Hlödr most megtudja, hogy apja meghalt és fivére, Angantír lett a király apjuk egész birodalma felett. Humli és Hlödr elhatározzák, hogy Hlödr kikéri jussát Angantírtől, előbb jó szóval, ahogyan itt áll:

A harcos bement a házba, a király elé járult és szólott:

A király e szavak hallatára kését az asztalra hajította, felállt az asztaltól és páncélinget öltött magára, fehér pajzsát fogta, s vette kardját, Tirvinget. Felmorajlott a terem, mint ahogy itt áll:

Angantír szólott: "Nem országunk törvényét követeled rajtunk, jogtalan kérésed", majd ekképp folytatta:

Gizur, a Gríting harcos, Heidrek király gyámja is ott volt Angantír királynál, ugyancsak megöregedett már. Gizur is hallotta Angantír ajánlatát, de sokallotta bőkezűségét, és imigyen szólott:

Hlödr nagy haragra gerjed, hallván, hogy királynak ekképp szólítják. Humli megkérdte, mit beszéltek egymással, és haraggal hallotta, hogy leánya fiát cseléd fiának nevezték. Szólott akkor:

Azon a télen Humli és Hlödr nyugton készülődött. Tavaszra azután akkora sereget gyűjtöttek, hogy Hunföld a csata után elnéptelenedett...

Amint ez a sereg összegyűlt, átlovagoltak a sötéterdőn, mely Hunföldet Gótföldtől elválasztja. Hanem ahogy az erdőből kiértek, jókora településeket láttak, mezők terültek el előttük, és a síkon szép vár állt. Ennek pedig Hervor, Angantír király nővére és annak gyámja, Orrmar volt a parancsnoka. Ott várták be a hun sereget, hogy országuk védelmében szembeszálljanak vele.
Egy reggel napfelkelte előtt Hervor a várkapu feletti tornyok egyikében állt. Az erdőtől délre egyszerre hatalmas porfelleget pillantott meg, amely sokáig eltakarta a napot. Kisvártatva valami csillogóféle is átszűrődött a porfellegen, mintha pajzsok aranyverete, sisakok aranyos dísze, páncélingek fehér csillogása látszódott volna. Látta már Hervor, hogy ez a hatalmas hun sereg, és lesietett, hogy azon nyomban odaintse magához kürtöslegényét, szóljon hogy hívják össze embereit. Majd így szólott hozzájuk: "Fogjatok fegyvert és készüljetek a csatára a déli várkapu előtt."

Orrmar akkor lelovagolt a várból a sereg elé és odahívta a hunokat a várhoz: "A déli kapu előtti mezőre hívunk csatára benneteket."

A gótok avval kilovagoltak a várból a hun sereg elé, és fergeteges küzdelem kerekedett. A hunok serege túlerőben volt Hervorék csapataival szemben, Hervor kíséretéből sokan oda is vesztek, végül Hervor sem tudta tartani magát, elesett a körülötte harcoló katonákkal együtt...

Orrmar éjt nappallá téve lovagolt, amíg Angantír király elé nem ért Árheimbe. A hunok pedig pusztítottak, fosztogattak és gyújtogattak szerte Gótföldön. Angantír király elé érve Orrmar így szólott:

Amikor Angantír király ezt meghallotta, megpödörte bajszát, kisvártatva szólott:

Majd végignézett a kíséreten, igencsak kevesen voltak. Szólott akkor:

Gizur pompás harci díszt öltött, nyeregbe pattant. Szólott akkor a királyhoz:

Avval Gizur ellovagolt, megérkezett a hun sereghez. Nem ment túlságosan a közelükbe, csak kiáltás távolába. Fölemelte hangját, szólott ekképp:

Hlödr, meghallván Gizur szavait, szólott ekképp:

Gizur avval megsarkantyúzta lovát, és ellovagolt, hogy Angantírral találkozzék. Elébe érve szívesen köszöntötte.

A király megkérdezte akkor, hol lelt rá az ellenséges uralkodóra. Gizur szólott ekképp: "Beszéltem vele, és a Dingia-völgyi Dun-síkság harcmezejére hívtam."

Angantír ekkor megkérdezte, mekkora volna a hun sereg.

Gizur szólott imígyen:

Angantír szétküldte küldönceit, és minden fegyverviselő emberét magához kérette, avval serege élén a Dun-völgye felé tartott. A hunok serege már vonult elébe, kétszer akkora is lehetett, mint a gót sereg.

Másnap megkezdődött a csata. Folyt a küzdelem egész napon át estig, akkor a harci sátrakba vonultak a harcosok. Így ment ez nyolc teljes napon át. A vezérek közül még egy sem sebesült meg, de senki sem tudta, hány harcosa veszett oda. Angantír oldalánál most sem sorakozott kevesebb harcosa, mint a csata kezdetekor. A küzdelem még vadabbá vált, heves támadásba lendültek a hunok, tudták, hogy nincs menekülésük, hacsak nem győznek. A gótokat hiábavaló lenne békekötésre bírni. A gótok szülőföldjük és szabadságuk védelmében sarkallották egymást a hunok ellen. Alkonyatkor a gótok oly heves támadásba lendültek, hogy a hunok sorai meginogtak bele. Angantír sem késlekedett, nyomban megindult és a támadók élére állt, kardjával, Tirvinggel a kezében sújtott le harcosokra és paripákra egyaránt. Mégis megtört a hunok pajzsvára, csapásokkal védte magát a két fivér is. Hlödr és Humli ott lelte halálát. A hunok közt vad menekülés tört ki, de a gótok tovább támadtak és annyi embert levágtak, hogy a folyókat eltorlaszolta a harcosok holtteste és kiléptek medrükből. A völgyeket pedig elborította a harci mének és harcosok holtteste és vére. Angantír király elindult akkor, hogy megtekintse a csatamezőt és rátalált fivére, Hlödr holttestére. Így szólott akkor:

* * *

A jegyzetek számozása a versszakok számozását követi. A szám után dőlt betűvel szedve közöljük az idézetet, amelyre a jegyzet vonatkozik. Ha nincs idézet, a jegyzet az egész versszakot magyarázza.

A szöveggel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben a versszakok számozása nem sorszám szerint halad. A völva jövendölése című énekből az 54., A Fenséges beszéde című énekből az 52., A grönlandi Attila-énekből a 23. és 27., a Ríg-énekből a 18. és 19. versszak szövegromlás miatt hiányzik. Azokat a helyeket, ahol a szövegromlás csak egy-egy sort érintett, kipontozással jelöltük.

Más esetben a Verses Edda szövegének másolói, szerkesztői a cselekmény egységének érdekében változtatták meg a versszakok számozását. A völva jövendölése című énekben a 46. versszak után így halad a számozás: 47., 49., 50., 51.,48., 52. A Második ének a Hundingölő Helgiről című énekben a 18. versszakot a 25., 26., 27., 28. és 29. követi, ezután a 19., 20., 21., 22., 23., 24. versszak következik, majd a 30., és innen már sorrendben történik a versszakok számozása.

Mitologikus énekek

1. A völva jövendölése - Voluspá

A Verses Edda mitológiai költészetének legjelentősebb és legvitatottabb darabja. Már a XII. századi izlandi írástudók, az első kézirat lejegyzői felismerték az ének jelentőségét. Nem véletlen, hogy a Codex Regius gyűjteményében is első helyen áll. A nagyszabású költői vízió a világ sorsát foglalja össze a kozmosz keletkezésétől a világ pusztulásáig és az újvilág eljöveteléig. Az ének ily módon a kultikus költészet ősi formáira tekint vissza, olyan jelenségeket sorakoztat fel - a világ eredetét és pusztulását magyarázva -, amelyeket a világ ősköltészetéből máshonnan is ismerünk: a Föld kezdetben a tengerből emelkedik ki és a világ végén oda süllyed vissza, a világ vége világégéssel és özönvízzel jár, az aranyéhség erkölcsi romlást hoz a világra stb.

A völva jövendölésében a jósnő - akárcsak a XI-XII. századi északi tanyákon - az összesereglett nemzetség előtt idézi fel emlékezetének legrégibb emlékeit. A látomás szól a világ első teremtményéről: Ymirről, az ősóriásról; a déróriások nemzetségéről, közöttük az óriásoktól származó istenekről; az ősóriás testéből megformált kozmoszról és az élettelen fatörzsekből született első emberpárról.

A mitikus múlt harmonikus ősi kort ábrázol, míg a jelenben - a jósnő és hallgatósága közös tapasztalata szerint - elhatalmasodott a viszály. Az istenek többszörös esküszegése erkölcsi romlást hozott a világba, az első isten, az ártatlan Baldr halála jelzi, hogy elkerülhetetlen az istenek világának pusztulása, a "hatalmasok hullta" (eredetileg: ragna roc). Az éneknek ez a rétege a nemzetségi társadalom végső felbomlásának is emléket állít. A költői látomás szerint Heimdall isten kürtjébe fújva jelzi, hogy az istenek végső küzdelme közeledik. Fenrir, az óriásszörny kiszabadul az istenek fogságából, megindulnak a jég- és tűzóriások, Midgard kígyója (a világtenger szörnye) kilép rejtekhelyéről; a tenger elönti a földet. A mítosz világa megőrzi a természeti katasztrófák és a társadalomtörténeti korszakváltások drámai emlékét, és újrateremti az ősi harmóniáról és békességről szóló elképzelést: a tengerből a világégés után újra föld emelkedik ki, rajta friss növény sarjad, a zöldellő hegyek felett a sas újból vadra vadászik. Az istenekre új aranykor köszönt, a bűntelen istenek, Hödr és Baldr visszatérnek és új otthont építenek.

Az ének kézirata három változatban maradt ránk az 1200 és 1400 közötti évekről. A legkorábbi változat a Codex Regius szövege. A régészet tanúsága szerint A völva jövendölése legkorábbi változata már a 700-as években élt a szájhagyományban - erről vallanak a germán rúnafeliratok -, az irodalomtörténet általában a vikingkorra helyezi az ének keletkezését, tehát a IX-től a XI. századig terjedő időszakra. A keletkezés helyét tekintve is igen eltérőek a vélemények, egyesek a brit szigetekhez, mások svéd és norvég területekhez, a legtöbben Izlandhoz kapcsolják.

A völva (látnoknő, jósnő) óészaki vallástörténeti kifejezés. Az ének eredeti címében szereplő spá - "rejtelmes jövendölés, vízió" - elsősorban a vallási kultusz kifejezése, de műfajnévként is szerepel egy másik Edda-ének, a Grípisspá - Grípir jóslata - címében.

1. hős törzsökök - Heimdall fiai, a hallgatóság. Az első négy sor feltehetőleg a jóslás hagyományos bevezetése. Heimdall - az isten, az emberi társadalom megalapítója, ősatyja. A Ríg-ének szerint Heimdall - aki Rigott néven jelenik meg - a három társadalmi rendet jelképező Szolga, Szabad és Nemes atyja. Heimdall az istenek és a világfa égi őre, őrhelye a szivárványhíd, a Bifröszt, amely Ázgardot, az istenek világát összeköti Midgarddal, az emberek világával. A világvégén Heimdall megszólaltatja kürtjét, a Visszhang Kürtöt, harcba szólítja az isteneket és maga is megküzd a világfa és az emberi társadalom legfőbb ellenségével, Lokival. A küzdelemben Heimdall és Loki elpusztítják egymást.

2. Látok kilenc világot, lent kilenc ágát fenséges mérv-fának - a világmindenség térbeli és időbeli tagolódását fejezi ki.

4. Bur fiai - istenek, akik az eredetmítosz szerint óriásoktól származnak.

5. A nap és a hold együtt világítottak az égen, nem különült el a nappal és az éjjel, akárcsak a skandináv nyár hónapjaiban, amikor a nap éjfélkor is világít és fényétől nem látszanak sem a csillagok, sem a hold.

6. Az áz istenek nevezték el az égitesteket, és ők jelölték ki szerepüket az égen.

7. oltárt ácsoltak s szentélyt - ezek a pogány kori építmények nem hasonlíthatók az antik vagy középkori épületekhez, jóval egyszerűbbek azoknál: a norvégiai fatemplomok elődei.

8. ostáblán versengtek vígan - a játék mibenlétéről keveset tudunk, valamilyen táblás dobójáték lehetett.

        három óriáslány - a három norna, sorsistennő: Urd (múlt), Verdandi (való) és Szkuld (jövendő). A nornák döntenek az istenek és emberek sorsáról.

9-10. Az istenek feláldozzák az ősóriást, Ymirt; testéből megteremtik a kozmosz részeit, végtagjaiból a törpék nemzetségét.

17-18. Az ember származásáról szóló mítoszi töredékben az első emberpárt egy kőris és egy szil élettelen fatörzséből kelti életre a három áz isten: Ódin, Lódur és Hőnir.

21. Gullveig - feltehetőleg ván eredetű jósnő, akit az áz istenek megöltek; a gyilkosság miatt az áz istenek ún. vérdíjjal vagy vérváltsággal tartoznak a meggyilkolt rokonainak, a vánoknak. A világban az első háború, amelyet a mítosz számon tart, Gullveig megégetése miatt tört ki az áz és a ván istenek között.

24. Ódin odavágta lándzsáját - ezzel adott jelt a háború kezdetére.

29. A jósnő azzal hangsúlyozza szavainak hitelességét, hogy megemlíti Ódinnal való találkozását, akitől megvesztegetésképpen nyakperecet és gyűrűket kapott ajándékba.

32. Ódin egy-éjt élt fia - Váli, voltaképpen Baldr féltestvére, akinek Rind óriásnő az anyja. Váli még gyermek volt, amikor végrehajtotta a vérbosszút fivére gyilkosán.

33. Baldr ellenségét - Hödrt, a vak istent, aki ártatlanul okozta Baldr halálát.

40. az öreg - egy közelebbről meg nem határozható óriásnő

        Fenrir - az óriásfarkas. Genetikus kapcsolatban van Lokival és Angrboda óriásnővel. Fenrir egyik fia az óriásszörny Hati, aki a Holdat nyeli el a világvégén.

44. Fréki - a név jelentése: éhes, falánk; itt voltaképpen Fenrir farkas neve helyett áll.

        hatalmasok hulltát - az óészaki világvége vallástörténeti szakkifejezése, a ragna roc. Pontos jelentése: "a tanácskozó hatalmak pusztulása", ami megegyezik a Richard Wagner filológiailag pontatlan megfogalmazásából nálunk is ismert Istenek alkonyával.

46. Mímir fiai - óriások.

        Ódin akkor Mímir fejével szól - Mímirt az áz és ván istenek kiegyezésekor túszként elküldik a vánok udvarába, ahol az áz istenek egyik csalásán feldühödve a vánok bosszúból lenyakazzák és fejét visszaküldik az ázoknak. Ódin varázsfüvekkel ápolja Mímir levágott fejét, varázsigéket olvas rá, és ősi bölcsességet tud meg tőle.

47. Szurt - tűzóriás, a dél démonikus megjelenése a skandináv eszkatologikus - a világ pusztulását leíró - mítoszban.

50. Jörmungand - (más elnevezés szerint: Midgard kígyó) a világ pusztulását előidéző, ún. chtonikus szörnyek egyike. Az istenek egy ideig ugyan ártalmatlanná teszik - a földet körülvevő világóceán mélyére vetik -, de onnan is előjön, és az istenek, óriások és óriásszörnyek végső küzdelmében ő lesz Tór isten ellenfele. A küzdelemben mindketten elpusztulnak. A Midgard kígyó elnevezés valószínűleg a mitológia korábbi rétegeiből ered, amelyekben az eredetmítosz nagyobb teret kapott, mint a ránk maradt eszkatologikus, a világvége eseményeinek szemszögéből felépített eddikus mitológiában. Az Edda mitologikus énekei csak utalnak Midgard kígyó korábbi, feltehetően pozitív szerepére: a földet körülölelő, védő erőre.

        körömhajót - a mitológia szerint halottak körmeiből épített hajót.

52. ágak dúlásával - tűzzel.

56. sarja... a hős Hlódünnek - Tór.

        Midgard őrzőjét - Tórt.

        Fjörgun fia - Tór.

60. a roppant földövről - a földöv Midgard kígyóját jelenti.

62. Baldr és Hödr, az ártatlan istenek a világvége után visszatérnek, és felépítik fényes otthonukat a mitikus helyen, Gimlén (gim - tűz, ulé - védelem). Az óének befejező versszakai keresztény elképzeléseket is tükröznek.

2. A Fenséges beszéde - Hávamál

Az eredeti címben szereplő Hár-t, azaz Fenségest általában Ódinnal azonosítják, jóllehet igen archaikus varázsigék és rúna-versek is tartoznak a leghosszabb terjedelmű eddikus énekbe.

Az ének összetettségét a metrika változatossága is jelzi.

A 95. versszak és a 103. versszak a germán életbölcsességek tárháza, az élet mindennapjainak filozófiájába ad betekintést. Egyszerű és realisztikus közlések sora szól a barátságról, életcélról, hírnévről, halálról, szerelemről, házasságról. Sok vers voltaképpen közmondás, szólás vagy ezek kifordított változata, amelyek azóta is élnek az izlandiak ajkán. Noha a közlések egy része egyes szám első személyben szólal meg, nem Ódinra jellemzőek, a belőlük kicsengő morális tartalom nemegyszer cinikus; talán a világlátott, előítéletektől mentes északi germánok mindennapi filozófiáját tükrözik e versek. Kétségtelen, hogy nyoma sincs bennük a kereszténységnek, de a pogány isteneknek sem. Hangvételük szűkszavúbb, mint a többi éneké - az Edda legrégibb rétegeibe tartozik ez az ének.

A 96-102. versszakok Ódin egyik sikertelen kalandjáról számolnak be. A történet, amely az európai irodalmak ismert alaptörténetei közé tartozik, az asszonyi ingatagságot példázza. A verseknek nincs mitológiai alapjuk, ellentétben a 103-110. versszakokkal, amelyek az istenek szent italának, a mézsörnek megszerzését beszélik el.

A 112-117. versszakokban (ún. Loddfáfnir-ének) sem Ódin a beszélő. Az ismeretlen eredetű Loddfáfnirhoz szóló életbölcsességek feltehetőleg még viking kor előtti gnomikus versek későbbi feldolgozásai.

A 138-145. versszakokban Ódin azt beszéli el, hogyan jutott a rúnák birtokába. Ez a mítoszi töredék az írás eredetéről szóló más indoeurópai kultúrákból is ismert történetek körébe tartozik. Eredetileg pogány kultikus szöveg lehetett, amelyet talán sámán vagy áldozópap mondott fel. Az ének didaktikus célú záróversei tizennyolc különböző varázsigét, illetve ráolvasási formulát sorolnak fel. Műfajuk az európai irodalomban egyedülálló archaikus műfaj emlékét őrzi.

1-2. Óvatosságra intő jó tanács: ha váratlanul és egymagában érkezik a vándor az idegen házba, a vendégbarátsággal járó sértetlenséget csak attól fogva élvezheti, ha már a háziak hellyel kínálták.

105. A mézsör mítosza szerint Ódin szerelmet színlelve bizalmába férkőzik Szuttung óriás lányának, Günnlödnek, aki segít Ódinnak, hogy ellopja a sziklahegy mélyéről a bölcsességet és költői ihletet jelképező becses italt.

107. Ódrerirt - az Ódrerir szó jelentése: "az elmét felkavaró". A költészet italának, később a költészet italát tartalmazó edénynek a neve.

109. a Fenségeshez - Ódinhoz.

111. látnoki székből - a tulr székéből. A tulr a szkáld és az énekmondó mellett a harmadik névtelenül alkotó szerzőtípus. Nagyra becsülik bölcsessége és előadói képességei miatt.

138. Ódin rituális önfeláldozás árán jut a mágikus rúnajelek ismeretéhez. Akasztott emberként függ a világfán étlen-szomjan, dárdával ejtve magán sebet.

157. Ódin az akasztottak istene, kultuszához tartozott az akasztottember-áldozat bemutatása.

3. Vaftrúdnir-ének - Vafprúđnismál

Az ének mitologikus tanköltemény párbeszédes formában. A kerettörténet elbeszéli, hogy Ódin mint ismeretlen idegen keresi fel Vaftrúdnir óriást - az ősi bölcsesség ismerőjét -, hogy összemérje vele tudását. A kérdések a világ keletkezésére, felépítésére és pusztulására keresik a választ - az ének tehát kiegészíti A völva jövendöléséből kibontakozó mitologikus képet.

A vetélkedésben, amelynek kimenetele nem lehet kétséges, hiszen Ódin mint egy újabb kor képviselője áll szemben az óriással - a vesztes a fejével fizet. Ódin, a bölcsesség istene utolsóként olyan kérdést tesz fel az óriásnak, amelyre csak maga ismerheti a választ.

Annak ellenére, hogy a cselekmény az óriás vereségével zárul, az ének hangvétele nem drámai, hiszen témája voltaképpen nem az óriás sorsa, hanem a kérdésekből és feleletekből kibontakozó mitológiai üzenet.

A vetélkedés - mint folklórműfaj - ősi rituális gyakorlatban gyökerezik és napjainkban is széles körben ismert a világ folklór irodalmából. Az eddikus mitologikus epika ilyen énekei is a műfaj korai fejlődésébe engednek betekintést. Szembetűnő a kérdések és feleletek szimmetriája, amely az írásbeliség előtti korban emlékezetet segítő szerepet töltött be.

Vaftrúdnir (nevének jelentése: "a bonyolult kérdéseket megoldó") óriás, akivel Ódin összeméri tudását, bölcsességet tanul tőle. Az óészaki eredetmítosz szerint az istenek ősatyjai, az ősi bölcsesség őrzői óriások. Vaftrúdnir és Ódin dialógusa voltaképpen mitologikus tanköltemény, sok részletét A völva jövendölése című énekben is megtaláljuk.

2. Hősöknek Atyja - Ódin.

4. Istenek Atyja - Ódin; ellentétben Heimdall-lal, aki az emberi társadalom ősatyja, és Emberek Atyjaként említik.

12. Fénysörény - ló, a mitológia szerint ő húzza át a Napot égen.

        lovas gótok - a keleti gótok költői elnevezése.

14. Dérsörény - ló, a mitológia szerint az Éjszakát húzza az égen.

16. Íving - mitologikus folyónév. Az Íving soha nem fagy be, hogy az óriások ne kelhessenek át rajta.

18. Vigríd - mitologikus csatamező, amely minden irányban száz mérföld széles. Az óészaki mérföld kb. 12 kilométernek felel meg.

21. Ymir - óriás, az ő feláldozása árán, testéből teremtik meg az áz istenek a kozmosz részeit.

44. hármastél - mindent elpusztító eső, amelytől egy emberpár - az Élet és az Életvágy - kivételével mindenki meghal.

45. Hoddmímir fájáról - Yggdraszillről, a világfáról.

50. Szurt szent lángja - a világvége.

53. Mindenek Atyját - Ódint.

        a veszett - Fenrir farkas. Ódin halálát fia, Vídar bosszulja meg.

54. Ódin fiának - Baldrnak.

        máglyára emelte őt - a temetési máglya viking kori temetkezési szokás. A mítosz szerint Ódin maga viszi halotti máglyára fia holttestét.

55. halálra szánt szájjal - az utolsó kérdésre egyedül Ódin ismerheti a választ, Vaftrúdnir felismeri, hogy maga Ódin ellen vesztette el a fogadást, amelyben saját feje volt a tét.

4. Grímnir-ének - Grímnismál

A Verses Edda mitológiai énekei között A völva jövendölése mellett a Grímnir-ének adja a legteljesebb képet az óészaki mitológia rendszeréről.

A kerettörténetben megtudjuk, hogy Ódin Grímnirnek öltözve (a szó jelentése: "álcás, álruhás") érkezett meg Geirrod király udvarába, ahol az idegent étlen-szomjan nyolc napon át két tűz közé kikötik, míg a király fia meg nem sajnálja és itallal meg nem kínálja. Ódin jutalmul tudást ígér az ifjúnak, és beavatja az istenek világának, Ázgardnak titkaiba, szól a valkűrökről, a Valhalláról, a csodálatos világfáról, Yggdraszillről, és az istenek lakhelyeiről. Végezetül Geirrod király előtt is elárulja kilétét, de a király részegségében hiába hallgatta Ódin szavait, semmit nem értett meg belőlük.

A Grímnir-énekben Ódin tudós sámánként vándorol a világban, a sámáni gyakorlatra emlékeztet a főisten önkívületi állapota, szenvedése. Az Ódin-mítosz más megfogalmazásában is lecsapódott az a gondolat, hogy a tudás a rituális önfeláldozásból ered: ilyen az írás eredetének mítosza. A rúnák, a varázslatos írásjelek ismeretének megszerzésekor Ódin nyolc napon át függ Yggdraszillen, az élet és tudás fáján akasztott emberként, magát önmagának, Ódinnak feláldozva.

Próza HIídszkjálf - Ódin trónusa a Valhallában, ahonnan az összes világ betekinthető.

10. farkas... sas - a harcistenek kultuszába tartozó állatok.

20. Elme és Emlékezet - Ódin két hollója minden este útra kel, berepüli az összes világot, és reggelre meghozza a híreket Ódinnak.

23. A Valhallának az ógermán számítás szerint hatszáznegyven ajtaja van.

26. Háncshántó - szarvas, agancsairól harmat hullik alá, ez táplálja a világ összes folyamát.

5. Szkírnir-ének - For Scírnis

Az ének feltehetőleg ősi kultikus gyakorlat emlékét őrzi, amely a nászt és más ünnepeket megelőzően a nemi életre is vonatkozó önmegtartóztató életet és böjtöt írt elő.

A Szkírnir-ének elbeszéli, hogy Tór egy napon Ódin őrhelyéről, a Hlídszkjálfról széttekintett az összes világban, és az óriások országában megpillantotta Gerdet, a szépséges óriáslányt, aki iránt azon nyomban szerelemre lobbant. Njörd isten elküldte Szkírnirt, Frey inasát, hogy közvetítsen fia és az óriáslány között. Gerd eleinte sem fenyegetés, sem ajándékok árán nem akart arról hallani, hogy az óriásokkal ellenséges istenek közül válasszon magának arát, végül azonban Szkírnir odaígéri szerelmi ajándékképpen Frey csodaszép kardját, és Gerd ígéretet tesz, hogy kilenc nap elteltével Barri ligetében Frey isten arája lesz.

A párbeszédes éneket feltehetőleg elő is adták, a tavaszi termékenységünnepek alkalmával kultikus drámaként játszották el. Az ének természet-mitológiai magyarázata szerint a tavasz eljövetelekor az égi fény megtermékenyíti a földet; a napisten, Frey nászra lép a föld istennőjét jelképező óriáslánnyal.

Frey kultuszának erotikus, sőt obszcén vonásaira utalnak a termékenységisten fő jellegzetességét kiemelő, Skandinávia-szerte elterjedt fallikus Frey-ábrázolások.

Próza csodaszép leányt - Gímir óriás lányát, Gerdet.

        az asszonyházba tart - az óészaki tanyákon általában több kisebb lakóház állt, ezek egyikét nevezték asszonyháznak.

        Szkírnir - nevének jelentése: "fénylő".

4. tündéri fény - a Nap.

21. Kapsz karpántot - Draupnirról, a csodakarpántról van szó, amely minden kilencedik éjjel nyolcat fiadzik. A Draupnir szó jelentése: "fiadzó".

27. fényféreg - Midgard kígyó.

31. mint a fagyal fenn - az év végén a rossz szellemek elűzésére fagyalágakat raktak a ház tetőnyílásába.

34. Szuttung megannyi fia - törpék.

42. A Szkírnir-ének töredék, a ránk maradt utolsó versszak a nászt türelmetlenül váró Frey méltatlankodásával zárul.

6. Hárbard-ének - Hárbardzlód

Tór egyik vándorútjáról, kelet felől hazatérőben vízparthoz ér és átkiált a révésznek, nem vinné-e át a túlsó partra. A révész, Hárbard, a Szürkeszakállú, nem más, mint az álruhás Ódin. Az ének, amely az ész és a nyers erő gúnyos szócsatája, a komikum korai formáit őrzi. A vita hevében az istenek nem egy dicső tulajdonságát megtépázzák. A vetélkedésben a nagy erejű, de kissé bárgyú Tór húzza a rövidebbet, végül esetlenül rászánja magát, hogy hosszú kerülővel, de biztos szárazföldi úton folytassa útját hazafelé, ha már az agyafúrt révész segítségére nem számíthat.

5. Tór anyja Jörd, vagyis a föld. A természet-mitológiai magyarázatok szerint a télen "halott" Jörd a tél utóján fiának, Tórnak a visszatérését várja, azaz a termékeny tavaszi esőt hozó vihart.

9. bár számkivetett vagyok - Tór az óriások földjén tartózkodik, és mivel az óriások ellensége, az életét kockáztatja.

10. Nevem Szürkeszakállú - a Hárbard név jelentése valóban "szürkeszakállú".

14. Hrungnir - az óészaki mitológia szerint a legerősebb óriás, feje és szíve kősziklából van.

18. futóhomokból készültek kötelet fonni - szitkozódás, a hiábavaló cselekvést jelzi.

26. kesztyűben kucorgott - a mitológia szerint Tór félelmében Fjalar óriás kesztyűjében rejtőzött el.

27. Homoszexualitásra utaló szitkozódás.

37. Medveemberek - féktelen szenvedéllyel, szinte önkívületben csatázó viking harcosok.

7. Hymir-ének - Hymisqviđa

Több indoeurópai nép mitológiájában szó esik az istenek mágikus erejű italáról. A bölcsességet és költői ihletet jelképező mézsör óészaki mítoszát két eddikus ének is említi: a Hymir-ének és A Fenséges beszéde. A Hymir-énekben ez a téma egybeolvad egy másik ősi mítoszi motívummal: Tór isten csodálatos halászatával.

A Hymir-ének kerettörténete szerint Égir tengeristen ivászatra hívja az isteneket. A mézsör főzéséhez egyedül az óriásüst, Hymir óriás féltve őrzött kincse hiányzik. A mesebeli fordulatokban gazdag ének arról szól, hogyan kerül a híres üst az óriásoktól az istenekhez. Az üstszerző kaland főhősei Tór és Tyr, akiket Hymir házában mesébe is beillő szereplő fogad: Hymir felesége, Tyr kilencszázfejű óriás-öreganyja. De ott van a kilencszázfejű szörny szépséges leánya is, Tyr isten anyja, Ódin egykori arája, hiszen köztudott, hogy Ódin gyakran bocsátkozott erotikus kalandokba az óriáslányokkal. Jégcsapok verdesik a hazatérő házigazda szakállát, és kedélye nem javul, amint meglátja, hogy az óriások fő ellenfele házának vendége. Hymir estebédkor sem derül jobb kedvre, látván, hogy a nagyétkű Tór egymaga falt fel kettőt a levágott három birkából. Másnapra maguknak kell gondoskodni az eledelükről, és a halászat ellen Tórnak nincs is ellenvetése. Itt kapcsolódik a kerettörténethez Tór csodálatos halászatának története. Tór előbb két bálnát fog ki, majd Midgard kígyója akad horgára. A szörnyet Tór kalapácsütéseivel ismét a tenger mélyére veti: a világra veszedelmet hozó szörny megfékezésének ősrégi mítosza jelenik meg a Tór halászatáról szóló éneknek ebben a részletében.

A kerettörténet mesei fordulatokkal beszéli el az üstszerző kaland sikeres lezárulását. A halászatból hazatérő Hymir és Tór most erejüket mérik össze. Tórnak Hymir kristálykelyhét kell összezúznia. A törhetetlen kristálykehely titkába Tórt jótevője, Tyr anyja avatja be: csak az óriás kősziklánál is keményebb koponyáján hullhat szilánkokra. Az utolsó próbaként Tór Hymir híres üstjét vitte ki az óriás udvarára, és többé ki sem engedte a kezéből. Üldözőit pedig kalapácsa, Mjölnir küldte másvilágra.

A Hymir-énekre a többi mitologikus énektől eltérően jellemző a szkáld költészetre emlékeztető költői metaforák, az ún. kenningek gyakori használata. Midgard kígyó helyett például "isteneket gyűlölő gyalázatos kígyó", Tór helyett "kígyóölő", csónak helyett "habdisznó" áll. E formai jegyek alapján feltételezhetjük, hogy az ének ránk maradt változata a XI. században keletkezett.

1. pálcákra véstek - a fapálcákra feltehetőleg mágikus célzatú rúnajeleket véstek.

2. hegylakó - Égir óriás.

5. nevelőapámnak - a nevelőapa nem szó szerint értendő, voltaképpen rokont jelent.

6. erős edényt - üstöt.

11. Hródr ellensége - Tór. Hródr feltehetőleg Fenrir farkas.

14. óriásnők szomorítója - Tór.

15. Szif mátkája - Tór.

19. szarvának rettentő székét - fejét.

22. kígyóölő - Midgard kígyó gyilkosa, Tór.

        a földeket ölelő, isteneket gyűlölő gyalázatos kígyó - Midgard kígyó.

24. hal - Midgard kígyó.

26. vízár-kost - csónakot.

27. habdisznókat - csónakokat.

34. Módi apja - Tór.

36. belföld bálnáit - az óriásokat.

8. Loki csúfolkodása - Locasenna

A Loki csúfolkodása a műfaj egyedi darabja, Égirnek, a tenger istenének ivócsarnokában játszódik. A cselekmény kerete egy lakoma, melyet Égir rendez az istenek tiszteletére. Loki, az istenek világának csendháborítója addig mesterkedik, amíg az istenek akarata ellenére vendégként közéjük nem ülhet. Alig szerzett vendégjogot, máris becsmérlő történetek áradatát zúdítja az istenekre és istennőkre, akik azonban hamarosan maguk is belelendülnek a gúnyos szóváltásba. Az ének ősi folklór elemeket őriz, a karneváli folklór, a lakomaköltészet világa elevenedik fel benne. Loki jelenléte megszünteti az epikus távolságot, minden szereplő intim-familiáris közelségbe kerül, és a hatalmas istenek sorra nevetség tárgyává válnak. A gúny forrása a vikingkori morális értékek: a harci vitézség, a bátorság hiánya; Loki kigúnyolja a kesztyűujjba rejtezkedett Tórt és a széna közé bújt Biggvirt. Loki gúnyos szava másutt a nemek kapcsolatának a társadalom által jóvá nem hagyott formáit veszi célba, nem marad titokban a ván istenek testvérnásza, a szépséges Freyja istennő férfiéhsége. Loki a főistent sem kíméli: Ódin személyében az alakváltoztatás és a nemtelen viselkedés sajátos formái válnak nevetség tárgyává.

A Loki csúfolkodása a mítosz negatív, kifordított változatát fogalmazza meg. Az egyén azzal kényszerül a társadalmi normák betartására, hogy megsértésük nyilvánosságra kerül.

Az ének tematikája tipológiailag rokon Lukianosz görög író (? 120-? 180) dialógusaival, amelyekben szintén a mítoszrendszer negatív változata ölt formát, és a társadalmi kapcsolatoknak az istenek közötti kapcsolatokba vetített visszás oldalát mutatja be.

Az ének ránk maradt formájában sokszoros költői átfogalmazás eredménye. A gúnyos szócsata értelmű senna az Edda-énekek címében másutt nem szerepel. Amikor a XIII. század legelején a Verses Edda szövegeit lejegyezték, az izlandi írástudók már ismerték a germán "Männervergleich"-nek megfelelő vetélkedő műfaját és a gúnyverset. A Locasenna műfaji előzményei között ezeket is meg kell említeni.

9. Loki emlékezteti az isteneket, hogy az idők kezdetén Ódinnal vérszerződést kötött, amely szakrális jellegénél fogva kötelezi az isteneket a vendégbarátság tiszteletben tartására.

15. padok ékessége - Bragi szelíd, nőies lényét csúfolja.

23. tehénfejő szolgáló - Loki alakváltozásaira utal, férfiatlan viselkedését csúfolja.

28. Loki varázslói ténykedése nem csupán halált hoz hanem azt is megakadályozza, hogy az istenek kimentsék Baldrt a Halál Birodalmából. Hél, a Halál Birodalmának úrnője azzal a feltétellel engedi el Baldrt, ha a világban mindenhol, minden élőlény megsiratja. Loki az egyetlen, aki óriásnővé változva megtagadja Frigg kérését, így Baldr nem térhet vissza az élők világába.

38. Tyr fél karját Fenrir farkas harapta le, amikor a megdühödött istenek megkötözték a szörnyet.

41. Farkast látok - Fenrirt.

43. nemes, mint Inguna-Freyé - Freyt a svéd királyi nemzetségek atyjaként tisztelték, az Inguna méltóságnév.

50. Tjázit taglóztuk - az áz istenek megölték Tjázit. Szkádit, a leányát azzal engesztelték ki, hogy Njörd isten felesége lehetett, azzal a feltétellel, hogy a békés tengeri kikötő, Nóatún és a hideg szeles hegyvidék között osztják meg életüket.

9. Trym-ének - prymsqvđa

Az ének beszámol Loki és Tór közös kalandjáról az óriások földjén. A nagy erejű Tór egy nap arra ébred, hogy kalapácsát ellopta az óriások királya. Az óriás nem is hajlandó visszaadni a híres Mjölnirt, hacsak meg nem kapja cserébe a szépséges Freyja istennőt, a Napot és a Holdat. Loki ármányos ötletét megfogadják az istenek: Tór magára ölti Freyja ruháit és menyasszonyi fátylát, és a szolgálólánynak öltözött Loki kíséretében az óriások földjére indul, hogy visszaszerezze kalapácsát. A menyegzői lakomán az óriás már-már gyanút fog, látván Tór hatalmas étvágyát és szomját - de Loki mindezt a szerelmi vágyakozásában étlen-szomjan gyötrődő menyasszony türelmetlenségével magyarázza. Az óriás sem rest, hozatja a frigyet szentesítő kalapácsot, hadd fektessék rögvest a menyasszony ölébe. Tór és Loki erre vár csupán, és a viharisten csapásai alatt hamarosan kimúlik az óriás és háza népe.

6. Ült Trym, a tomboló - Trym, a jégóriás lopta el Tór kalapácsát, a mennydörgést és villámlást osztó becses tárgyat.

8. nyolc mérföld mélyen - a természet-mitológiai magyarázatok szerint a nyolc mérföld a nyolc téli hónapot jelöli. Az óskandináv számszimbolikában a nyolc jelentős szám, a Grímnir-énekben például Ódin nyolc éjjelen át szenved két tűz közé kikötve. Ódin karpántja, Draupnir minden kilencedik éjjel nyolcat fiadzik; Loki nyolc télen át van a föld mélyében. Az ógermán rúna-ábécé huszonnégy jelét is nyolc rúnából álló sorokra tagolták.

53. a Bríszingek becses nyakéke - a Bríszingek törpék, híresek kovácsmesterségükről.

14. A versszak első hat sora megegyezik a Baldr álmai című ének első versszakának első hat sorával.

17. Elfajzottnak mondanak - a kifejezés a homoszexualitásra utal.

24. Szif ura - Tór.

26. az okos szolgáló - Loki.

30. Hozzátok kalapácsomat, a menyasszonyt megáldja - Tór kalapácsa mint jelképes áldás a házassági rítus része volt. Amulettként nyakban viselték a XII-XIII. században Skandináviában; archeológiai leletek arról tanúskodnak, hogy viselése népszerűbb volt, mint a keresztény kereszté.

10. Alvísz-ének - Alvíss-mál

A Vaftrúdnir-énekhez hasonlóan az Alvísz-ének is párbeszédes formájú mitologikus tanköltemény. Az ének szerzője meglepően jó ismerője a szó esztétikájának. Bravúros szójátékban sorolja fel, hogy mit jelent a föld, a nap, a hold, a szél, a tenger, a sör stb. az ázok, vánok, álfok, óriások, törpék és emberek világában. A stílusrétegekkel játszó szerzőnél az emelkedett stílust az ázok, a mindennapi nyelvet a vánok képviselték, az óriások szavai közönségesek, az álfoké líraiak.

A mitologikus szójátékot a néphitben gyökerező kerettörténet fogja össze: Tór isten győzelmet arat a mindentudó törpén, ugyanis addig húzza-halasztja a beszélgetést, amíg a párbeszéd utolsó szavaira ráköszönt a reggel. A néphit szerint a feljövő nap sugara a törpét kővé változtatja. Alvísz törpe; nevének jelentése: "teljesen bölcs, mindentudó".

3. a kocsihajtót - a kecskefogatot hajtó Tórt.

4. Tór arra hivatkozik, hogy távol volt, amikor a lányt a törpének ígérték.

6. az oldalszakállas - Ódin.

16. Dvalin-dermesztő - a Nap; Dvalin ugyanis egy törpe neve.

34. Szuttung-fiaknál - óriásoknál.

Hősi énekek

11. Vőlund-ének - Volundarqviđa

A repülés művészetének északi feltalálójáról, a híres mesterkovácsról, Vőlundról szól a Verses Edda egyik legrégibb éneke, a Vőlund-ének. A bevezető prózában - amely több száz évvel később keletkezett, mint a versek - egy széles körben ismert mese motívumai bukkannak fel. Hattyúszüzek és királyfiak találkoznak, az ifjak elrejtik a lányok hattyútollát, és feleségül veszik a lányokat. Azok egy nap váratlanul megtalálják hattyúbőrüket, magukra öltik és újra elrepülnek.

A Vőlund-énekben Vőlund és bátyjai, Égil és Szlagfid a három királyfi. Az ifjak boldogan élnek a három hattyúhölggyel, Hladguddal, Hervorral és Ölrúnnal, amíg azok egy nap ismét elkívánkoznak, felöltik hattyútollukat és elrepülnek. Vőlund két bátyja a keresésükre indul, egyedül Vőlund marad a tanyán, reménykedve felesége visszatérésében. A vadászatról hazatérő Vőlund Nídud király fegyvereseivel találkozik - az ének cselekménye itt kezdődik. A király szánalmas rabságba veti Vőlundot, térdinait elvágatja és a menekülésképtelen kovácsot arra kényszeríti, hogy a király kincstárát ékszerekkel gazdagítsa. Vőlund mesterműveinek legszebbikét, a feleségének szánt karpántot Nídud lánya, Bödvild kapja meg. A szabadságától megfosztott kovács bosszút forral: Nídud fiait magához csalogatja, megöli őket, majd csontjaikat foglalja ékszerbe. A bosszútól a királylány sem menekül meg: amikor a sérült karpántját Vőlundhoz viszi javíttatni, a kovács itallal elkábítja a királylányt és asszonyává teszi.

Az ének a magasba emelkedő Vőlund szavaival zárul, aki ártatlan megkínzatásának véget vetve, maga kovácsolta szárnyakkal menekül, de előbb szemébe vágja a királynak, hogy Bödvild születendő gyermekének ő az apja.

A Vőlund-ének motívumai az óangol epikából, a Beowulf-eposzból, a Deor panasza című énekből is ismertek. A monda a vikingkor művészetében is megjelenik, erről tanúskodik a Gotland szigetén található egyik sziklakép is.

Próza Vőlundot a bevezető próza a finn királyfiként mutatja be, jóllehet másutt az álfok fejedelmének nevezik. Ez azonban nem ellentmondás, mindkettő magyarázni kívánja Vőlund kivételes, mágikus erejét. A finn szó itt is, mint általában az óészaki sagákban, a lapp népnevet jelenti. A lappok idegen etnikumot képviselnek, nekik tulajdonítják a félelemmel és csodálattal szemlélt varázslói tudást, igazmondói tehetséget. A már keresztény Skandináviában legtovább a lappok őrizték az ősi pogány rítusokat.

        valkűrök - a Valhalla hölgyei. A mitologikus epikában a valkűrök jelölik ki a csatában eleső hősöket. A sorsasszonyokkal, nornákkal rokon lények. A hősköltészetben gyakran királylányok, hattyúalakot öltenek.

        Valföldre valósi - Valföld az egykori római területekre vonatkozik.

13. fejedelmi álf - Vőlund.

14. Grani útja - az út, amelyen Szigurd lova, Grani az aranykinccsel megrakodva ment.

        rajnai szikláktól - a hagyomány szerint Fáfnir a Rajna folyó mellett őrizte Andvari törpe kincsét.

17. vízparti helyen - az említett hely csak dagálykor lehetett sziget, Vőlund itt raboskodott. Bödvild gyalog tér vissza apja házába; apálykor a terület feltehetőleg a szárazföldhöz tartozott.

27. Bödvild titokban felkeresi Vőlundot, hogy megjavíttassa eltörött gyűrűjét.

29. Vőlund el is vált a földtől nevetve - a két sor megismétlődik a 38. versszakban.

        dühös szeretője - Nídud felesége.

Helgi-énekek

A Codex Regius kéziratában a Hundingölő Helgiről szóló két ének közé ékelődik a Helgi Hjörvardszonról szóló ének. Az első Helgi-ének győzelmekről, tengeri csatákról szól, hangvétele nem drámai, a hős a valkűrök és Ódin védelmében áll. Az eredendően skandináv történet formailag a X. századi északi udvari költészettel, a szkáld költészet dicsőítő énekeivel rokon, a többi Helgi-énekekkel ellentétben formailag egységes, nincsenek benne prózabetétek. A három ének közül a középső Hjörvard fia, Helgi és a valkűr Szváva be nem teljesedő szerelméről szól. A két hős a Második ének a Hundingölő Helgiről című énekben újjászületik mint Hundingölő Helgi és Szigrún, a valkűr. Ez a Helgi-ének tragikus kimenetelű, Helgi legyőzött ellenfelei között találja Szigrún apját és bátyját. Sorsát előre tudva távozik a túlvilágra, ahonnan még egyszer visszatér, hogy kedvesét magával vigye a holtak birodalmába. A Helgi-énekek alapvető történeti rétege vikingkori, bár a történet magva a névanyag alapján egészen a népvándorlás korig vezethető vissza.

A Verses Eddában a Helgi-énekek összeolvadnak a Szigurd-epika elemeivel; Helgi, aki a Völszung nemzetség tagja, Fáfnirölő Szigurddal is egy nemzetségbe tartozik.

A Helgi-énekekben előforduló nevek többsége - néhány alnémet eredetű név kivételével (Szigrlin, Szváva, Szváfnir) skandináv eredetű.

12. Első ének a Hundingölő Helgiről - Helgaqviđa Hundingsbana in fyrri

3. a Hold háza - az égbolt.

4. Neri lánya - az egyik norna.

5. Ilvingek fia - Szigmund.

7. földje nemes füveiből - jelképes ajándékot nyújt át.

10. tizenöt tél - tizenöt év. Az északi szokások szerint a fiúgyermek tizenöt éves korában vált nagykorúvá.

12. dárdaviharától - csatától.

13. kardtanácsba - harcba.

14. Kopjavető törzsét - Hunding nemzetségét.

15. Sisakos nők - valkűrök.

16. Farkasok földjén - erdőben.

        déli istennőket - valkűröket.

20. Íszung gyilkosa - Hödbrodd.

21. folyam kincséből bőséggel kínált - aranyat kínált. Mielőtt Gunnar és Högni Attilához indulnak, Fáfnir aranykincsét a Rajnába rejtik el.

29. hullámlovakat - hajókat.

33. vörös pajzsát - a vörös pajzs a háború jele volt.

35. etetett ő saskeselyűket - az ellenség holtteste a keselyűk eledele.

37. boszorkány voltál - a szitkozódás kedvelt formája, ellenfelét férfiatlan viselkedéssel vádolja.

42. Grani arája voltál - Gudmund férfiatlan viselkedéssel vádolja Szinfjötlit.

50. tengeri szarvasok - hajók.

51. A szerző a harcosok neve helyett a lovak neveit sorolja fel.

        vas lángot - kardot.

13. Ének Helgi Hjörvardszonról - Helgaqviđa Hiorvarđzsonar

Próza fia volt Atli, ő indult, hogy Szigrlin kezét a királynak megkérje - a bevezető próza és az első négy versszak eseménye megelőzi Atli hazatértét Szváfnir udvarából. Az ének töredékes, tartalmilag nem alkot összefüggő egészet.

4. szentélyt... áldozóhelyet - pogány kori kultikus hely, a korai keresztény templomnál egyszerűbb építmény.

7. A valkűr a harci szerencsét jelentő Helgi nevet adja a névtelen vitéznek, aki ettől fogva kiválasztott hős.

12-30. A versszakok dialógus versmértékben íródtak. A metrika is utal arra, hogy a Hrímgerd-epizód önálló ének lehetett, amely az óészaki epika legkorábbi rétegeiben előforduló, mulattató jellegű, csúfolódó szóváltás műfajával rokon. A Hrímgerd-éneknek is nevezett betét Atli és Högni szópárbaja a trollnővel, amelyben a két hős addig húzza-halogatja a szóváltást, amíg napfelkeltekor Hrímgerd, az óriásnő kővé nem válik. A mulattató (és nem sértő jellegű) csúfolkodó szóváltás egyes népek folklórirodalmából napjainkban is ismert; általában vidám, ünnepi keretek között zajlik le.

18. Ránnak adtad volna - Rán a vízbefúltak úrnője, Égir felesége, a haragos tenger istennője.

29. Hél rúnáit - halált hozó gyilkos rúnákat.

35. farkast lovagló alak - állat vagy nő alakban megjelenő, általában azonban láthatatlan oltalmazó lények, akik az elhunytat kísérik a sírba.

14. Második ének a Hundingölő Helgiről - Helgaqviđa Hundingsbana onnur

Próza Helgi - az Ilving nemzetségbe tartozik, de a mondai elemek összekapcsolásának eredményeképp itt Szigmund fiaként szerepel és a Völszung nemzetségnek is tagja. Ezért viseli két nemzetség nevét is: Völszung és Ilving.

4.-Próza a tengerparton barmokat mészároltak - viking rajtaütésszerű támadás, melynek célja élelemszerzés vagy az ellenség állatainak megsemmisítése.

        maga volt az újjászületett Szváva - Helgi Hjörvardszon és kedvese, a valkűr Szváva újjászületnek Hundingölő Helgi és Szigrún valkűr alakjában.

7. Gunn húgainak garázda hollóit hol etetted? - Gunn valkűr; a mondat jelentése: Gunn húgainak dögevő madarait hol táplálta a legyilkoltak holtteste?

8. Ilvingek vére - Helgi.

9. sült húst a tengerek tajtéka sosem hoz - a nyers és a főtt húst evő népcsoportok különbségére utal, itt is kiviláglik, hogy a mű keletkezésekor a főtt húst evőket magasabb rendűnek tartották.

10. Hadat és halált hirdetsz - jogi kifejezés, az emberölés nyilvánosságra hozatalakor a tettes közli tettét és a körülményeket. Megkülönböztették az emberölést és a gyilkosságot; gyilkosságnak csak akkor számít az emberölés, ha tettét a tettes nem hozza nyilvánosságra.

19. A versszak metrikája - eltérően a többiétől - az ún. dialógus versmérték. (Lásd a Verstani megjegyzéseket.)

20. Fjörszung-örökség - Hödbrodd és Gudmund öröksége.

31-33. A rontó varázsigék a becses birtoktárgyak: a hajó, ló, kard segítségét vonják meg tulajdonosuktól.

34. baj rúnáit - gyűlöletet és viszályt előidéző rúnajeleket.

39-43. A sírból való visszatérés - mint a túlvilági életről való elképzelés - összefügg a Valhalla-kultusszal, amely az élet teljes értékű folytatását jelenti a halál után. Az idők folyamán a Valhalla és a sírhely világa közti különbségek összemosódtak, ezt a hiedelemvilágot tükrözik a Helgi-énekek.

42. Sebének harmatát - vérét.

43. Ódin örök dögevői - hollók.

44. síri harmat - vér.

45. halálos harmat - vér.

15. Szinfjötli halála - Erá dauđa Sinfiotla

Az óizlandi Völszung saga szerint Szigmund Völszung király tíz fia közül a legidősebb volt. Szigmund magától Ódintól kapott ajándékba egy kincset érő kardot. Sziggeir király, aki Szigmund sógora volt, szemet vetett az értékes fegyverre, és megfogadta, hogy megszerzi magának. Sziggeir hiába környékezte meg Szigmundot, Szigmund nem akart megválni Ódin ajándékától. Ekkor Sziggeir bosszút esküdött, és elhatározta, hogy végez Szigmunddal és egész nemzetségével. Vendégségbe hívta Völszungot és mind a tíz fiát, akik Szigmund kivételével mind Sziggeir házában lelték halálukat. Szigmund ikertestvérének, Szigninek köszönhette, hogy az erdőbe menekülhetett. Szigni ismeretlen nő alakját öltötte magára és az erdőbe követte Szigmundot, kettejük erdei nászából született Szinfjötli. Szinfjötlit sorsa arra hivatta, hogy apjával együtt bosszút álljon Sziggeir királyon.

A Szinfjötli halálában szereplő személyek közül Hámundról másutt nem esik szó. Helgi voltaképpen a Helgi-énekek főhőse, Hundingölő Helgi, és az ismeretlen ember a fjord partján nem más, mint Ódin. A holttesttel és az ismeretlen emberrel eltűnő hajó képe a vikingkor fennkölt temetési szokásait idézi, amelyet a Baldr-mítoszból is ismerünk. A holttestet hajóra helyezték és a hajóra csóvát vetettek, mielőtt felvont vitorlákkal útjára engedték a nyílt tengeren a Halottak Birodalmába, Hélbe.

A Szinfjötli halála a Codex Regius szerkesztőjének XIII. századi betoldása; a történetet elsősorban a Völszung saga alapját képező elbeszélő-hagyományból merítette.

16. Grípir jóslata - Grípisspá

A hősi énekek között az egyik legfiatalabb a XIII. századi Grípir jóslata. A költő a Szigurd-énekek hiányzó eseményeit foglalja össze benne. Grípir - Szigurd nagybátyja - a XIII. századi költő fantáziájának szülötte, a mondai hagyományban másutt nem fordul elő.

Az ének számos korábbi kiadásban Első ének és Fáfnirölő Szigurdról címmel szerepel. A szövegromlás miatt az értelmezés több helyen vitatott, különösen a 3., 26. és 39. versszakban.

11. sárfényű sárkányt - Fáfnirt.

        Regint és Fáfnirt te rontod - Szigurdot Regin nevelte fel.

27. Brünhildnek hívják - Brünhild az óészaki epikában Budli leánya. Giúki fia, Gunnar kéri meg Brünhild kezét, ő azonban bátorságpróbát szab feltételként a hősnek. Gunnar nem állja ki a próbát és cselhez folyamodik, megkéri Szigurdot, cseréljenek alakot; és helyette Szigurd teljesítse Brünhild feltételét. Szigurd Gunnar alakjában áthatol a lánggyűrűn, három éj elteltével ismét alakot cserél Gunnarral, aki ily módon feleségül nyeri Brünhildet.

42. kard-menyasszony - Brünhild. Szigurd három éjt tölt Brünhild mellett, de kettejük közé fekteti kardját.

45-47. Brünhild bosszút esküszik, és félrevezeti Gunnart: azt állítja, hogy Szigurddal hált a bátorságpróbán. A Szigurd-ének szerint Brünhild mindezt tagadja.

48-51. Brünhild vérbosszúra ösztönzi Gunnart. Az egyetlen, akit nem kötelez a vérszerződéssel kötött hűségeskü, Guthorm, Giúki mostohafia. Gunnar és Högni helyett Guthorm áll bosszút Szigurdon.

A Szigurd-énekek

A Verses Eddán belül a Szigurdról szóló epika - a Regin-ének, a Fáfnirölő Szigurd éneke és 3 Szigdríva-ének - önálló ciklust alkot. Szigurd nem más, mint a frank mondakörből, a Nibelung Énekből is ismert Siegfried. Az óészaki Szigurd-epika lényeges részei a déli hagyományból kerültek Skandináviába, részletei azonban még olyan világot tükröznek, amely a hűbériségnek csupán a kezdeteit ismeri.

A Regin-ének és a Fáfnirölő Szigurd éneke Szigurd ifjúságának és nevelkedésének eseményeit beszéli el a hős megérkezéséig Giúki burgund fejedelem udvarába. A Regin-ének eseményei két szálból fonódnak össze: az egyik Szigurd győzelme a kincset őrző sárkány felett, a másik nevelkedése Regin otthonában. Mindkét ének, sőt a Szigdríva-ének is számos olyan versszakot közöl, amelyek voltaképpen nem viszik előre a cselekményt, hanem a mitológiai tankölteményhez, az életbölcsességeket tanító, ún. gnomikus versekhez hasonlítanak. Ezek a tanversek voltaképpen a hős kiválasztott voltát példázzák. Ódin tanítja hőst a harc művészetére, Fáfnir halála előtt fontos mitológiai tudnivalókat bíz rá, és a valkűr Szigdríva a mágikus írásjelek, a rúnák varázslatos erejébe avatja be.

A Szigurd-epika széles körben elterjedt Skandináviában, a vikingkortól kezdve az 1200-as évekig több művészt ihletett meg, erről tanúskodnak a svédországi sziklarajzok, a norvégiai fafaragások és számos más archeológiai lelet.

A Szigurd ifjúságát leíró eddikus epikát az izlandi Völszung saga is feldolgozta.

17. Regin-ének - Reginsmál

1. ha lángot merítesz - a folyó lángja arany. Égir tengeristen arannyal világítja be a tenger mélyén fekvő csarnokát.

14. Szigurd a Völszung nemzetségbe tartozik. Az Ingvi megjelölés itt méltóságnevet jelent, a fejedelem istentől való származását kívánja alátámasztani.

15. Eilími gyilkosai - Eilími Szigmunddal (Szigurd apjával) együtt esett el a Hundingfiak ellen.

16. Révil lovain - hajókon. Révil viking vezér.

        Vitorlás paripákról - hajókról.

        szilaj hátasok - hajók.

22. A hiedelem szerint az lesz szerencsés a harcban, aki előbb veszi észre közeledő ellenségét.

23. a Hold nővérét - a Napot.

24. Rossz előjelnek számított, ha a vitéz harcba indulásakor megbotlott.

26. A vikingkorban széles körben elterjedt - feltehetőleg rituális eredetű - kivégzési mód volt, hogy a bordákat felvágták, szétfeszítették, és kivágták a tüdőt és a szívet.

18. Fáfnirölő Szigurd éneke - Fáfnismál

Fáfnir, Regin fivére sárkánnyá változva őrizte Andvari törpe kincsét, amelyet apjuk meggyilkolása után megszerzett magának.

1.-Próza Szigurd eltitkolta nevét - a haldokló szavának mágikus erőt tulajdonítottak, végzetesnek hitték, ha ellenségét nevén szólítva megátkozta.

7. baráti kebel közelén - Szigmund halála után a felesége, Hjördísz fogságba esett, fiuk, Szigurd ott született meg.

15. Bifröszt színekre szakad - az istenek és emberek világát összekötő híd, az ázok szivárványhídja. Az óészaki mitológia szerint a híd összeroppan Muszpel fiai, a tűzóriások alatt.

16. Szörnysisak - viselőjének látványa rémületet ébreszt az ellenség soraiban.

18. Tűztorkú féreg - Fáfnir sárkány.

26. Regin kétségbe vonja Szigurd bátorságát, így veszi rá Fáfnir meggyilkolására.

31. gyűrűosztó - a bőkezű, adakozó vezér.

        a lüktetés forró fészkét - szívét.

34. hollók örömére - a hollók jelenléte a baljós vég előrevetítése.

39. Van egy lány, szépsége csodás - Szigdrívára vagy Brünhildre vonatkozik.

43. Szigdríva álmát ne védd - Yggr (Ódin) a Szigdríva-ének szerint álomtövissel mély álomba varázsolja Szigdrívát, mivel a valkűr nem a főisten által kiválasztott hőst juttatta győzelemre.

19. Szigdríva-ének - Sigdrífsmál

2. rúna-varázst elűzni - az álomtövisre, amellyel Ódin álomba varázsolja a valkűrt, rúnajeleket véstek.

5. gyógyítás rúnája - a varázsitalba kevert növények szárára különböző rúnajeleket véstek.

6. Győzelem rúnáját ismerd - a győzelem rúnája a T-rúna; Tyr isten nevének kezdőbetűje.

7. Tudj segítő sörrúnát - az N-rúna mágikus jelentése: veszély ellen véd.

9. a végtagok díszei - a díszek a lapp hiedelemvilágból is ismert, szülést segítő természetfeletti női lények, istennők.

14. szólott Mímir szája megannyi igaz szót - Mímir óriás, a bölcsesség forrásának őrzője, akit a vánok megöltek. Az izlandi Yngling saga szerint Mímir levágott fejét a vánok visszaküldték az ázok udvarába, Ódin bekente varázsfüvekkel, varázsigékkel igézte, így beszélhetett vele, és sok rejtett bölcsességet tudott meg tőle.

15. Ragyogó isten-pajzsról - a Napról. Az óészaki mitológia szerint a Nap maga hajtja kocsiját az égen, a kocsit két ló húzza, Készlábú és Koránkelő.

18. szent sörbe keverve - a vérrel kevert áldozati sörbe rúnajelekkel vésett fapálcákat dobtak.

19. bükk-rúnákat - bükkfa lapokra vésett rúnákat. Az angol book, a német Buch (könyv) szavak etimológiája is erre a szokásra vezethető vissza.

22. holtaknak használsz ezzel - a halottak tiszteletére áldozatot mutattak be, hogy megóvják őket a visszajárástól, a kísértéstől.

20. Töredékes Szigurd-ének - Brot af Sigurđaqviđe

A befejezetlen Szigdríva-ének után a Codex Regius kéziratban nyolc lap hiányzik. A kézirat következő éneke, amelynek csupán a második fele őrződött meg, a Töredékes Szigurd-ének. A hiányzó versszakok tartalmára az izlandi Völszung sagából következtethetünk, de az így szerzett adatokkal nagyon óvatosan kell bánnunk, hiszen az izlandi saga jóval fiatalabb elbeszélő-hagyományra épít. A széles körben ismert Nibelung-mondakör ebben az énekben kapcsolódik közvetlenül a Verses Edda hősepikájához. Az izlandi költőt a Nibelung-énekből ismert Brünhildről szóló mondai hagyomány érdekelte elsősorban. A három főhős: Brünhild, Szigurd és Gunnar kapcsolatát az óészaki Szigurd-epika különbözőképpen beszéli el.

A Töredékes Szigurd-ének nem említi, hogy volt-e korábbi kapcsolat Szigurd és Brünhild között. Az itt ábrázolt események szerint Szigurd megérkezik Giúki udvarába, házasságot köt Giúki leányával, Gudrúnnal, és testvérszövetségre lép Gudrún bátyjaival, Gunnarral és Högnivel. Ezt követi a hősi leánykérés története: Brünhild fogadalmat tesz, hogy csak annak a hősnek adja a kezét, aki áthág a köréje emelt lángfalon. Gunnar helyett Szigurd állja ki a próbát. Amikor Brünhild megtudja az igazságot, bosszút esküszik, és a bosszú nem csupán Szigurdot sújtja, hanem Gunnart is. A Töredékes Szigurd-ének cselekménye itt folytatódik. Brünhild ebben az énekben felfedi férjének, hogy a bátorságpróba három éjjelén Szigurd kedvese volt - ezzel készteti bosszúra Gunnart.

A ránk maradt tizenkilenc versszak nem hőstettekről, hanem a hősi becsületében és szerelmében megcsalt Brünhildről szól. Az ének Brünhild elégikus monológja, amely a bosszú felett érzett első vad örömből leplezetlen kétségbeesésbe csap át Szigurd halála miatt, hiszen szerette azt, akit megöletett.

1. a hős életére törsz - Gunnar és Högni öccsükre, Guthormra hárítják a feladatot, hogy ölje meg Szigurdot, hiszen ő nem kötött Szigurddal testvérszövetséget.

4. A hiedelmek szerint aki a farkas, a kígyó és a holló húsából eszik, az magára veszi az állatok tulajdonságait.

5. az esküszegésért - Gunnarra és Högnire vonatkozik.

7. szürke lova - Szigurd lova, Grani.

11. gótok sokaságán - a gótok az eddikus költészetben többnyire a déli germán népeket jelentik.

17. folyattatok friss vért láb nyomába - a vérszerződés rítusára utal.

18. hadak emésztője - Szigurd.

        fiatal fejedelemének - Gunnarnak.

19. vérontó vasát - kardját.

21. Az első Gudrún-ének - Gudrúnarqvioa in fyrsta

Az ének Szigurd meggyilkolása és Brünhild búcsúbeszéde között játszódik: Gudrún fájdalomtól megtörten virraszt Szigurd teteménél. Mellette hun nemesasszonyok: Gjavlaug, Herborg és Gullrönd.

Az ének a siratóének ősi formáival rokon, már-már a középkori lírai költészet felé mutat. A Verses Edda legfiatalabb rétegébe sorolható Gudrún-epika mellékszereplői általában a XII. századi költő adalékai.

6. hunföldi fejedelemnő - méltóság-megjelölés, nemesasszonyt jelent.

19. Herian hölgyei - Ódin valkűrjei.

26. fejedelem - Szigurd.

        kígyóágyának tüze - arany.

22. Szigurd-ének - Sigurđarqviđa in seamma

Más néven: A rövid Szigurd-ének. Közvetlenül kapcsolódik Az első Gudrún-énekhez. Feltehetőleg létezett egy hosszabb Szigurd-ének is, amely a Codex Regius kézirat hiányzó lapjain állt.

A Szigurd-ének főhőse nem Szigurd, hanem Brünhild. A költő a hősi becsületében megalázott, a boldog szerelemtől megfosztott hősnővel rokonszenvez. Brünhild visszatekint életére, és megjósolja Gudrún és Gunnar sorsát. Az ének igen késői megfogalmazására utal az a tény, hogy Szigurdot nem az erdőben, hanem otthonában gyilkolják meg.

8. hős hun vezér - az eddikus költészet meglehetősen szabadon kezeli a népvándorlás kori népneveket.

12. Apját követvén, induljon az ifjú - Szigurd fia, Szigmund.

16. a Rajna remek kincseit - aranyát.

18. mi négyen - Szigurd és bátyjai: Gunnar, Högni és az ifjú Guthorm.

        harc-Baldr - utalás Szigurd ártatlanságára, innen a párhuzam Baldr istennel, aki ártatlanul esett cselszövés áldozatául, mint erről a Baldr álmai című énekből értesülünk.

24. Frey védencének - Szigurdnak. Szigurd békeszerető lényére utal, hiszen Frey a termékenység, a bőség és a béke istene.

25. fivéreid élnek - Gudrúnt azzal vigasztalják, hegy élnek a testvérei, vagyis azok a családtagok, akik a nemzetségi társadalom szokásai értelmében a legnagyobb biztonságot jelentik az asszony számára, nagyobb biztonságot, mint amit a házastárs nyújthat.

26. Igen ifjú most még az én utódom - Szigurd fél, hogy gyermekét is meggyilkolják.

28. tiszteltem a vért - a vérszerződéssel kötött testvérszövetséghez Szigurd hű maradt.

36-38. A lánykérés történetének ebben a változatában nincs arról szó, hogy Szigurd és Gunnar alakot cserélt volna, és Szigurd lovagolt át Gunnar helyett a lángokon, hogy elnyerje Gunnarnak Brünhild kezét. Brünhild bátyjánál, Attilánál lakik, aki sürgeti Szigurddal kötendő házasságát, ennek ellenére Gunnar veszi Brünhildet feleségül.

49. ki engem követ - a szolgálókra vonatkozik, akik a halálba is hajlandók követni úrnőjüket.

64. jajhozó Jörmunrekk - Gudrún és Jónakr házasságából születik Szvanhild, akit Jörmunrekk keleti gót király megölet.

23. Brünhild Hél-útja - Helreiđ Brynhildar

A kerettörténet szerint Brünhild a halottak országába utazik és találkozik egy óriásnővel, akinek számot ad életéről.

Az ének hősi elégia - központi alakja, Brünhild itt valkűri tulajdonságokkal van felruházva. Ódin, a főisten álomtövissel álomba varázsolta a valkűrt; és csak Szigurd, a hős ébresztheti fel.

Az epikus hagyomány egybefonódik a Szigdríva-énekből ismert valkűr, Szigdríva és Szigurd sorsával, a hősi leánykérés másik mondai változatával.

Brünhild Hél-útja szerint Szigurd és Brünhild a bátorságpróba három éjjelén nem háltak egymással. Szigurd eleget tett Ódin akaratának, és elnyerhetné Brünhild kezét, Brünhild azonban Gunnart hitte a próbát teljesítő hősnek, és nem lehetett Szigurd felesége. Brünhild, amint megtudta az igazságot, megölette igazi kedvesét, Szigurdot, hogy az evilági életben valóra nem váltható sors beteljesedését a halottak országában keresse. Ő maga követi Szigurdot Hélbe, hogy ott együtt élhessen kedvesével.

6. tölgy tövén eldugta - a valkűrök hattyúruháit Agnár rejtette el.

        esküvel hűséget fogadtam - Brünhild feltehetőleg a bátorságpróbát követő három éjjelen fogadta jegyeséül a próbát kiálló hőst.

11. nevelőapám - Szigurd Hjálprek király udvarában született és ott is nevelkedett.

53. Gudrún gonosz szóval vádolt: szerelemben háltam a hős Szigurddal - Brünhild Gudrúnra hárítja a vérbosszú miatt a felelősséget.

24. A Niflungok pusztulása - Dráp Niflunga

A próza a Niflungokról szóló énekeket vezeti be, összegező és magyarázó célzattal, ez is arra utal, hogy az Edda legfiatalabb történeti rétegébe sorolhatjuk. A hősepikában Gudrún üzenetével kapcsolatban Andvari törpe gyűrűje máshol nem szerepel.

25. A második Gudrún-ének - Guđrúnarqviđa onnur

A Gudrún-epika második monologikus énekében a burgund királyi nemzetség pusztulásáról és a Fáfnirölő Szigurdról szóló elbeszélő-hagyomány összeolvad: minden hős egyetlen hatalmas nemzetség tagja. Az ének viszonylag kései alkotás. A XII. századi költő már nem a nemzetségi társadalom erkölcsének talajáról ítéli meg a hősnő életét. Elsősorban arra keres választ, Gudrún hogyan védhette bátyjait férjével, Attilával szemben. Annak a társadalomnak az erkölcsi eszményeiben, amely már a hűbéri fejlődést ismeri - ez már a legfiatalabb Edda-énekek világa -, a férjével szembeforduló hősnő cselekedetét kell motiválni a költőnek. Olyan erkölcsi gondolatot fejez ki, amely már közelít a Nibelung-ének világához.

4. Az epikus szerző elképzelése szerint Szigurdot akkor ölték meg, amikor éppen a ting-be lovagolt.

6. a vezéreket - Gunnart és Högnit.

7. Guthorm-ölő - Szigurd. Guthorm halálos sebet mért Szigurdra, de az nem halt meg azonnal, volt annyi ereje, hogy Guthormot megölje.

15. A nemesi udvarházakban az asszonyok kedvelt időtöltése volt a hímzés. A hímzéseken általában a hozzátartozók haditetteit örökítették meg.

22. rejtelmes rúnák ékesítették - utalás a rúnák mágikus erejére.

        Haddingföld hosszú férgei - kígyók. Haddingföld az alvilág. Saxo Grammaticus dán történetíró (XII. század) elbeszéli, hogy Hadding király még életében leszállt az alvilágba, innen a Haddingföld elnevezés.

35. velszi - a mai francia, az egykori római területre vonatkozik.

43. a fehér állat fejevételéről - Attila elmondja álmait. Az álomban szereplő fehér áldozati állat itt Attila fiaira vonatkozik, akiket szintén halálra szántak.

Capitulum - Tjódrek király azonos a Nagy Theodorik (454-526) néven ismert keleti gót királlyal, későbbi római uralkodóval. A mondai hagyomány Detre szász, illetve Berni Detre néven emlegeti.

26. A harmadik Gudrún-ének - Guđrúnarqviđa in priđia

Az ének két szereplője a germán hősköltészet ismert alakja: Herkja, Attila első neje és Tjódrek, azaz a történeti személyiség Nagy Theodorik, aki a mondai hagyomány szerint Attila udvarába menekült.

A Verses Eddában Herkja Attila ágyasa csupán, alakja egy ismert mondai motívumhoz kapcsolódik: a rágalmazó asszonyéhoz, aki megbűnhődik; az ártatlant viszont isteni beavatkozás menti meg.

6. a forró üst szentségét - a gyanúsítottnak forró vízzel telt üstből puszta kézzel kellett a drágaköveket kivennie. Ártatlanságának bizonyítéka az volt, ha a keze nem égett meg.

11. A halálbüntetés egyik formája a mocsárba süllyesztés volt.

27. Oddrún siralma - Oddrúnargrátr

A kerettörténet XIII. századi költő műve: a gyermekágyban szenvedő királylányhoz érkezik Oddrún, Attila húga, hogy a beteg fájdalmán enyhítsen. A betegágy mellett Oddrún saját boldogtalan szerelmének történetét beszéli el - az ének műfaja elégia, hangvétele előlegezi a középkori skandináv balladák világát.

5. Miért görnyed Borgní - a gyermekszülés térdelő helyzetben történt.

8. Földi útra lépett - megszületett.

9. Gyermekszüléskor hagyományosan Freyjához és Frigghez fohászkodtak az asszonyok.

17. Fáfnirölő - Szigurd.

18. tudott már mindenki a cselszövő tervről - Szigurd Gunnar alakjában állta ki a bátorságpróbát, így megsértette Brünhild hősi becsületét, és ez Brünhild bosszúját vonta maga után.

29. bölcs fejedelem - Gunnar.

32. Attila aljas anyja - Oddrún mostohaanyja, aki viperává változva hajtotta végre a bosszútettet.

Attila-énekek

A burgund király, Giúki, fiai: Gunnar és Högni, nővérük Gudrún, valamint a hun fejedelem, Attila a főhősei a Szigurd-epikához szorosan kapcsolódó két éneknek: az Attila-éneknek és A grönlandi Attila-éneknek. Az énekek a népvándorlás korának történelmi hagyományaiban gyökereznek. Felidézik a burgund Gundaharius alakját, akit a hunok 437-ben egész népével együtt elpusztítottak, és megemlékeznek Attila haláláról, aki Hildikóval kötött házassága nászéjszakáján halt meg 453-ban. Az eddikus hősepikában történeti események körvonalai aligha fedezhetők már fel, és az egykori történeti személyek is legendás hősökké alakultak. Gudrún, aki Fáfnirölő Szigurd felesége lett, a történeti burgund király, Gundaharius (az Eddában Gunnar, a Nibelung-énekben Günther) nővére, és Attila második felesége. Az Attila-énekekben is látható a germán mondavilág egyes szálainak összefonódása, akárcsak a német lovagkor nagyszabású eposzában, a Nibelung-énekben: a keleti frank Siegfried-monda elemeit csakúgy megtaláljuk itt, mint a frank Krimhild-mondákét, és az Attila halála után keletkezett hun mondákét. Gunnar és Högni, Gudrún és Attila sorsa azonban elsősorban a Nibelung-éneknek köszönhetően vált nálunk is ismertté.

28. Attila-ének - Atlaqviđa in graenlenzea

A Niflung (Nibelung) nemzetség pusztulását leíró germán epika északi változatai közül ez az egyik legkorábbi és legértékesebb ének. Tömör szerkezete, pergő cselekménye, drámai párbeszédei arról vallanak, hogy eredetileg szóban adták elő, s mint ilyen rokon a drámai műfajok ősi formáival.

3. sötéterdőn át - az óészaki epika tér-elválasztó erdősége, átjárhatatlan, sötét ősvadon, amely a lakott világot elválasztja a vad pusztaságtól. Bár földrajzilag nem határozható meg, feltehetőleg közép-európai hegységek erdeire vonatkozhat.

5. Adná Attila néktek a gazdag Gnita-mezőt - Fáfnir itt őrzi a Niflungok kincsét.

        Danprnál - feltehetőleg a mai Dnyeper folyónál.

8. Gudrún gyűrűt küldött üzenetül fivéreinek, a gyűrűbe fűzött farkasszőr figyelmeztetett a veszélyre.

20. gót király Gunnart - a germán törzsek nevét gyakran felcserélik az eddikus szövegek.

42. szolgákat riaszt - Gudrún csak a fivérei halálában bűnös harcosokra gyújtja rá a termet, a szolgákat elengedi.

29. A grönlandi Attila-ének - Atlamál in graenlenzeo

A cím arra utal, hogy az ének Grönlandon keletkezett, ahol az izlandiak a tizedik század vége felé települést létesítettek. Ezt a nézetet egyes kutatók elvetik, és Dél-Norvégiát jelölik meg az ének színhelyéül. A grönlandi Attila-ének kései megfogalmazására vall terjengős stílusa és laza szerkezete. Műfajilag ez az egyetlen olyan hősi ének az Edda hősköltészetében, amely formailag közel áll az eposz műfajához. Az északi tájon játszódó cselekményben a szerző Attilát és a burgund fejedelmeket északi nagygazdák tulajdonságaival ruházza fel.

2. Készült a Szkjöldungok sorsa - Attila vendégségbe hívja sógorait, akiket megölet. A gyilkosságért Gudrún áll bosszút, hiszen ő Gunnar és Högni testvére, és a társadalmi szabályok kötelezik a vérbosszúra.

3. A ház értő asszonya - Gudrún.

4. Vésett hírvivő rúnákat - Gudrún rúnajeleket vésett egy falapra, hogy értesítse fivéreit a veszélyről. Attila küldönce, Vingi megmásítja a rúnajeleket.

21. jeles sarjak - Gunnar és Glaumvor.

28. Védelmedről a sors leányai lemondtak - a védőszellemek, kísérő-oltalmazó lények nem tudnak már segíteni Gunnaron: várják, hogy másvilágra kísérjék a hőst.

39. hamar tűzzel lakoltok - a halotti máglya tüzére utal. A vikingkorban a máglyán történő halotthamvasztás volt a legelterjedtebb temetkezési szokás.

49. a nagylelkű - Gudrún.

51. Hélbe küldte - halálra sújtotta.

53. levertek tizennyolcat - Attila csapatából tizennyolc ember esett áldozatul.

55. Hélbe távozott - meghalt.

        még minden másodikuk élt ma - a négy testvér közül kettőt már korábban megöltek.

59. bitóra bogozzátok - Glaumvor álma szerint Gunnart felakasztják. Vitathatatlanul kései megfogalmazásra vall, hogy Gunnar halálában a kígyóverem mellett a bitófa is szerepet játszik.

69. vidd a tett hírét - az óészaki társadalmi szabályok értelmében a gyilkosságot maga a tettes köteles nyilvánosságra hozni.

75. két pajzs között bújt - ellentmondásos volt a viselkedése. A szólás eredete összefügg azzal, hogy a háború jeleként vörös és a béke jeleként fehér pajzsot használtak.

30. Gudrún bujtogatása - Guđrúnar hvot

Az ének első nyolc versszaka szinte megegyezik a Hamdir-ének kezdetével, a két ének feltehetőleg azonos szóbeli forrásra nyúlik vissza. Az ének második része a Gudrún-epikával rokon. A Gudrún bujtogatása hősi elégia, lírai hangvételű, a ballada műfajának csíráit hordozza.

1. hírét vettem - a vándorénekes bevezető formulája.

        fenséges fiaiban - Hamdirban és Szörliben.

4. Ebben a változatban Högni maga öli meg Szigurdot.

5. Szvanhild halálát a Hamdir-ének írja le részletesebben. Hamdir itt szemére veti anyjának, hogy Attilától származó fiait megölte, így nemzetségük már nem lehet elég erős, hogy bosszút álljanak Jörmunrekken.

10. három tűzhelyet tudtam - Szigurd, Attila és Jónakr házára vonatkozik.

12. Niflung-fiak - a burgundi fejedelmi ház jelölése.

19. Az elhunyt Szigurd - Gudrún kívánságára - még egyszer visszatér az élők világába, hogy feleségével közös halotti máglyán jusson a túlvilágra.

31. Hamdir-ének - Hamđismál

Az Attila-énekkel együtt a Verses Edda legrégebbi énekeinek egyike.

Az ének feleleveníti a IV. századi, kegyetlenségéről hírhedt történeti személyiséget: Ermanarikot, a keleti gótok urát, aki 375-ben a hunoktól való félelmében öngyilkos lett. Jordanes, a gótok történetírója feltehetőleg több forrásból is ismerte a történetet, amely Ermanarik haláláról, illetve a kegyetlen királyon bosszút álló két testvérről szól. Jordanes történetírásában, a Geticában (VI. század) Amnius és Sarus a két hős, akik testvérük, Sunhilda halálát bosszulják meg Ermanarikon. Sunhilda - a Getica szerint - szörnyű kegyetlenség áldozata lett, Ermanarik betöretlen lovakhoz köttette és azok szaggatták szét testét. Amnius és Sarus valószínűleg nem történeti személyek, Sarus alakja sem azonosítható egyértelműen az azonos nevet viselő nyugati gót nemzetségfő alakjával, aki 452-ben halt meg. Ermanarik, Szvanhild, Hamdir és Szörli történetét a skandináv források széles körben ismerték, Saxo Grammaticus dán történetíró szintén megemlékezik róla, és az óizlandi Völszung saga ismeretlen szerzője is említi. Az északi mondákban azonban Szvanhild története összefonódik a Szigurd-monda elemeivel, így lett Szvanhildból Szigurd lánya, Hamdirból és Szörliből Gudrún gyermeke.

Az ének sokszori költői átformálás nyomait viseli, a szövegromlás miatt a műben sok a következetlenség, belső ellentmondás. A Hamdir-ének korai keletkezését bizonyítja a versformák váltakozása is.

15. Hét őrzője örvendjen - a rosszakaratú szellemek gyönyörére történik a gyilkosság. A szövegösszefüggés homályos.

17. nővérük fia - Randvér, Szvanhild mostohafia, akit Jörmunrekk felakasztatott.

        holt-hideg farkasfán - az akasztott ember mellé farkas vagy kutya tetemét függesztették, aszerint, hogy mi volt a bűne: gyilkosság vagy házasságtörés.

        távolabb a tanyáktól - a visszajáró lelkek miatt az akasztófát lakott területtől távol állították fel.

26. zsákod rontásunkra oldottad - Hamdir szavai felszítják Jörmunrekk dühét, aki utolsó erejével ráveszi embereit, hogy kövezzék halálra Hamdirt és Szörlit.

Vegyes énekek

32. Baldr álmai - Baldrs draumar

Más néven Vegtam-ének; a mitologikus epika párbeszédes énekeivel rokon.

Ódin - Vegtamnak nevezve magát - kilétét eltitkolva Hélbe lovagol, és felébreszti a jósnőt, hogy kifaggassa fiának, Baldrnak sorsáról. A völva szavai emlékeztetnek A völva jövendölése egyes versszakaira (31-33). Az ének később keletkezett, mint a mitologikus epika többi éneke; feltehetőleg XII. századi alkotás.

2. Ódin sámáni vonásaira utal, hogy nyolclábú táltosán leszáll a ködbarlangba, az alvilág úrnőjének, Hélnek a lakhelyére.

4. igékkel igézte - a halottat varázsigékkel igézte meg. Az elhunyt az igézés hatására válaszol az igéző kérdéseire, felfedi rejtett tudását.

12. hajigálván a légbe könnyű kendőiket - Égir lányai, a tajtékzó hullámok Baldrt riasztják.

13. A szöveg nem világos, nem magyarázza meg, miképp jön rá a jósnő, hogy Ódin a kérdező.

33. Ríg-ének - Rígspula

A király értelmű Ríg név az óészaki nyelvben kelta jövevényszó. Ríg - aki a prózai bevezető szerint voltaképpen Heimdall isten - vándorútra kel az emberek világában. A három tanyán, ahol Ríg útközben megfordul, látogatása után kilenc hónapra egy-egy gyermek születik: Szolga, Szabad és Nemes. A társadalmi különbségek eredetéről szóló történetben a három legény nemzetségéből származnak a társadalmi rendek. A társadalom különböző osztályainak életkörülményeibe betekintő, kultúrtörténetileg is igen értékes ének a kialakulófélben lévő skandináv királyságot dicsőíti.

7. locsolta vízzel - a pogány névadási rítusban is vízzel hintették meg a gyermeket.

        sötét képét - az idegen szép vonásaira utal. A viking hadjáratok során az északi germánok közé sok rabszolga került, akik idővel felszabadultak és beolvadtak.

26. ajtaja behajtva - a gazda már vagyonos, van mit féltenie.

38. arany karikákat - a gyűrűket spirálszerűen feltekert aranypántból törték le karikánként.

34. Hyndla-ének - Hyndlolióđ

A Hyndla-ének az ószász Widsith-ének óészaki változata, kerettörténete lényegesen eltér a mintegy félévezreddel korábbi ószász epikáétól. Az óészaki mitológiai kerettörténetben Freyja istennő védencével, a vadkanná változott Óttarral a Valhallában életre szólítja a halottak világából a bölcs óriásnőt, Hyndlát, hogy ismereteket szerezzen Óttar nemzetségéről, őseiről. A kerettörténet ünnepélyes hangvételű párbeszéd Freyja és Hyndla között, műfaja leginkább a Baldr álmai és a Brünhild Hél-útja című énekekével rokon.

2. torló vas szablyát - a kardot Ódin egy hatalmas fa törzsébe szúrta a Völszungok tanyáján. A kard csak azé a vitézé lehetett, aki elég erős volt hozzá, hogy kirántsa. A feltételnek Szigmund tett eleget.

7. Hyndla gyanítja, hogy a vadkan alakjában Freyja kedvese, Óttar rejtőzik.

        az aranysörtés Hildiszvini - sörtéi bevilágítják az éjszaka sötétjét. Hildiszvini sörtéit, akárcsak Szif aranyhaját, ügyes kezű törpekovácsok készítették.

9. Velszi ércért - aranyért.

10. üveggé szétolvadtak - az áldozati szertartás oltáron égő tüze olvasztotta üvegessé az oltárkövek felületét.

11. Sorold rokonaidat - Szkjöld király leszármazottai, a Szkjöldungok Ódintól származtatták nemzetségüket. A Szkjöldung-nemzetség (Szkjöld és Szkilvir nemzetsége) feltehetőleg a dán és svéd királyi dinasztiákkal hozható kapcsolatba. Az Ödling nemzetség Öjdtől származtatta magát, az Ilving nemzetség pedig Hundingölő Helgitől.

34. Világra jött valamikor egy hős - Heimdall isten.

36. Gjálp - a név jelentése: "mennydörgő, lázongó".

        Greip - a név jelentése: "rabló".

        Eisztla - a név jelentése: "viharos, fergeteges".

        Imd - az óriásnő nevének jelentése: "lármás".

        Jarnszaksza - a név jelentése: "vasbárdos".

35. Őrölő - Grottasongr

A Vőlund-énekkel együtt a Verses Edda legrégibb énekei közül való Őrölő voltaképpen munkadal. A dalt két óriáslány, Fenja és Menja énekli, miközben körbe-körbe hajtják a Grottit, a csodamalmot a kapzsi és kegyetlen Fródi király parancsára, aki éjjel-nappal szakadatlanul hallani kívánja a malom járását. Az emberi méltóságukban megsértett, rabszolgává kényszerített varázserejű óriáslányok csodamalma nemcsak búzát és békességet őröl, de viszályt és pusztulást is. A királyra halál vár: miközben az ellenség a tenger felől támadásra készül, a csodamalom is darabokra hull szét, és az óriáslányok bosszúja beteljesedik.

1. roppant erejű lány - óriáslány.

        Fródi - (nevének jelentése: "bölcs") mitikus dán király. Saxo Grammaticus dán történetíró A Szkjöldung-nemzetség című sagában Fródit Augustus római császár (i. e. 63-i. sz. 14) kortársaként említi.

10. Grotti - a név jelentése: "őrlő".

14. Guthorm, Knúi - feltehetőleg legendás alakok.

15. Félév-félévre - voltaképpen: év-évre.

20. Hleidr - régi dán királyi székhely.

        harc rózsaharmata - vér.

22. Irsza fia - Hrólf Kráki.

36. Hlödr-ének - Hlođsqviđa

A gótok és hunok harcáról szóló éneket témája miatt sokáig az Edda egyik legrégebbi énekének tartották. A népvándorlás e korai történeti eseményeit elbeszélő ének híres ütközete feltehetőleg a 451-ben a Catalaunumi mezőn a hunok és a rómaiak között lefolyt csata északi mondai lecsapódása. A helynevek lokalizálására sok kísérlet történt, számunkra érdekes, hogy többen a Dunheidi néven szereplő csatamezőt a Duna-völgyével próbálták azonosítani. Az ilyen kísérletek azonban már csak azért is óvatosságra intenek, mert a hősepikában előforduló helynevek többsége a térábrázolás olyan korai fejlődési fokán született meg, amelyen csupán az epikus tér kellékeiként kezelték a helyneveket. Szerepük az ismert terület határvidékének jelölése, a távolság jelzése, a lakatlan, átjárhatatlan, ismeretlen távoli völgy, erdő, ország stb. jelzése.

1. Született... szablyával és fokossal - születésétől fogva volt fegyvere, lova vele együtt nőtt fel.

        Hlödr - Heidrek gót király házasságon kívül született fia, Angantír féltestvére. Hlödr anyai nagyatyja, Humli hun király udvarában nevelkedett fel.

2. Árheimbe - az Árheim név jelentése: "folyó melletti település", feltehetőleg a Duna vagy a Dnyeper melletti síkságot jelenti.

10. Tirving - a híres kard, amelyet Angantír apjától kap ajándékba.

16. tizenkét telet tapasztalt harcosok - a germán szokások szerint a fiúgyermek tizenkét éves korától viselhetett fegyvert.

17. gót - a mai Svédország déli részén élt néptörzset jelöli.

26. Dun-völgy - általában a Don menti síksággal azonosítják.

        Kárpátok - az eredetiben: Jassarafjöll; minthogy általában a Kárpátokkal azonosítják, a fordításban is elfogadtuk ezt a feltételezést.

33. A gótok nyolc napon át harcolnak a hunok ellen és győzelmet aratnak. A csatamezőn Angantír rátalál Hlödr holttestére.