra’), Grisa, Iván Ivánovics, Jelizavézna Parizéra (népetim.), Katyusa, Natasa; Pá, ruszki!; ruszkitanár/tanci, Stobü (< or. чтобы ’hogy’ kötőszó), Stoeta (< or. что это ’Mi ez?’), sztyepa (< or. Степа < Степан ’István’), Sztyopka (< or. Стёп а < Степан), Ucsityelnica (< or. учительница ’tanítónő, tanárnő’)

bábel, halandzsák völgye, halandzsaláp, kínzókamra (“annak, aki nem szereti a nyelveket”), halálterem, kínzószoba, labor, lavor, nyeli la, nyelő labori, nyelves, nyelvi fejtörő, nyelvlabor, nyelvi labor/lavor, nyelvtekervények megnyúlása, nyelvtörő, nyögi labi, nyögtan labor, vesztőhely, z’ zilabor (< Zizilabor, zenei együttes)

magnetofon: doboz, magnó, lejátszó doboz, valkman ~ vókmen (< ang. walkman tkp. ’sétáló ember’; kis hordozható magnetofon, többnyire rádióval’), zenedonio, zajoló, zeneláda, zenélő doboz

fejhallgató: fülbezengő, füles, fülvédő, magi fül, susogó

fülhallgató: fülbevaló, fülci, füldugasz/gomb, füles, fülihali

birodalom visszavág, csata, csatatan, Csokonda, doktor ókor, eseménypredikáló, fáraó, história (< lat. historia ’tudás, történet, történelem’), históriatár, az idő alagút, ircsi (a tanárról), iszti (< isztorija), isztorija (< or. история ), körténelem, “mesét mondok neked”, mohácsi vész, múlttan; őskori mesese, mesese; őstan, régiségek, rémtárgy, tatárjárás, töci, töcő, töfi, töki, töktan, tör, törci, törcsi, törcsi-ircsi (ikerítés), töre, töredelem, törés, töresz, törfi, töri, törti, törtike, untatótan, zgodovina (szln.)

Auschwitz, csataház, a csaták tere, csataszoba, a csata terme, csatatér, getto, hadszíntérterem, harcmező, história, honfoglalás, lovagterem, lovagvár, múltbörtön, múzeum, ókori terem, ősbarlang, ősemberbarlang, őskori terem, őstan-terem, piramis, reklámiroda, régmúltunk osztálya, siratóterem (“azoknak, akik félnek”), Téli Palota, térképdzsungel, töci/törci/törcsi/töreszterem, töris, törioszt/tér/terem, töri-teri, történelmi cella, törtesz, tört-terem, ürdögök helye

makett: kicsinyke, liliput, maki, maksi, makti, miniatűr

agybetörő/tekervény/torna, bambulínó (< bambul, olaszosan), egyszer kettő, eltört tört, észcsiszoló, faszematika (szójáték), fejtörő, gyöktan, hiperbolha (< hiperbola, népetimológiás szóferdítés), kittyószáz (< kettőszáz, nyelvbotlásból), köbgyöknégyzeten, körző a négyzeten, logi-módi (ikerítés), maca, maci, magolda, maszek, maszi, masszatan, mat, matat, ma-te (szójáték a személyes névmással), mateatika, matek (< matematika < gör. maJhmatikàV ’matematikához tartozó, matematikus’), matem, matematrica (népetim.), matézis (a matematika régi neve < gör. m©JhsiV ’tanulás, megismerés, tudás, tanítás’), mati, matik, matika, ma-tika (szójáték a személyes névmással), matka, matosz, matrica, matrjósa, matszak, matus, matyek, mátyemanyika (oroszosítva, népetim.), matyematyika, matyemátyika (< or. математи а), matyi, matyicka, matyika, matyiku, matyó, mérési gyötrelem, mérmat, nyúztan, patika, Pi (p), retek (szójáték), “sok benne az ismeretlen”-tan, számháború, számkaloda (“egész órán számokat írunk = kezünk kalodában van”), számkolostor/kórtan, számok csatája, számolda, számoló, számvilágtan, szögtan, taktika, tatek (szójáték), tematika (szócsonkítás), vonaltan

agytorna-terem, 1.1-terem, észterem, fejtörő, fejtörő teri, gyógy/gyökterem, hülyülő, kínvallatásterem, kínzókamra, maci, matek, matekos, matektér, matekterem, patiteri (< patikaterem, szójáték), matika/matiterem, matiteri, matoszterem, matyók, matyóteri, “messük” a síkot a kúppal!, 4 m2 (“nagyobb, de így jobban hangzik”), ring, Szám bácsi terme, a számok háza, számok világa, számól (— szám + ól: “mindenütt számok, még a falakon is”), számóló, számtancella

felszerelés: gerely ’körző’, vonca ’vonalzó’

agytompító, amperusz, ampervadászat (< fr. amp$re ’az áram erősségének mértékegysége’ < A. M. Amp$re fr. fizikus), áram, áramtan/ütés, bamlulós, cifika, elektromos hálózat, elektronhiány (műszó), elektronik kicsinálik (rímjáték), elektrosokk, fázik a ... (szójáték), feszültség, fici, ficka, fifi, fifika, fika, fikusz, filozófia, fingfika, fióka, firci, fisics (< ang. phisics), fiszka, fiszkó, fityó, fiz, fiza, fizi, fizi-bizi (ikerítés), fizibuzi, fizica, fizicska, fizik, fizika-risika terápia (szójáték), fizika-rizika (ikerítés), fizikom, fizikoterápia, fiziksz (< ang. phisics), fiziku, fizikum, fizimiska, fizinya, fiziosz, fizisz, fizix, fizka, fizkó, fizkultúra, fizó, fizok, fizóka, fizosz, fizqant, fiztan, fizu, fizujs, fizus, fizuska, fizusz, fjázika, frici, fricika, frizbi, frizi, furikó, füzi, füzik, fűzisz (< gör. j siV ’természet’), fűzosz, gizika (szójáték Gizike tanárnőről), jizika, kísérleti, mágnes, mágnestan, megrázó, mizika, Ohmia (< Ohm német fizikusról > ohm az elektromos ellenállás egysége), olvasás, rizika, súlylökés, tükörtan, unalom I., untató, vágóhíd, végzet, voltusz (< Volta olasz fizikusról > volt az elektromos feszültség egysége), zika (szócsonkítás), zizi

Amper, áram, áramos Panni, Csontrakéta, Csöves, Csövike, Deszka, faktor, fizikatancsi, fizustanci, ízika, Newtonné, Newton-tündér, Részecske, Rugós Erőmérő, Szögmérő, Wéwé (— w | w ’térfogatszázalék’)

amperda, amperszoba, áramforrás, börtön (“ha nem szeretik”), Csipkerózsika vára (Rózsika nevű tanárról), egérlyuk (ellentét: a legnagyobb terem), elektrontöbblet, erőmérőterem, felvilágosodás (“több az égő”), feszültségterem, fizikatercsi, fikaterem, fizikás, fizimiska, fizis/fizi/fiziológiai/fizoszterem, fizó/fizterem, fizus, fizus/fizusz/frici/fűzisz/füzoszterem, halálszoba, joulia (< Joule angol fizikusról > joule az elektromos áram munkájának egysége), 220 W, kísérletis, mágneses terem, newtonka, Péntek 13, pokolgép, teljes világítás, törd a fejed!-terem; Vigyázat, nagyfeszültség!, volt-terem, zárda

atomtan, bombázás, boszorkánykonyha, buboréktan, bumm!, bűztan; csak egy robbanás: volt iskola, nincs iskola; durranó, durranógáz, durranómia, gázgyár, gázkamra, HO2, 6·1023 (a mol jele), himia ~ hímia, himija ~ hímija ~ hímíja (< or. химия) himjá, hogyan készítsünk bombát?, ionok harca, keke, kélia, kém, kema, kéma, kémcsi, kémcső, kémcsöves, kémesz, kemi, kémi, kemika, kémika, kemikál, kémikum, kéminya, kémiosz, kémisz, kemiszt (< ang. chemist ’vegyész, gyógyszerész’), kemix (< ang. chemics), kémlelő, kemmia, kémosz, kémus, kémusz, keom, keveréktan, kímiusz, kimi, kísérleti, kísérlettan, kóma, kotyvaszdatan, kotyvasztás, kotyvasztástan, kotyvasztó, kutyuló, labor, laboros, láthatatlan ember, lombik, lombik kombi, lombiktan, löttytan, magtan, méregkeverés, méregkeverő, méregkeverők szakköre, miska (— fizimiska), molekula, pipetta, plum-bumm (< lat. plumbum ’ólom’, szójáték), rémia (szójáték), rémtan (“félnek tőle”), robbanás, robbanásveszély, robbanógáz/tan, robbantás, robbantásdi, robbantástan, robbantyú, Shaw (e: sav; szójáték), szubsztitució (< lat. substitutio ’behelyettesítés’), taxi, taxikonyha, tudi, tűz- és robbanásveszély, tűztan, tűzveszély, unalom II., vegyszertan, vegyülettan

kémiaóra: atom/bugyborék/bűzóra, Ciántyúk órája, füstölgő/gáz/kémcső/kemióra, kínszenvedés órája, Klór-anyó órája, koktélóra, kotyvasztó/labor/molekula/robbanóóra, szuperszonikus robbanások órája, tűz/vegyióra

boszorkány (< boszorkánykonyha; alkimisták!), Ciántyúk, cinkanyó, cloranyó ~ Klóranyó, gázkamra felügyelő, Hákettő Ottó (< H2O), Kémcső, kémcsőfejű, klórnéne, molekula, Nagyvegyész, Pancsacsa, Pavlov, Periódus, Robbanóbaba, Robbanó Lédi, Ultraibolya

agytömegszázalék, atomok terme, anyagvizsgáló, alkimista műhely, bomba-szekrény, boszikonyha, boszorkánykonyha, bűzbarlang, bűzház, bűzi, bűzölde, dögkamra, durranóterem, fortély/gázkamra, gázkazán, illatkert, illatszer, kematercsi, kém/kéma/kemcsi/kémcsi/kémcsőterem, kémcsöves osztály, kemi, kémiás, kémika, kémi/kemikál/kémiosz/kémus/kémuszterem, keveréktanten, kísérletek terme, kísérleti nyulak telepe, kísérleti terem, klór-teri, kotyvaszda, kotyvaszt-konyha, kotyvasztószoba, labor, lúgoskamra, méregterem, Ohm konyhája, radioaktív temető, robbanásveszély ~ Robbanásveszély!, robbanásveszélyes terem, robbanda, robbanószergyár, robbanószoba, robbanóterem, temtud (< természettudományi), tűzveszélyes terem, varázsszoba, vegyi kombinát

kémiaszertár: hosszú csövek klubja (’nagy kémcsövek ...’), méregszekrény

kémcső: bűzlyuk, cső, csöveském, epruveta (< szln.), gémcső, gólyatányér (Aiszóposz A róka és a gólya c. meséje nyomán), húgycső, ibrik, kémcsövi, kemecs, kotyvasztó, kuki, kukucs, lombika, pokolgép, robbanócső, üvegecske

egyéb kémiai felszerelés: boriszégő ’borszeszégő’

állattan, “állatvilág”, bájológia (népetim.), báologi, belezéstan, bichológia, bifi, bigi, bigyó, bigyológia, bigyosz, bigyusz, bihológia, bijosz, bikológia, bikosz, bili, bilárd, bilivilág, bilógia, bió, biog, biogaz, biológ, biopon (— mosópor márkaneve), biosz (< gör. b×oV ’élet’), bioszlógia, biosz-logosz (< gör. làgoV ’beszéd, nyelv, szó, tanítás, rendszer, fogalom, jelentés, tudat’), bityó, bogyó, bonctan, boncolgató, bugyológia (népetimológiás szójáték), csontvázoló, dögi, döglő, dögológia, dögtan, döglővilág (az előző tantárgynév, “élővilág” ellentéte), döglött világ, dögvilág, dudvatan, élővaci, gaztan, gaz- és dögtan, gizgaztan, halottvilág, hullatan, hullavilág, lobogó, madár, magtan, töktan

biológiaóra: belezés/boncóra, buggyantak órája, dögtan/élő/féreg/tökóra

állatismerő, bagoly, biosztanci, bogyó (“ha kövérkés”), bombázó, Buga doktor (“ha vöröskeresztes tanár is”), Csincsilla, dögdoki, dögtantanár, Ex katedra, Fidó bácsi (három közül a legnagyobb kutya neve rajzfilmsorozatban), hómó szápiensz (< lat. homo sapiens ’értelmes ember’), Kukkancs, Mekk ~ Mekk Elek, Samu

akvárium, állatkert, állatok világa, bigyó, bigyós, bigyoszterem, bigyóterem, bigyóti, bió, biosz, bioszféra/tercsi/terem/teri, bió/bityóterem, boncolda, bonctan/terem, börtönterem (“nehéz tantárgy!), bűzbarlang, csontosterem, csontosztály, dögösterem, dögraktár/tan/tanten/tanterem/tárda (“tele van preparált állatokkal, dögökkel”), dögtelep/terem, dzsungel, gusztusterem (“gusztustalan a preparált hüllőktől”), kipreparált gyerekek terme, koponya, kórboncterem, köztemető, kripta, növényház, őserdő, Samu-lak/-terem, sírkamra, vesztőhely

akvárium, bioszszeri (< -szertár), bonctan, csontvázak lakása, csontváz/dögszoba, dögtár, krematórium, Samu-ház/-lak, Samu szobája, tömítő

csontváz: az ember másképe, csonti, csonti-csabi, csontika, csontkollekció/kolosszus/konfekció/kukac, csoronváz, csupacsont, “Dezső”, csupaháj (humoros ellentét), Gazsi, gebe, gerzson, Guszti, halál, Jáva, jeromos, Józsika, koponyabébi, meztelen koma, Miska, múmia, partizán, perec, porcogó, régen éltél, Rézi, ropi (< a sóspálcikához hasonló ropogós sütemény neve), Samu; Samu, a hős; “Sámuel”, Samuela, Samuka, Samu-kiállítás, Samu Ödön, Samu úr (< Sámuel napján tárták fel Vértesszőlősön a legősibb emberi csontvázat), szellem, Tivadar, zörgőbaba, Zsiga, Zsófika

barkács, barkácsoló, beknika (“Beck nevű tanárról”), birka-barka (< barkácsol, ikerítéssel), Csináld magad! (jelmondat), eszkába (’kéthegyű lapos vaskapocs’ > eszkábál ’hevenyészve összeállít’), fabrika (< lat. fabrica ’műhely’ < fabricare ’elkészíteni’ > fabrikál ’barkácsol’), fabrikusz, farágás, faragcsa, faricska (< farag), faricskatan, farigcsa, farigcsáló, fifikálás (< a Delta c. folyóirat Fúrás fifikával c. cikke nyomán), forgács, főzöcske (a korábbi háztartástan nyomán), fúrás, fúrás fifikával (vö. Delta), furdancs, fűrésztörés, gürizés, gyak (< a tantárgy korábbi neve: gyakorlati foglalkozás), gyaki, gyakorlat, gyakorlati, gyaks, gyaksi, gyaksza, gyakszi, gyakszi-foxi, gyakszi-taxi, hasad a hasad, kábel, kalapács, kapálózás (— kalapálás), kiskalapács, kontárkodás, kopácsoló, kopogós, kotyvasztó, meló, munka, műszaki, nika (< technika), nyulbálás, poli (< politechnika), rabszolgasors (“nehéz fizikai munkát végzünk”), robot, satus, satutan, satutekerészeti mellfekvenc (szójáték korábbi analógiára), tech (e: tek), techi (< technika), technik (< gör. tŸcnh ’művészet, mesterség, ügyesség’), tec-hnika (szójáték), technike (< ang. technique ’műszaki eljárás, technika’), technix (< ang. technics ’műszaki tudományok’), technokol (ragasztó márkaneve, szójáték), teci, tecnika, tecó, tecöhö (< tech, szócsonkítás, fonetikus ejtéssel), tecőnik, teh, tehenem lika (táj. népetim.), tehnicsni (< szln. tehnični ’technikai’), tek, teka, teke, teknik, teknyik, teknyika, tek-tek, tekó, tekóca, töci, töcöka, töcökö, tyechnik (< or. техни а); volt ujj, nincs ujj

Barkácsolás tanár, Colostok (< ném. Zollstock ’összehajtogatható mérővessző’), dogeszos (“ha sok dolgozatot írat”), Fia-farag úr, gyaksitanár, Ipari Áram, Kalapácsfej, Seprűs Nyanya (— háztartási fakultáció), szerelő, szögfej, techki tanci, tekitanár

barkácsműhely/terem, Britannia gyógyintézet, csavarhúzda, fabrikálda, faház, faricska háza, faricska/farigcsaterem, forgácshullató, forgicsaterem, fúrás-faragás, fúr-farag/gyakiterem, gyakorlati, gyaksi, gyaksi/gyaksza/gyaksziterem, ingyenmunkaház, kalapácsos hangosterem, kalapácsterem, kézmozgató, kínpad, kopácsolda, kopácsolóterem, kotyvasztó, Mikli-kuckó (egyéni; tanár nevéről), Mit szedjünk szét? munkaterem, műhely, pancserterem (“sokan elrontják a munkadarabot”), politechnika, satuszoba, szakiterem, szeméttelep, szerelde, szerelőgarázs, technikusok kupaktanácsülése, tech/teciterem, tekatercsi, tékaterem, tekis, tekiterem, tekóten, TCH (e: técéhá), TCH (e: töcöhá < technika)

munkapad: kínpad, nyekergő, nyekkenő, ótvar pad (< ótvar ’gennyes hólyagocskákat okozó bőrbetegség’; itt: ’rossz, kopott’)

egyéb technikaeszközök: asztóka ’esztergapad’, colostok ’csuklós mérce’, csipkefogó ’csípőfogó’, kalimpács ’kalapács’, kanyarfeirot ’?’, rozsdaboglya ’rozsdás szerszámhalom’, smirgli ’dörzspapír’, szöci ’? < szögmérő’, tusa ’satu’ (szótagcsere), vinkli ’sarokvonalzó’

abi-szabi (ikerítés), ákombákom, baktan (a rajzbakról), birka-firka, ceruzakoptató, cirka, cirka-firka, csendélet, csuklómozgató, dzsokonda (< ol. La Gioconda: Leonardo da Vinci fő műve, ismertebb nevén: Mona Lisa), ecset, festés-mázolás, festést-mázolást vállalok, firka, firka-birka, firkáció, firkácska, firkálás, firkálda, firka-móka, firkanc, firkancs, firkantó, firkászat, firkatan, firkázda, firkuc, firkusz (< firkál), fricka, grafika, icka-ficka, irka, irka-firka, kapirgálás, kapirka, karctan, karikatúra, kence-fece, kence-fince, kéztorna, klajbász, kocka, likovni (< szln. ’képzőművészet’), macskakaparás, Majszter, mázolda, mázoló, művészet, művészeti, pancs, partvis, paszmit (< táj. paszmatol ’maszatol’), pecsnizés, pepita, Picasso, pihenő, piktória (< lat. pictor ’festő’), piktúra (< lat. pictura ’festés, festőművészet, festmény’), pinga (< lat. pingo ’fest’), pingálás, pingaló, pingásás, pingászat, plecsni, rajzolási, rítus, riza, rizók, rizsa, színestan, színtan, tempera, töri-pingáló, ujjedzés

rajztanár: ceszkagép (zsírkréta márkanevéről), divatlédi, Firka lány, Irka-Firka, Lencsilány (a nemrég divatos lencsibabáról), lóti-futi, művész úr, Pamacs, Pemzli, vonal

ákombákom, cirka-firka, étterem, festéktár, festőszoba, ficka (tkp. rajz < firkálás), fickaterem, firka, firkalak, firkálda, firkálmány, firkálódó, firkálóterem, firkantások helyszíne, firka/irka-firka/irka/kenceficeterem, Kezdjünk szenvedni! műterem, irkáló-cirkáló cella, kastély, mázolda, maszatluk, odu, pecsmelde, pecsmet, Picasso műterme, Picasso-terem, pingálda, pingálólyuk, pingáló/pingaterem, rajzól, rajzolda, Sárga ház (“mert ott festenek a tanulók”), színek terme, színfolt, Törpinga, tusi

ciklámenszínű: cékla

fűzöld: foszöld, libafosszín, libafoszöld

ibolyaszínű: ibi

zöld: takonyzöld, zöci, ződ (táj.), zöld cipő, zöldi, zöldike

Vissza a tartalomjegyzékhez