Függelék

Megjegyzések a Függelék adatainak értelmezéséhez

A 2000/2001-es tanévtől bevezetett, új közoktatás-statisztikai adatszolgáltató rendszer jellemzői

A 2000/2001-es tanévet megelőző, régi rendszerben a megfigyelésnek egy szintje volt, a közoktatási intézmény típusa: az az egység, amely az új rendszerben a feladatellátási hely fogalomhoz áll a legközelebb. Az új statisztikai rendszernek három megfigyelési szintje van:

- az intézmény (az új statisztikai adatgyűjtésben intézménynek nevezik az önálló, saját alapító okirattal rendelkező, igazgatási szervezetet);

- a feladatellátási hely (az intézmény szervezetén belül a székhelyen, illetve a különböző telephelyeken lévő intézményegységek, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen levő, de eltérő közoktatási feladatot ellátó intézményegységek). A feladatellátási helyek típusai (az ellátott feladatoknak megfelelően) a következők: óvoda, általános iskola, szakiskola (szakmunkásképző iskola), speciális szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás, kollégium, beszédjavító szakszolgálat, nevelési tanácsadó szakszolgálat, szakértői bizottság;

- a tanterv (a tantervi jellemzőkre vonatkozó információk a tanulói adatokkal együtt kerülnek begyűjtésre). Tantervi szinten a statisztika megkülönbözteti: a gyógypedagógiai nevelést, oktatást (a speciális szakiskola kivételével), a felnőttoktatást, a nemzetiségi oktatást, a gimnáziumi 4, (5), 6 és 8 évfolyamos képzést, a tanterv besorolását az ISCED-osztályozás szintjei szerint, a szakképzésre vonatkozóan: OKJ/nem OKJ-képzés, általános képzés és szakmai előkészítő oktatás/általános képzés és szakmacsoportos alapozás/szakképző évfolyam, a tanterv besorolása szakirányú program és az ISCED tartalmi osztályozása szerint.

A megfigyelési szintek összefüggése: az új statisztikai adatszolgáltató rendszerben a megfigyelési szintek hierarchiát alkotnak. A piramis csúcsán az intézmény áll, azt követi a feladatellátási helyek szintje, majd pedig a tantervi (program-) szint. Általános elv, hogy az erőforrásokat (foglalkoztatottak, osztálytermek stb.) az intézmény, a tanulókat a feladatellátási hely típusa, ezen belül pedig a program típusa szerint veszi számba a statisztika.

A 2000/2001-es tanévtől az adatgyűjtés nemcsak formájában változott, hanem az egyes mutatószámok tartalma is más lett. Az előző években közöltekkel a 2001/2002-es adatok sokszor nem összehasonlíthatóak, ezért a KSH és az OM az idősorok egy részét 1990-re és 1997-től évente, az új tartalomnak megfelelően visszavezette, így a jelen kötetben szereplő és a korábbi időszakra vonatkozó adatok több helyen eltérnek az előző Jelentés kötetben közzétettektől.

Néhány fontos különbség a régi rendszerhez képest

1. A korábbi évektől eltérően, a 6 és 8 osztályos gimnáziumok 5-8. osztályainak tanulói és pedagógusadatai a gimnáziumoknál, és nem az általános iskoláknál szerepelnek.

2. A gyógypedagógiai, a felnőttoktatás és a nemzetiségi oktatás nem külön feladatellátási helyként, hanem sajátos programként kerülnek számbavételre, ezért speciális adatbázis-kezelői műveleteket igényel ezen adatok feladatellátási helyek szintjén történő összegzése.

3. A korábbi évektől eltérően, a gyógypedagógiai intézmények és tanulók a megfelelő iskolatípusnál találhatók (általános iskola, szakiskola), ezért speciális adatbázis-kezelői műveleteket igényel ezen adatok feladatellátási helyek szintjén történő összegzése.

4. A pedagógusok számába, mivel intézményi szinten gyűjtik, 1997-ig visszamenően beleszámítják az összes programon dolgozó pedagógust (tehát a gyógypedagógiai, a felnőtt-, a nemzetiségi oktatásban tanítókat is).

5. 2000-től az osztálytermek nem tartalmazzák a szaktantermeket. Ezt a változást nem lehetett visszavezetni, így az osztálytermek idősora nem értelmezhető.

6. A csoportok, osztályok számába 1997-ig visszamenően beleszámítják az összes programcsoport, illetve osztály számát (tehát a gyógypedagógiai, a felnőttoktatás, a nemzetiségi oktatásét is).

7. A szakmunkásképzés nem jelenik meg külön oktatási formaként, hanem összevonásra került a szakiskolai oktatással. Az iskolai rendszerű szakképzésben találhatóak a szakiskolai oktatás 11. és magasabb évfolyamai, a szakközépiskolai oktatás 13. és magasabb évfolyamai. A szakiskolai oktatás tartalmazza a korábbi rendszerben működő gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák, valamint a szakmunkásképzők adatait.

 

 Kezdőlap   A lap tetejére