1. Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete

1.1. táblázat
A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos törvények és egyéb jogszabályok válogatott listája

Jogszabály elnevezése Száma Az utolsó módosítás éve
 
Törvények
A helyi önkormányzatokról 1990. évi LXV. tv. 2001
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. tv. 1995
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről 1991. évi XXXII. tv. 2001
A közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. tv. 2002
A szakképzésről 1993. évi LXXVI tv. 2003
A közoktatásról 1993. évi LXXIX. tv. 2003
A felsőoktatásról 1993. évi LXXX. tv. 2003
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésükről 1997. évi CXXXV. tv.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. tv. 1999
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről 2000. évi CXXXIII. tv. 2002
A tankönyvpiac rendjéről 2001. évi XXXVII. tv. 2002
A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról 2001. évi LI. tv. 2002
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 2001. évi C. tv. 2002
A felnőttképzésről 2001. évi CI. tv. 2002
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról 2002. évi XI. tv. 2002
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról 2002. évi XL. tv. 2002
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről 2002. évi LXII. tv.
 
Kormányrendeletek, -határozatok
Az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről 36/1990. (II. 28.) MT. r. 1994
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 2002
A tanítói, a konduktor-tanítói és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről 158/1994. (XI. 17.) Korm. r.
A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról 47/1995. (IV. 27.) Korm. r.
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról 130/1995. (X. 26.) Korm. r. 2000
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány létrehozásáról 1059/1995. (VI. 29.) Korm. h.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. r.
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról 191/1996. (XII. 17.) Korm. r. 1999
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. r.
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről 45/1997. (III. 12.) Korm. r.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. r. 2002
A tanári képesítés követelményeiről 111/1997. (VI. 27.) Korm. r.
A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról 164/1997. (IX. 30.) Korm. r. 2001
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 277/1997. (XII. 22.) Korm. r. 2002
Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról 71/1998. (IV. 8.) Korm. r. 2002
Az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről 162/1998. (IX. 30.) Korm. r. 2002
A diákigazolványról 30/1999. (II. 15.) Korm. r. 2002
Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról 105/1999. (VII. 6.) Korm. r. 2000
Az iskolaszövetkezetekről 159/2001. (IX. 12.) Korm. r.
Az Államháztartási Hivatalról és a területi államháztartási hivatalok átszervezéséről 322/2001. (XII. 29.) Korm. r.
A közoktatás tankönyvellátásához a 2001. évben szükséges állami készfizető kezességvállalásról 1067/2001. (VII. 10.) Korm. h.
Az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről 1159/2002. (IX. 26.) Korm. h.
Az országos múzeumok látogatásáról 1160/2002. (IX. 26.) Korm. h.
 
Miniszteri rendeletek
A műszaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről 16/1984. (IX. 12.) MM r. 1990
A központi műhelyekről 5/1988. (II. 17.) MM r. 1994
Az Országos Képzési Jegyzékről 7/1993. (XII. 30.) MüM r. 2002
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 10/1993. (XII. 30.) MüM r. 2001
A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 10/1994. (V. 13.) MKM r. 2001
A nevelési-oktatási intézmények működéséről 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 2002
A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 14/1994. (VI. 24.) MKM r. 2001
A szakmai követelmények kiadásáról 16/1994. (VII. 8.) MKM r. 2001
A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról 23/1997. (VI. 4.) MKM r. 2000
Az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 24/1997. (VI. 5.) MKM r.
A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 26/1997. (VII. 10.) MKM r. 2001
A tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről 28/1997. (IX. 16.) MKM r.
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM r. 2002
A katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól 19/1997. (VIII. 29.) HM-MKM e. r. 1998
Az iskola-egészségügyi ellátásról 26/1997. (IX. 3.) NM r. 1999
A gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről és tanúsításáról 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM e. r. 2002
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 27/1998. (VI. 10.) MKM r. 1999
A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 15/1999. (III. 24.) OM r. 2002
Az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekről 24/1999. (VI. 25.) OM r. 2002
Az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól 30/1999. (VII. 21.) OM r.
Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivataláról és működésének szabályairól 40/1999. (X. 8.) OM r.
A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről 41/1999. (X. 13.) OM r. 2001
Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről 42/1999. (X. 13.) OM r. 2001
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 45/1999. (XII. 13.) OM r.
A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről 46/1999. (XII. 13.) OM r.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásának szabályozásáról az oktatási miniszter által felügyelt egyes intézményekben 3/2000. (I. 31.) OM r. 2002
A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2000. (IX. 21.) OM r. 2003
A közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről 30/2000. (X. 11.) OM r. 2001
A szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről 1/2001. (I. 16.) OM r.
A könyvtári szakfelügyeletről 14/2001. (VII. 5.) NKÖM r.
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 26/2001. (VII. 27.) OM r. 2001
A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról 31/2001. (IX. 14.) OM r.
A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól 32/2001. (IX. 14.) OM r.
A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 46/2001. (XII. 22.) OM r. 2002
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezésének végrehajtásáról 47/2001. (XII. 29.) OM r.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 48/2001. (XII. 29.) OM r.
Az iskolai sporttevékenységről 34/2001. (IX. 14.) OM-ISM e. r.
A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 3/2002. (II. 15.) OM r.
Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 4/2002. (II. 26.) OM r.
A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről 19/2002. (V. 8.) OM r.
A 2002/2003. tanév rendjéről 30/2002. (V. 17.) OM r.
Az érettségi vizsga részletes követelményeiről 40/2002. (V. 24.) OM r.

Forrás: Varga M., 2002

1.2. táblázat
Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején

Év Létszám
 
1975 181 262
1976 174 491
1977 168 146
1978 162 582
1979 157 265
1980 150 196
1981 143 581
1982 134 698
1983 129 194
1984 128 105
1985 133 710
1986 129 438
1987 124 119
1988 123 185
1989 122 219
1990 125 181
1991 124 786
1992 119 607
1993 114 864
1994 112 680
1995 110 304
1996 103 975
1997 98 056
1998 95 562
1999 93 212
2000 97 123
2001 95 240

Forrás: Demográfiai évkönyv 2001, KSH

1.3. táblázat
Az iskolai korosztályok becsült létszáma 2002 és 2010 között (ezer fő)

Év 6-9 év 10-13 év 14-17 év
 
2002 442 492 510
2004 408 472 495
2006 384 442 492
2008 383 408 472
2010 383 384 442

Forrás: Sugár, 2003

1.4. táblázat
A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990 és 2001

8 évfolyamnál kevesebb 8 évfolyam Szakmai oklevél érettségi nélkül Érettségi Felsőfok
 
1930 6 625 138 551 315 - 190 024 84 744
1960 6 228 137 1 893 360 - 389 250 226 377
1970 5 066 421 2 662 192 446 463 775 593 396 557
1980 3 901 548 2 821 456 922 004 1 299 921 567 090
1990 2 966 447 3 046 077 1 233 732 1 543 951 723 036
2001 1 897 471 2 911 369 1 581 315 1 949 558 1 147 474
 
% 8 évfolyamnál kevesebb 8 évfolyam Szakmai oklevél érettségi nélkül Érettségi Felsőfok
 
1930 89 7 - 3 1
1960 71 22 - 4 3
1970 54 28 5 8 4
1980 41 30 10 14 6
1990 31 32 13 16 8
2001 20 31 17 21 12

Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH

1.5. táblázat
A középfokú iskolai végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 2000 (%)

Korcsoport EU- átlag Portugália Olaszország Magyarország Ausztria Finnország Csehország
 
25-34 év 29 68 41 10 16 14 7
35-44 év 35 80 49 9 19 17 11
45-54 év 44 85 61 16 28 32 16
55-64 év 54 89 76 34 37 50 24

Forrás: Key Data..., 2002

1.6. táblázat
Gazdasági növekedés az OECD-térségben és a rendszerváltó országokban, 1993-2004 (változás az előző évhez képest)

Ország 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003* 2004*
 
OECD összesen 1,1 2,8 2,1 3,2 3,6 2,7 3,2 3,8 1,0 1,8 2,0 2,8
EU-átlag -0,5 3,0 2,5 1,6 2,5 3,0 2,8 3,4 1,7 1,0 1,2 2,2
Egyesült Államok 2,3 3,5 2,3 3,7 4,4 4,3 4,1 3,8 0,3 2,4 2,4 3,5
Magyarország -0,8 2,9 1,5 1,3 4,6 4,9 4,2 5,2 3,8 3,3 3,2 3,5
Oroszország -8,7 -12,7 -4,1 -3,6 1,4 -5,3 6,4 10,0 5,0 4,3 5,0 4,0
Ukrajna -14,2 -22,9 -12,2 -10,0 -3,2 -1,9 -0,4 6,0 9,1 4,1 5,7 4,0
Csehország -0,9 2,7 6,4 4,3 -0,8 -1,2 -0,4 2,9 3,3 2,0 2,6 3,3
Szlovákia -3,6 4,8 6,9 6,6 6,5 4,1 1,9 2,2 3,3 4,4 4,2 4,0
Lengyelország 3,8 5,2 7,0 6,1 6,8 4,8 4,1 4,0 1,0 1,3 2,8 3,7
Románia 1,5 4,0 7,2 3,9 -6,6 -5,4 -3,2 1,8 5,7 4,9 5,5 5,5
Bulgária -1,5 1,8 2,8 -10,1 -6,9 3,5 2,4 5,8 3,9 4,8 5,2 5,2
Horvátország -8,0 5,9 6,8 6,0 6,5 2,5 -0,4 3,7 4,1 5,2 5,0 5,2
Szlovénia 2,9 5,3 4,1 3,1 3,8 3,8 5,2 4,6 3,0 3,1 3,3 4,0
Észtország -8,5 -2,0 4,6 3,9 9,8 4,6 -0,6 7,1 5,0 5,8 5,5 5,8
Lettország -11,7 0,6 -0,8 3,3 8,6 3,9 2,8 6,8 7,9 6,1 5,8 6,5
Litvánia -30,4 -9,8 3,3 4,7 7,3 5,1 -3,9 3,8 5,9 6,7 7,0 6,5

Forrás: Konjunktúrajelentés, 2003/2.
* Kopint-Datorg előrejelzése

1.7. táblázat
A fogyasztói árindexek visszatekintő idősorai, 1990-2002 (előző év = 100%)

Év Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összes kiadás
 
1990 135,2 130,7 123,3 120,8 127,6 128,9 125,6 128,9
1991 121,9 125,1 132,1 131,7 181,0 143,4 141,9 135,0
1992 119,4 119,6 123,0 114,3 143,2 127,2 126,0 123,0
1993 129,2 118,6 116,7 111,0 120,3 121,6 124,1 122,5
1994 123,4 116,4 116,1 111,8 111,7 119,0 120,3 118,8
1995 131,1 120,1 120,2 124,0 150,0 127,3 126,0 128,2
1996 117,3 126,6 125,6 119,2 132,5 125,7 126,4 123,6
1997 117,5 118,9 118,7 108,5 129,9 116,1 119,2 118,3
1998 114,4 115,3 114,1 108,1 117,9 110,7 116,2 114,3
1999 102,9 111,5 110,6 106,6 109,4 114,7 114,8 110,0
2000 109,2 111,0 105,8 101,7 109,1 115,0 109,7 109,8
2001 113,8 111,2 105,3 101,0 110,3 104,9 109,8 109,2
2002 105,4 109,7 104,0 98,4 105,5 104,1 106,4 105,3

Forrás: http://www.ksh.hu/, 2003

1.8. táblázat
Az államháztartási kiadások a GDP százalékában, 1991-2001

Kiadás 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
 
Általános közösségi szolgáltatások 3,0 3,9 3,8 3,3 2,5 2,5 2,8 3,7 3,4 4,6 4,5
Védelem 1,2 1,5 2,2 1,3 0,9 0,8 0,8 1,0 1,1 1,1 1,2
Rendvédelem és közbiztonság 1,8 1,8 1,8 1,7 1,4 1,4 1,5 1,7 1,6 1,6 1,7
Oktatás 5,1 5,2 5,2 5,1 4,2 4,0 3,9 4,9 4,8 4,8 5,0
Egészségügy 4,9 5,1 5,1 5,1 4,7 4,4 4,6 4,7 4,4 4,2 4,2
Társadalombiztosítás és jóléti szolgáltatások 20,4 21,3 20,6 20,0 17,2 17,2 15,3 15,4 15,0 14,4 14,7
Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 4,1 1,8 1,8 1,6 1,8 1,7 1,5 1,6 1,4 1,6 1,5
Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és szolgáltatások 1,7 2,0 2,0 1,9 1,6 1,4 1,0 1,2 1,2 1,3 1,4
Gazdasági tevékenységek és szolgáltatások 5,2 5,5 5,0 6,6 4,6 4,2 3,7 5,5 6,2 6,2 6,3
Kiadások összesen (egyéb kiadásokkal együtt) 56,4 60,4 60,8 60,4 54,3 49,0 49,7 51,3 47,0 46,0 45,7

Forrás: Economic Surveys. Hungary, 1999; Magyar statisztikai évkönyv 1998; 2001, KSH

1.9. táblázat
A 15-74 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 2001 (ezer fő)

Életkor Foglalkoztatott Munkanélküli Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Ebből passzív munkanélküli Aktivitási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)
 
15-19 46,6 12,5 59,1 549,7 8,8 9,7 21,2
20-24 413,5 43,2 456,7 354,7 13,8 56,3 9,5
25-29 567,7 42,5 610,2 196,0 13,7 75,7 7,0
30-39 974,6 55,3 1029,9 255,1 25,6 80,1 5,4
40-54 1570,9 71,0 1641,9 525,0 38,1 75,8 4,3
55-59 224,3 7,1 231,4 386,1 5,7 37,5 3,1
60-74 61,9 1,3 63,2 1317,7 2,3 4,6 2,1
Összesen 3859,5 232,9 4092,4 3584,3 108,0 53,3 5,7
Munkavállalási korú férfi 2109,9 142,1 2252,0 962,3 67,4 70,1 6,3
Munkavállalási korú nő 1691,0 89,4 1780,4 1267,3 38,4 58,4 5,0
Együtt 3800,9 231,5 4032,4 2229,6 105,8 64,4 5,7

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2001, KSH
Megjegyzések: Aktivitási arány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a népesség számához viszonyítva. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva.

1.10. táblázat
Népesség és foglalkoztatottság, 1980, 1990 és 2001

1980 1990 2001
 
Össznépesség 10 709 463 10 374 823 10 198 315
Foglalkoztatott 5 068 840 4 527 157 3 690 269
Munkanélküli 126 227 416 210
Inaktív kereső 2 202 477 2 658 255 3 305 541
Eltartott, nem tanul 1 843 872 1 253 881 1 066 705
Eltartott, tanul 1 594 274 1 809 303 1 719 590
 
% 1980 1990 2001
 
Foglalkoztatott 47 44 36
Munkanélküli 0 1 4
Inaktív kereső 21 26 32
Eltartott 32 30 27
Eltartottból tanuló 15 17 17

Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH

1.11. táblázat
A tanulók kormegoszlása a népességben, 1980, 1990 és 2001

1980 1990 2001
 
14 év alatt 1 217 856 1 304 640 1 010 009
15-19 322 735 441 747 531 556
20-24 49 058 58 273 157 167
25 év felett 4 625 4 643 20 858
Összesen 1 594 274 1 809 303 1 719 590
 
% 1980 1990 2001
 
14 év alatt 76 72 59
15-19 20 24 31
20-24 3 3 9
25 év felett 0 0 1

Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH

1.12. táblázat
Regisztrált munkanélküliségi ráta régiónként, 1997-2002 (%)

Régiók 1997 1998 1999 2000 2001 2002
 
Nyugat-Dunántúl 6,8 5,7 5,9 5,1 4,8 4,9
Közép-Magyarország 5,3 4,4 4,0 3,3 2,8 2,6
Közép-Dunántúl 9,7 8,2 8,4 6,8 6,5 6,5
Dél-Alföld 11,1 9,7 10,5 9,9 9,2 9,2
Dél-Dunántúl 13,2 11,2 12,2 11,3 11,0 11,0
Észak-Alföld 16,5 14,5 16,3 15,6 13,7 13,7
Észak-Magyarország 16,7 15,6 17,1 17,1 14,9 15,8

Forrás: GM Foglalkoztatási Hivatal munkanélküli regisztere

1.13. táblázat
A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása nemenként, 2001 (ezer fő)

Iskolai végzettség Férfi Összesen
Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli
 
8 általánosnál kevesebb 16,2 4,1 9,9 2,4 26,1 6,5
8 általános 316,2 48,4 318,4 27,6 634,6 76,0
Szakmunkásképző, szakiskola 902,6 61,2 367,0 25,4 1269,6 86,6
Középiskola 550,9 24,9 698,5 29,3 1249,4 54,2
Főiskola 164,5 2,6 230,3 4,4 394,8 7,0
Egyetem 165,2 1,5 104,8 1,1 270,0 2,6
Összesen 2115,6 142,7 1728,9 90,2 3844,5 232,9
 
Férfi Összesen
% Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli
 
8 általánosnál kevesebb 1 3 1 3 1 3
8 általános 15 34 18 31 17 33
Szakmunkásképző, szakiskola 43 43 21 28 33 37
Középiskola 26 17 40 32 32 23
Főiskola 8 2 13 5 10 3
Egyetem 8 1 6 1 7 1
Összesen 100 100 100 100 100 100

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2001, KSH

1.14. táblázat
Az ifjúsági munkanélküliség alakulása, 1992-2001

Év 15-19 éves 20-24 éves 15-24 éves
Ezer
Munkanélküliségi ráta % Ezer
Munkanélküliségi ráta % Ezer
Munkanélküliségi ráta %
 
1992 50,3 27,0 69,5 14,0 119,8 17,5
1993 58,5 33,3 82,8 17,0 141,3 21,3
1994 48,2 29,8 76,9 16,0 125,1 19,4
1995 45,6 31,1 68,7 14,7 114,3 18,5
1996 39,1 30,4 67,2 14,5 118,2 18,0
1997 32,5 28,8 63,4 13,0 95,9 15,9
1998 28,3 24,8 59,3 11,1 87,6 12,6
1999 21,3 23,4 57,3 10,6 78,6 12,4
2000 17,6 23,7 53,2 10,4 70,8 12,1
2001 12,5 21,2 43,2 9,5 55,7 10,8

Forrás: A munkaerő-felmérés idősorai 1992-2001, KSH

1.15. táblázat
Az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, 1998-2002 (Ft)

Év Fizikai Szellemi Összesen
 
1998 49 423 92 711 67 764
1999 55 218 106 962 77 187
2000 61 930 121 779 87 645
2001 72 626 143 763 103 553
2002 84 696 169 862 122 453

Forrás: Balogh Miklós közlése KSH-adatok alapján

1.16. táblázat
A vállalatok elégedettsége a pályakezdő szakmunkásokkal, 2001 (átlagosztályzatok ötfokú skálán)

Elvárások Érettségi nélkül Érettségivel
 
Szakmai felkészültség 3,11 3,86
Gyakorlati felkészültség 3,16 3,21
Számítógépes ismeretek 2,83 3,23
Műszaki ismeretek 2,99 3,01
Gazdasági ismeretek 2,52 3,03
Számoláskészség 2,92 3,48
Beszéd- és íráskészség 2,92 3,48
Idegennyelv-tudás 2,02 2,76
Munkakultúra 3,00 3,38
Munkafegyelem 3,30 3,49
Önálló munkavégzés 2,98 3,20
Együttműködési készség 3,65 3,91

Forrás: Palócz, 2001

1.17. táblázat
A családok száma és összetétele, 1970., 1980., 1990. és 2001. január 1-jén (%)

Család összetétele 1970 1980 1990 2001*
 
Párkapcsolat gyermek nélkül 33,7 35,2 34,3 33,9
Párkapcsolat gyermekkel 56,1 53,5 50,2 49,7
  Ebből élettársi kapcsolat .. .. 4,3 9,5
Apa gyermekkel 1,3 1,9 3,1 2,0
Anya gyermekkel 8,9 9,4 12,5 14,4
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
N 2 890 912 3 027 668 2 896 203 2 868 694

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2001, KSH
* Február 1.

1.18. táblázat
A barátok számának megoszlása különböző társadalmi jellemzők szerint, 2000 (%)

1-2 3-4 4-nél több
 
Korcsoport
15-29 45,9 28,6 25,5
30-39 57,0 25,6 17,4
40-49 61,0 25,9 13,1
50-59 58,5 26,2 15,3
60-75 62,0 24,6 13,4
 
Iskolai végzettség
8 általánosnál kevesebb 69,5 21,0 9,5
8 általánosnál kevesebb 57,9 25,4 16,7
Szakmunkásképző 56,9 27,3 15,8
Középiskola 52,5 26,7 20,8
Felsőfokú 47,0 28,3 24,7
 
A foglalkozás jellege
Vezető 42,6 32,9 24,5
Értelmiségi 47,8 28,1 24,1
Egyéb szellemi 54,4 26,5 19,1
Iparosok, kereskedők 57,1 27,6 15,3
Szakmunkásképző 55,6 27,6 16,8
Betanított munkás 58,5 25,8 15,7
Segédmunkás 67,7 21,1 11,2
Mezőgazdasági fizikai 53,7 32,6 13,7
Mezőgazdasági önálló 63,6 24,2 12,2
Átlag 55,0 26,5 18,5

Forrás: Társadalmi helyzetkép 2002 (Életmód/időmérleg felvétel 2000 alapján), KSH

1.19. táblázat
Az oktatásügyi témák előfordulása a magyar sajtóban, 2000-2001

Oktatásügyi témák Előfordulás
 
Felsőoktatás 1302
Diákok 684
Oktatáspolitika 608
Tantervek, iskolai programok 608
Aktualitások, megemlékezések, évnyitók, évzárók 409
Pedagógusbérek 271
Egyházi iskolák, vallás 267
Diákjólét - ösztöndíjak, kollégium, tandíjhitel, közalapítványok diákoknak 245
Oktatásfinanszírozás 222
Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás/cigányoktatás 211
Határon túli magyar kisebbségi oktatás 183
Felsőoktatási integráció 178
Magániskolák, alapítványi iskolák 153
Szakszervezetek, pártok megnyilvánulásai 131
Minisztériumi nyilatkozatok, oktatásirányítás 119
Idegennyelv-tanulás, nyelvvizsga 118
Internet, informatika, számítástechnika az iskolában 109
NAT-tal kapcsolatos vélemények, tananyagok 96
EU-integráció, programok 86
Felnőttoktatás 83
Tankönyv, taneszköz, tankönyvkiadók, tankönyvdrágulás 79
Szakképzés 78
Szülői szervezetek, iskolaszékek, társadalmi szervezetek 66
Minőség az oktatásban, minőségbiztosítás 65
Érettségi vizsga 61
Tandíj, tandíjmentesség, szülői terhek, költségek, iskoláztatás 55
Kutatás, fejlesztés 53
Iskolabezárások 51
Diákszervezetek 43
Oktatási intézmények működése 42
Oktatási helyzetkép, körkép régiókban 41
Helyi konfliktusok, botrányok 39
Munkaerőpiac/iskola után elhelyezkedés 38
Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés 28
Pedagógus-munkanélküliség, elbocsátás 23
Külföldi kapcsolatok, iskolai együttműködés, külföldön tanulók 20
Diákigazolvány 16
Esélyegyenlőség, felzárkóztatás 16
Hátrányos helyzetűek, testi, szellemi fogyatékosok 15
Tehetséggondozás, diákolimpikonok, zseni gyerekek, elitoktatás 10
Ösztöndíjak tanároknak, kutatóknak 8
Intézményi autonómia 6
Reklám az iskolában 0

Forrás: László, 2002
Megjegyzés: Az elemzett lapok: 168 óra; 2000; A Falu; A Szabadság; Bank & Tőzsde; Bankszemle; Barátság; Beszélő; Bővülő Európa; Budapesti Népegészségügy; Cégvezetés; Central European Time; Confessio; Család, Gyermek, Ifjúság; Élet és Irodalom; Élet és Tudomány; Erdélyi Magyarság; Esély; Evangélikus Élet; Ezredforduló; Figyelő; Filmvilág; Gazdálkodás; Havi Magyar Fórum; Hetek; Heti Válasz; Heti Világgazdaság; História; Hitel; Hungarológiai évkönyv; Igen; Info-társadalomtudomány; Kapu; Kis Újság; Könyvhét; Körös tanulmányok; Kritika; Külgazdaság; Magyar Demokrata; Magyar Fórum; Magyar Hírlap; Magyar Narancs; Magyar Nemzet; Magyar Tudomány; Millenniumi Országjáró; Mozgó Világ; Napi Gazdaság; Népszabadság; Népszava; Nyelvünk és Kultúránk; Ökotáj; Önkormányzat; Phralipe; Reformátusok Lapja; Remény; Statisztikai Szemle; Szabad Demokrata Hírlap; Szabad Föld; Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle; Századok; Szombat; Új Élet; Új Ember; Új Hevesi Napló; Új Honvédségi Szemle; Világgazdaság; Zsaru.

1.20. táblázat
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal 1990 és 2002 között (százfokú skálán)

Megnevezés 1990 1995 1997 1999 2002
 
Áruellátás 59 70 81 81 76
Oktatás 57 58 57 60 64
Tömegtájékoztatás 63 56 55 60 61
Közlekedés 58 54 57 59 56
Egészségügy 53 43 36 46 52
Közbiztonság n. a. n. a. 29 36 48
Ügyintézés a hivatalokban 40 36 36 43 47
Környezetvédelem n. a. n. a. n. a. 43 46
Munkalehetőségek 47 23 24 29 34
Lakáshoz jutás 25 18 17 21 33

Forrás: Marián, 1999; Közoktatás a közvéleményben, 2002
A feltett kérdés: "Most felsorolok néhány dolgot. Kérem, mondja meg, hogy mennyire elégedett vagy elégedetlen Ön ezekkel ma Magyarországon."

1.21. táblázat
Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása 1996 és 2002 között (százfokú skálán)

Képzési szint 1996 1999 2002
 
Óvodai nevelés n. a. n. a. 73
Általános iskolai oktatás 54 62 66
Középiskolai oktatás 57 66 67
Felsőfokú oktatás 60 72 71

Forrás: Marián, 1999; Közoktatás a közvéleményben, 2002
A feltett kérdés: "Most arra kérem, osztályozza külön-külön a különböző intézmények színvonalát!"

1.22. táblázat
Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán)

Megnevezés 1990 1995 1997 1999 2002
 
Javult 27 38 26 31 41
Nem változott 30 30 31 38 31
Romlott 31 23 32 22 20
Nem tudja 12 9 11 9 8
Összesen 100 100 100 100 100

Forrás: Marián, 1999; Közoktatás a közvéleményben, 2002
A feltett kérdés: "Hogyan alakult az oktatás színvonala Magyarországon az elmúlt években?"

1.23. táblázat
Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997, 1999 és 2002 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában)

Megnevezés 1997 1999 2002
 
Egészségügy 24,7 22,1 24,0
Oktatás 14,6 13,8 13,0
Lakásépítés, -felújítás, -vásárlás 8,2 12,0 12,3
Közbiztonság 13,3 12,6 10,4
Szociális ellátás 12,9 10,6 11,5
Közműfejlesztés, útépítés, közlekedés 8,9 10,1 9,9
Kultúra, sport 5,9 6,6 6,9
A település szépítése, környezetvédelem 5,7 6,3 6,7
Helyi vállalkozások támogatása 3,9 3,7 2,9
Helyi civil szervezetek támogatása 1,9 3,0 2,4
Összesen 100,0 100,0 100,0

Forrás: Marián, 1999; Közoktatás a közvéleményben, 2002
A feltett kérdés: "Tegyük fel, hogy Önnek kellene döntenie arról, hogy mire költsék a település (a kerület) pénzét. Ha 1000 forintot kellene elosztania, mire mennyit fordítana?"

1.24. táblázat
Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995, 1999 és 2002 (az adott állítással egyetértők százaléka)

Állítás 1990 1995 1999 2002
 
1. Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott. 36,1 36,4 43,9 49,0
2. A tehetséges ember ma is boldogul az életben, még akkor is, ha nem iskolázott. 62,0 61,4 53,8 48,3
- Nem tudja 1,8 2,2 2,3 2,7
 
1. A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban. 35,6 50,7 55,1 55,1
2. Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség. 53,7 36,8 38,5 36,6
- Nem tudja 10,8 12,4 6,3 8,3
 
1. A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolába kell adni. 67,8 76,4 71,3 73,6
2. Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak. 25,9 17,4 24,2 21,2
- Nem tudja 6,3 6,2 4,5 5,2
 
1. A mai iskolák túlterhelik a gyerekeket, túl nagy követelményeket állítanak eléjük. 69,3 75,8 77,9 82,7
2. A mai iskolák nem állítanak elég komoly követelményeket a gyerekek elé. 24,2 12,3 16,0 11,4
- Nem tudja 6,5 11,9 6,0 5,9
 
1. A családtól ma már nem lehet elvárni, hogy a jó modorra és viselkedésre megtanítsa a gyerekeket, ez elsősorban az iskola feladata. 26,5 14,1 15,8 14,7
2. A jó modor és viselkedés megtanítása a család feladata, az iskolától ezt nem lehet elvárni. 69,8 81,1 79,6 79,4
- Nem tudja 3,7 4,7 4,6 5,9
 
1. A neveléshez nem kell különösebb szakértelem, a gyerekek nevelésére minden értelmes felnőtt ember képes. 48,7 45,7 39,3 35,9
2. A gyerekek nevelése komoly szakértelmet kíván, erre csak a jól képzett, felkészült pedagógusok képesek. 48,0 50,1 58,7 60,7
- Nem tudja 3,2 4,2 2,0 3,4
 
1. A szülőnek joga van arra, hogy a gyerekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja. 67,3 89,2 82,8 84,4
2. Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek a jobb iskolákba. 29,1 9,1 14,8 12,8
- Nem tudja 3,5 1,7 2,4 2,8
 
1. Az a jó, ha minden iskola maga választja meg azt, hogy milyen tankönyvekből, hogyan tanít. 47,2 47,3 43,0 34,0
2. Az a jó, ha az iskolák központilag előírt tankönyvekből egységesen ugyanazt tanítják. 44,3 42,6 49,0 58,1
- Nem tudja 8,5 10,0 8,0 7,9
 
1. A szülőknek kevés idejük, lehetőségük van a gyerekekkel foglalkozni, az iskolának többet kellene átvállalnia ebből. 35,5 30,8 23,5 26,2
2. A családoknak sokkal többet kellene a gyerekekkel foglalkozniuk, ezt az iskola nem vállalhatja át. 59,8 64,7 74,1 69,6
- Nem tudja 4,7 4,5 2,4 4,2
 
1. Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy jó, biztos szakmát adjon a gyerek kezébe, nem elégedhet meg a műveltség gyarapításával. 47,7 49,2 54,7 54,6
2. Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy minél nagyobb műveltséghez juttassa a gyerekeket, és nem az, hogy erre vagy arra a szakmára felkészítse őket. 46,4 41,4 39,6 37,3
- Nem tudja 5,9 9,2 5,8 8,1
 
1. A férfiaknak és a nőknek az életben eltérő feladataik vannak, ezért külön nevelésre van szükségük. 31,9 26,8 14,5 17,3
2. Egy modern társadalomban a férfiak és a nők nevelése nem különbözhet egymástól. 62,1 67,8 82,3 77,7
- Nem tudja 6,0 5,4 3,2 5,0
 
1. A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához. 63,7 55,9 52,2 44,0
2. A kisebbségek, nemzetiségek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek. 33,0 37,3 43,0 49,8
- Nem tudja 3,3 6,8 4,7 6,2
 
1. A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket. 49,5 54,5 45,6 42,2
2. A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot. 43,1 35,1 47,3 50,4
- Nem tudja 7,3 10,4 7,0 7,4
 
1. Az iskoláztatás legyen mindenki számára ingyenes. 63,9 73,2 78,0 68,3
2. Amelyik család teheti, maga is járuljon hozzá az iskoláztatási költségekhez. 33,9 24,9 20,9 29,8
- Nem tudja 2,1 1,9 1,1 1,9
 
1. Az iskolák a gyerekektől már egész fiatal koruktól fogva komoly tanulást követeljenek meg. 49,6 51,8 52,3 45,6
2. Az iskolák ne várjanak el a gyerekektől már egészen fiatal korukban komoly tanulási teljesítményt. 44,4 42,1 43,3 51,3
- Nem tudja 6,0 6,1 4,3 3,1
 
1. Az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül is meg lehetne oldani. 49,0 49,5 47,9 46,0
2. Az oktatás problémáit csak központi állami intézkedésekkel lehet megoldani. 38,7 35,4 43,4 45,4
- Nem tudja 12,3 15,1 8,8 8,6
 
1. Az iskoláknak a tanítás mellett az étkezést, a napközi ellátást is biztosítaniuk kell. 67,6 82,2 83,8 83,0
2. Az iskoláknak a tanítással kell foglalkozniuk, az egyéb szolgáltatások biztosítása nem az iskola dolga. 29,0 14,5 13,9 14,2
- Nem tudja 3,4 3,2 2,3 2,8
 
1. Az iskolákban a mainál szigorúbb nevelést kellene adni, nagyobb fegyelmet kellene követelni. 51,0 45,0 48,4 52,9
2. A nagyobb szigorúság és több fegyelem helyett a gyerekekre való jobb odafigyelésre és több tapintatra lenne szükség. 46,0 49,7 47,1 44,1
- Nem tudja 3,0 5,3 4,5 3,0
 
1. A pedagógusok a szakemberek, az ő dolguk eldönteni, hogy mit, hogyan tanítsanak, ebbe a szülők se szóljanak bele. 65,7 63,5 55,3 62,5
2. A szülőknek is legyen lehetőségük beleszólni abba, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolában. 30,8 31,9 39,5 33,6
- Nem tudja 3,5 4,6 5,2 3,9
 
1. A pedagógusok anyagi megbecsülése ma kisebb annál, mint ami megilletné őket. 57,3 61,7 69,1 53,2
2. A pedagógusok anyagi megbecsülése megfelel annak a munkának, amit végeznek. 32,6 26,1 26,4 40,8
- Nem tudja 10,1 12,2 4,4 6,0
 
1. A gyerekeknek meg kell tanulnia, hogy az életben leginkább anyagi sikerekkel lehet boldogulni. n. a. 33,7 32,6 22,8
2. A gyerek tudja meg, hogy társadalmi megbecsülést szakmai vagy tudományos sikerekkel érhet el igazán. n. a. 56,7 61,0 69,4
- Nem tudja n. a. 9,5 6,4 7,8
 
Közismert, hogy napjainkban országszerte folyamatosan csökken az iskoláskorú gyerekek száma. Ezt az oktatás színvonalának javítására lehetne felhasználni.
1. Egyesek szerint az iskolákban a mostaninál több, de kisebb létszámú és ezáltal hatékonyabb tanulócsoportot kellene létrehozni. n. a. 70,5 74,4 73,8
2. Mások szerint a tanárok számának csökkentésével a megmaradó pénzeket az oktatás feltételeinek, eszközeinek fejlesztésére kellene fordítani. n. a. 16,5 17,6 16,9
- Nem tudja n. a. 12,8 8,0 9,3

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; OKI - Marketing Centrum, 1999, OKI - Szonda Ipsos, 2002
A feltett kérdés: "Most egymással szembenálló véleményeket fogok felolvasni Önnek. Kérem, mondja meg, melyikkel ért inkább egyet! Lehet, hogy néha nehéz lesz választania, mégis próbálja meg eldönteni, hogy melyik vélemény áll közelebb Önhöz!"

 

 Kezdőlap   A lap tetejére