cincogás, dandaló, diliház, dó-zó (a szolmizálásról), farkasok üvöltése, glaszbeni (< szln. glasbeni), hangszálrezegtető/szakító, kornika, kornyika (< kornyikál), kornyiki, kottamérgezés, kronika; la, la, la; lalalala, lá pentaton, macskaária/nyávogás/zene, mnyúzik (< ang. music ’zene, muzsika’), nyávogás, nyávogi, nyegtan, nyekerde, nyekergés, nyekergő, nyekeri, nyenyere (< népi húros hangszer: tekerőlant), nyikkancs, nyikk-nyekk, nyikorga, nyikorgás, nyikorgó, nyikorgós, nyikorog, nyivák, pényje (< or. пение ’ének, éneklés’), szentmise, szó lá dó mi, takonyzene (“a rossz hangúak éneke orrfújásnak hallatszik”), tébolyda, tra-la-la ~ trallala, zajászat, zajtan, zendi, zendüléstan, zenebödön, zenede

énekóra: dandala ~ dándálá óra, kornyika/kottamérgező/lalala-óra, mise, nyávogi/nyekergés/nyikorgó/ rikácsoló/trilláromóra

ének-zenetanár: Aida, Anna Nyikorogna (népetim., oroszosított), Bagó-Dugó, Dó-Szó, dzsessztehén, G-dúr, Hamiska, Kornyika, kottaanyó, Kotta apó, kottafej, Kottakukac, kottamanci; Kotta Manci, a papagáj; Kotta Náci (“ha könyörtelen”), Kotta Panni, Nyikorogna, Paganini, Protkó, Sandokan (< tigrisvadász A maláji tigris c. filmben), Tátika, Tátogó tanár, Tralala, Violin, Violinkulcs, Zsenya Nyikorogna, Zsozé

Belépés csak füldugóval!, Bogárszarda (—“hangjegyek”), cincogóterem, dalolda, dalterem, danoda, dizsiklub (< disco), dó-ré-mi, egérlyuk, Füldugó, hálószoba (“mindenki alszik az órán”), hangártalom, hangászda, hangjegyterem, hangkínzó cella, Kodály-terem, kokszigyár, kornyika, kornyikálda, kornyika-ól/osztály/ szoba/tercsi/terem/term, kornyiterem, kottadoboz, kottázó, lalabörtön ~ lálábörtön (“tagozatos osztályoknak heti 6-7 órát kell itt eltölteni”), Liszt háza (“zenéjét hallgatják”), macskák gyülekezete, macskalak, macskaverem, nyekerde, nyekerik szálloda (< nyekereg), nyikorgó, nyikorgóterem, operaház, operapartik helye, parasztterem (“sok népdalt tanulnak”), torony, tralla-la, visszhangtér, zajászda, zajtanterem, zajterem, zenebona, zeneszoba

egyéb zenei eszközök: bogyó ’kottafej’, zenélődoboz/láda ’zongora’

Auschwitz, bukó frekvenciás homály tizedelés, csontmozgatás, életben maradni, emberkínzás, fingató, fizkultúra, fogyasztó, fogyókúra, Fogyózda, fufi, futika, futrinka, inkvizíció, izomláz előidézése, kéz- és lábtörés, kíntorna (népetimológiás szójáték a hasonló hangzású kintorna ’verkli’ szóval), kínzás, kínzástan, kínzó, kínzópad, kínzószertan, kocogó, konditan (< kondició), lasztibűvölet (< labda, becézve), légió, lesi-fosi, lihegés, lihegő, motoszka, mozgástan, nyaktekerészeti mellfekvenc (— a ’nyakkendő’ régi elnevezésének diáknyelvi humoros értelmezése), nyelvlógató, padlónyaló, porcmozgató, rabszolgasors (< népszerű brazil tévéfilmsorozat címe), seggnevelés (szójáték), szadi (< szadizmus), szakadj meg!, szenvedés, tea, tesa, tesi, tesnev, tesó, tesónevelés, test, testi, testkultúra, testnev, tevenyektető, torna, tornya, torta, tortúra, tördelmagad, tősi (< tesi), ugra--bugra, ugrálda, ugri-bugri, zötyögtető

testnevelésóra: bukfenc/erőszak/futó/gyötrő/kínzás/kínzóóra, lónyúvasztós óra (“hajtják, mint a lovat; vö. veri, mint szódás a lovát”), mozgató/ordibáló/tortaóra (< torna)

testnevelőtanár: Bukfenc, futóláb, medve béla ~ Medve Béla, szadi kartárs/nő, szadista (’mások szenvedésében gyönyörködő, beteges hajlamú ember’ < De Sade francia író nevéről, regényhőseiről; köznev.), Tapera Vera (beszélőnév), tesitanár/tanci, tevenyektető (“a lassú, mint a teve – típusú gyereket is megmozgatja”), Zsipp-Zsupp

Auschwitz-láger, bordika (< bordásfal), börtön, fárasztó, fullasztó, futrinka, gömbstressz, gyötrőhely, izomlázító (— izomlázat okozó), izzasztó, kamra, kidöglés/kínterem, kínzóház, kínzóhely, kínzókamra/szoba/terem, koncentrációs tábor, konditerem, légüres tér, lovarda, Ne érj a falhoz!, nyújtó/nyúzdaterem, nyúzó, nyúzóterem, pattogó; Ria-Ria, Hungária! (— szurkolók kiáltása), sport/teketerem, tesitercsi/terem/term, testfogyasztó, “T” ~ t-szektor, T. T. ~ tété (< tesiterem), tornalyuk, ugra-bugraterem, ugrálda, ugráló/ugriterem, veréblyuk, vesztőhely, zsibbasztó

tornaszer: kínzóeszköz/szer, tesicucc, nyúzóeszköz

mászókötél: akasztó, függeszkedő, hereverő, kígyó, liánkötél, lógókígyó, lógószerszám, majomlógó, Tarzán-hinta, Tarzán-kötél

szőnyeg: hempi (< hempereg), matrac

tornával kapcsolatos egyéb kifejezések: befőttgumi ’gumikötél’, domb ’zsámoly’, kerítés ’ugrószekrény’, lovacs ’ló’, nőstény ’bak’ (szójáték ellentéttel)

labda, bőrlabda: bogyó, bőrbogyó, bőrtök, csinge (táj.), dabda (játékos pöszeséggel), foci, laszta, laszti, pötty

tömött/medicinlabda: decibel (“eséskor erős hangja miatt” — ’a hangerősség mérésének egyik egysége’ < bel < G. Bell skót fizikus nevéből; köznevesülés), tonnabogyó

tornacipő: spanyolcsizma (— a középkorban kínzóeszköz), tornapata, vatyinka (< or. ботин и ’cipők’ tb.)

mozgások: kismacska (ugrószekrényen guggoló átugrás), nagymacska (szekrényugrás átterpesztéssel); kört loholtat ’futtat’

beolvasó, bubu-óra (< Dr. Bubó orvosként szereplő bagoly – rajzfilmsorozatban), döglés, duma, duma/gyóntatóóra, Hofi (“bolond óra”), lélekidomár (Jókai-regény nyomán), lélektan, lelki, lelki alaktan, lelki duma/fröccs, letolás, nyammogás (“lassú, unalmas), OF, ofi, ofi-óra, ofő, ofői, ofői óra, ofőo, ofőóra, oszfő, oszi, oszi-foszi, oszifoszi óra, oszifő, oszifői, oszifői óra, oszifőnök, oszifőnöki, oszifőóra, osziföszi óra, oszi-óra, oszt, osztf, osztfő, osztfői, osztfői óra, osztfőn, osztfőóra, oszti, osztifő, osztióra, ráncbaszedő óra, razredniska (< szln. razredniška), vesszős óra, vallatástan

böngészde, dupla hülyeség, érdeklődőóra, fak, fakci, fakcsi, fakesz, faki, fakióra, fakó, faksi, fakszi, fakt, fakta, faktó, faktóra, fakulás, fakult, fakultáció, fakultatik, fakusz, fusi, GMK, kívánságműsor, plussz nyűg, túró-rázás (< túlórázás, népetim.), utószenvedés

ablak, áramszünet, csúszóóra, diáköröm, egérlyuk, ementáli (“olyan lyukas, mint az ementáli sajt”), fehér holló (— ritka), felszabadulás, foltosóra, gyerekek öröme, gyorstüzelő, jó óra, karika (a lyuk érzékeltetésére), korrepetálás, kuk-luk, lik (táj.), likas, likasóra, likkancs, lógás, lógóóra, lógos, lógosóra, luk, lukasóra, lukszi, lyuk, lyuk a lyukban, lyukas, lyukesz, lyukica (horvátosan), lyukó, múzeális darab, örömünnep, potyaóra, szuperóra, nix-óra (< ném. nichts ’semmi’), nuku/örömóra, pletyka, potya/repedtóra, rövidzárlat, szabadóra, Szabadság! (— korábbi pártköszöntési forma), szabi, szakadék/szuperóra, trappista, új élet, üresjárat, üresjáratú óra, üresóra, vidámpark, yoko, “zokni”-óra

bunker (“sötét, félelmetes”), csodalak, diliház, diriajtó, diribarlang/ház, diriiri/iroda/lak/lyuk/ól/roda/szállás/szoba/ terem, diroda, egérlyuk, “Fehér Ház”, fejesszoba, forgalmi iroda, gatyafölkötőde, gaz-gazfészek (< igazgató), gázkamra, górészoba, gumi/halálszoba, halálterem, igiiroda/szoba, ítélőbíróság (“ott nincs hazudás!”), izgató, izgató iroda, izgi iroda, izzasztó, kakasülő, karám, kínkamra, kínzókamra (“a rosszakat oda viszik”), kínzópad/szoba, kopasztó, lepratelep, magasles, medvebarlang, mellékhelyiség, mészárszék, nagyfőnök barlangja, nyúzóhely, Olümposz, oroszlánbarlang, “paradicsom”, pokol, raporttér, rettegős hely, rossz szoba, rotyó (“olyan”), sasfészek, Sion-hegye, tigrisketrec, trónterem, tyúkol, ügyészség, vallató, vérpad, veszedelem, vesztőhely, vezériroda, vezérlő agy, zoo (< ném. Zoo ’állatkert’ < gör. zŒon ’teremtmény, állat’)

állatkert, begyűjtő, bolondokháza, bűzbarlang, diliszoba, disznóól (“néha úgy néz ki”), dohányzóda, egérterem, “Fórum”-terem, góré (“olyan kicsi, s annyi minden van benne”), gumiszoba, gyogyók háza, gyűjtő, hóhérszoba, hülyék gyülekezete, idióták gyülekezete, istálló, kanári, kanári tar-szoba (szójáték hangátvetéssel), karám, kobaktanács, kupak, kupaktanács, kupleráj (< ném. Kupplerei ’bordély’, itt: ’rendetlenség’), leprabegyűjtő, lipótmező (tkp. bolondokháza), maffiaterem, maga a polkol, Mátyás u. 1., menhely, nagyfejűek szobája, naplótartó, nevcsi, 07 (“a rendőrség hívószáma”), nyomornegyed (“a tanulók nem szívesen lépnek be”), okosak gyülekezete, okosok részlege, Olümposz (< gör. “OlumpoV ’hegység, az istenek lakhelye’), oroszlánbarlang, ökörkör, őrszoba, őrült nők ketrece (film címe nyomán), pedellusszoba, pletykafészek/terem, sárgaház (’bolondokháza’), sátánok barlangja, stiglickert, súgólyuk, szomszédok (< tv-filmsorozat címe), szörnyű-nyű lak, tanárfészek, tanárida, tanárlak/odu, tanász, tancsilak/szoba, taniiri (< tanári iroda), tani/tanné/tannőszoba, tanraktár, tanszob (< tanári szoba), tárgyalóterem, tarki, tatári szoba (szójáték), tyúkketrec, zbornica (< szln.)

takarítónők helyisége: bungi (< bungaló)

baglyok, betűhalmaz/ház/raktár/tár, biblioték, bibliotéka (< gör. biblioJÀkh), böngészde, dumatár, egérétterem/lak, észraktár/tár, fejtágítmány, firkatár, gyügyük elfoglaltsága, káposztatelek, knyizsnica (< szln. knjižnica), köncsi, könyvböngészde, könyvbuzik klubja, könyvgyűlés/ház/kukachely/moly/molyok szobája, könyvputri/raktár, krikszkraksz-terem, kultúrkukac-terem, kultúrpalota/terem/vécé (“sok benne a papír”), lapozó-napozó, lerakó, lomtár, MÉH (< Melléktermékek és Hulladékhasznosító Tröszt), MÉH-telepi papírosztály, molyda, molyfészek/lyuk, molyosok, molyraktár, molyspájz (< ném. Speise ’étel’ > Speisekammer ’éléskamra’), molyszállás/szoba/tanya/tár/tenyészet; néma, tudós szoba; nyugalomda, okosító, ökörművelde, papírgyűjtemény/raktár, porszoba/tár, salátatelep, szermagazin (< arab machzen ’raktár, áruház’, machazen tb.), téka (< gör. JÀkh ’tároló, láda, szekrény’), tudáshalom, tudományegyetem/ház/tár, tudorda (< tudor ’tudós’; elavult, nyelvújításkori szó), tudós szoba, útinform

boszorkánytanya, böngészde, búvóhely, dögtár/terem, eszköztartó, kabinet (szln.), kacathotel/tár/tároló/tok, kelléktár, kínzószerek tára, koszfészek, kupi (< kupleráj, itt: ’rendetlenség’), kutatóhely; különlegességek, kipreparált aktualitások tanárközelben; limlom-tár, lomgyűjtő/kamra/tár, MÉH, mesterséges vadon, mindenes, pakolda, portároló, raktár, roncsderbi (< ang. derby < Derby ’lóversenydíj’, lóverseny, mérkőzés’; itt: elhasznált készülékek tárolója), sártároló, szartár (szójáték), szeri, talált tárgyak osztálya, tárka

alkalmi terem, amfiteátrum (< lat. amphitheatrum < gör. ¡mjiJŸ«tron ’félkör alakú színház v. küzdőtér – lépcsőzetesen emelkedő nézőtérrel’), aula (< lat. aula ’udvar, csarnok, palota, királyi udvar’), cicomaterem, cihaház, (< táj. túldíszített, mint a párnahuzat), cukidoboz, csecsebecsék tárolása, csicsás terem, csicsatér, (< nép. csicsás ’szép, díszes’), csicsa/dísziterem, diszkó, díszmajmoló-terede, disznóterem, dísz/nó/terem (durva szójáték), ékterem, flanchelyiség (< ném. Pflanz ’cifrálkodás, nagyzolás’), flancosztály, fogadóterem, giccsgödör, giccsgörcs (ikerítés), kultuszszoba, limlom, medence (ti. alakja), nagyterem, paradicsom (“szép, mint az éden”), példa/precízterem, retekház, szalagos, szalagos kosár, szalon, WC (“nyilvános, közösségi terem”)

bámulda, bekiabáló, csapatrádió, DTV (’Dózsa TV’: az iskola a Dózsa úton van), dumaszoba (< cig. duma del ’beszél, szól’ < bolg. дума ’szó’), gőzfürdő, “halló!”-szoba, hangár, isistúdió, isitud, Maistro Music-cok-cok (tévéműsor alapján), papagájtenyészet, pletykahíradó, pofaterem, rádiószoba, rágyió (< or. радио), recsegde, riadó-rádió (szójáték is), stúdejó, studi, studi isi, stúdió, sulifül, sulistudesz, sulistudi/stúdió, suliszócső, videotéka, zenebutik, zenesarok

beolvasószoba, bungaló (< ang. — hindusztáni bungalow ’bambusznádból összerótt indiai épület’), csapotthon, csatatér, csettegő, csevegő, diszkó, dühöngő, egérlyuk, elveszettek helyisége, gyógygödör, 20 a csúcson (“itt értékelik az úttörök munkáját”), a hülyeség kútja, kommunisták háza, mozgalmi rötyögő, munkásszálló, nevelő, pionírszoba, pionírtábor, sitt (< argó ’börtön’ ? < ném. Schütt ’törmelék, szemét’ ? < ném. Schicht ’réteg, rakás, műszak’), szocializmus, uttiszoba, zsivajterem

klubszoba: dühöngő, klubcsi, klubhely, pince (alagsori helyiség), tiniklub, viccesszoba

akasztófa, átvizsgálóda, bacilusverem, böki, bubószoba, dokibástya (“fenntartott szoba”), doki kuszlik (< ném. Guckloch ’figyelőlyuk’ < gucken ’kukucskál, leskelődik’), dokilak/sátra/szalon/szoba/terem, dögiszoba, dögölde, dögvészterem, ellátó dutyi (“szenvednek, mint a börtönben”), fehér ház, félelemgerjesztő/félelemszoba, fenékmasszírozó, fertő, figyelő, gyengélde, gyógyszerraktár, hányinger (a szagtól), hentesműhely, hullaház, kínvallatás, kínzókamra/tábor/terem, klinika, kórterem, kukkoló, láger, lepratelep, műtétszoba, műtő, No AIDS (< ang. ’nincs AIDS! < acquired immune deficiency syndrome ’szerzett immnunhiány tünetegyüttes’), nyögdöcselő, nyúlka-piszka, nyúzóhely, ori szob, ovi-sovi (ikerítés), pusztuláshely, rettegések szobája, sebészet, sintérszoba, steril dokida, szexterem, szuri (’injekció’), szuriadó/ház/szoba, tetvészde (“a védőnő először tetvészkedik”), vallató, vandálszoba (< népetimológiás torzítás a Wander névből), végzet, vizsgálati fogság, vizsgálda

aula, aulka, bele minden hanggal!, betonplacc (< ném. Platz ’tér, hely’), csatatér, csicsergő, dibongó, dumaház/hely, dumálda, dumáló, dumaszoba, dühöngő, francos, hangos társalgó, hangzavar, hangyaboly, kajabáló (táj.), kiabáló, marhatelep, nagy harang, óbégatér, örjöngde, örjöngő, örjöngő központ, pletykaház, ricsóka, ring (< ném. Ring ’gyűrű, karika; szorító ökölvívásban’), röhincsterem, tetthely (német krimisorozat nyomán), üvöltőház, VIT, zajongó, zajos, zajtér, zsibi, zsibvásár, zsivajgó, zsizsi

ebédlő: ebcsi, gusztaház (< gusztus), kajálda, kajatelep, zabálda, vályú

bódé (< ném. Bude ’deszkabódé, viskó’), bolt, böffencs, böffentő, böfike (< böfög, büfé; szójáték), böfögő, bufec, bufet (< or. буфет < fr. bufett; szln. is ’falatozó’), butik (< fr. boutique ’bódé, elárusítóhely, csapszék’), büf, büfesz, büfet, büfétye, büffencs, büffentyű, büffögő, büfi, büfögő, büfögtető, csámcsogó, éhezde, faló-nyelő, fejtömő, fridzsi (< frizsider < fr. frigidaire ’hűtőszekrény’), hami, hizlalda, hízófülke, húsbolt, iskolabolt, kajaház/kaszinó/kiállítás (“az árak miatt csak nézni érdemes”), kajálda, kajáltató, kajáló, kajaszalon, kajás-pijás, kajatár/termelő, kantin (< fr. cantine ’étkezde, üzlet laktanyában’), kisbolt, kocsma, nem kell mindig kaviár, öblögető, penészraktár, pénzverde (“itt verik el a pénzt”), piatermelő (< cig. piavel ’itat’ < pel, piel, pijel ’iszik’), részegváró, röfi, szórakozóhely, takarmánygyár, takarmányozó, tápolda, tejcsárda, tömtető, vályú, zababár, zabálda, zabaszalon, zabatár/termelő, züllőhely, zsírbüfé

ahová a király is gyalog jár, budi (< cig. buda < rom. táj. budă ’árnyékszék’ ? < ném. Bude ’bódé, viskó’), büdi, CC (cécé), C + C (cé plusz cé), CW (cévé, szótagcsere), döntetlen (nulla-nulla), fosoda, kétbetűs kitérő, klatyó, klotyó, klozet (< ang. closet ’szobácska, fülke, illemhely’, tkp. zárt, csukott), klózi, lotyesz, megkönnyebbülési közkupoc (táj.), 00 (nulla-nulla), nyaraló, nyomda, pisilő, potyogtató, pottyantó, pöce, rattyantó, retyó, rötyi, slózi (? < ném. schließen, schloß ’bezár, becsuk’), szarajevo (az első szórész miatt, népetim.), szaroda, szmolnij, toalett (< fr. toilette ’kendőcske, amin a szépítőszerek álltak; divatos ruha, öltöző, illemhely’), tojalett, tribün, vacak, véce (táj. < ang. water-closet ’vízöblítéses illemhely’), vöcö

angózó (“tábori kitaláció”), bódé, buderáj (< budoár németesen < fr. boudoir ’női öltöző, szalon’), budi, budoár, büdi, bűzbarlang, bűzház/kamra, céllövölde, ceruzahegyező, csapszék, csatornázó, csövelde, csövelő, dohányzófülke, dühöngő, fiúbudi/klotyó/klozet/véce, fogadóhely, füstölő, fütyis pisilde, fütyiszámláló, füttyszámláló, fütyülde (< régebben a gazda fütyüléssel “biztatta” lovait vizelésre, v. a vizelés fütyülésszerű hanggal jár), gatyatoló, gyikoló (< táj. gyikol ’nyű, kitép’), hernyótenyésztés, hímbudi/klotyesz/klotyó, hímtrón, húgyolda, húgyozda, húgytartály, igazhely, kanada (“a kan = ’hím’ alapján”), kanbudi/luk/rotyó, kávéház, kétbetűs kitérő, klotyesz, klotyi, klotyó, klozet, klozó, körzeti bűzlőhely, leckeíróhely, letyó (< klotyó, ikerítés), lotyó, megkönnyebbülészeti guggolda (örökség a háború előtti diáknyelvből), 00, itt még a legbátrabb is beszarik!, Pisidi, pisilde, pisilő, pöce, pöcöge, pösölde, putré, rekettyés, reterát (< ném. Reterat ’illemhely’), retyó, rotyesz, rotyó, rötyi, skacklotyó, slagulda (< slag, slauh < ném. Schlauch ’gumitömlő, tömlőcső’), slozet, slozi, slozó, srácbudi, srácklotyó/00, srácok slozija, szarolda, szartároló, talpas (“talpon állnak”), talpas állóhely, talponálló, titkok háza, titkos archívum, toalett, tökös klotyó/slozi, trágya-ürítő, trón, uborkafacsaró, végállomás, vízcsapoló, vizelde, vöcö, vöcögi, wöcöge, WW

bimbi (“mert ülnek”), budi, bulázó (fiúk mondják < argó bula ’nő’ < cig. bul ’fenék, far’), bűzterem, cöcö, csajbili/budi/klotyó/retyó/slozi/toalett, csinibabák vécéje, cslozi, csurgató, csücsülde, előadóterem (“itt pletykálnak, maniküröznek ...”), felejthetetlen szenvedések földje, fellegvár, gondolkodó, hugyálda, igazhely, ingyenmozi (“nem szedik a két Ft-ot leskelődésért”) kakalda, kaszinó (“itt kaszinóznak, szórakoznak ...”), kényszerlak, kétbetűs, kétbetűs kikérő; kétbetűs kitérő, ahova betérnek; “kétkarika”, klanyó, kló (< ném. Klo < Klosett), klotyesz, klotyó, klozet, klozetocska, klub (“Van cigid?”), lánybudi/klotyó/klozet/00/vécé/vecó, lobonctrón (— ’hosszú hajú, leány’), lotyi, lotyó-klotyó (ikerítés), lukas fotel, női budi, női megkönnyebbülési guggolda, női toalett, 00 (nulla--nulla), pedáns klotyó, pifilde (< pisilde < pisil), pisilánya, pisilde, pislantó (< pisilő, eufem.), pisülő (szójáték), pöce, puncana, rekettyés, retyó, rötyi, sielő (< pisilő, szójáték), slozé, slozet, slozi, szagos pisilde, szalon, szargödör, talpas, tamponcserélő, toalett, trón, trotyi, tündérek gmk-ja, véce, vöcöge, Zsuzsi

apacsok klotyója (< ind. ’indián törzs’; argó: vagány), bili, budi, budovár, büdösítőhely, bűzbomba/ház, csutri, egyszemélyes félsziget, értelmiségi ürülékeltávolító, észleadó, fárasztó, főbudi, főklotyó/pisilde, fűtött budi, gyikoló, királytrón, klotyesz, klotyó, klozet, klozi, könnyebbülde, különítettt budi, különleges agyosztály (< ügyosztály; gúnyos szójáték), lotyó (< klotyó), menhely, mindennél nagyobb rendű és rangú szent terem, nagy nyögések háza, nulla-nulla, ottrobbanabomba (ott robban a bomba), pedagógustoalett, pisálda, pótretyó, pottyantó, pöce, pöcegödör, privát hely, retyó, slozi, slozó, sorbanálló, szakbudi, szarkunyhó, szaróda, takaros szoba, tanári hírközlés/klotyó/klozet/slózi, tanárok megkönnyebülészeti guggoldája, tanci buduár/klotyó/slozi, tangödör/klotyesz/lotyó/retyó, a tisztaság, titkok háza, toalett, trónterem, úri budi, úri kloty, vöcöge

árnyjáték, babakocsi (“néha kerekes állványon van”), bámulda, betűtartó, boncolt állatok képei, büdös (“lámpája gyakran kiég”), bűzös Berci, diligép, dogaduma-mutogató (< dolgozat), dogakinagyító, fényadó, firkagép, fóliás, füstölgő, gépfegyvere a dolgozatoknak, gráfoszkóp (< szln. grafoskop), hülyítőgép, ingyenmozi, ircsics, irivet, irkafény, irkafirka-mutató, képújság (tévéműsor nyomán), kukulda (“ha gyenge képet vetít, erősen kell kukkolni — nézni”), másodállású tanár, morajgép, mozi, mozi betűkkel, nagyító, nagyító a kandzsiknak, robot, szemroncsoló, táblaűző, tanulók réme (“a feladatok vetítése miatt”), transzparens, tükörlámpa, unalomdoboz, zax (< Zax ’beszélni, repülni tudó törpe robot neve a Benji c. amerikai filmsorozatban’), zsiráf

dia, diaprojektor (< szln.) diavet, fényeske, fénykibocsájtó, dius, filmvetítő, gyegyóvetítő, gyerekgép, időzített görénylyuk, ingyenmozi, kattogó, képfény/mutató, kinyinyítő és színesítő, kockadili, lézerágyú, mesedoboz, mese habbal, meseország, némafilm, propeller, pulyagép, tanárjáték, tekercsdoboz, tekercselő, vetítődoboz

atomkori fénykaszli (< ném. Kasten ’szekrény’), beszélődoboz, doboz, dumagép/láda, elektromos /fa/filmdoboz, hadovaláda(< argó hadovál ’összevissza beszél’ < cig. hadova ’beszéd’), házimozi, hazugláda, hízió, kép/képesdoboz, képláda, kultúrdoboz/láda, láda, meseképernyő, motyogó, műholdvevő, műsordoboz, nézelőde, nézőke, pletyka, sípláda, (“sípol, ha elromlik”), szemétláda, tele, teledoboz, telekép, tele-teve (ikerítés), televízija (< or. телевизия), televíziló (népetim.), teve (szójáték, népetim.), “teve”-láda, tévéláda, tivi (< ang. TV, T. V., television), tövö, tyelevízor ~ tyilivízor (< or. телевизор ’televíziós vevőkészülék’), vél, világító/villanydoboz, víziló, zenélő doboz

diszkózene, élőgép, a jövő üzenete, képmag, ÓÓÓ!!!, pótmozi, térhatású műpapagáj, újravetítő, váj-dió (rossz angolsággal), videjó, video ~ videó, videomagnó, VIDEOTON, vidi, vidijjó, vidió (< ang. video), vidó

bömbölő, döngető, énekelő kofák, fogd be a füled!, hangdoboz/láda, lóri (“kedvelt papagájnév”), magi, magnetic (< ang. ’mágneses’), magnó, magnyitofon (< or. магнитофон), magnyó, kaszetar (< szln. kaseta ’kazetta’), kazettaevő, lármadoboz, recsegő, ricsajgép, stereo, szalagfutó/tekerge, zenebona/doboz, zenélő doboz/skatulya

beoxió, beszélde, beszélődoboz/láda, bömbölde, bömbölő, dió, dió-dió (< rádió), doboz, dumagép/hallgató/láda/raktár, hangdoboz, hangláda, hanta/hazugláda, hazugtáska, 70-es évek zenéje ..., hírnök, motyogó, pletykadoboz/láda, “pofabe”-doboz, prédikáló gép, radeoton (“a Videoton tv-márka mintájára”), rádgyió, rádigó, radió, radioton, rádiovi (< m. cig.), radír (szóferdítés), rágyesz, ragyijó, ragyíó, rágyió (< or. радио), recsegő, recsegődoboz, reccs-reccs, reccskaszni, rédió (< ang. radio), ricsajdoboz/láda, rogyió, sípláda, skatulya (szln. škatula ’doboz’), szócső, távolbahalló készülék, távrecsegő, trágyesz (< rágyesz < rádió, szóferdítés, ikerítés), ugafon (< ugat × gramofon), unaloműző, üvöltő, zajláda, zenedoboz, zenélő doboz, zenélő fekete doboz

alkatrész: csirkebél ’rádiózsinór’, ricsajláda ’hangszóró’

bömbölde, dumagép, énekdoboz, fabejátszó, fonográf (’a legkorábbi hangfelvevő gép, mely a hangot viaszhengerre karcolta fel’ < gör. jwnÀ ’hang’ + gr«jw ’belekarcol, ír, rajzol’), gramafon (< szln.), gramofon (< ném. Grammophon ~ ang. gramophone), kornyikahallgató, koronanyűvő (a lemez korong v. korona alakú), korongforgó/játszó, korongos doboz, korongozó, korongzene, körforgás, kottagép, lejátszó, lemezbarázda-billegető (szójáték a madár nevével), lemezforgató, lemezvarró, műanyagtekerő, nyekere (rossz hangjáról), nyekergő, őszenegép, popkorong, pörgő kornyika, préselt hangjátszó, recsegő, ringlispíl (< ném. Ringelspiel ’körhinta’), ringlispír, sztereodoboz, tűkoptató, verkli (< ném. Werkel ’sípláda, kintorna’), zenedoboz/láda, zenélő doboz/fadoboz, zenetányér

agy, agygép/rögzítő/tröszt, Aladár (a Mézga család c. tévésorozat szereplőjéről), doki, ész, észraktár, raktározó, idegkicsináló, kapcsoló, kisagyas/lexikon, kommendádor ~ kommendador (< “Commodore” számítógépmárka × Commendator, filmszereplő a Rabszolgasorsban), komondor (< Commodore, népetim.), komp, kompi, kompót, kompúder (népetim.), lombi-kompi (ikerítés), Mindentudó kislexikon, mitógép (< számítógép), nagy agy, pótagy, pötyögő, pötyögőgép, prutyogó, prüntyi, számgép, számigepe, számító-feldolgozó gép, számológép, szuperagy, szupi (< szuperagy)

AIDS-tároló, batyó, batyu, bőrönd, cucc, cumó, csigaház (hátizsákszerű), csomag, depó, dipi, dipo ~ dipó (< diplomatatáska), doboz, flaska, hátizsák, háton vitt szemetes, isitáska, katyi, koffer (< ném. Koffer ’bőrönd, utazótáska’ < fr. coffre ’láda’), könyvesbőrönd, kupi, lógató, lomtár, málha, mázsa (“súlyáról”), MÉH-telep, mindennapos poggyász, motyó, nyakravaló, nyűg, pakk (< ném. Pack ’csomag’), púposító (“a súlya miatt”), puttony, raktár (“raktár az agy helyett”), retikül (< ném. Retikül ~ Ridikül < fr. réticule ’női kézitáska’ < lat. reticulum ’hálócska, zacskó, tarisznya’), ridikül, riti (< retikül), sulitása (< ném. Schultasche), sulitáska, sultasi, súlyzó, suttyom, sütyő, szapa, szápa, száppa, szatyesz, szatyor, szeméttartó/telep, szumka (< or. сум а), szutyó (“divatos, vállra vethető, tarisznyaszerű < szütyő), szütyő (< táj. ’zsák- v. szacskószerű tarisznya’; itt: vállra akasztható isk. táska), tanyedi (< “tanyál < eltanyol < eltaknyol, ha dobálják v. tanszerek vannak benne”), tanyó, tányó, tás, tasak, tascak, tasedli, tasej, tasek, tásek, tasenkó, tásenkó, tásenyka, tásenykó, tasi, tási, tasinkó, tasinkó szapa, taskent, taskó, tasó, tásó, tasunka (— indián filmhős neve), tásunkó, tásunkó szápá, tászunkó, tatyesz, tatyó (< szatyor, szóferdítés), túratáska, vacakzacskó, vitkó (< Tasunka Vitko ’Szilaj Ló’, a dakota indián ellenállók főnöke, orvul ölték meg 1877-ben; köznev.)

ÁFISZ, arkaraktár, arzenál (’raktár’; “itt rejlenek a puskák a csaláshoz” < ol. arsenale ’fegyvertár’ < arab ’hajóépítőműhely’), batyu, bőrtárca, cekatár, cerkadoboz/hely/tartó/, cerunkatok, ceruzadoboz, ceruzatok, doboz, fásláda, fatasak, fickatartó (< fickál “rajzol, ír értelmetlenül”), firkaszertok, firkatartó, irkafirka-tok, irkatartó (< írószer...), írórúdtartó, iskola-kenyértartó (“óra alatti evéshez”), kalamaris (< lat. calamaris ’tintatartó’), kuckó, levéltár, No problem! (< ang. ’nincs probléma!’), pakk, pakolda, penkáló (< szln. argó penkalo ’töltőtoll’), peresznyica (< szln. peresnica), plajbásztartó, rucskatartó, tarcsula (“a fatolltartó régi neve”), tasi, teflon, tok, toktartó, tolesz, toli, tollastár, tolli, tolltok, tolusz, toresz

ávtárucska (< or. авторуч а ’töltőtoll’), firka, firkálda, firkáló, firkantyú, fogalmazásgátló (szójáték rádiókabaréból), folyó tok, golyós, görbe, irhanca, irka (< írószer), írka, irkafirka, írkáló, írórúd, kaparó, nem radírozható firkaszer, örökirón ~ örökíró, pacaíró, pacnicsináló, pen (< ang.), penkalló, penna (< lat. penna ’szárnytoll, írótoll’ rég.), pero (< szlk.), plajbász (’ceruza’, itt: téves elnevezés), rucska (< or. руч а ’tollszár’), ~ rúcska, rücsök, tehénfarok, tenta, tintafogyasztó/rúd/tartó/tok/toll, tollas, tolli (m. cig.)

bot, bunkó, bunkósbot, ceka, cekász, celo, ceri, cerka (< ceruza < lat. cerussa ’ólomfehér’), cerkaberka (ikerítés), ceruka, ceruzi (m. cig.), ceruzka, curka, firka, firkáló, firkantó, firkaszer, fricka, graff (< grafit), grafika (< gör. grajikÀ ’festőművészet’), grafit (’tiszta szén, a ceruzabél alapanyaga’ ? < gör. graj×V ’íróvessző viasztáblához’), grafitcső, irka, irkálda, irón, karandás (< or. арандаш), plajbász (< ném. Bleiweiß ’ólomfehér’; rég. nép.), rágcsálnivaló, rotkó, rotling, rotring (< Rotring márkanév), rotringceruza, rotori (< rotring), szénrúd

büdösladír (“az illatos radír ellentéte”; hangátvetés), csatak, dadar, dörzs, dörzsgumi, dörzsi, dörzsika, dugóelhárító (— dugó ’elégtelen’), fogyóeszköz, gumasz (< gumi), guma, gumi, gumica, gumióvszer, hiba/hülyeségtörlő, kapcsolatok kezdete, kincs, koton, ladér (rég. táj. hangátvetés), ladír, lapmegsemmisítő, lekvárkaja (egyedi: egy fiú ragadványnevéről, aki mindig radírt rág), mentőgumi, mindent kivisz, paca, papírnyaló, perdíj, raca, racka, racika, racser, racsez, racsi, racska, racsó, racskó, rada, radar, raddancs, radesz, radil, radírpók (kabalának használt pókalakú radír), radka, ragoncs, ratka, rotkó (< Rotring márkanév), rucska, sika-mika (< sikál, ikerítés), suvick (< suvickol ’vmit eltüntet v. elmázol’ < suviksz < ném. Schuhwichs ’cipőkenőcs’), taknyoló, töf, törlő, törlőgumi, tüntető, varázsgumi

agy, agyas, böködő, diákagy, digitron (márkanév), dugi matekórára, 1 × 1 (egyszeregy); ész, ami nem vész; eszecske, észindító/láda/tartó, istenáldása, kalkulátor (< lat. calculator ’számvetést, számítást végző’), kisokos/robot, komputer (< ang. computer), kottó, matekpuska (“jó” tanulóknak), matektitok, mindentudógép, miniagy, mini kalkulátor, mini king, minikompjuter, mütyür, MZ/X (a Mézga család c. rajzfilmből átvéve), okoska, pityegő, plötyögtető, pótész/matekagy, pötyi, pötyögtető, puska, puskacsip (< ang. chip ’sziliciumos lap, melyen elektromos félvezetőket alakítanak ki’), puskagép, rossz matekos megsegítője, segítőtárs, számcsi, számoló, távirányító tanárokhoz, zsebagy/computer, zsebi, zsebibaba/ész/gép/pötyi, zsebpuska, zsebszámolda

betűtár, biblia, cucc, dilifüzet, döglapok/unalom, fárasztó, fejtágító, felesleg, gyújtós, gyújtósnak való, hulladék, hülyítő, írásos saláta, kenyv (m. cig.), kisokos, marhaságok összegyűjtve, mesekönyv/olvasó, molyebédlő, okosító, okoska, papírcsomó/fos, saláta; tanulj, könyv!; tanyó/tantikönyv, tavaszi saláta, téka, téká, tudománykönyv, tüzelőanyag, ucsbenik (< szln. učbenik), utálat, vécépapír, WC-papír, zagyvaság

ágyú, atlasz, csendélet, eligazító, káposzta, kicsinyítő, mappa (’térkép, irattartó’ < lat. ’asztalkendő’, pun eredetű szó), minikép, seggtörlő, szentkép, színespapír, tájékozó, tájékoztató, tájmagazin, útmutató, útvesztő

abrosz (a térkép elavult neve; ?— pun-lat. mappa ’asztalkendő’), eltájoló, falikép/újság, falmáz, mesevászon, ország-világ (< folyóirat címe), Picasso-kép, poszter (< ang. poster ’falragasz, plakát’), puska, szakadt élet, szakadtka, tapéta, topográfia (< gör. tàpoV ’hely, környék’ + graˆ%jw ’bekarcol, ír’ > gr«jÀ ’vázlatrajz, alaprajz; festmény, irat’), útvesztő, városadó, W-papír

eszelő, firi, firka, firkanc, fuzut, füz, füzi, füzte, füzüt, irkafirka, irkafirka-füzet/raktár/tartó/zosit (< szlk. zošit), irkaraktár/tár/tok, kapargászó, krepp (< krepp-papír ’hullámos felületű nyújtható papír’ < fr. cr pe ’göndörített textilanyag’), lecketudós, őszi saláta, perga (< Pergamon papírboltok cégneve – ókori kisázsiai városról > pergament ’íróhártya állatbőrből’), rácsos (kockás belsejéről), rongy, szveszka (< horv. sveska), saláta, tetrágy, tudatrögzítő, tyitragy (< or. тетрадь), tyitrágya, vonalas (belsejéről), WC--papír, zosit (< szlk. zošit)

adóbevallás, álmaim könyve, anyaszomorító, bánatkönyv, buktató, cetli (< ném. Zettel ’cédula, papírdarabka’), dokument (< lat. documentum ’tanulság; bizonyság, tanújel; okirat, hiv. írás’), “dugd el!”, dugótárlat (< dugó ’elégtelen’), egyestartó, 1-estemető, elcsi, eli, elvesztendő, ellenőr, erdő, erdő a sok pecától (— peca ’elégtelen’), erdő teli fákkal (— fa ’elégtelen’), ernyő, faerdő, faiskola/könyv, fásítási napló, fáskamra/kert/láda, fasor/tartó, faültetvény, feketefüzet/lista, flepni (< argó ’igazolvány, igazoló irat’ < ném. argó Fleppe), fúróláda (— fúró ’elégtelen’), gyásztávirat, gyerekek keserítője, gyevi, idegítő, imalap, intő/ítéletkönyv, jegyek gyűléstára, jegyiroda/jegyző/kezelő/megőrző/nézegető/őrző/tartó, jegyzetfüzet, kampógyűjtemény (— kampó ’elégtelen’), kapák szertára (— kapa ’elégtelen’), kapaláda/tároló, karógyűjtemény (— karó ’elégtelen’), karótár/tartó/ ültetvény, kisflekó (< argó flekó, flekk, flekkni ’igazolvány’ < ném. Fleck ’folt, pecsét’ > flekk ’egy oldalnyi szöveg; folt, takargatni való’), kiskönyv, kivégző levél, klotyipapír, kontrolka (< szln. szleng ’ellenőrző dolgozat’), lóistálló (— ló ’elégtelen’), luci, mérgesítő, mininapló, nagyokos, őrcsi, park (“tele van fákkal”), pecaalbum, rémkönyv, szégyenfüzet, szégyenítő, szégyenkönyv, személyes passzus, szülőbosszantó/idegesítő/riasztó, szülőt dühítő okirat, tájékoztató, a tej föle ~ tejföle, trágyára való, tüzép (— ’fakereskedés’ is), tűzrevaló, üzenő, üzenőfüzet, végrendelet, WC-papír

álmaim könyve, apaszomorító, bigyó, bizi, bizó, bizonyhitvány (népetim.), buzi-bizi (ikerítés), emlékkönyv, erdő, értesítő, év végi anyaszomorító, flepni, gyászjelentés, gyilkos galóca, hulladék, ítélet, jegytartó, képmás, kukurinyekk, lepra, marhalevél, mérgesítő, ördögi papírlapok, saláta, seggreverősdi, sulipasszus (< ’útlevél, marhalevél’ < lat. passus ’lépés, lábnyom’), szamárpakszus (< passzus), szemét, a titkok őrzője, tükörkép, vécépapír, végrendelet, végső klotyipapír/leszámolás, zizi

órarend: napi parancs, napi szenvedések leírva

dászka (< or. дос а ’deszka, tábla’), deszka, fatime, festett fa, gyúródeszka, irkafirka, irkáló-firkáló, íródeszka, karnis (< fr. corniche ’függönytartó rúd’), kíntábla, krétakoptató, laska (< nép. ’metélt’), lógótábla, meszes deszka, pala, palatábla, poszter, pótanya, szívatóeszköz, zsírosdeszka

börtön, csúszódeszka, fegyvertár (“ha lapját teleirkálják”), firkálda, dekorációs fafelület, fárasztó/gyógyópad, görnyedő, görnyedőhely, halálpad, hintaszék, kaloda, karám, kényszer/kínpad, kínzópad, könyöklő, munka/nyögpad, nyugágy, padka, párt, puskák helye, puskatár, rajzlap (“firkálnak rá”), suli/szamárpad, szamárvezető, szemétdomb, szenvedőhely, a szerelmi dolgok leírásának a helye, szívbizsergető, tuskó, uncsipad (— ’unalmas’), ülőke, vérpad

első pad: halálpad, szamárpad (“főleg 1945 előtt”)

iskolacsengő: diákőrangyal, lélekemelő, lélekharang, sulikolomp

csengetnek: harangoznak

altat, beszél a falnak, áriázik, csacsog, dirigál, dumál (< argó ’üres fecsegés’ < cig. duma del ’beszél’ < bulg. дума ’szó’), dumcsizik, dumizik, durrog, duruzsol, elereszti a dumát, a falnak beszél, fecseg, fejet tágít, félrebeszél, gagyog, hányja a rizsát, hápog, hülye dumát ad le, jár a lepénylesője, jártatja a képét/a lepénylesőjét, karattyol, koptatja a nyelvét/a száját, korotyol, kotyog, köhög a bolha, lafatyol, leadja a lelkifröccsöt, lefetyel, lelkizik, lepetyel, levág egy félórás dumát, löki a szöveget, megint kezdi, mesél, motyog, mutogat, nyomja a lelkifröccsöt/a sódert/a szöveget, nyög, okoskodik, okít, öblöget, papol, pofázik, politikál, podevál (’gyorsan beszél’ < szlk. podevať ’mond, szól, beszél’), prédikál, rinyál (“hadar, sokat beszél”), rojtozza a száját, röfög, sír a szája, sóderol, sóderozik, sok a duma/a sóder, strapálja magát (’nagyon töri magát’ < ném. sich strapazieren ’fárad, töri magát’ < ol. strapazzo ’túlerőltetés, strapa’), szentbeszédét mondja, szónokol, szórakozik, szórakoztatja magát, szót fosik, szövegel, tépi a száját, tömi a bucónkat/a buránkat/a fejünket, ugat, untat, veri a nyálát, verklizik, zsebembe beszél

agytankolás, altató, duma, esti mese, észcsiszolás, evangélium (’újszövetségi szentírás; miserészlet ’ < gör. —paggel×a ~ —p©ggelma ’kihirdetés, ígéret; örömhír’), fejtörő, hangszálkoptató, hegyibeszéd, lelkiduma/fröccs, litánia (’hosszú párbeszédes könyörgő ima’ < gör. lÙta× ’kérés, könyörgés, ima’ < lÙta×nw ~ lÙtane w ’kérni, könyörögni’ > lat. litare), meseszöveg, mise, prédikáció (< lat. praedicatio ’szentbeszéd’), rizsa, süket duma, szófosó, szónoki beszéd, tanduma, unalomszöveg

csőbe húzza, előránt, érdeklődik, ezzel most kicseszett, fölnyom, halálra ítél, jön a kivégzés, kibök, kidariz (< argó darizik ’kéreget’ ? < cig. daral ~ darel ’fél’ ~ darajvel ’megijed’), kínpadra állít/szólít, kiszúr valakit, kottás, lecsap, molosztál (< molesztál ’zaklat’ < lat. molestare); na, ennek már annyi; nyögj, Támadás a Krull-bolygó ellen (filmcím), tanulja a nevét, vért kíván

arat, csesztet, éget, faggat, gyötör, karóztat, kínoz, kinyír/szadizza/végez, lemészárol, macerál (< lat. macero ’áztat; kínoz, gyöngít’), megkínoz/szívat, nyaggat, nyektet, nyögtet, nyúz, ősi kínzás a tudatlanság felszámolására, pikkel (< fr. pique ’összezördül vkivel; pikkel vkire’; “a kettő néha azonos”), poshad, szadiz/ik, szekál, szenvedtet, szipolyoz, szívat, szopat, vki szívódik, vallat, vérfürdőt rendez, veséz

csata, égés, elmebajnokság, észcsiholás, foghúzó, halál, ideggáz, ítélet, ítélethirdetés/idő, kínpad/vallatás, kínzópad, kivégzés, nyúzás, rözzögetés (< táj. “pillanatok felelés előtt és alatt”), szadizmus, untató, végzet, a végzet bosszúja, vérfürdő/pad

gyakran írnak: dögivel írnak

agycsiszolás/tekervény, áldás, föci, fölöslegesleg (tv-sorozat nyomán), fölösleglegleg, háef ~ hf, háfé, harci feladat, hazai feladat, házi, házifa/fázi/firka, házi hülyeség/töprengés, háztáji (— téesz illetményföld), hfge, hifi, hofi, höff, höfi, höfö, hözi, iskolai másolandó, kidobnivaló, lecaj, leci, lecó, lecus, lecsó, lenya, lenyó, löci, óra előtti, otthoni agycsiszolás, szabadidő elkérés, szabadságrontó

agymasszázs, altató, A4, di, doci, docó, dodzsi (divatos képző), doga, dóga, dogesz, dogi, dogus, dolcsi, dolcsina, dolesz, doli, dolli, duga, dugattyú, életem vége, hülyeségek listája, kemény dió, kínvallatás, kontrolka (< szln.), puskaleltár, tudáspróba

áramütés, cetli, express (“gyorsan, váratlanul írják”), exti (< extemporále ’rögtönzött dolgozat’ < lat. extemporale ’rögtönözve’), fecni (’kis papírszelet, rongy’ < ném. Fetzen ’darab, rongy, cafat’), fika, kiskontrolka, levélhullás, röpülő doli, röpbe, röpcsi, röpdoga, röpdoli, röpi, röpidolga, röpike, röpipapír, röpirat, röpke, röpkény, röpki, röpő, röpraj (< a méhészet szakkifejezése: röpítettraj ’a méhcsalád kettéválasztása a kaptár áthelyezésével’), röppentyű, röppenytű, röppi, röpül a röpülő, szárnyas, villámcsapás

agyátmérő-felmérés, agykoptató/nyúzó/párbaj/torna/tröszt, bajvívás; csináld, ha tudod!; elmebajnokság, erőmérő, észbontó/bunyó/korgató, eszmecsere, észpörgető/próba/törő, fejtágító/tárcsa/törősdi, gatyabővítés, gyötrő, hadijáték, izgulda, jó kikapcsolódás a tanároknak, Ki? Mit? Hülyül? Ki mit tud? (hiv. agitatív elnevezése), kötekedő, meccs, kvíz (< ang. quiz ’találos játék, rejtvény, osztálykérdezés’), mérkőzés, olimpia, önkéntesek gyülekezete, összecsapás, röbi, párbaj, tekmovanje (< szln. ’verseny’), untató, víz (< kvíz)

becsinál/rezel/szarik/szart/tojik, be van gazolva/rezelve/szarva/tojva, bújik, cidrizik (< ném. zittern ’didereg, fázik; fél, reszket’), citerázik, csíkot húz, dadog, drukkol (’szorong, szurkol’ < ném. drucken ’nyomtat, nyom, présel; drücken ’szorít, nyomasztóan hat’), ég, éhes, erős lámpaláz, erős lámpaláza van, eszi a kefét, fáj a hasa, fogak közti körmérkőzés, fosik (a gyomoridegesség váltja ki), gatyacsere, gazul, gerjed, görcsöl, ideges, izgimámár (mámoros × izgalom), izgimizgi van (ikerítés), izgis (< izgulós), izzadás, izzadó ész, izzik, kétpercenként WC-re indul, kocognak a csontjai, kocsonyázik (tkp. remeg), körmét rágja, körömrágta egér, krepál (< argó ’megdöglik’ < ném. krepieren), lámpalázas; lapul, mint szar a fűben; lázas, lerágja a körmét, majréz, majrézik, (< argó ’fél’ < jidd. majre, majróh ’félelem’), mákol, mámoros izgalom, nyárfalevél 2 (< reszket, mint a nyárfalevél), odavan; összeszorítja a seggét, nehogy kiessen a szíve; pelenkacserére vár, pusztulás, rágja a körmét, rezel, rinyál, stresszel (< stressz < ang. stress ’a szervezet erős v. gyakori megterhelésétől létrejött állapot’), szagos, szar, szarik, szaros, szenved, szívroham, szorít, szorít a cipő, szotyolázik, tele a libero/nadrág/nadrágja, telegatya, tele van a gatyája/libero/liberoja, teljes ideggörcs, tojik, tök ciki, trémája van (< szln. trema ’lámpaláz’ < gör. trŸmw ’remeg, fél’), vacog, verejtékezik, vizel (izzad), vörös a feje

baszari, bújik, bujkál, bunyik, cipőfűző hadmozdulat (lehajol), elbújik/simul, fosik, fülét-farkát behúzza, gerjed, gubbaszt; hallgat, mint a sült hal az akváriumban; húzza a fülét, húzza magát, kámforoz, keresi a tegnapi napot, kis sunyi, kukkol, kussol, lapi, lapít; lapít, mint a béka/szar a gazban; lapos a feneke, laposkúszást gyakorolja, lapuli; lapul, mint nyúl a fűben/pénztárcában a tízfilléres/szar a fűben/szar a gazban; majrézik, nyalja a padot, pulizik, rejtőzik, simul, sumák, sumákol, summog, suny, sunyi, sunyik ~ súnyik, sunyít, sunyizik, sunyog, sunnyog, sunyul, süllyed, süllyedezik, szarik; szegény, fáj a hasa; tele van a liberó, tojik; ül, mint a nyúl a bokorban/szar a gazban

ágaskodik, antennázik, buzgó, buzgerál (< buzgó), buzgólkodik, buzgómócsing (’húsnak inas, rágós része’ ? < ném. Wadenschincken ’az alsó lábszár izmos része, vádli’), buzog, csápol (“mint a robot”); ember, aki túl sokat tud; felteszi a mancsát, feltartja kecses kacsóját, feltűnési mániája van, fitogtat, földugja a mancsát, fölrakja a pracliját, fölteszi a mancsát/mellső lábát, fönn van a piskótája, fönn van a placnija (< pracli < ném. Pratze ’mancs, kéz’), fűti a kezét, gebezkedik, gyötri magát, hősködik, húzzák a kezét, hűti a kezét, integet, jelez, kalimpál, kapálódzik, kiesik/kimászik/kiszédül a padból, majd kiesik a padból, nyalizik, nyalókázik, nyög, nyújtózik, nyújtózkodik, nyúlászkodik, nyúlik, pattog, pedál, pedáloz, pedálozik, praclizik, strapálja magát, rájött az ötperc, stréberkedik, szamárfület mutat a tanárnak, szárnyal, tandemezik (< ang. tandem ’kétüléses kerékpár’, vö. pedálozik), tornázik, trappol, ugrál, villog

bemagolta/mázlizott/remekelt/vágja a szöveget/vágott/vált, borúra derű, brilliroz, bundás (< bundázik: “már előre tudta, miből felel”), buzgómócsing, cél, csúcs, domborít, dől a szó belőle, extrastréber, “ez magolt”, fityeg, frankón ledarálja (a leckét), folyik belőle a “víz”, fújja a leckét, hafcsit kap (“ötöst”), játssza az eszét, jól mondja a szöveget, jól nyerít/nyomja a dumát, jelló, képmutató, két lábon járó lexikon, kiállta az ötpróbát, kirázza a kisujjából, a kis pitis/stréber, kisujjából rázza ki, kitálal, kitűnőcske, kivágja a rezet, kivágja magát, kivirul, köcsög, köntöst kapott (“ötöst”), könyvmoly, köpi a dolgot/az anyagot, lácskó (< m. cig. lačho ’jó’), lángeszes, ledarál, magol, maximum (’vminek a legmagasabb foka’ < lat. ’legnagyobb’), mázli, mázlija van, mázlista (< argó ’szerencsés’ < jidd. < héber mázl, mázol ’szerencse’), nem lehet lelőni, oltári jól felel, öttusa, pedálozik, penget, pittyes (? < or. пять ’öt’), príma, produkál, produkálja magát, raccsol, ragyogóan dumál, remekel, stréber, szépen dumál, szépített, sztupit agyú (< helyesen: stupid ’korlátolt, ostoba’ < lat. stupidus ’zsibbadt, ostoba, buta’; ellentét), szuper (tkp. ’kimagasló’ < lat. super ’vmi feletti, vmin felül’), szünet nélkül karattyol, teker, teszi a tejét, tök jól felel, trippiz, tündököl, vágja a dumát/témát, villant, villog; villog, mint a százas égő; virít, virul, virul az agya/a burája

agonizál (< ném. agonisieren ’agonizál, haldoklik’ < gör. ¡gwn×a ’harcmód, küzdelem, halálfélelem’), bedobja a törülközőt, beremekel (ellentét), bezavarodik, boksol, csípi az ostor vége, dadog, dögledezik, döglődik, eszi a krétát, fuldoklik, gyötrődik, halálos beteg, hammog, hantál, hápog, hebeg--habog, hetet-havat összehord, hoppá, húzza az időt, időt néz, izzad, kapatyol, kiizzadja magát, kínvallás, köhög, krákog, kutyaszorítóban van, lecsapolják, makog, motyog, mökög, nyakig benne van, nyekereg, nyög, nyögdécsel, nyöglődik, nyögöl, nyökög, nyökörög, nyöszörög, nyúzzák, nyűglődik; olyan, mint akit nyúznak; öő-zik, pszichológiai kínzás, sínylődik, süllyed, szenved, szenvedés órái; szenved, mint a bacilus; szívódik az agya, tátog, tipródik, tüzel, az utolsókat rúgja, ül a budin, vergődik, vérpadba’ van, vért izzad

ágyú (vagyok), bedöglöttem, bedugultam; befellegzett, esni fog; befürödtem, Ennyi!; én se vagy mi se, a fene tudja, fingom sincs róla, franc/frász tudja, “Gőzöm sincs!”, háát!, hadititok, hajaj!, halvány fingom/fogalmam/ gőzöm/ibolyám sincs, halványlila dunsztom/fingom/gőzöm/ibolyám sincs, halvány lövésem sincs hozzá, hm!, Honnan szedjem/szopjam?, iksz, izééé!, я не знаю, jó ég tudja, kiment a fejemből; Akisujjamból szopjam? Kit érdekel? konyec (< or. онец ’vég’), kuku, lila gőzöm nincs, megkukultam; Mit tudom én!, mittudomén, mittudomisén, ná dzsánáv (< cig. na džanav ’nem tudom’ < džanel ’tud, ismer’), nem értek kokinkínaiul, nem jön ki a kisujjamból, “nemtom”; Nem tudok egy kummát sem!, Non cse (< ol. non c’e ’nincs’), Nuku!; Nustyu (< rom. Nu ştiu), не знаю (< or.), Nyista (“oroszosan”), nyomi (vagyok), ő ..., ökör, “Passz!” (’vége, nincs tovább’ < ném. Pass’), Semmit sem konyítok hozzá!, Súgjatok!, szótaghiányom van, tökalsó vagyok, tökhülye vagyok, Tudja a görcs/franc/halál/pedál!, vallomás, Várjunk csak!

bedöglik/farag/kapja a horgot/krapál/krepál, bennmarad a pácban, bezúg, csődöt/csütörtököt mond, ég, ég a pofája; ég, mint a kerek erdő/a pelenkagyár/ a rongy, eldugul/puskázza, forró tej, fölég, füstöl, füstszag van, ideges, az igazi poén (< fr. pointe ’tréfa csattanója’), izzad az agya, koppan, lebarnult/blokkol/bőg/bukik/bukott/ ég/égett a burája, lejár/sül; letört, mint a bili füle; makog, megbarnul/szívja/szopja, odakozmál, pácban marad, pecsenye lesz, piros paprika lesz, pirul, pofára esik, ráborul a tinta, rózsaszín párduc (< elpirul, mint a tudatlan rajzfilm-alak), szív, tanyál, totty, vége a vásárnak, vörösödik

add a drótot!, dobd a lasztit!, dumáljál már valamit!, duruzsolj!, fülel, fülelés, füles, fülest vár, fülezés, hegyezi a fülét, kagylózik, a kis nyuszi/vakond, köpést vár, köpjed!, ledrótoz, lesipuskás, másra támaszkodik, nagyfül; na, mesélj már!, nyomd a sódert/szöveget!, nyögjetek már!, psz!, radaroz, rizsázz!, segélyt vár, skunyizik, SOS (< ang. save our souls ’mentsétek meg lelkeinket!’ nemzetközi segélykérő jel), SOS (Segíts Osztálytársadon Súgással!), SSK (< sürgős segítséget kérek), sunyizik, sustorogj!, tapad a szeme az osztályra, telefonál, telefonhívást/telefont vár, várja a drótot/hátszelet, várja a jó hírt URH-n

ágyúzzák, bekotyog/köp, cincog, csalnak, dumálnak, felhívják (ti. “telefonon”), felmentő sereg, halkan dumálnak/szólnak, jön a felmentő sereg, kelepelnek, köpnek, köpöget, leadják a drótot, lebuknak (“lehajolnak”), megy a drót, regélnek, sugyognak, susmognak, susognak, sziszegnek, telefonálnak, telefonja van, téves kapcsolás, veszi a drótot

áldott hang, bedumálás/nyögés, csomag, csőposta, diákposta, drótnélküli telefon, felszabadítás, frankó duma, füles, gmk, halk segítőkészség, ingyenposta, isteni áldás, KGST (< Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), kagyló, kagylózás, kapcsolás, KTST (Kölcsönös Tanulási Segítség Tanácsa) kisegítés, kisegítő, kotyogás, köpés, letye, mennyei hang, morzé, néma ábc, nyöszörgés, osztályrádió, összkomfortos hangposta, picli (< spicli), piszmogás, pletykázás, pofázás, puska (a régi diáknyelvből: ’feleléskor meg nem engedett segédeszköz’), puskázás, puskidili, pusmogás, segély, segítés, segítség, sugár, sugárzás, sugi, sugi-bugi, sugó-dugó, sumi, susmus, susmutolás, susi, susogi, susori, svinglizés (< svindlizés < svindli ’csalás’ < ném. Schwindel), svingrizés (— svindlizés), szóbeli puska, támasz, távirat, telex (’távgépírós összeköttetés’ < gör. ang. teletype exchange ’távgépírós csere’, mozaikszó)

ágyúzik, bombázik, céloz, csalizik (“akár a horgász”), felfegyverkezik, fusizik (’kontárkodik, leront; jogtalanul saját céljaira dolgozik’ < ném. verpfuschen ’elront, elpuskáz’), háborúzik, kattózik, kipuskáz, koppant, kukál, kukkerezik, kukkol, les, leselkedik, lesen van az orra, lesi, lesipuskás, lesipuskázik, lő, lövöldöz, némán lövöldözik, pusizik, puskás, puskáz, pusenykázik (oroszosan), puskétázik, pusmog, pyskázik (orosz u-val), simlizik (< argó simlis ’megbízhatatlan’ < ném. Schimmel ’penész’), slattyol, sunyizik, svingláz (< szln. švindel)

ágyú, atombomba, bomba, cetli, cipőtalp, csúzli, dörgő, dugilap, dugipapír, elektromos puska, fegyver, fusi, gépfegyver, hatlövetű, kutyanyelv (’hosszú, keskeny papírlap’), lesés, lőfegyver, másenyka (? < másol, oroszos hangzással < or. Машень а < Маша ’Mária’), nagyágyú, névjegykártya + zakó, radír (“felszeletelik, s beírják a képleteket”), pad alatti posta, padra írás, parittya, pisztoly, pofa, pucsku (? < cig. pučhel ’kérdez’), pufi, pufóka, pusenyka (< puska, oroszosan; ? < or. пуш а ’ágyú’), pusi, puska, puska = bajban barát a jó barát, puskapapír, puskéta, puskin (szójáték), pyska (orosz u-val, játékosságból), rakéta, repülő, revolver, ruci, slatty (“suttyomban les”), sugupapír (táj.), svinglica (< szln.), tenyér (“beleírnak”), tollbetét, vignyetta a kézre (< vinyetta < fr. vignetta ’címke’), zsebibaba (’zsebszámoló’)

elcsipi, ellenhatás, fülöncsípi, gyufázik, kilesi/pecázza/szúrja, lebuktatja, lecsap rá/durrantja/égeti/fegyverzi/ füleli/leplezi/lőtte/szereli/veszi, megcsípi/lesi/szívja/szopja, megvan a puskás, nyakoncsípi, pacs, rácseszett, sasszem, szivacs, telitalálat, téves kapcsolás (a tanárhoz jut az “adás”)

bejut a csőbe, besül /valami/, bukta, dörren az ágyú, Égés ellen Fabulon! (reklámszöveg), eldördül/sül valami, elsült a puska ~ puskája, fülöncsípés, füstöl, csütörtököt mondott a puskája, eldurran a puska, elfogyott a töltény, elrobban /a puska/, felsül, harakiri (< jap. hasfelmetszés: a szamurájok hagyományos öngyilkossági módja), koppan, lebarnul, lebukás, lebukik; lebukik, mint a gyöngyhalász; leég, leégés/fegyverezték/fülelik/lőtték, nyipuska (< or. не ’nincs’), pofára esik, ráfázik ~ ráfázott, rájár a rúd, a szegény tanuló és a végzet temploma, teljes lebukás, téves kapcsolás, zsana (tkp. kellemetlen helyzet)

beleköt, betáblázza, bukórepülés, cumiztat, cikizi/k/, heppel, kiböki/cseszik vele, kikubizza ~ kiskubizza (< argó skubizik ’néz, figyel’), kipécéz/pécézi, kirúg rá/szadizza/szúrja/szúrja magának/szúr vele/tol vele, landol, megpályázza, nem bírja, nem bírja a buráját, nem csípi/hagyja, nyaggatja, orrol, pekkel, pikiroz (< szln. szleng pikira ’pikkel’), pikkel /rá/, piszkál /vkit/, piszkálósdit játszik, ráhajt, rájár, rákészül (táj.) rálandol/mászik/megy/ pikkelés/ragad/repülés/száll; rászáll, mint keselyű a dögre; rátapad, rühell, spikkel rá (< pikkel), szadizik, szadizza, szekálja, szívatja, szívózza, tapad, ül rajta

bámul, buzgómócsing, buzgóskodik, buzog, csodagyerek, csupa fül; csupa szem, csupa fül; dagad a feje a tudománytól, dülleszti a szemét, fülel, gúvad, gúvad a szeme, “gúvadó szemetek tanárra vessétek!” (Batsányi mintájára), gúvizik, güzül, hegyezi a füleit, hígagyú, kagylóz, kiesik a két szeme, kiesik/kigúvad a szeme, kiszúr, kocsányon lóg a szeme, kokszol (“fénylik a szeme, mint a koksz”), koncentrál, kukkol, kuksizik, különc, les; les, mint Rozi a moziban; mereszti a gubóját, nyal, nyalizik, őrködik, pedálozik, pedáns, puncsbobo (< ang. < ind. punch ’ízesített, rumos, édes, teaszerű forró ital’ + ang. szleng bobolink ’fecsegő’), puncsol, puncsoskodik, puncsuol, rájött a 45 perc, sasszem, stréber, stréberkedik, a szemei keresztbe állnak, szemeit meregeti a tancira, szót eszik, teszi a fejét/a jót, tömi a fejét/kókuszát, tudós egér, túlbuzgó; úgy néz , mint egy sas

alszasz, bamba, bambul, bedobja a szunyát, bedobta a törülközőt (a sportnyelvből), bevágja a szundit, bóbiskol, bundizik (< bundázik < alszik, mint a bunda), bunyik, csak testben van ott, “csendesen kérődzik”, cseszik figyelni, csicsikál, csucsukál, disznó, döglik, döglődik, dugig van, durmol, elbambul/kalandozik/szunyál/terpeszkedik/terül, fárasztja a tanár, fekszik, fetreng, horkol, horpaszt, hunyál, kifingott, konzerválja magát, kóvályog, kuksol, kumit, lanyhul, lapít, lapul, lazít, lazsál, “lusta Dick”, mafla, mormol, mormota, nyugszik, otthon érzi magát, párnás, pihenget, profizik, sunyít, szende-muszi, szende-szundi (ikerítés), szundít, szundizik, szunyál, szunnyad, szunyókál, szunyózik, tehénkedik, tentél (< tente, altatószó), trehány, unatkozik, unja a banánt/dumát, unja már az egész paklit, vágyakozik

beszorult az ágy alá, bumlizik (’döcög, csavarog, lóg’ < a bányásznyelvben ’műszakról lóg’ < ném. bummeln ’kóborol, lazsál, lumpol’), csavargyárban dolgozik, csavargyáros, csavarog, elblicceli a sulit, elcsatangol/lóg/tűz (’elmegy’), felmenti magát a tanulás alól, hiánycikk, iskolakerülő, iskola mellé jár, az iskola mellé megy, iskola réme, iskolaundor/undora van, iskolaundoritiszben szenved/undoros, kacsázik, kényszerszabadság, kering, kerüli a sulit/az iskolát, kétoldalas iskolaundora van, kétoldali iskolaundor/iskolaundora van, kikerüli, kiveszi a fagyszabadságot/szabadságát/az évi szabadságát, kivette a haviját/szabad napját/szabadságát, kóborol, kószál, körző, körzőzik (szinonimacsere), lelép, lófrál, lóg, lóg a sutyóból, lógecol (< a lébecol ’éli világát’ mintájára < ném. leben ’él’), lógós, lógózik, lumpol, mázlista, megpattant, mellé jár, olajra lép, potya (< potyázik: “nem fizet tanulással a napért”), spricáz (< szln. szleng šprica ’lóg az iskolából’ < ném. spritzen ’permetez; spurizik’), sulikerülő, suli mellé jár, suliundora van, szabadságon van, szabadságot vesz ki, szabadságra ment, szabin van, szabit vett ki, szökik, üti az időt

agytankol, be akar vágódni, bebújik a könyvbe, beledöglik/húz, belekeveri a büdös káposztalébe a szöveget (“a fejébe vési”), benyal, be van szarva, biciklizik (tkp. ’hajt’), biflázik (< ném. Büffel ’bivaly’), buzgó mócsing, buzog, darál, energiakészletét tölti föl, falja a lecajt, fejét tágítja, gázt ad, gürizik, güzi, güzü, güzül, hajt, hajtja magát, igyekszik, iskolamániás, kapaszkodik, kínozza magát, könyvmoly, lovat reggelizett (< táj. ’rövid idő alatt sok mindent elvégez’ < szólás: Megennék egy lovat, míg te a seggét rágod), magol, marhára szerelmes lett a salátájába, megnyomja a gombot, művelődik, nagyon rág, nyálaz, nyalis, nyalizik, okoskodál, pedáloz, pifláz (táj.), ráhajt/kapcsol, rálép (ti. a gázpedálra), rizsál, seggel, sóhajt, stréber, stréberkedik (< stréber ’törtető’ < ném. Streber ’törekvő, törtető’), teker, tömi a fejét, töri magát

bebiflázza/csapja/darálja/dobja a lecit/keni/magolja; bemagol, bár a suliban naprázni nem lehet; bemagul (táj.), benyalja/vágja magába; bevágja, mint szél a budiajtót; beverklizi, bifláz/ik/, fülig tanul, hülyére tanulja magát, kényszerduma, magol ~ bemagolja, nyalizik, pedálozik, skandál, szemez (— magol helyett; szinonimacsere), trehányka

átlesi/”nézi”/puskázik, “bepótol”, csal, elnézi tőle, fénymásol, hamisít, indigózik, kacsint, kocsonyán ülnek a szemei, kódex 2000, kopíroz, koppint, kukinil, kukkerol, kukkol, kupiroz (táj.), lefusizza máséról, legelteti szemét, legépel, lekopírozza, lekkoppint, lekupírozza/lesi/nézi/pingál/puskáz, les, lesi, lesipuska, lesipuskás, lesipuskázik, lesizik, leskelődik, lesunyja, más eszét használja, másolatot készít, pislog, puskás, puskázik, skubizik (< argó ’néz, figyel’), sokszorosít, sumákol, sunyizik, szemtengelyferdülésben szenved, szemtengelyferdülést kap, tenkinget, varangyszemű, veszi a drótot

égeti, fejet mos, fejét mossa, kicikizi/szadizza, köpik rá, lebaltázza (eufem.), lebarnítja, lebazilikázza (eufem.), lecseszi/csöszi/égeti/gorombítja/hordja/izélja/kajabálja/porol, lerántja a tíz körméről; leszidja/szúrja/teremti/ tolja/ugatja, mint a pöngős malacot; megkettyenti/pörüli (táj.), megrója, pofázik, rí, rinyál, tépi a csőrét

tanári szidás: békés tapasztalatcsere, fejmosás, hegyibeszéd, ítélethirdetés, lelkifröccs, rizsaduma

benyaszt kap, bővül a fagyűjtemény, kampósít, kap egy autogramot, karót gyűjt, krokodilmosoly (“ha egyest kap, s kínjában vigyorog, vicsorog”), rovót kap

autogramot ad, becirkant/firkál/firkant/firkáz/írást ad/kapar, belefirkál/firkant, beolvas, bepingál a kiskönyvbe, berág/srófol/vés, dedika (< dedikál), felesleges tintafogyasztás, firkaárulás, firkál, firkant egyet/a közlönybe, fogyasztja a tintát, gyarapítja a karókat, hazaír/üzen, kapál, karcol, körmöl, levelez, “levelezik”, megrovózza/tömi, a művész autogramja, novella, odagörbint, pingál; postás lesz a gyerek: a szülő és a tanár között; regényt ír, sreibol (< ném. schreiben ’ír’), a tanci az irkáját koptatja (“tollát”), üzenget, végső ítélet

alkot, biggyeszt, cirkál, fickál (< firkál), fickás, firfál, firkál, firkant, gépel, gyöngybetűkkel ír, irkál, kapar, kaparászik, kapirgál, karcol, karmol, koszolja a lapot, körmöl, macskakapar, macskakaparás, Mikszáth 2, pacázik, pepecsel, piszinel (m. cig. pisinel < szh. pisati ’ír’), piszkol, ró, srájbol (< ném. schreiben), szántja a sorokat, vakar, vés

agyal, agyszondázik, álcázza az alvást, baltázza a fejét, bambul, bekopog, diót tör, dolgozik az agya, észbontó/pörgető, falba veri a fejét, fejenállás, filózik (filozofál ’bölcselkedik, okoskodik’ < gör. jilosojŸw ’műveli a tudományt, bölcselkedik’ > jilosoj×a’a tudomány szeretete, életbölcsesség, filozófia’), görcsöl, gyagyul, gyötri, gyötrődik, hajtja a fejét/az észkerekét, hámozza az agyát, kalapácsol, kalapál, kalapálja a kobakját, kell kalapács is?, kínlódik, kobakozik, kong a feje, lisztté morzsolja, matat, megvágja a tököt, megy az esze, okoskodál, préseli a káposztaleves, szadizza az agyát, szegecsel, szeget ver a fejébe, szenved, szöget üt/ver a fejébe, tekeri az agyát, töri a bucóját/buráját/dióját/kobakját/víztornyot, töri magát, törődik, vért izzad

ahá! bejutott, bekattant neki, berobbant/ugrott/ugrott neki, bevette az adatokat, csak most kapcsolt, csúcshülye, dereng, éretlenke, felébredt/sejlik, fölért az agyáig, Hja!, homálylik /neki/, hoppá!, hopplá!, hökkent rá; hű, de az; Ja! kalpirozott (< szln. kapira ’kapcsol’), kapirozott (szln.), kapcsolt, kapcsolt végre, kapizsgálja (< kapisgálja ’kezdi érteni’ < ol. capisco ’értem’), kattant, későn kapcsolt, kivilágosodott, koppan ~ koppant!, ködlik, leesett, leesett a húszfillér/húszfilléres/kétforint/kétforintos, leesett a kókusz/tantusz (’játékpénz, telefonérme’ < lat. tantus ’akkora, annyi’), leesett a tízfillér/a tök a fáról/már/neki/neki a tantusz, megnyílt/megvilágosodott az agya, most kapott észhez, most koppant!, Most ugrik/ugrott a majom a vízbe, nehezen veszi a lapot, Opá! rágyütt (táj.), túlagyi, végre kapizsgál (< kapiskál), veszi a lapot, világosság gyúlt az agyában

adja az adást, átpostázza, CB-rádiós (< ang. citizen band ’polgári, városi hullámsáv’ speciális adó-vevőkészülékkel történő beszélgetéshez), CB-zik (cébézik), drótol (< leadja a drótot, argó), eldumálja/fecsegi/locsogja/pletykálja/ pofázza, futótűz, híradás, homokszemcse akció, indul a pletyka, kétszer vettek (“egyszer fölfogta, egyszer továbbadta másnak”), kidumálja/köpi/pletyiz, közvetít, leadja a drótot, ledrótolja, lefetyeli, ledumálja, levelezik, megereszti a nyelvét, megy a forró drót (< ang. hot whire ’forró drót’, közvetlen összeköttetés – veszélyhelyzetben – az USA és a SZU között), morzézik, órai postázik, pletkál, pletyi, pletyizik, pletykafészek, pletykál/ja, pletykaláda, pletykálkodik, pletykás, pletykázik, pletyós, pletyózik, posta, postás, postást játszik, postázik, postázza, riadólánc (az úttörőmozgalomból), riadózik, sámli rádió (“sámlin ülve pletykázni”), stafétás, súg, sugdolózik, szabadeurópázik, szajkózik, szar a postás fizetése, szétkürtöl, szószátyár, távközlés, távközöl, “telefonál”, terjeszkedik, továbbdumálja, vészmadár (rossz hír esetén)

csórás történt, csórtak, elbugázták, elbúgott, elcsaklizták, elcsencselték, elcsenték, elcsentek vmit, elcsivázták (m. cig.), elcsórás/csórelták/csórták (< csór < cig. čorel ’lop’), elcsuvázták (< eldzsuvázták), eldzsuvázták (< cig. džuv ’tetű’ > cig. argó ’pénz’), elfújták/kacsmarták/kámforgott/kámforodott/kommunizálták/nyelte a föld/párolgott/ sutyizták, enyveztek, fölszívódott, görbéztek, illa-berek!, kámforrá vált, kámfort játszik, kóricsál, krojfoltak (< táj. ném. greifen ’megfog, megragad, vmihez nyúl), lekapcsolták, lovasították, megbugázták, megcsapták, megcsappant, megcsórták/dobbantották/fújták/koppintották/lovasították/pattintották/szívták, pofoncsapták/ vágták, ráültek az ördögök, trombitának nézték (< megfújták)

diáknyúzó, dögös, förmedvény, fúj!, gané, gyilkos, halál archívuma, hülyeség az egész, kiborító, kész kínszenvedés, kotus (< ang. knock out ’kiüt ökölvívásban’ × tusakodás), nudli (< ’unalmas, rossz’ < ném. Nudel ’főtt tészta’), nudli anyag, okádék, Pfúj!, pocsék, rondallinó (< ronda, olaszosan), szar tárgy, tré (< argó ’baj, rossz, pocsék’ < jidd. tréfli ’tisztátalan, tilos étel; silány’ < héber tréfe, teréfoh ’szétszaggatott; tilos étel’), utálat

nem szeretem a tantárgyat: almás (“savanyú”), az ablakon kihányom, bagózok/csinálok rá, fúj!, fujj, ki nem állhatom!, kihányom, minden kezdet nehéz, mrzim (< szln. ’fázom tőle’), nem bírom/csípem/klappol/smakkol rá, rühellem, szarok rá, trutymó, umcsi, uncsi, unom a séróját (< argó ’haj, fej’ < cig. š#ro ’fej’)

egy kis kikapcsolódás, fika, francseszta, frankó, kafa, kedvencem, klanyó (< klassz), klassz, kranyó, lyukas, lyukasóra, maszek, 45 perc pihenés, pihenés, pihenőóra, piskóta, piszok jó, potya, potyaóra, semmi, szar, szuper, tök jó, túró, végre egy igazi!

szeretem a tantárgyat: bírom, csípem, érdekel, imádom, kamelom (< argó kamel ’kedvel’ < cig. kamel ’akar, kíván’), kampelom (< cig. kampel ’kell, muszáj’), obozsujezum (< szln. obožujem ’imádom’); szeretem, mint a kecske a káposztát

agylágyító/pihentetés/szellőztető, cigiszünet, diákőrangyal, dumaidő/szünet, dühöngés, elszabadul a pokol, észpihentetés, faló, fejszellőztető, fellélegzés/szabadulás, “Gyilkosság tíz percben”, kaja!!!, kajaszünet, kányikuli 10 percben (< kánikula), két szó között egy levegővétel, kikapcs, kikapcsolódás, könnyebbülés, lazító, lecke megírásának utolsó lehetősége, lélekemelő, lélekharang (“amikor a csengő megszólal, a diákok lelke felszabadul a feszültségtől”), megkönnyebbülés percei, megváltás, nyugi van, pauza (< lat. pausa ’megszűnés, megállás, szünet’), pauze (németesen < ném. Pause ’szünet’), pihenés, pihenő, pihentető, pletykapercek/szünet, puskaírás, rövid megváltó, szabadulás, szellőztetés, szüncsi, szüni, tájm aut (< ang. time out ’holt idő’; időkérés sportnyelven), tanulóidő, tízi, tíziszünet, tűz/uzsiszünet, üsd-vágd!, visszatért az őskor, zabaidő, zabálda, zabaszünet

agypihentetés/pihentető, áldás, bizonyítványégető (“mert nem törődünk a sulival”), boldog békeidő, diákszabi, egy kis kiruccanás, felejtisszimó (< felejt latinosan), gyöngyélet, haliday ~ holiday (< ang. holiday ’ünnepnap, szünnap, szünidő, vakáció’), három hónap lógás, Hollyday (hibásan), hosszú pihenő/szünet, isiszünet, káció (szócsonkítás), kanyikuli ~ kányikuli (< kánikula ’hőség, forróság’ < lat. canicula ’kölyökkutya’; az Ebcsillagkép főcsillaga, a Sirius), nagyszünet, nyári felszabadítás, nyári szabadság, OTI (< Országos Társadalombiztosítási Intézet, az SZTK elődje), suliszünet, szabadság, szanadulás, szabadulás nyáron, szabi, szenvedés vége, szív zene szerelem, SZTK, szün, szüni, táppénz, társszerzés, tetűmentes egy-két hónap, vakáció-akció, vakci, vakció

áruló jegy (“stréber, magoló kapja; a többiek árulónak tekintik”), bravó, cseresznye, csicsóka (< a Csicsóka és a moszkitók c. film mindentudó fiúszereplőjének nevéről; köznevesülés), csikó, csillag, csillagos egyes, csúcs, dagi jegy, délibáb, fejes kettes (tkp. fejre állított kettes), formás, gömbölyű, hafcsi, hasas, hurka, izmos, kafa, kaficsek (< kafi < kafa ’nagyon jó’), kalapos, kalapos bácsi, kalapos kampó, kedvencke, keljfeljancsi, köntös, kvint (’ötöd; hangköznél az ötödik hang’ < lat. quintus ’ötödik’), müszi, nagyhasú, Ödönke (< a horvátországi Hahota c. gyermekújságból kölcsönözve), öti, ötvös, ötyi, pancs (< cig. pandž ’öt’), paraszt elégtelen (régebben az ötös számjegy az elégtelen jele volt), pipajegy (“lepipál vele mindenkit”), piroska (< or. pityorka), petyor, pityorka ~ pityorká (< or. пятёр а ’ötös’), pityorko, pityorku, pjáty (< or. пять ’öt’), pocak, pocakos, pocakos egyes, príma (< ol. prima ’első’ < lat. primus, -a, -um ’első; legelső, legkiválóbb’), prímás (itt: játékos képzés a prima-ból; < lat. primas ’az elsők és a legelsőbbek egyike’), sarló, szőlő, szuper, szuper jegy, talpas, tenyeres (“öt ujja van”), tökös (< tök; az ötös számmal megjelölt régebbi elégtelen neve)

csetüre (< or. четыре ’négy’), csityorka (< or. четвёр а ’négyes’), egyenesek gyűjteménye, gólyaláb, gyénes (anagramma), hullám, kisszék, kvárt (’negyed, negyedrész; hangköznél a negyedik hang’ < lat. quartus ’negyedik’), merev, nedves, nyakas, az öt alattvalója (“sorrendben alatta van”), régi kettes, sánta, star (< cig. št#r ’négy’), szegletes elvtárs, szék, székláb, támasztógólya, vitorlás

arany középút, Balázs (“a nagy B jobb oldala hasonlít a 3-asra”), balázska, cicafarok, csak görbüljön, derekas, ernő (“nőhet még a jegy”), felezett nyolcas, fél nyolcas, fésű, gereblye, gömbi, gömbölű, gömbölyded, gömbölyű, görbe, görbe hátú, görbített, hárem (szóferdítés), hárfa, holló, hordó, kanyar, kerekhasú, kétkerekű, közép, közép pintyő, közi, madár (— a repülő madár sziluettje), ördög villája, pocakos, szemüveg, terc (’hangköznél a harmadik hang’ < lat. tertius ’harmadik’), tevehát, trica (< horv. ’hármas’), trin (< cig. tr£n ’három’), tris (< or. три ’három, hármas’ magyar képzővel), trityorka (az or. pityorka, csityorka analógiájára — три ’három, hármas’), trosenyka (< or. трой а ’hármas’), trojka (< or. трой а)

átmenő jegy, bekacsáztam (— kettest kaptam), béla (< bélás), bélás (< argó bé ’kettő’), bot, csikó (a ló vagy sakkfigura formájáról; a régi diáknyelvben ’elégtelen’ < cseszkó vagy cseszi, eredetileg a csizmadiák gúnyneve), csúzli, duj (< cig. ’kettő’), duó (< lat. duo ’kettő, két’), dvá (< or. два ’kettő’), egs (< elégséges), fordított ötös, gamó, gida (“formája a gida nyakára hasonlít”), görbe, görbenyak, görbül, hattyú, hattyúnyak, hattyúnyakú, hullámzás, hurok, kacsa, kampó, kanyar, kanyarodó, kegyelemjegy, könyöradomány a szegényeknek, liba, libanyak, majdnem fa, majdnem pecapot, proletár jeles/ötös, retkes, sarló, szeka fölé, szekunda (< lat. secunda ’második’), talicska, talpas (“a számjegynek talpa is van”), talpas ötös, tőké, veszélyhelyzet

ág, ág meg vessző, ágyin (< or. один ’egy’), agyinka, ágyinka (magyar kicsinyítőképzővel), ágyú, akasztó, akasztófa, alágyújtos (— fa), ásó, atom, bagesz ~ bágesz, bagó, bat (? < szln. bat ’ütő; harang nyelve’), bélás, benyó, bitófa, boszorka, boszorkány, bot, bukfenc, bukta, bunkó, cajku (? < szln.), campó, ceka (< ceruza), cerka, ceruza, cetka, cöf ~ cöff (< cövek csonkítva, torzítva), cölöp, cömpó (< horv. szln. táj. < kampó), cövek, cuff, cufó, cuka, cukorka, cumi, cumó, cupa, cvek (< szln. szleng ’cövek’), cveka, cveká (< szln. táj. cveka ’cövek’), cvök (< szln. táj. — cvek), csehszlovák ~ cseszkó ötös (“ott az ötös számjegy az elégtelen”), daci (< a régi diáknyelvből: szekunda + -ci képző), dákó, dakszi, (< dakszli), dakszli (< ném. Dachsel ’tacskó, borzeb’), debacó, dekk (< argó ’cigaretta, csikk’), derékszög, deszka, dió, duci, duga, dugasz, dugattyú, dugesz, dugó, dugóhúzó, dzsigoló (< ang.-fr. gigolo ’parkett-táncos, selyemfiú, zsigoló’), egyenes, egyenes ötös, emelkedő, az erdősáv első tagja (fa; körülírás), fa, facsavar/dugó, fakabát (< őrbódé), fakó; fási TÁSI jónapot (szójáték a fásítási kampánnyal és az iskola régebbi nevével: Testnevelési Általános és Sportiskola), fásli (< ném. Fatsche ’kötözőpólya, fásli’), fenyőfa, ficak, figaró, fika (“csak értéktelen firkálmány”; táj. ’takony’), finyasz, frinyó (tkp. ’orr’), fogas, furkósbot, fúró, fűrész, fütty, fűzfa, gamesz (< gamó), gamó (< táj. ’kampós bot ágak lehúzására’), gereblye, gerenda, gól, gumó, gyes (< egyes), gyökér, gyufa, hajó, háztető, hegyes, hegyes ötös, hegyesszög, horgászbot, horog, hosszú, husáng, húzó, index, jegenye, jegyinic, jegyinica (< or. единица ’egyes’), jék (< cig. jek > argó jekk ’egy’), kamó (< karó), kampec ~ kámpec (< argó < jiddis ’vége van, meghalt’), kampó, kamposz de gojtekázesz, kampódzsuszó, kampu (táj.), kampusbot (táj.), kanca (“a lófej, a sakkfigura az 1-re emlékeztet” ~ “kamó < karó < egyenes; szóferdítés, nincs köze a lóhoz”), kanci, kancus, kanó, kantri, kanyesz (< kanyó), kanyó (< kampó), kapa, kapanyél, kapca, kapó, kapucni, kapufa, kapútó (< kaput olaszosan < ném. kaputt ’oda van, tönkrement’), kar, karó, kasza, katona, kolbász, konyec (< or. онец ’vég, vminek a vége’), kóró, kukac, küllő, léc, ló, lőcs, magyar trapper (< “a tv-reklámban a farmernadrág egyik szára rövidebb, mint a másik”; tkp. a nadrágra mutató – ’klassz’ jelentésű – hüvelyk s mutatóujj is az egyes számjegyre emlékeztet), merevjegy, minyon (< fr. mignon ’cukrászsütemény’), nudli, nummero egy (< ol. numero ’szám, sorszám’), nyalóka, nyekli, nyeles, ostor, ötös öthavi részletre, ötös részletekben, pálca, pálcika, parafa, parafadugó, parafagugó (játékosan orosz d-vel), parasztkitűnő, peca, pecabot, pecka, pecus, pedró, piszka, piszkafa/vas, pittyes, proletárötös, radír, régi ötös, “rotációs kapa” (benzinmeghajtású forgórésszel működő < rotor < lat. roto ’körben forgat; forog’), rőzse, rúd, sámli, serkentő, sétabot, susz ~ sussz (< szln. szleng ? < ném. Schluß ’lövés’), suszterszög, stupli, száka, szálfa, szálka, szalmahúzó/tépő, szarvasötös, szecska (’apróra vágott szalma; értéktelen’), szeka (< szekunda), székláb, szekunda (< régebbi hagyományok nyomán a múlt században három padsorba rangsorolták a diákokat: kitűnők /eminentes/, első rend /prima classis/, második rend /secunda classis/; az utóbbiaknak osztályt kellett ismételni < lat. secundus, -a, -um ’második’), szénahúzó, szigony, szipka, szivacs, szivar, szlipacsek, szlupka, szlupó, szöcske, szög, szőlőkaró, talpas, talpas derékszög, tintadugó, tök, trapper (farmernadrág márkaneve; tv--reklámon a nadrágra mutató hüvelyk- és mutatóujj – tkp. ’oké, klassz’ jelentéssel – az egyes számjegy képét idézi; a szó eredete < ang. trapper ’csapdaállító prémvadász’), trotty, tunikás egyes (< lat. tunica ’ingszerű római alsóruha’), tuskó, tű, unu (< r. cig. < rom. unu, un, o, una ’egy’), vekker (< ném. Wecker ’ébresztőóra’), venyige, vessző, villanydúc, vinkli, vinyó, virgács, vitorlás, vonyiga, vonyigáló, vonyigó, vonyogó (táj. ’kampós bot ágak lehúzására’ ~ hegedűvonó, szócsonkítás, -torzítás), zsák

agyonkészülte magát, akasztófát kapott, az apja nyomdokába lépett, bágeszt kapott, becetkázott, bedacizott/ deszkázott/dilizett/dörgött/ducizott, bedugózott/dugult/faragott/faralt/fásított/fásították/fásult/ fázott/fúrt/fürdött, begolyózott/gyöpösödött/húzott/kampecolt, bekampózott/kapált/kapkodott/kapott, bekapott egy kampót, bekapta a fát/horgot; bekapta, mint kacsa a nokedlit; bekarmoltak/karózott, bekórózott, bekrepált (< argó megkrepál), bekrepált, belépett a gmk-ba, benyalt/parafált/pecázott/reszelt/rezelt, besült/szart/szecskázott/ szedelőzött/szedett, beszedett egy egyest/fát/kapát/karót, beszedte a fát, beszekázott/szekundázott/szívott/szopott/termel, betette a kiskaput/kiskertajtót, betökölt/trafált, bevágták a szekundumot, beveretett/vert/zengett/zergezett/zúgás/zúgott/ zsongott, biflázott, cajkut kapott, cumizni kezdett, cvekát szerzett, dacizott, derűre ború, dinnye, disszertált, dug, dugaszt/dugeszt kapott, dugója van, dugót dumált/kapott, Dugovics Titusz, dugózott, cöfföket gyűjt, elkezdett fásítani, elkezdte a fásítást, elpirult, ennek is csak káposztalé volt a fejében, építeni akarja a deszkakunyhót, erdősít, erdőt telepít, faiskola, fakitermelés, fásít/ott/; fásít, úgyis hideg lesz a tél; fásítás, fásítási akciót végzett, fásítási hónap, fásítási hónapot kezdett, fásítást végzett, fásul, fatelepeítés, fát gyűjt, fát kapott/telepít, feje alá tette a könyvet, frinyát kapott, hápogott, horgászhat, horogra akadt/kapott, irtott (ti. fát), kampósított, kampót gyárt/kap/ott/, kampózik, kampusbotot szerzett (táj.), kapálja a fáit, kapált, kapásított, kapott egy dugaszt/dugót/fát/szálkát, karalábé, karóba húzták, károsított, karót evett/kapott/nyelt/ver/vitt, karózott, kegyelemjegy-gyűjtő, kerítést épít, kezdi a fásítási hónapot, kifeküdt, kihúzta a dugót, koppant, környezetvédő; környezetvédő, mert fásít; lebőgött/égett; leégett, mint a Reichstag; lefelelt/forrázták/karózták/robbant/sült, lovon megy haza (— ló ’elégtelen’), megalapozta az évi tervét, megalapozta ültetvényét, megcsúszott/fúrták/húzták/ kapta, megkezdjük a fásítást, megkezdte a fásítási hónapot/időszakot, megkezdte a parafadugó gyártását/a peccőzést/a tintadugógyártást/az erdőgazdálkodást/az erdőirtást, megszívta, mehet horgászni, nem jött össze, otthon hagyta, régi ötös, parkosítás, pecázott, suszt/szálkát kapott, szálkázik, szaporít, szarvasötöst kapott, szekát kapott, szivacs, szívott, szlupkát/szöcskét kapott, tökre felelt, ülteti a fákat, zacskó, zöld napot tart

adott egy fát/karót, bedugózott/farafott/faragtatott/faragtatta/fásít/fázott, beírta a karót, beírt egy cajkut/fát, bekanyarintott, bekapázott/karózik/karózott nála/karóztatott, beletrafált, beszedetett, beszedette/tett/ trafált/ültette a fát, bevágott egy dugót/kamput (táj.), bevágta, bevágta a fát/kampót/pecát/szecskát, bevágta neki, bevakarta, beveretett, beverte a karót, bevésett/véste, bevéste a cekát/dugaszt/karót, bezúgatott/zúgatta, csalizik, dákót osztogat, dugit, dugót adott/oszt, elfásított, erdőt telepít, ezt bedöfte, fásítási hónap, fásít/ott/, fásító, fásított az ellenőrzőbe, fát adott, faültetés, gamót adott/oszt, gyarapítja a karókat, kampót adott/oszt, kampózott, karót osztogat, megfúrta, megkezdte a fásítási időszakot/a fásítást, megszívatott, nem tudta a tanár a leckét, osztja a karót, pecát adott, rájött a dili, szekát adott, szőrösszívű ~ szőrös volt, a tanár fát adott, a tancsi kapát ajándékozott, a tani dugót firkantott, téli tüzelőzött, ültet (ti. fát), ülteti a fákat, védi a környezetet

buci, bukandesz (latinosan), bukfenc, buki, bukta, dupla szaltó, gubera (? < guberál < jidd.’szemétből használható dolgokat kiválogat’), kecske (“buta állat, eleshet, elbukhat”), lekváros bukta, megismételt magánszám, szaltó mortále (< ol. salto mortale ’halálugrás’), tudományom ismétlése

aknára futott, árnyékra ugrott, beadta a kulcsot, bedobta a törölközőt, bedugult/kampecolt/szopott egy dugót/tanyázott, betette a nagyajtót, bevert/zúgott, bukarest (szójáték: bukik a rest), bukdácsol/t/, bukfencel a lépcsőn, bukfencelt, bukfencet vet, bukfencezett ~ bukfencezik, bukott szamár, bussengölt (’bukfencelt’ < táj. busseng < bukfenc), defektet kapott, elbukott/csánkázták/csúszott/dugódik/dőlt/esett, elesett (< szln. tükörfordítás padelje < pasti ’elesni’), elhasalt/húzták/húzták a nótáját/köszönt/lőtték/marad/nyakalt/nyalt/patkolt/ rántották/rúgták a lábát/taknyolt/tangázott/vágódott/vágták, fejen állt, fejre állt; felbukott, sok volt a kő; felesett/vágták, gyakorolja a bukfencelést, hanyattesik, hasalt, hencseredett, ismétel, kicsinálták/döglött/ fülyülték/készítették/nyalt/pottyant a végről/rúgták, feltaknyult/vágták, leapacsolt ~ leapacsolták, lecsapolták/csúszott/égett/gyűrték, lemegy a víz alá, megakasztották/bicsaklott/botlott/bukfencezett/csapták, megcsúszott/fúrták/hagymázták/hosszabbították a szerződését/húzatták, meghúzták/nyugszik/rántották/sikálták/ vágták/zúgatták, megy az elsőbe, nyekk neki!, plafonra mászik, pofára esik, potyázik, ráült egy elefánt, szaltózik ~ szaltózott, szamár, taknyolt, üzemzavara volt, vendégtanárnak hívták, visszaesik/maradt/tapsolták/zúgott

bukott szamár, élni vagy meghalni, gebin, géemkázik (< gmk), gügyüzni fog, ismétel, “Ismétlés a tudás anyja.”, Ismétlés a tudás anyja, meg az unalomé., konzultációra megy (eufem.), közkívánatra ismétlés/megismétli, ledoktorál, lekapcsolták, lesz ez még másképp is, majdnem elesett, megismétli az év sikerét, melléktanfolyam, nem úszta meg, nyári suli, póplizik, pótit végez, proprávnit köll csinálnia (szln.), repetál, repetázik (< repeta ’ráadás’ < repetál ’ismétel, újra kér az ételből’ < lat. repetere ’visszasiet, megismétel’), szedd össze az agyad!, a tanárok visszatapsolták, tótágast kell neki állnia, továbbtanul, túlórázik, újabb nyomor, újra felel, uvézik (< u. v. < utóvizsga), visszahívják/tapsolják, zsaroló zsaruk (film címe nyomán)

a bukta javítása, ismétlődő előadás, ismétlővizsi (< vizsga), megváltás ökröknek, pótrepeta/szenvedés/vizit, utánpótlás, utolsó lehetőség, vizit

agyépítőre jár, csúcsmarha, diónyi agya van, dupla műszakos, fakultációra jár, fasulis, fejtágítóra/ felzárkóztatóra jár, fusizik, gmk-zik, gyegyózik, instruktorja van, kér még, kolerózni/korira jár, korizik, korizni/korpadarálásra/korpára jár, korpára megy, korrekcióra jár, korrekciós, korrepciós, korrepciózik, korrepes, korrepezik, korrepos, korrepra/korrepre/különórára/néha agycsiszolásra jár, nyalizik (“100%, hogy átmegy”), okosodik, repetázik, sűríti a levet az agyában, tanfolyamra jár (eufem.), tömik a fejét/az agyát, túlórázik

agyszaporító GMK, fejtágítás/tágító, felesleges ~ fölösleges időtöltés, gyengeelméjűek felvilágosítása, gyógypedagógia, kell az utánpótlás, ki mit tud, kirrekció (< korrekció ’helyreigazítás, javítás; szóferdítés < lat. correctio ’javítás, helyesbítés’), korcsolya, koreptika, kori, korrepeta, korri, kötelező “szakkör”, pluszóra, pótóra, repeta, tömi a fejét, túlóra, utókezeltetés

akasztottak névsora, biblia ~ Biblia, bölcsességkönyv, börtönnapló, bűn/bűnöskönyv, dnevnik (< szln. ’napló’), dugóbiblia, égetnivaló, egyleti könyv, emlék/erdészévkönyv, erdő, erdőrengeteg, faiskola/kitermelő, faraktár/tár, feketelista, fele sem igaz, gyújtós, halálkönyv, hazugságok könyve, hónalj alatti kanyesztartó, jegybank/könyv/ naptár, jegypénztár/tár/tároló, jegyzőkönyv, karótár, kert, ló (— napló), mindentudó, nagy flekó, nagykönyv ~ a nagykönyv, napi, napiló, napli, naplopó (szójáték), Nevem senki, ofi/ofőnapló, oszikönyv/napi/napló, osztály szégyene, pecagyűjtő, skarlátbetűs napló (a pirostintás beírásoktól), számváltozatok, szecskatár, Szentírás, tapló (az elégetéshez, valamint szójáték), torz tükör, tüzelőanyag, vallató, vöröskönyv (borítójáról is), WC-papír