|
|
6.1. táblázat
A tanáraikról pozitív véleményt nyilvánító
tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az
említések százalékában)
| Tanulói vélemények tartalma | 1997 | 2002 | 1997 | 2002 | 1997 | 2002 | 1997 | 2002 | 1997 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Évfolyam | 6. | 5. | 8. | 7. | 10. | 9. | 12. | 11. | Teljes minta | |
| Igazságosan bánnak a diákokkal | 55,9 | 61,3 | 40,2 | 38,0 | 28,5 | 29,9 | 21,5 | 23,2 | 38,4 | 37,5 |
| Ösztönzik őket véleményük elmondására | 44,7 | 55,2 | 40,0 | 54,2 | 36,6 | 46,9 | 30,3 | 36,4 | 38,6 | 46,7 |
| Ha szükséges segítséget nyújtanak | 63,8 | 70,0 | 60,8 | 46,0 | 48,1 | 50,6 | 50,8 | 42,7 | 56,8 | 54,2 |
| Érdekli őket diákjaik egyénisége | 36,9 | 57,0 | 33,9 | 49,0 | 28,2 | 38,3 | 21,3 | 28,6 | 30,9 | 42,0 |
| N | 1714 | 1380 | 1595 | 1487 | 1252 | 1394 | 1196 | 1599 | 5757 | 5860 |
Forrás: Aszmann et al., 1999; 2003
A feltett kérdés: "Kérjük, figyelmesen
olvasd el a tanáraidról szóló alábbi állításokat!
(Mindegyiknél azt a választ jelöld, amelyik a legtöbbjükre
jellemző.) Teljesen egyetértek; egyetértek; részben
egyetértek, részben nem; nem értek egyet; egyáltalán
nem értek egyet."
Megjegyzés: A táblázat a teljesen egyetértek
és az egyetértek válaszvariációt megjelelő
tanulók arányát tartalmazza.
6.2. táblázat
A megkérdezett diákok által említett negatív iskolai
élmények, 2002 (az említések százalékában)
(N = 1447)
| Negatív iskolai élmények | % |
|---|---|
| Nincs ilyen | 10,7 |
| Rossz kapcsolat a diákokkal, a közösség hiánya, "szívatások" | 3,2 |
| Tanárokkal kapcsolatos:, megalázás, igazságtalanságok, jogsértések | 14,5 |
| Rossz körülmények | 4,8 |
| Szigor, szabályok, kötöttség | 5,3 |
| Órák, kudarcok, túlterheltség | 17,1 |
| Összes válaszoló | 55,6 |
| Válaszhiány | 44,4 |
| Összesen | 100,0 |
Forrás: Ligeti-Márton, 2002
A feltett kérdés: "Írd le azt a negatív
középiskolai élményedet, ami a legemlékezetesebb
számodra."
6.3. táblázat
A 15 éves tanulók véleménye az iskoláról néhány
OECD-országban, 2000
| Az alábbi kijelentésekkel egyetértők aránya (%) | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Könnyen szerzek barátokat | Úgy érzem, odatartozom | A többiek kedvelnek, azt hiszem | Nem akarok suliba menni | Gyakran unatkozom | |
| Ausztria | 86 | 85 | 72 | 29 | 49 |
| Csehország | 86 | 73 | 84 | 29 | 47 |
| Egyesült Államok | 81 | 78 | 83 | 35 | 61 |
| 91 | 83 | 93 | 28 | 54 | |
| Finnország | 84 | 86 | 84 | 26 | 60 |
| Franciaország | 87 | 44 | 86 | 37 | 32 |
| Görögország | 88 | 83 | 85 | 22 | 66 |
| Írország | 89 | 83 | 93 | 34 | 67 |
| Lengyelország | 78 | 63 | 53 | 28 | 38 |
| Magyarország | 87 | 89 | 85 | 38 | 29 |
| Németország | 81 | 82 | 67 | 25 | 49 |
| Norvégia | 85 | 79 | 86 | 23 | 58 |
| Portugália | 91 | 83 | 90 | 13 | 24 |
| Svédország | 87 | 78 | 88 | 20 | 58 |
| OECD összesen | 82 | 75 | 77 | 29 | 48 |
Forrás: Education at a Glance, 2002
6.4. táblázat
A társaikról pozitív véleményt nyilvánító
tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az
említések százalékában)
| A tanulói vélemények tartalma | 1997 | 2002 | 1997 | 2002 | 1997 | 2002 | 1997 | 2002 | 1997 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| évfolyam | 6. | 5. | 8. | 7. | 10. | 9. | 12. | 11. | Teljes minta | |
| Osztályunk tanulói szívesen vannak együtt | 78,3 | 80,3 | 70,5 | 77,4 | 52,3 | 66,3 | 48,4 | 58,8 | 64,3 | 70,4 |
| Osztálytársaim többsége kedves és segítőkész | 71,5 | 70,1 | 62,3 | 64,7 | 54,8 | 59,4 | 53,1 | 54,7 | 61,5 | 62,0 |
| Osztálytársaim olyannak fogadnak el, amilyen vagyok | 79,1 | 76,2 | 76,5 | 73,8 | 78,2 | 73,3 | 76,2 | 71,7 | 77,6 | 73,7 |
| N (1997) | 1714 | 1380 | 1595 | 1487 | 1252 | 1394 | 1196 | 1599 | 5757 | 5860 |
Forrás: Aszmann et al., 1999; 2003
Feltett kérdés: "Egyetértesz-e a következő
állításokkal? Teljesen egyetértek; egyetértek;
részben egyetértek, részben nem; nem értek egyet;
egyáltalán nem értek egyet."
Megjegyzés: A táblázat a teljesen egyetértek
és az egyetértek válaszvariációt megjelelő
tanulók arányát tartalmazza.
6.5. táblázat
Néhány, a közoktatáshoz kapcsolódó mentálhigiénés
program
| Megnevezés | Elérhetőség | A program rövid ismertetése |
|---|---|---|
| Egészségnevelési, prevenciós programok | ||
| DADA Program (dohányzás-alkohol-drog-aids) | Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály 1139 Budapest, Teve u. 4-6. A ép. 520. Tel: (1) 4435-678 E-mail: DADA@datanet.hu |
Az USA-ban, 1982-ben kidolgozott D.A.R.E. (Drug Abuse Resistance Education) program magyar viszonyokra adaptált változata. A teljes program, melyet egy erre felkészített hivatásos rendőr meghatározott tananyag szerint oktat az általános iskolai tanulóknak, nyolc tanéven át tart. |
| "Egészséged testben-lélekben" (óvodáskortól a középiskola végéig terjedő drog-, alkoholmegelőző program) | CHEF-Hungary Alapítvány 1036 Budapest, Szépvölgyi u. 3/b. I. 3. Tel: (1) 3885-401, (1) 3888-519 E-mail: chefhun@elender.hu |
Ez volt az első olyan program Magyarországon, amely a szenvedélybetegségek megelőzését elsősorban a személyiségfejlesztésre (információadás, önismeret fejlesztése, döntéshozás, stesszkezelés, veszélyes helyzetek visszautasítása) alapozva az iskolai oktatás keretében próbálja megvalósítani. |
| Egészségvirág - Iskolai egészségnevelés | Egészségvirág Egyesület 1118 Budapest, Előpatak u. 1. V/4.; 1094 Budapest, Angyal u. 19/a. III. 4. Tel.: (1) 2167-712; 3193-930; 2823-729 E-mail: kuline@kincsembtf.hu |
Megyei szinten, a helyi igényekhez igazodva kiképzett trénerek végzik a pedagógusok, védőnők, az egészségnevelők és segítő szakemberek képzését, azzal a céllal, hogy elősegítsék a 10-16 éves korosztály környezet-harmonikus és egészségorientált magatartásának kialakítását. |
| Életvezetési ismeretek és készségek | 2P Oktatási Bt. 1022 Budapest, Detrekő u. 3/a. Tel.: (1) 3226-428 E-mail: csendes@dbassoc.hu |
Az óvodásoknak, általános, valamint középiskolásoknak készített tanterveket prevencióval és terápiával foglalkozó magyar orvosok, gyógyszerészek, tanárok, rendőrök, pszichológusok, pszichiáterek és kommunikációs szakemberek alkották. A program módszere a tapasztalatokra alapozott, interaktív tanítási-tanulási mód. |
| "Egészséges élet - Egészségmegőrző" tantárgy | Egészségesebb Iskolákért Egyesület 1062 Budapest, Andrássy u. 82. Tel.: (1) 2694-371 E-mail.: hpsnevi@irisz.hu |
A tantárgy célja - a tanulók, pedagógusok és szülők személyes részvételén keresztül - az attitűd- és szemléletformálás a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása érdekében. |
| UNICRI* Integrált prevenciós program | 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. (Magyar Kultúra Alapítvány Székháza) Tel.: (1) 3560-244 |
Integrált prevenciós képzési program a magyar iskolarendszer számára, mely az aktuális jogi helyzetről, az egészséges életmódról, az állampolgári életre való felkészítésről, a biztonságos életvitelről tartalmaz fejezeteket a nemzetközi prioritások alapján, a hazai statisztika figyelembevételével. |
| Kommunikációs készséget fejlesztő, konfliktuskezelő programok | ||
| Tanári eredményesség tréning | Gordon Iskola Egyesület 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. |
A legelterjedtebb kurzus az iskolai konfliktuskezelés hazai gyakorlatában: a rogersi személyközpontú megközelítésen alapuló, konkrét kommunikációs technikákat és a tanár-diák kooperációt elmélyítő pedagógiai módszereket ismerteti meg tanfolyamain. |
| Az erőszakmentes konfliktuskezelés tanulása (a Magyar ENCORE programjai alapján) | Magyar Konfliktuspedagógiai Alapítvány 5001 Szolnok, Magyar utca 4. Pf. 176 Tel./fax: 56/422-363, 371-604 |
Célja az erőszakmentes konfliktuskezelési módszerek megismertetése. Pedagóguscsoportok számára szervezett tanfolyamaikon az elmélet és gyakorlat egységes megjelenítésére törekednek. |
| Videotréning | Magyar Videotréning Egyesület 1124 Budapest, Hegyalja u. 41-43. Tel.: 1/248-1316 Fax: 1/248-1317 E-mail: videotraining@mail.datanet.hu |
A módszert holland szakemberek fejlesztették ki, a szülők és gyerekek között fennálló kommunikációs nehézségek oldására. Lényege, hogy az iskolai problémákkal küzdő, rosszul beilleszkedő gyerekek helyzetét javítja azáltal, hogy jobb kapcsolatot segít kialakítani a pedagógus és az érintett gyerek között. |
| Szemtől szembe facilitátorképzés | Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület 1027 Budapest, Varsányi Irén utca 17. Tel.: 1/225-3525 |
A képzés az amerikai pedagógus, Ted Wachtel által kialakított Real Justice© modellre épül. A módszer hatékony eszköze lehet az iskolai konfliktusok kezelésének, sőt szemléleténél fogva alkalmas a konfliktusok megelőzésére is. |
| Az AVP Hungary Egyesület konfliktuskezelési kurzusa | AVP Hungary Egyesület 4031 Debrecen, Derék utca 122. Tel.: 52/411-133 |
Az Alternatives to Violence Projekt hazai szervezetének programja: konfliktuskezelési technikák, alternatívák az erőszak kezelésére. |
Forrás: Szekszárdi Júlia közlése
* Az ENSZ római székhelyű, bűnözéssel
és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó
interregionális intézete.
6.6. táblázat
A háztartások megoszlása a gyerekek idegennyelv-tanulása,
számítógép-használata és különórára
járása szempontjából, 2001
| Idegen nyelvet tanul | A gyerekek közt | Aki igen, az | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| A család helyzete | Egy sem | Van, aki igen | Iskolában | Iskolában emelt óraszámban |
Magántanárnál is | Együtt |
| Halmozottan hátrányos helyzetű* | 29,6 | 70,4 | 96,5 | 2,7 | 0,8 | 100 |
| Hátrányos helyzetű | 20,9 | 79,1 | 91,6 | 6,4 | 2,0 | 100 |
| Megfelelő társadalmi helyzetű | 12,2 | 87,8 | 82,1 | 10,6 | 7,3 | 100 |
| Kedvező társadalmi helyzetű | 11,0 | 89,0 | 71,2 | 17,5 | 11,4 | 100 |
| Összesen | 13,9 | 86,1 | 83,2 | 10,2 | 6,7 | 100 |
| Számítógépet használ | A gyerekek közt | Aki igen, az | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| A család helyzete | Egy sem | Van, aki igen | Csak iskolában |
Otthon is | Egyéb helyen | Együtt |
| Halmozottan hátrányos helyzetű* | 59,2 | 40,8 | 91,6 | 8,4 | 0,0 | 100 |
| Hátrányos helyzetű | 40,6 | 59,4 | 81,9 | 17,2 | 0,8 | 100 |
| Megfelelő társadalmi helyzetű | 21,8 | 78,2 | 49,7 | 49,8 | 0,5 | 100 |
| Kedvező társadalmi helyzetű | 8,6 | 91,4 | 12,4 | 87,6 | 0,0 | 100 |
| Összesen | 24,9 | 75,1 | 51,9 | 47,6 | 0,5 | 100 |
| Különórára jár | A gyerekek közt | Aki igen, az | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| A család helyzete | Egy sem | Van, aki igen | Térítés nélküli | Költség- térítéses |
Baráti kör által ingyenes |
Egyéb |
| Halmozottan hátrányos helyzetű* | 75,9 | 24,1 | 77,4 | 12,9 | 0,0 | 9,7 |
| Hátrányos helyzetű | 61,9 | 37,9 | 76,7 | 20,9 | 0,7 | 1,7 |
| Megfelelő társadalmi helyzetű | 43,0 | 56,9 | 58,2 | 38,9 | 0,6 | 2,3 |
| Kedvező társadalmi helyzetű | 27,6 | 72,4 | 37,9 | 59,9 | 0,6 | 1,5 |
| Összesen | 46,1 | 53,9 | 59,1 | 38,1 | 0,6 | 2,2 |
Forrás: Család változóban 2001,
KSH
* Halmozottan hátrányos helyzetű egy család,
ha három vagy több gyerek él benne, nincs egy középfokú
végzettséggel rendelkező családtag sem, nincs foglalkoztatott
a családban, magát szegénynek minősíti, a lakás
az összeíró minősítése szerint szegényes.
Hátrányos helyzetű egy család, ha az előző
kritériumokból legalább három egyidejűleg fennáll.
6.7. táblázat
Tanórán kívüli tevékenységek megoszlása
tartalmuk, évfolyamok és pedagógiai program szerint, 2002
(az említések százalékában)
| Intézmény | Évfolyam | Árnyékoktatás | Sport | Egyéb skülönórák | Különórára járók aránya összesen | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A) | B) | Hittan | Művészet | ||||
| Általános iskola | 4. | 15 | 29 | 30 | 13 | 27 | 75 |
| 6. | 27 | 21 | 34 | 13 | 22 | 74 | |
| 8. | 29 | 43 |
35 | 6 | 18 | 74 | |
| Gimnázium | 8. | 35 | 26 | 40 | 4 | 22 | 79 |
| 10. | 35 | 31 | 33 | 1 | 17 | 77 | |
| 12. | 47 | 63 (felvételi előkészítő: 39) |
21 | 2 | 15 | 83 | |
| Szakközép-iskola | 10. | 21 | 28 | 19 | 1 | 8 | 53 |
| 12. | 31 | 51 (felvételi előkészítő: 25) |
20 | 2 | 10 | 70 | |
| Szakiskola | 10. | 8 | 10 | 18 | 1 | 3 | 34 |
Forrás: Tanulói terhelésvizsgálat,
2002
A) A versenyképességet növelő foglalkozások (idegen
nyelv, számítástechnika, autóvezetéssel összefüggő).
B) Az iskolai tanulást segítő foglalkozások (korrepetálás,
szakkör, előkészítő, magántanár).
6.8. táblázat
Innovációk az iskolában az elmúlt 3-4 évben, 2001/02
(%)
| Változás | Volt ilyen | Nem volt, de várható |
Nem volt, nem várható |
A pedagógiai program |
|
|---|---|---|---|---|---|
| Rögzíti | Nem rögzíti | ||||
| Az iskola tantervét érintő | 78,0 | 4,2 | 17,8 | 87,6 | 12,4 |
| Az iskola pedagógiai programját érintő | 75,2 | 4,1 | 20,7 | 86,2 | 13,8 |
| A tankönyvet/tankönyveket érintő | 67,7 | 6,1 | 26,2 | 71,9 | 28,1 |
| Taneszközöket érintő | 63,0 | 8,6 | 28,4 | 71,7 | 28,3 |
| Az iskola minőségfejlesztési programját érintő | 61,2 | 23,2 | 15,6 | 83,2 | 16,8 |
| Egy tantárgy teljes pedagógiai programját érintő | 50,5 | 5,2 | 44,3 | 67,1 | 32,9 |
| Nevelési módszereket érintő | 50,5 | 9,8 | 39,7 | 65,8 | 34,2 |
| Oktatási módszereket érintő | 50,0 | 9,6 | 40,3 | 63,3 | 36,7 |
| Az iskolai szervezetet és vezetést érintő | 33,2 | 8,1 | 58,7 | 47,0 | 53,0 |
| Az értékelést-osztályozást érintő | 29,1 | 6,5 | 64,4 | 52,7 | 47,3 |
| Az iskola képzési profilját érintő | 26,7 | 5,6 | 67,7 | 47,2 | 52,8 |
| Iskolaszerkezetet érintő | 26,3 | 5,9 | 67,8 | 47,4 | 52,6 |
| Az iskola szakképzési profilját érintő | 15,5 | 4,7 | 79,8 | 30,8 | 69,2 |
Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: "Kérem, mondja meg, hogy
az Önök iskolájában az elmúlt 3-4 év során
milyen fajta innovációk történtek? Rögzíti-e
az Önök pedagógiai programja ezeket a változásokat?"
6.9. táblázat
Tanóra-, tananyag- és tanulásszervezési módok
a helyi tantervekben és az iskolai gyakorlatban, 2001/02 (%)
| Tanulásszervezési mód | Egyáltalán nem fordul elő | Egy-egy tantárgy esetében vagy egy-egy tanár gyakorlatában fordul elő | Több tantárgy esetében vagy több tanár gyakorlatában is előfordul | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Tanterv | Gyakorlat | Tanterv | Gyakorlat | Tanterv | Gyakorlat | |
| 45 percesnél hosszabb tanórák szervezése | 91,7 | 90,5 | 4,4 | 5,3 | 3,9 | 4,2 |
| 45 percesnél rövidebb tanórák szervezése | 90,6 | 89,5 | 4,9 | 5,5 | 3,9 | 5,0 |
| Tantárgyak, modulok epochális formában történő tanítása | 79,5 | 79,0 | 13,7 | 13,8 | 6,8 | 7,2 |
| Az iskolalátogatás alóli időszakos felmentés az önálló tanulás segítésére | 71,8 | 71,7 | 18,9 | 19,3 | 9,3 | 9,2 |
| Bizonyos tanórák látogatása alóli felmentés az önálló tanulás segítésére | 68,1 | 67,6 | 23,7 | 24,4 | 8,2 | 8,0 |
| Projektmódszer alkalmazása | 68,0 | 68,5 | 21,9 | 21,8 | 10,1 | 9,7 |
| Több párhuzamos osztályból szerveződő (nívó-) csoportokban történő tanítás | 61,2 | 60,7 | 20,9 | 22,0 | 17,9 | 17,3 |
| Óraszámok átcsoportosítása páratlan és páros évfolyamok között a kerettantervi óraszámok tekintetében | 58,5 | 57,4 | 28,6 | 29,9 | 12,9 | 12,7 |
| Folyamatos írásbeli vagy szóbeli feleltetés mellett nagyobb tananyagrészekből beszámolás, "vizsgáztatás" | 54,3 | 52,2 | 19,6 | 21,0 | 26,0 | 26,8 |
| Integrált tantárgyak tanítása | 50,0 | 49,0 | 31,4 | 32,7 | 18,6 | 18,3 |
| Kronológikus tárgyak (történelem, irodalom) lineáris elrendezésű tanítása | 46,9 | 46,5 | 27,6 | 28,5 | 25,6 | 25,0 |
| Tantárgyak, modulok tömbösített formában történő tanítása | 43,4 | 43,7 | 37,4 | 38,6 | 19,2 | 17,7 |
| Iskolán kívüli tanulási alkalmak (erdei iskola, terepgyakorlat stb.) beépítése az oktatásba | 42,3 | 42,4 | 32,6 | 32,0 | 25,1 | 25,6 |
| Tantárgyak informatikai eszközök használatára támaszkodó tanítása | 26,5 | 25,6 | 49,9 | 50,7 | 23,7 | 23,7 |
Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdések: "Az Önök iskolájának
helyi tantervében, illetve jelenlegi pedagógiai gyakorlatában
előfordulnak-e az alábbi tanóra-, tananyag- és tanulásszervezési
módok? Osztályozza 1-től 3-ig! (1 = egyáltalán
nem fordul elő, 2 = egy-egy tantárgy esetében vagy
egy-egy tanár gyakorlatában fordul elő, 3 = több
tantárgy esetében vagy több tanár gyakorlatában
is előfordul)"
6.10. táblázat
Nem kötelező foglalkozások feladatellátási hely
szerint, 2001/2002
| Feladatellárási hely | Megnevezés | Felzárkóztató foglalkozás | Fejlesztő foglalkozás | Tehetséggondozó foglalkozás | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| N | % | N | % | N | % | ||
| Általános iskola | Csoport | 22 443 | 51,4 | 7 398 | 17,0 | 13 756 | 31,6 |
| 184 909 | 45,0 | 46 010 | 11,1 | 183 672 | 44,3 | ||
| Pedagógusóra | 36 047 | 45,4 | 20 537 | 25,9 | 22 783 | 28,7 | |
| Szakiskola | Csoport | 833 | 71,9 | 105 | 9,1 | 221 | 19,0 |
| Részt vevő tanuló | 9 897 | 76,7 | 1 118 | 8,7 | 1 881 | 14,6 | |
| Pedagógusóra | 1 464 | 65,8 | 335 | 15,1 | 425 | 19,1 | |
| Speciális szakiskola | Csoport | 135 | 50,2 | 94 | 34,9 | 40 | 14,9 |
| Részt vevő tanuló | 869 | 51,7 | 617 | 36,7 | 194 | 11,5 | |
| Pedagógusóra | 248 | 44,6 | 242 | 43,4 | 67 | 12,0 | |
| Gimnázium | Csoport | 1 191 | 21,2 | 470 | 8,4 | 3 934 | 70,3 |
| Részt vevő tanuló | 13 538 | 20,4 | 5 535 | 8,4 | 46 982 | 71,1 | |
| Pedagógusóra | 1 748 | 16,2 | 810 | 7,6 | 8 201 | 76,0 | |
| Szakközépiskola | Csoport | 2 030 | 53,6 | 439 | 11,6 | 1 322 | 34,8 |
| Részt vevő tanuló | 27 004 | 55,0 | 5 408 | 11,0 | 16 729 | 34,0 | |
| Pedagógusóra | 3 433 | 47,0 | 977 | 13,4 | 2 891 | 40,0 | |
| Kollégium | Csoport | 990 | 57,9 | 304 | 17,8 | 415 | 24,3 |
| Részt vevő tanuló | 9 443 | 58,7 | 2 692 | 16,7 | 3 939 | 24,6 | |
| Pedagógusóra | 2 871 | 48,6 | 1 828 | 30,9 | 1 214 | 20,5 | |
Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
6.11. táblázat
Nem kötelező foglalkozások településtípus
szerint, 2001/2002
| Település típus | Megnevezés | Felzárkóztató foglalkozás | Fejlesztő foglalkozás | Tehetséggondozó foglalkozás | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| N | % | N | % | N | % | ||
| Főváros | Csoport | 3 895 | 45,2 | 1 552 | 18,0 | 3 177 | 36,8 |
| 33 684 | 39,8 | 10 999 | 13,0 | 39 854 | 47,2 | ||
| Pedagógusóra | 6 114 | 36,9 | 4 400 | 26,6 | 6 047 | 36,5 | |
| Megyei jogú város | Csoport | 590 | 46,5 | 127 | 10,0 | 552 | 43,5 |
| Részt vevő tanuló | 5 757 | 42,3 | 1 041 | 7,7 | 6 797 | 50,0 | |
| Pedagógusóra | 844 | 37,2 | 381 | 16,8 | 1 046 | 46,0 | |
| Megyeszékhely | Csoport | 4 986 | 43,1 | 1 636 | 14,2 | 4 937 | 42,7 |
| Részt vevő tanuló | 48 693 | 38,1 | 13 662 | 10,7 | 65 576 | 51,2 | |
| Pedagógusóra | 8 236 | 38,0 | 4 024 | 18,6 | 9 423 | 43,0 | |
| Város | Csoport | 7 910 | 46,7 | 2 494 | 14,7 | 6 523 | 38,6 |
| Részt vevő tanuló | 76 289 | 41,4 | 18 237 | 9,9,0 | 89 666 | 48,7 | |
| Pedagógusóra | 13 532 | 40,2 | 7 880 | 23,4 | 12 275 | 36,4 | |
| Nagyközség | Csoport | 2 347 | 56,5 | 672 | 16,2 | 1 136 | 27,3 |
| Részt vevő tanuló | 20 613 | 51,3 | 4 406 | 11,0 | 15 136 | 37,7 | |
| Pedagógusóra | 4 339 | 49,4 | 2 099 | 23,9 | 2 338 | 27,0 | |
| Község | Csoport | 7 894 | 58,1 | 2 329 | 17,1 | 3 363 | 25,0 |
| Részt vevő tanuló | 60 624 | 55,1 | 13 035 | 11,8 | 36 368 | 33,1 | |
| Pedagógusóra | 12 746 | 55,1 | 5 945 | 25,7 | 4 452 | 19,2 | |
Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
6.12. táblázat
A számítógép rendszeres használata felső középfokon,
2001 (N = 299 iskola) (%)
| Mire használják rendszeresen a számítógépet? | Egyáltalán nem | Keveset | Sokat |
|---|---|---|---|
| Az önálló tanulás képességének elsajátítására | 18,0 | 62,8 | 19,2 |
| A fogyatékos tanulók oktatását és egyéni tanulását segítő eszköz | 77,7 | 11,0 | 11,2 |
| Lehetővé teszi, hogy a tanulók a tanórákon saját tempójukban haladjanak | 40,5 | 38,4 | 21,1 |
| Lehetővé teszi az egyes tantárgyak összekapcsolását (multidiszciplináris módszer) | 30,2 | 49,3 | 20,5 |
| Lehetővé teszi a szimulációs tanulást (valódi helyzetet szimuláló programok segítségével) | 41,1 | 35,7 | 23,2 |
| Információt tesz hozzáférhetővé az internet segítségével | 8,4 | 19,7 | 71,9 |
Forrás: Az OECD felső középfokú oktatással foglalkozó vizsgálata alapján (előzetes adatok) Imre Anna számítása
6.13. táblázat
Versengő és kooperatív tanulás az OECD-országokban
és hatásuk a szövegértésre, 2000
| Ország | Kooperatív tanulás index értékea) | A kombinált szövegértési skálán történő változás a kooperatív tanulás indexének egységnyi változása esetén | Versengő tanulás index értékeb) | A kombinált szövegértési skálán történő változás a versengő tanulás indexének egységnyi változása esetén |
|---|---|---|---|---|
| Ausztrália | 0,04 | 6,4 | 0,10 | 21,7 |
| Ausztria | -0,10 | 12,2 | -0,19 | 9,5 |
| -0,15 | 3,6 | -0,38 | -2,9 | |
| Csehország | -0,06 | 12,9 | 0,14 | 16,7 |
| Dánia | 0,50 | 5,4 | 0,19 | 15,9 |
| Egyesült Államok | 0,35 | 13,7 | 0,27 | 24,7 |
| Finnország | 0,04 | 11,6 | -0,25 | 18,1 |
| Németország | -0,21 | 9,0 | -0,07 | 15,5 |
| Magyarország | -0,34 | 1,3 | 0,10 | 18,5 |
| Izland | -0,29 | 11,3 | 0,01 | 19,5 |
| Írország | 0,22 | 1,1 | 0,15 | 13,5 |
| Olaszország | 0,20 | 3,9 | -0,01 | 4,3 |
| Korea | -0,85 | 9,5 | -0,14 | 18,5 |
| Luxemburg | -0,40 | 2,2 | -0,18 | 3,0 |
| Mexikó | 0,22 | 8,3 | 0,54 | 12,7 |
| Új-Zéland | 0,29 | 6,1 | 0,29 | 18,9 |
| Norvégia | 0,17 | 17,6 | -0,03 | 24,5 |
| Portugália | 0,59 | 13,7 | -0,22 | -5,5 |
| Svédország | -0,21 | 2,2 | -0,01 | 12,9 |
| Svájc | -0,01 | 12,8 | -0,26 | -3,1 |
| OECD összesen | 0,10 | 7,8 | 0,16 | 13,2 |
| OECD-átlag | 0,00 | 6,5 | 0,00 | 11,1 |
Forrás: Knowledge and Skills for Life, 2001;
Vári, 2003
a) A kooperatív tanulás indexét a következő itemekből
hozták létre: szeretek más tanulókkal együtt dolgozni,
a legtöbbet akkor tanulom, ha másokkal dolgozom; akkor vagyok
a legjobb, ha másokkal dolgozom; szeretek másokat segíteni
a csoportban; érdemes mindenkinek az ötletét figyelembe
venni, amikor egy projekten dolgozunk. A tanulók egy négyfokú
skálán jelezték, hogy mennyire értenek egyet az állításokkal.
b) A versengő tanulás indexét a következő itemekből
hozták létre: szeretek arra törekedni, hogy jobb legyek,
mint a többiek; ez a törekvés inspirál; szeretnék
valamiben a legjobb lenni; gyorsabban tanulok, ha a többieket
le akarom hagyni. A tanulók egy négyfokú skálán
jelezték, hogy mennyire értenek egyet az állításokkal.
Megjegyzés: A dőlt számok azt jelzik, hogy a hatás
nem szignifikáns statisztikailag. A pozitív szám az OECD
átlagán felüli, a negatív szám az OECD átlagán
aluli értéket jelöl.
6.14. táblázat
Az iskola önértékelése megadott szempontok alapján,
2001/02 (ötfokú skálán, az egyes értékekre
adott válaszok százalékában)
| Értékelési szempontok | Értékelés | Átlag | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1-es | 2-es | 3-as | 4-es | 5-ös | ||
| Továbbtanulási arányok | 0,1 | 4,5 | 14,7 | 38,1 | 42,7 | 4,2 |
| A fenntartó elégedettsége | 0,2 | 0,9 | 14,8 | 60,9 | 23,2 | 4,1 |
| A tanulók későbbi helytállása | 0,3 | 0,8 | 17,4 | 62,8 | 18,7 | 4,0 |
| Az iskola jó híre, keresettsége | 1,0 | 2,3 | 19,7 | 50,5 | 26,5 | 4,0 |
| A szülők elégedettsége | 0,1 | 0,7 | 20,4 | 68,4 | 10,4 | 3,9 |
| Fegyelmezett munka | 0,2 | 2,2 | 38,5 | 50,7 | 8,4 | 3,7 |
| Jó tanulmányi versenyeredmények | 2,4 | 10,0 | 35,1 | 36,2 | 16,3 | 3,6 |
| Év végi tanulmányi eredmények | 0,2 | 2,4 | 52,1 | 39,7 | 5,7 | 3,5 |
| A tanulók tudásszintje meghatározott tárgyakból | 0,5 | 2,6 | 47,8 | 42,4 | 6,8 | 3,5 |
| Alacsony lemorzsolódás | 13,2 | 10,6 | 16,6 | 29,2 | 30,3 | 3,5 |
Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: "Összességében az
alábbi szempontok alapján hogyan értékelné saját
iskoláját? Értékelje ötfokú skálán!
Az 1 jelentse, hogy igen gyenge, az 5, hogy nagyon jó."
6.15. táblázat
Szülői elvárások az iskolával szemben annak függvényében,
hogy a gyermek hányadik évfolyamra jár és milyen programtípus
szerint tanul, 2002 (átlagos rangpozíció)
| Programtípus | Általános iskola | Gimnázium | Szakközépiskola | Szakiskola | Összesen | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Évfolyam | 4. | 6. | 8. | 8. | 10. | 12. | 10. | 12. | 10. | |
| Fejlessze a gyerek képességeit, készségeit | 3,9 | 4,2 | 4,2 | 4,1 | 4,3 | 4,6 | 4,2 | 4,3 | 4,2 | 4,2 |
| Megfelelően készítsen fel a továbbtanulásra | 5,2 | 4,8 | 4,7 | 4,1 | 3,8 | 4,0 | 4,1 | 4,4 | 5,9 | 4,5 |
| Gondolkodni tanítson, fejlessze a problémamegoldó készséget | 4,7 | 4,6 | 4,7 | 4,2 | 4,5 | 4,5 | 5,0 | 4,6 | 5,0 | 4,6 |
| Minél több ismeretet adjon át | 5,4 | 5,8 | 5,5 | 5,5 | 5,8 | 5,5 | 4,5 | 4,8 | 4,6 | 5,3 |
| Széles körű műveltséget adjon | 6,2 | 6,1 | 5,9 | 5,4 | 5,4 | 5,1 | 5,5 | 5,7 | 6,3 | 5,7 |
| Szerettesse meg a tanulást | 4,8 | 5,5 | 5,2 | 6,2 | 6,1 | 6,3 | 6,7 | 6,5 | 6,4 | 5,9 |
| Neveljen a közösségi életre, a másokkal való együttműködésre | 5,8 | 6,0 | 5,9 | 6,4 | 6,2 | 6,0 | 6,2 | 5,9 | 5,6 | 6,0 |
| Tisztességre, erkölcsre neveljen | 6,0 | 5,7 | 5,9 | 6,3 | 6,1 | 6,1 | 6,2 | 6,2 | 5,5 | 6,0 |
| Tanítson az élet dolgaiban eligazodni | 6,3 | 6,4 | 6,4 | 7,0 | 6,2 | 6,3 | 5,8 | 5,8 | 4,9 | 6,1 |
| Nyugodt, szeretetteljes iskolai légkört biztosítson | 5,9 | 5,8 | 6,0 | 5,8 | 6,6 | 6,3 | 6,4 | 6,6 | 6,4 | 6,2 |
Forrás: Tanulói terhelésvizsgálat,
2002
A feltett kérdés: "Ezekre a kártyákra az
iskolával szemben megfogalmazott általános elvárásokat
írtunk fel. ... Ön mely elvárásokra helyezi a hangsúlyt,
melyeket tart fontosabbnak, melyeket kevésbé fontosnak? ...kérem,
hogy rakja ezeket a kártyákat fontossági sorrendbe: első
helyre válassza azt, amelyik az Ön iskolával szembeni
elvárásai között a legfontosabb, második helyre
tegye a második legfontosabbat és így tovább!"
6.16. táblázat
Az iskolák partnerei, szakmai kapcsolatai, 2001/02 (a válaszok
százalékában)
| Megnevezés | Nincsenek kapcsolataink | 5 éve kapcsolataink intenzívebbek voltak | Kapcsolataink intenzitása 5 év alatt nem változott | Jelenleg intenzívebbek a kapcsolataink, mint 5 éve |
|---|---|---|---|---|
| Szülői |
1,9 | 4,2 | 51,3 | 42,6 |
| 3,8 | 4,7 | 53,5 | 38,0 | |
| Oktatási, pedagógiai szakmai szervezetekkel | 6,6 | 4,2 | 53,2 | 35,9 |
| Gazdálkodó szervezetekkel, helyi vállalkozókkal | 14,3 | 7,1 | 44,3 | 34,3 |
| Az előző iskolafok intézménye(i)vel | 15,9 | 4,0 | 49,0 | 31,2 |
| Hasonló profilú hazai iskolákkal | 13,8 | 7,2 | 48,2 | 30,8 |
| A következő iskolafok intézménye(i)vel | 13,2 | 6,4 | 52,6 | 27,7 |
| Az iskola volt diákjaival | 2,5 | 4,1 | 66,4 | 27,0 |
| Egyházakkal (ha nem ez a fenntartó) | 19,6 | 3,4 | 55,3 | 21,7 |
| Egyéb külföldi iskolákkal | 59,5 | 5,0 | 14,8 | 20,8 |
| A helyi politika szereplőivel | 31,7 | 4,2 | 47,8 | 16,3 |
| A felsőoktatás és kutatás intézményeivel | 57,8 | 2,4 | 25,4 | 14,3 |
| Külföldi magyar iskolákkal | 71,4 | 4,1 | 13,5 | 11,1 |
Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: "Az alábbi intézmények
közül melyekkel vannak szakmai kapcsolatai az Önök
iskolájának? Milyen intenzitásúak ezek a kapcsolatok
az öt évvel korábbival összehasonlítva?"
| Kezdőlap | A lap tetejére |