9. Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények

9.1. táblázat
Az anya iskolai végzettsége szerinti teljesítménymegoszlások a 15 éves tanulók körében néhány OECD-országban az olvasás, a matematikai és a természettudományos műveltség eredményeiben, 2000

Ország Az anya alacsony iskolai végzettségű
(ISCED 1-2)
Az anya magas iskolai végzettségű
(ISCED 5-6)
A tanulók Olvasás Matematika Természet-
tudomány
Tanulók Olvasás Matematika Természet-
tudomány
aránya (%) (átlag-
pontszám)
(átlag-
pontszám)
(átlag-
pontszám)
aránya (%) (átlag-
pontszám)
(átlag-
pontszám)
(átlag-
pontszám)
 
Ausztrália 29,0 502 508 505 31,0 560 565 554
Ausztria 28,1 482 491 497 18,2 539 551 547
Belgium 24,3 463 474 452 32,8 525 540 515
Csehország 6,6 421 444 461 14,0 540 553 563
Egyesült Királyság 17,4 490 497 494 38,5 551 555 557
Finnország 31,0 529 520 523 26,8 563 553 557
Görögország 42,1 446 414 436 25,3 503 483 492
Írország 40,7 511 486 493 27,5 545 542 539
Izland 46,7 495 502 485 22,6 539 544 528
Korea 41,9 509 527 536 13,0 540 576 579
Lengyelország 8,1 447 454 452 18,3 535 530 530
Luxemburg 52,3 424 434 429 16,3 485 477 490
Magyarország 16,8 424 426 435 21,1 533 550 557
Mexikó 73,6 404 371 407 12,4 474 436 469
Németország 20,0 408 420 432 20,0 534 535 537
Norvégia 19,1 485 482 478 41,9 522 511 516
Olaszország 45,5 468 442 457 13,9 514 482 511
Portugália 72,3 460 445 450 14,2 520 501 495
Spanyolország 62,1 478 461 472 16,5 535 517 540
Svédország 15,9 490 486 490 47,4 527 518 522
Új-Zéland 17,3 499 508 491 45,2 553 564 552

Forrás: Knowledge and Skills for Life, 2001

9.2. táblázat
A 15 éves tanulók kombinált szövegértési teljesítményének iskolák közötti és iskolán belüli varianciája az OECD-országokban, 2000

Ország Iskolák közötti variancia Iskolán belüli variancia
 
Belgium 76,0 50,9
Németország 74,8 50,2
Magyarország 71,2 34,8
Ausztria 68,6 45,7
Lengyelország 67,0 38,9
Görögország 53,8 52,9
Csehország 51,9 45,3
Olaszország 50,9 43,4
Svájc 48,7 63,7
Mexikó 42,9 37,4
Portugália 37,5 64,3
Japán 36,5 43,9
Egyesült Államok 35,1 83,6
Luxemburg 33,4 74,9
Egyesült Királyság 22,4 82,3
Ausztrália 20,9 90,6
Új-Zéland 20,1 103,9
Korea 19,7 33,0
Dánia 19,6 85,9
Írország 17,1 79,2
Kanada 17,1 80,1
Spanyolország 15,9 60,9
Norvégia 12,6 102,4
Finnország 10,7 76,5
Svédország 8,7 83,0
Izland 7,0 85,0

Forrás: Vári, 2003
Megjegyzés: Az OECD-országok tanulói teljesítményei átlagos varianciájának százalékában kifejezve.

9.3. táblázat
Tanulói teljesítmények és a szocioökonómiai státus, 2000
a) A szülők foglalkozási státusindexének értéke a tanulók teljesítményének függvényében

OECD-országok Átlagos szocio-
ökonómiai index
Standard hiba A foglalkozási státus (ISEI)* nemzetközi szocioökonómiai indexének értéke a szövegértési skálán nyújtott teljesítményértékek kvartilisaiban
Összes tanuló Alsó negyed Második negyed Harmadik negyed Legfelső negyed
Átlag Standard hiba Átlag Standard hiba Átlag Standard hiba Átlag Standard hiba Átlag Standard hiba
 
Ausztrália 52,3 (0,5) 52,3 (0,5) 31,1 (0,2) 46,3 (0,1) 58,4 (0,2) 73,2 (0,3)
Ausztria 49,7 (0,3) 49,7 (0,3) 32,9 (0,2) 44,7 (0,1) 52,2 (0,1) 69,1 (0,3)
Belgium 49,0 (0,4) 49,0 (0,4) 28,4 (0,1) 42,1 (0,1) 53,5 (0,1) 71,8 (0,2)
Csehország 48,3 (0,3) 48,3 (0,3) 31,2 (0,2) 44,4 (0,1) 51,5 (0,0) 66,1 (0,3)
Dánia 49,7 (0,4) 49,7 (0,4) 29,0 (0,2) 44,0 (0,1) 54,9 (0,2) 71,1 (0,3)
Egyesült Államok 52,4 (0,8) 52,4 (0,8) 30,3 (0,2) 47,4 (0,2) 59,5 (0,2) 72,5 (0,3)
Egyesült Királyság 51,3 (0,3) 51,3 (0,3) 30,7 (0,2) 45,7 (0,1) 56,9 (0,2) 71,8 (0,2)
Finnország 50,0 (0,4) 50,0 (0,4) 29,7 (0,2) 43,4 (0,1) 55,1 (0,1) 71,8 (0,2)
Franciaország 48,3 (0,4) 48,3 (0,4) 27,7 (0,2) 41,1 (0,2) 53,1 (0,1) 71,2 (0,3)
Görögország 47,8 (0,6) 47,8 (0,6) 25,6 (0,3) 40,2 (0,2) 53,0 (0,1) 72,3 (0,4)
Izland 52,7 (0,3) 52,7 (0,3) 31,4 (0,2) 47,3 (0,1) 58,6 (0,2) 73,8 (0,2)
Írország 48,4 (0,5) 48,4 (0,5) 28,5 (0,2) 42,7 (0,2) 53,2 (0,1) 69,4 (0,2)
Japán 50,5 (0,6) n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a.
Kanada 52,8 (0,2) 52,8 (0,2) 31,3 (0,1) 48,1 (0,1) 58,9 (0,1) 72,9 (0,1)
Korea 42,8 (0,4) 42,8 (0,4) 26,5 (0,1) 35,9 (0,1) 46,0 (0,1) 62,9 (0,5)
Lengyelország 46,0 (0,5) 46,0 (0,5) 27,3 (0,2) 40,0 (0,1) 49,8 (0,1) 67,0 (0,4)
Luxemburg 44,8 (0,3) 44,8 (0,3) 25,1 (0,1) 37,5 (0,1) 50,6 (0,1) 66,1 (0,4)
Magyarország 49,5 (0,5) 49,5 (0,5) 30,4 (0,2) 42,6 (0,1) 53,7 (0,1) 71,5 (0,2)
Mexikó 42,5 (0,7) 42,5 (0,7) 24,4 (0,1) 32,3 (0,1) 46,8 (0,2) 66,5 (0,5)
Németország 48,9 (0,3) 48,9 (0,3) 30,0 (0,2) 42,6 (0,1) 52,5 (0,1) 70,2 (0,2)
Norvégia 53,9 (0,4) 53,9 (0,4) 35,6 (0,2) 47,1 (0,1) 59,0 (0,2) 73,9 (0,2)
Olaszország 47,1 (0,3) 47,1 (0,3) 28,5 (0,1) 40,6 (0,1) 50,3 (0,1) 68,9 (0,4)
Portugália 43,9 (0,6) 43,9 (0,6) 26,8 (0,2) 34,5 (0,1) 48,4 (0,1) 65,7 (0,5)
Spanyolország 45,0 (0,6) 45,0 (0,6) 26,8 (0,1) 36,2 (0,1) 49,6 (0,1) 67,3 (0,5)
Svájc 49,2 (0,5) 49,2 (0,5) 29,3 (0,2) 42,5 (0,1) 53,2 (0,1) 71,9 (0,3)
Svédország 50,6 (0,4) 50,6 (0,4) 30,4 (0,2) 44,1 (0,1) 55,7 (0,1) 72,1 (0,2)
Új-Zéland 52,2 (0,4) 52,2 (0,4) 30,5 (0,3) 47,1 (0,1) 57,7 (0,2) 73,6 (0,2)
OECD-átlag 48,9 (0,1) 29,3 (0,0) 42,4 (0,0) 53,6 (0,0) 70,2 (0,1)

b) A tanulók szövegértési teljesítménye a szülők foglalkozási státusának függvényében

OECD-országok A kombinált szövegértési skálán elért átlagpontszám Standard hiba A PISA szövegértési skálán nyújtott teljesítmény, a foglalkozási státus (ISEI)* nemzetközi szocioökonómiai indexének kvartilisaiban Szövegértés-
/foglalkozási státus összefüggése a)
Szövegértés és foglalkozási státus is alsó negyedben b)
Alsó negyed Második negyed Harmadik negyed Legfelső negyed
Á. S. Á. S. Á. S. Á. S. V. S. A. S.
 
Ausztrália 528 (3,5) 490 (3,8) 523 (4,5) 538 (4,2) 576 (5,4) 31,7 (2,1) 1,9 (0,1)
Ausztria 507 (2,4) 467 (3,9) 500 (3,3) 522 (3,4) 547 (3,5) 35,2 (2,1) 2,1 (0,1)
Belgium 507 (3,6) 457 (6,2) 497 (4,5) 537 (3,2) 560 (3,4) 38,2 (2,2) 2,4 (0,1)
Csehország 492 (2,4) 445 (3,1) 487 (2,8) 499 (3,5) 543 (2,9) 43,2 (1,7) 2,3 (0,1)
Dánia 497 (2,4) 465 (3,3) 490 (3,3) 511 (3,2) 543 (3,6) 29,1 (1,9) 1,8 (0,1)
Egyesült Államok 504 (7,1) 466 (7,5) 507 (5,9) 528 (6,1) 556 (5,9) 33,5 (2,7) 2,1 (0,2)
Egyesült Királyság 523 (2,6) 481 (3,1) 513 (3,1) 543 (3,5) 579 (3,6) 38,4 (1,6) 2,1 (0,1)
Finnország 546 (2,6) 524 (4,5) 535 (3,3) 555 (3,1) 576 (3,3) 20,8 (1,8) 1,5 (0,1)
Franciaország 505 (2,7) 469 (4,3) 496 (3,2) 520 (3,1) 552 (3,6) 30,8 (1,9) 2,2 (0,1)
Görögország 474 (5,0) 440 (5,6) 460 (7,2) 486 (5,5) 519 (5,5) 28,1 (2,5) 1,8 (0,2)
Izland 507 (1,5) 487 (3,1) 496 (3,2) 513 (3,2) 540 (2,6) 19,3 (1,5) 1,5 (0,1)
Írország 527 (3,2) 491 (4,3) 520 (4,3) 535 (3,7) 570 (3,7) 30,3 (1,8) 1,9 (0,1)
Japán 522 (5,2) n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a.
Kanada 534 (1,6) 503 (2,2) 529 (1,9) 545 (1,9) 570 (2,0) 25,7 (1,0) 1,9 (0,1)
Korea 525 (2,4) 509 (4,5) 524 (2,9) 531 (2,8) 542 (3,4) 14,6 (2,1) 1,5 (0,1)
Lengyelország 479 (4,5) 445 (5,6) 472 (4,8) 493 (5,3) 534 (6,4) 35,4 (2,7) 2,0 (0,2)
Luxemburg 441 (1,6) 394 (4,1) 428 (3,4) 473 (3,3) 497 (2,8) 39,2 (2,0) 2,5 (0,1)
Magyarország 480 (4,0) 435 (4,9) 461 (4,5) 504 (3,8) 531 (5,9) 39,2 (2,4) 2,2 (0,2)
Mexikó 422 (3,3) 385 (4,1) 408 (3,7) 435 (4,0) 471 (5,9) 31,8 (2,3) 1,9 (0,2)
Németország 484 (2,5) 427 (5,4) 471 (4,0) 513 (3,4) 541 (3,5) 45,3 (2,1) 2,6 (0,2)
Norvégia 505 (2,8) 477 (4,1) 494 (3,8) 514 (3,8) 547 (4,2) 29,7 (2,0) 1,6 (0,1)
Olaszország 487 (2,9) 457 (4,3) 481 (3,3) 494 (3,6) 525 (3,9) 26,4 (1,8) 1,8 (0,1)
Portugália 470 (4,5) 431 (4,9) 452 (4,9) 485 (4,3) 527 (5,0) 38,4 (2,1) 2,0 (0,1)
Spanyolország 493 (2,7) 461 (3,5) 482 (3,6) 507 (2,7) 529 (3,0) 26,5 (1,6) 1,9 (0,1)
Svájc 494 (4,3) 434 (4,3) 492 (4,6) 513 (4,3) 549 (5,3) 40,2 (2,2) 2,7 (0,2)
Svédország 516 (2,2) 485 (2,9) 509 (3,2) 522 (3,1) 558 (3,3) 27,1 (1,5) 1,8 (0,1)
Új-Zéland 529 (2,8) 489 (4,3) 523 (3,8) 549 (3,4) 574 (4,5) 31,9 (2,1) 2,0 (0,1)
OECD-átlag 500 (0,6) 463 (0,9) 491 (0,8) 515 (0,7) 545 (0,9) 33,6 (0,4) 2,0 (0,0)

Forrás: Education at a Glance, 2002
Á. = Átlag, S. = Standard hiba, V. = Változás, A. = Arány.
* A társadalmi háttér jellemzésére a 2000. évi PISA-vizsgálat szakértői kétféle mutatót vagy indexet is konstruáltak, amelyben együtt jelennek meg a szociális és kulturális tőke elemei. Az egyik a foglalkozási státus szocioökonómiai indexe (International Socio-Economic Index of Occupational Status, ISEI), amely a szülők foglalkoztatási helyzetét kifejező mérőszám, ahol az apa és az anya foglalkozása közül azt vették számításba, amelyik a foglalkozási hierarchia magasabb fokán van. A másik az úgynevezett szociális, gazdasági és kulturális státus indexe (Index of Economic, Social and Cultural Status, ESCS), amely az előbbinél bővebb tartalmú. Ebben a foglalkoztatási helyzeten túl a szülők iskolai végzettségét, a család gazdasági és kulturális tőkéjének bizonyos elemeit is számba vették (Knowledge and Skills for Life, 2001).
a) A PISA szövegértési skálán elért eredmény változása egységnyi változás esetén a foglalkozási státus nemzetközi szocioökonómiai indexében.
b) Annak a valószínűsége, hogy az ISEI alsó negyedében lévő tanuló a szövegértés országos skáláján is az alsó negyedbe kerül.

9.4. táblázat
A falvakban és nagyvárosokban élő 15 éves diákok átlagos teljesítménye (olvasás, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban

Településtípus Magyarország OECD-országok átlaga
Olvasás Matematika Természet-tudomány Olvasás Matematika Természet-tudomány
 
Falu, kevesebb mint 3000 lakos 359 365 371 481 482 480
Város, több mint 1 millió lakos 484 490 494 510 510 514
Különbség 125 125 118 29 28 34

Forrás: PISA 2000 adatbázis
Megjegyzés: 500 = OECD-átlag

9.5. táblázat
A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán, 1970 és 2002 között (%)

Év Szakmunkásképző/ szakiskola Középiskola Egyetem, főiskola
férfi férfi férfi
 
1970 24,6 75,1 58,3 41,7 44,7 55,3
1980 31,6 68,4 57,6 42,4 49,9 50,1
1990 33,9 66,1 57,5 42,5 48,8 51,2
1995 35,2 64,8 54,8 45,2 52,0 48,0
1998 36,3 63,7 53,8 46,2 53,2 46,8
2002 38,5 61,5 53,4 46,6 53,6 46,4

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002

9.6. táblázat
A 15 éves fiúk és lányok átlagos teljesítménye (szövegértés, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban, 2000

Ország Nem Szövegértés Matematika Természettudomány
 
Magyarország Lány 496 485 497
Fiú 465 492 496
 
OECD-átlag Lány 515 494 500
Fiú 483 505 499

Forrás: Molnár, 2002

9.7. táblázat
Nemzetiségi általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma oktatási programok típusa szerint 1990/91 és 2001/02 között (tanévenként)

Évek Anyanyelvű oktatásban vesz részt Kétnyelvű kisebbségi oktatásban vesz részt Nyelvoktató kisebbségi oktatásban vesz részt Tanulók száma összesen
 
1990/91 2 295 2 342 39 908 44 545
1991/92 2 199 3 110 40 857 46 166
1992/93 2 015 3 795 42 445 48 255
1993/94 2 243 4 459 42 010 48 712
1994/95 2 535 5 059 42 085 49 679
1995/96 2 530 6 149 41 142 49 821
1996/97 2 813 6 059 42 755 51 627
1997/98 2 327 6 281 44 087 52 695
1998/99 2 152 5 745 46 101 53 998
1999/00 1 760 5 779 47 474 55 013
2001/02 3 102 7 711 45 619 56 432

Forrás: Vámos, 2002a

9.8. táblázat
Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi középiskolai oktatást folytató intézményekben tanulók száma nyelvenként és oktatási típusonként, az egyes évfolyamokon, 1999/2000

Név Székhely Oktatási forma A tanulók száma évfolyamonként Összes tanuló
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
 
Horvát
Horvát Gimnázium Budapest Gimnázium (5 osztályos) 0 0 0 0 13 23 27 28 22 113
Miroslav Krleza Horvát Tanítási Nyelvű Gimn. Pécs Gimnázium (5 osztályos) 0 0 0 0 8 25 26 18 25 102
 
Német
Német Nemzetiségi Gimn. és Külk. Szakk. Pilisvörösvár Gimnázium (6 osztályos) 0 0 21 20 50 0 0 0 0 91
Német Nemzetiségi Gimn. és Külk. Szakk. Pilisvörösvár Gimnázium (4 osztályos) 0 0 0 0 52 96 0 8 0 156
Német Nemzetiségi Gimn. és Külk. Szakk. Pilisvörösvár Szakközépiskola 0 0 0 0 0 0 59 33 0 92
Berzsenyi Dániel Gimnázium Sopron Gimnázium (8 osztályos) 10 8 10 8 36 14 4 6 0 96
Tolnai Lajos Gimnázium Gyönk Gimnázium (6 osztályos) 0 0 25 22 13 18 20 23 0 121
Lovassy László Gimnázium Veszprém Gimnázium (4 osztályos) 0 0 0 0 33 34 32 34 0 133
Német Nemzetiségi Gimnázium Budapest Gimnázium (5 osztályos) 0 0 0 0 32 59 55 45 55 246
Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont Pécs Gimnázium (4 osztályos) 0 0 0 0 60 59 41 25 0 185
Táncsics Mihály Gimnázium Mór Gimnázium (4 osztályos) 0 0 0 0 12 16 9 16 0 53
Magyarországi Németek Művelődési Központ Baja Gimnázium (5 osztályos) 0 0 0 0 33 99 91 54 59 336
 
Román
N. Balcescu Román Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium Gyula Gimnázium (4 osztályos) 0 0 0 0 44 31 27 26 0 128
 
Szerb
Szerb Tanítási Általános Iskola és Gimnázium Budapest Gimnázium (4 osztályos) 0 0 0 0 26 37 37 26 0 126
 
Szlovák
Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium Budapest Gimnázium (4 osztályos) 0 0 0 0 14 18 12 10 0 54
Szlovák Gimnázium Általános Iskola és Kollégium Békéscsaba Gimnázium (4 osztályos) 0 0 0 0 11 16 9 7 0 43
 
Összesen 14 intézményben 16 oktatási forma 10 8 56 50 437 545 449 359 161 2075

Forrás: Vámos, 2002a

9.9. táblázat
Külföldi tanulók száma az általános iskolákban származási országonként, 1995/96-1999/00

Származási ország 19995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00
 
Horvátország 121 141 98 52 52
Szlovénia 5 0 5 2 9
Bosznia-Hercegovina 44 28 16 29 52
(Kis-) Jugoszlávia 376 339 308 295 395
Románia 621 582 572 648 813
Szlovákia 33 27 41 48 60
Ukrajna 273 268 305 358 393
Egyéb 880 1080 1554 1796 2056
Összesen 2353 2465 2899 3228 3830

Forrás: Vámos, 2002b

9.10. táblázat
Külföldi tanulók száma a középiskolákban származási országonként, 1995/96-1999/00

Származási ország 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00
 
Horvátország 51 53 44 52 63
Szlovénia 16 18 19 23 11
Bosznia-Hercegovina 14 14 19 12 20
Kis-Jugoszlávia 574 540 486 499 676
Románia 574 600 568 706 832
Szlovákia 247 235 379 443 489
Ukrajna 353 420 509 634 778
Egyéb 241 375 534 672 697
Összesen 2070 2255 2558 3041 3566

Forrás: Vámos, 2002b

9.11. táblázat
A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében a megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2002 (%)

Tanításszervezési módszer Általános iskola Szakiskola Szakközép, technikum Gimnázium Felsőfok
 
Külön osztályban 17 22 23 14 12
Osztályon belül külön csoportban 17 17 23 24 29
Egyénhez igazítják 22 29 35 41 43
Közös osztályban 43 32 19 20 15
Összesen 100 100 100 100 100

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 2002
A feltett kérdés: "Az azonos életkorú gyerekek iskolai teljesítményében sokszor nagy különbségek vannak. Ön szerint mi a jobb, ha a különböző teljesítményt nyújtó gyerekek...: a tudásszintjüknek megfelelően külön osztályba kerülnek; ha közös osztályban tanulnak, de az osztályon belül külön csoportban; ha közös osztályban tanulnak, de a pedagógusok egyénhez igazítják a tanulást; ha együtt, közös osztályokban minden gyereke ugyanazt tanulja és ugyanúgy."

9.12. táblázat
A cigány és a fogyatékos tanulók esélyegyenlőségének fontossága a lakosság körében, 2002 (az egyes válaszlehetőségekre adott értékek átlaga)

Állítások Cigány tanulók Fogyatékos tanulók
 
Meg kell akadályozni a cigányok/fogyatékosok, sérültek leszakadását/elszakadását a társadalomtól, esélyegyenlőséget kell biztosítani számukra. 3,55 4,50
Az államnak kiemelt támogatást kell biztosítania a cigány tanulók/a fogyatékos és sérült tanulók leszakadását megakadályozó programokra. 3,05 4,51
Megfelelő pedagógiai módszerekkel és speciálisan felkészített tanárok segítségével a cigány tanulók/fogyatékos sérült gyerekek jó eredményeket érhetnek el az iskolában. 3,66 4,51

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 2002
A feltett kérdés: "Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet a következő állításokkal. Kérem, ismét osztályozzon 1-5-ig. Az 1-es jelentse azt, hogy egyáltalán nem ért egyet, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben egyetért!"

9.13. táblázat
Az általános iskolai oktatás optimális módja a cigány és a fogyatékos tanulók esetében a közvélemény szerint, 2002

Az oktatás optimális módja Cigány tanulók Fogyatékos tanulók
 
Külön iskolákban kellene megoldani 19 54
Együtt, egy iskolában a magyar nemzetiségű gyerekekkel/a nem fogyatékos gyerekekkel, de külön foglalkozások formájában 33 27
Közösen, a magyar nemzetiségű gyerekeket is oktatva a nemzetiségi tárgyra/a nem fogyatékos gyerekekkel 41 15
Nem tudja 7 5

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 2002
A feltett kérdés: "Ön szerint a cigány gyerekek/fogyatékos és sérült gyerekek általános iskolai oktatását..."

9.14. táblázat
A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogyan kellene a cigány gyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2002 (%)

Vélemény Szülő Pedagógus
 
Külön iskolában kellene megoldani 14,4 6,7
Együtt, egy iskolában a nem cigány gyerekekkel, de külön osztályban 12,7 7,6
Egy közös osztályban a nem cigány gyerekekkel, de külön figyelni kell rájuk 41,7 65,3
Közös osztályban, és nem is kell rájuk külön figyelni 16,4 6,0
Nem tudja 14,9 14,5
Összesen 100,0 100,0
N 2009 449

Forrás: Esélyegyenlőség-vizsgálat, 2003
A feltett kérdés: "Véleménye szerint a cigány gyerekek általános iskolai oktatását hogyan kellene megoldani?"

9.15. táblázat
A PHARE-program által támogatott programok és fejlesztések, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű - elsősorban roma fiatalok - társadalmi beilleszkedését segítik

Problémák Célkitűzések Támogatható tevékenységek
 
I/1. Speciális dajkaképző programok kidolgozása, továbbfejlesztése, megvalósítása
- A roma gyerekek alacsony óvodai részvétele
- A roma óvodapedagógusok és dajkák hiánya
- A roma gyerekekkel való differenciált foglalkozások hiánya
- A nevelés alacsony hatásfoka
- Eltérés az intézmény és roma családok érték- és normarendszere között
- A tolerancia fejlesztése: eltérő családi környezetből származó gyerekek közötti különbséget elfogadó magatartásformák kialakítása
- A roma kultúra elemeinek megjelenítése a napi óvodai tevékenységekben
- A nyelvi hátrányok csökkentése
- A család és óvoda közötti kapcsolattartás területén jelentkező problémák kezelése
- Az egészséges életmóddal kapcsolatos tudnivalók, szokások átadása
- Dajka szakképzési programok kialakítása, indítása
- A helyi adottságokat is figyelembe vevő önismereti, személyiségfejlesztő elemeket tartalmazó programok kidolgozása, indítása
- Gyakorlati képzés szervezése olyan intézményekben, amelyek sikeresek a diszkriminációmentes együttnevelés terén
 
I/2. Pedagógusképző és -továbbképző programok kidolgozása, továbbfejlesztése és adaptálása
- A megfelelő pedagógiai szemlélet hiánya
- A pedagógusok nincsenek birtokában a hátránykompenzáció pedagógiai eszköztárának
- A felzárkóztatással, tehetséggondozással kapcsolatos képzési tematikák volumene nem megfelelő
- A diszkriminációmentes oktatás és nevelés helyi szintű gyakorlatának kialakítása
- A lemorzsolódást, iskolai kudarc megelőzését szolgáló pedagógus alapképzési és továbbképzési programok fejlesztése
- A hátránykompenzációval, tehetséggondozással kapcsolatos pedagógiai-módszertani tudás erősítése az alapképzésben
- Akkreditált pedagógusképző és -továbbképző programok kidolgozása és indítása
- Képzéshez szükséges tankönyvek, taneszközök, módszertani segédanyagok fejlesztése
- Képzők képzése
- Partnerségi kapcsolatok kialakítása
 
I/3. Általános iskolai és óvodai pedagógiai programok továbbfejlesztése és megvalósítása
- Nagy arányú lemorzsolódás
- A tanulók alacsony motivációja
- Eltérés az intézmény és a roma családok érték- és normarendszere között
- A megfelelő pedagógiai programok és módszerek hiánya
- A roma tanulók szegregálása
- Annak elősegítése, hogy a roma gyerekek elvégezzék alapfokú tanulmányaikat
- Másutt is alkalmazható modellprogramok, szolgáltatási csomagok létrehozása
- Az oktatási-nevelési intézmény és a szülők közötti kapcsolatok fejlesztése
- A pedagógusok felkészítése a hátrányos helyzetből fakadó problémák kezelésére
- Óvodai nevelési programok/általános iskolai helyi tantervek, pedagógiai programok átvétele és megvalósítása
- Alternatív pedagógiai módszerek átvétele
- Pedagógiai segédeszközök létrehozása
- Pályaválasztást megkönnyítő fejlesztő programok kidolgozása
- Konzorciumok egészére kiterjedő oktatásfejlesztési tervek és programok kidolgozása, megvalósítása
 
I/3. A) Általános iskolák és óvodák higiéniai felszereltségének javítása
- Higiéniai felszereltség alacsony foka - Higiéniai, szexuális nevelés elősegítése - Új iskolai tisztálkodó helyiségek, vizesblokkok kialakítása, a meglévők korszerűsítése
 
I/3. B) Iskolabusz-program kis-, illetve szórványtelepülések iskolái számára
- A hátrányos helyzetű térségekben a közlekedési infrastruktúra alacsony szintje
- A neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés nem biztosított
- Távoli településeken élő gyermekek mindennapi iskolába járásának megkönnyítése
- A tanítási időn kívüli tevékenységek ösztönzése
- A szülők-gyermekek-pedagógusok közötti kapcsolattartás elősegítése
- 14 db iskolabusz beszerzése
 
II/1. Iskolai rendszerű speciális felzárkóztató és szakképesítő programok kidolgozása, továbbfejlesztése és megvalósítása
- Az iskolai kudarc megelőzését szolgáló pedagógiai-módszertani tudás, helyi gyakorlat hiánya
- A felzárkóztatás, a pálya- és szakmai orientáció megfelelő helyi gyakorlatainak hiánya
- A roma diákok körében magas lemorzsolódási arány
- Magas a képesítés nélkül munkaerőpiacra kilépők aránya a roma fiatalok körében
- A lemorzsolódás csökkentése
- A roma fiatalok számára az első szakképesítés megszerzésének támogatása
- Modul rendszerű szakképzési programok bevezetése
- Szakmai és közismereti pedagógusképzés rendszerének fejlesztése
- Tananyag- és programfejlesztés
- Képzési és felzárkóztató programok kidolgozása, továbbfejlesztése
- Pályaorientációs tevékenység fejlesztése
- Felzárkóztató programokhoz kapcsolódó tevékenységek kidolgozása
- Pszichoszociális szolgáltatások
- Célcsoport utógondozása, nyomon követése
- Tanártovábbképzés, roma pedagógusok képzése
- Hazai és külföldi tanulmányutak szervezése
 
II/2. Iskolarendszeren kívüli képzések, képzési-foglalkoztatási programok kidolgozása, továbbfejlesztése és megvalósítása
- A magas munkanélküliségi arány, a rendszeres jövedelem alacsony szintje a roma népesség körében
- A felzárkóztatás, a pálya- és szakmai orientáció megfelelő helyi gyakorlatainak hiánya
- Magas a képesítés nélkül munkaerőpiacra kilépők aránya a roma fiatalok körében
- A foglalkoztathatóság elősegítése
- A munkaerő-piaci (re)integráció elősegítése
- Az iskolarendszeren kívüli, modulrendszerű, OKJ-s képzést, pályaorientációt, felzárkóztatást, nyomon követést elősegítő programok kidolgozása
- Tananyag- és programfejlesztés
- Képzési és felzárkóztató programok kidolgozása
- Pályaorientációs és felzárkóztató programok kidolgozása
- Pszichoszociális szolgáltatások biztosítása
- A programból kilépett fiatalok életútjának nyomon követése, utógondozása
- Tanártovábbképzés, roma pedagógusok továbbképzése
 
III/1. Kollégium kialakítása roma fiatalok számára Szolnokon és Ózdon
- A cigány származású gyermekek alacsony száma a középiskolákban
- Megfelelő tanulást támogató környezet hiánya a családban
- Roma fiatalok nagyobb számban történő beiskolázása és társadalmi beilleszkedésük elősegítése - Roma tehetséggondozó kollégiumok felújítása és bővítése
 
III/2. Középiskolai tehetséggondozó, felsőfokú szakképzési, valamint felsőfokú tanulmányokat előkészítő és támogató programok kidolgozása, továbbfejlesztése és megvalósítása
- A roma fiatalok alacsony részvételi aránya a közép- és felsőoktatásban - Középiskolai tanulmányok támogatása: roma tanulók eredményes középiskolai tanulmányait elősegítő speciális támogató rendszerek kialakítása
- Előkészítés a felsőoktatásra: tehetséggondozó középiskolák és középiskolai kollégiumok megszervezése meglévő intézményekben
- Támogatás a felsőfokú tanulmányok idején
- Új felsőfokú szakképzési programok indítása
- Felzárkóztató és tehetséggondozó programok kidolgozása, bevezetése, alkalmazása
- Tehetséggondozó roma kollégium alapítása
- A roma családok és az oktatási intézmény közötti kapcsolattartás előmozdítása
- Egyetemi, főiskolai előkészítő programok kidolgozása
- Felsőoktatási, szakkollégiumi rendszerbe való bejutás támogatása
- Ösztöndíj- és szociális támogatási rendszer kiépítése
- A hallgatók előrehaladásának nyomon követése
- A potenciális munkáltatókkal való kapcsolatok kialakítása
- A roma fiatalok megfelelő szaktudáshoz és piacképes képzettséghez juttatása

Forrás: Pályázati csomag, OM PHARE Iroda

 

 Kezdőlap   A lap tetejére