JEGYZETEK

1. Szeretnénk kiemelni, hogy a középkori, 711-ben muszlimok által elfoglalt, folyamatosan változó területű és népességösszetételű Andalúzia (al-Andalúsz), melyet könyvünkben mindvégig emlegetünk, csak részben azonos a mai Andalúziával.
   
   
2. Petrusevszkij, I. P.: Iszlam v Iránye v VII-XV veka. Izd. Lenyingradszkovo Unyiverszityéta, Lenyingrad, 1966. 99.
   
   
3. L. erről: Simon R.: Korán - A Korán világa. Helikon, Budapest, 1994. 460-476.
   
   
4. Goldziher I.: A hadísz kialakulása. In: uő.: Az iszlám kultúrája I. Gondolat, Budapest, 1981. 200.
   
   
5. Goldziher I.: A hadísz kialakulása i. m. 219-220.
   
   
6. Uo. 246-247.
   
   
7. Wiebke, W.: Femmes en Islam. Sindbad, Paris, 1981. 24.
   
   
8. misogyn (gör.): nőgyűlölő
   
   
9. Ezen adatokról a diákok tanúsítványt is kaptak, amolyan bizonyítvány-félét (idzsáza), amelyben azt is feltüntették, hogy kikkel tanultak együtt.
   
   
10. Roded, R.: Women in Islamic Biographical Collections - From Ibn Sai^cd to Who ‘s Who. Lynne Rienner Publishers, Boulder & London, 1994. 65-66.
    
    
11. A dzsahilijja szó a "tudatlanság korát" jelöli, vagyis a Mohamed fellépése előtti időket, amikor az arabok még nem részesültek az isteni kinyilatkoztatásban, és nem muszlimként éltek.
    
    
12. Nallino, C. A.: La littérature arabe - des origines à l'époque de la dynastie Umayyade. Maisonneuve, Paris, 1950. 37. és 49.
    
    
13. Germanus Gy.: Ezernégyszáz év arab költészete. In: Arab költők a pogánykortól napjainkig. Vál.: Germanus Gy.; Magyar Helikon, Budapest, 1961. 9-10.
    
    
14. Az arab királyfi elcsábította a bizánci császár leányát, és - bár sikerült a kisázsiai Angorába menekülnie - tőrbe csalták: egy méreggel átitatott inget magára öltve sérüléseibe belehalt (560 körül).
    
    
15. Arab költők... i. m. 26.
    
    
16. L. erről: Kéri K.: Nevelésügy a középkori iszlámban Iskolakultúra Könyvek 16., Pécs, 2002.
    
    
17. Korábban az iráni vallás, a mazdaizmus költészetellenessége gátat szabott az irodalmi fejlődésnek.
    
    
18. Naila, M.: Women in Islam - Tradition and Transition in the Middle East. John Murray, London, 1981. 4.
    
    
19. Ezeket a költeményeket állatbőrökre írva felakasztották az al-Kába oldalfalaira, hogy mindenki elolvashassa, és okuljon a hősök példájából.
    
    
20. Naila: Women in Islam... i. m. 5.
    
    
21. Megjegyzendő, hogy az eredeti, arab szövegben Simon Róbert fordításától eltérően hangsúlyosabban, a két nem lelki egyenlőségét sokszorosan kiemelve, állandó szóismétlések beiktatásával szerepel ugyanez a szöveg, miként azt például Miháffy Balázs fordítása tükrözi: "Megbékélő férfiak és nők; hívő férfiak és nők, magukat alávető férfiak és nők, igaz férfiak és nők, állhatatos férfiak és nők, alázatos férfiak és nők, alamizsnaadó férfiak és nők, böjtöt megtartó férfiak és nők, erényüket megőrző férfiak és nők, s Alláhra sokat emlékező férfiak és nők - Alláh előkészítette nékik a megbocsájtást s a hatalmas bért." In: The Holy Quran. EDHI International Foundation Inc., New York, é. n. 553-554. o.
    
    
22. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 33.
    
    
23. Badawi, J. A.: The Status of Woman in Islam. Maramer, Buraydah, 1991. 15. Vallásmagyarázók ehhez gyakran hozzáfűzik, hogy természetesen ez csak akkor igaz, ha valaki életével egyébként is kiérdemelte a boldog túlvilági létet.
    
    
24. Idézi: Heller, E. - Mosbahi, H.: Tras los velos del islam - Erotismo y sexualidad en la cultura árabe. Herder, Barcelona, 1995. 42. (Az idegen nyelvű szakmunkákból vett valamennyi vers- és prózai részlet fordítója e kötet szerzője.) Megjegyzés: Marwán az Omajjádákkal rokonságban álló medinai kormányzó volt a 7. században, Muáwijja pedig a dinasztia egyik kalifája.
    
    
25. Idézi: Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 43.
    
    
26. Az Ezeregyéjszaka meséi. Fordította: Prileszky Csilla. Atlantisz, Budapest, 2000. I. 45. éjszaka 406-407.
    
    
27. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 42.
    
    
28. Ez, az iszlám előtti idők termékenységvarázsló rítusaihoz visszavezethető eljárás olyan mértékben meggyökeresedett egyes iszlám országokban (Szudán, Egyiptom), hogy Kairóban például csak 1959-ben hoztak ellene tiltó rendelkezést, és napjainkra sem tűnt el véglegesen.
    
    
29. Mazahéri, A.: A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10-től a 13. századig. Európa, Budapest, 1989. 60.
    
    
30. Idézi: Shalaby, A.: History of Muslim Education. Dar al-Kashshaff, Beirut, 1954. 100.
    
    
31. Historia de las mujeres en Occidente II. La edad media. Dir.: Klapisch-Zuber, Ch. - Pastor, R. Taurus, Madrid, 1992. 556.
    
    
32. Idézi: Shalaby: History of Muslim Education... i. m. 191.
    
    
33. Uo. 191.
    
    
34. Uo. 558.
    
    
35. Ribera y Tarrago, J.: Discurso - leido en la Universidad de Zaragoza: La ensenañza entre los musulmanes españoles. Zaragoza, 1893. 345. o.; és Vajda, G.: La transmission du savoir en Islam (VII^e-XVIII^e siècles). Ed.: Cottart, N. Variorum Reprints, London, 1983. 4-6.
    
    
36. Idézi: Badawi: The Status of Woman in Islam... i. m. 17.
    
    
37. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 34.
    
    
38. Egy Bagdadtól Kairóig mesélt történet szerint egy 11. századi kerítőnő egy hajadonról azt állította, hogy egy csokor nárciszhoz hasonlatos. A vőlegény megnősülvén viszont a nászéjszakán egy csúnya, öreg nőt bontott ki fátylából. Mikor felháborodva reklamált a kerítőnőnél, az az alábbiakat válaszolta: "Nos igen, a menyasszonyod arcszíne sárga, haja hófehér, lábai vékonykák és sötétek. Magad sem tagadhatod, hogy hasonlatos a nárciszhoz!" Idézi: Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 44.
    
    
39. Ez nem csupán a férjezett nőkre vonatkozott, hanem minden muszlim leányra, asszonyra és özvegyre.
    
    
40. Arié, R.: Historia de España III. España musulmana - siglos VIII-XV. Ed. Labor, S. A., Barcelona, 1989. 271.
    
    
41. Részletesebben lásd e tanulmány hammámokról szóló fejezetét!
    
    
42. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 45.
    
    
43. Az Ezeregyéjszaka meséi I. 22. éjszaka i. m. 210.
    
    
44. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 46.
    
    
45. Az asszonyi léttel szemben a szüzesség magasztalását adó, költői szépségű leírás olvasható Harírí egyik verses prózájában: "A szűzről szólván, az mint kagylóban a gyöngy, csodás - Mint a töretlen tojás - Mint az első gyümölcs az ágról - Mint szőlőnedv, mely kicsordul magától - Mint ember nem járta kert - Mint nyakék, melyet még senki sem viselt - Érintő kéz nem mocskolta díszét - Magára nem öltötte senki még - Nem éldelt vele játszadozó - Nem silányította durván beléhatoló - Tiszta orcájú ő - A szeme rebbenő - A nyelve botladozik - Szívében álság nem lakozik - Játékbaba ő - Játék, de tréfakedvelő - Gazella, ellibbenő - A tökéletes szellem ő - Új, tiszta öv a szűz - Ágy, mely megfiatalít és gondot elűz..." In: A szűz és az asszony. - Hamadáni és Haríri makámáiból. Vál.: Simon Róbert, Magyar Helikon, Budapest, 1973. 55.
    
    
46. Idézi: Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 48.
    
    
47. L. még erről: Korán 46:15 és 29:8.
    
    
48. al-Bukharit idézi Badawi: The Status of Woman in Islam... i. m. 21.
    
    
49. E kifejezés abból az arab szógyökérből származik, melynek jelentése "káros, kellemetlen".
    
    
50. Idézi: Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 48.
    
    
51. Idézi: Burckhardt, T.: Kristályparadicsom. Iszlám tradíció a mór kultúrában. Stella Maris, Budapest, 1994. 119.
    
    
52. Fennmaradt egy történet, mely szerint Mohamed imádott felesége, ^cAisha 13 éves korában elkísérte férjét egy csatába. ^cAisha egy tevehátra szerelt sátorban utazott, ahonnan egyik este kiszökött, és elhagyva a tábort, elveszett nyakékét kezdte keresni a sivatagban. Mikor a pihenőhelyre visszaért, ijedten látta, hogy a sereg útrakelt nélküle, mivel észre sem vették, hogy ő nincs a sátrában. Mohamed egyik fiatal férfi követője talált rá a nőre, aki valami miatt szintén hátramaradt, és ő vezette el tevéjére felültetve ^cAishát Mohamedhez. Ebből a balszerencsés esetből nagy botrány lett, a prófétának számos híve azt tanácsolta, hogy taszítsa el magától ^cAishát, mert folt esett annak jó hírén. Mohamednek tépelődései közepette látomása volt, ami meggyőzte őt arról, hogy ifjú felesége ártatlan, rágalmazói hazudnak, s így nyolcvan korbácsütést méretett rájuk.
    
    
53. Kivételt képeztek Mohamed feleségei, akiket a Korán szerint (33:53) a próféta halála után nem volt szabad feleségül venni.
    
    
54. A perzsa harím, illetve az indiaiaktól átvett zenáneh volt a muszlimok körében az első megnevezése a női szobának vagy sátornak. Ez a kifejezés hárem-mé az Ottomán török birodalom idején változott, és mint az érzéki, buja gyönyörök helyszíne, a fantasztikus luxus elzárt tere került be az európai köztudatba. A valóságban azonban a hárem nem más, mint az a szent és különös gonddal védelmezett lakrész, ahol egy-egy muszlim család nőtagjai és a kisgyermekek éltek, és ahová csak a ház ura vagy fiai léphettek be, esetleg az orvos. E lakótérben élt a férfi anyja, hajadon vagy özvegy nővérei, lányai és menyei. A jelentős uralkodók palotáinak háremében a családtagokon kívül számtalan cseléd és ágyas lakott, valamint az összes nő kisgyermekei és (ha voltak) a rájuk vigyázó eunuchok. (Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 43.)
    
    
55. Ruiz de Almodóvar y Sel, C.: El enclaustramiento de la mujer en la sociedad islámica. In: Estudios de Historia y de Arqueologia Medievales V-VI. Servicio de Publicaciones Universidad de Cadiz 1985-86. 66.
    
    
56. A becsület (^card) az arab társadalmakban a férfi és a csoport attribútuma volt, és a legfontosabb erények között tartották számon. Ha egy férfi elveszítette a becsületét a közösség tagjai előtt, akkor azt leszármazottai több generáción át hiába próbálták visszaszerezni. A férfi becsülete nagyban függött a családjában élő nők viselkedésétől, jó hírétől, szinte jobban, mint saját tetteitől. Éppen ezért a nők minden cselekedetére és mozdulatára vonatkozóan kialakult az elfogadás vagy a szankció, hiszen egyetlen tekintet vagy szó is megfoszthatta becsületétől a férjet, illetve az egész családot. (Ruiz de Almodóvar y Sel: El enclaustramiento de la mujer... i. m. 67.)
    
    
57. "Adonisz" cikke a Detours d'écriture című folyóirat 1992/1-es számában jelent meg. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 161.
    
    
58. A történet szerint a próféta egyik követőjének beduin felesége a medinai piacon zöldséget árult, amikor a közeli zsidó ötvös műhelye előtt álldogáló fiúk csúfolni kezdték, és arra kérték, emelje fel a fátylát. A nő molesztálásába bekapcsolódott maga az ötvös is, aki egy nehezéket tett az asszony szoknyájára, és amikor az felállt, ruhája leszakadván feltárult mezítelen alsóteste. Óbégatni kezdett azokkal, akik megsértették, és egy arra járó muszlim a védelmére kelt, s megölte az ötvöst. Erre a zsidó férfiak addig verték Mohamed követőjét, míg az sérüléseibe belehalt. Halálhíre úgy terjedt Medinában, mint a müezzin hangja, és a muszlimok az iszlámot ért súlyos támadásként értelmezték az esetet, és háborúskodásba kezdtek a medinai zsidókkal, akiket ki is űztek a városból, megölve azokat, akik ellenálltak. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 164.
    
    
59. Szádi: Vagy-vagy. Fordította: Képes Géza. In: Rózsáskert. Európa, Budapest, 1961. Vál.: Bodrogligeti András. 94.
    
    
60. Omár Ibn Abi Rabi^ca: Szurajjához (részlet). Fordította: Jékely Zoltán. In: Arab költők... i. m. 123.
    
    
61. Bassár Ibn Burd: Ghazál (részlet). Fordította: Jékely Zoltán. In: Arab költők... i. m. 133.
    
    
62. Ibn Hazm de Córdoba: Collar de la paloma. Alianza, Madrid, 1985.
    
    
63. Pérès: Esplendor de al-Andalus... i. m. 401.
    
    
64. Hamadáni: A kereskedő vendégsége. In: A szűz és az asszony... i. m. 18.
    
    
65. Arié: Historia de España III. i. m. 272.
    
    
66. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 72.
    
    
67. Naila: Women in Islam... i. m. 31.
    
    
68. A telt idomú nők tisztelete a városi kultúrából sem tűnt el, amint ez számos költeményből kiolvasható. A sok nőt ismerő költő, Omar Ibn Abi Rab^cía egyik szerelmese például az az al-Thurijja nevű nő volt, akiről egy versében azt írta, "hogy csípője olyan széles, hogy amikor mosakodván kancsóból vizet önt magára, combjait egy csepp sem éri..." (Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 225.)
    
    
69. Idézi: Chebel, M.: Encyclopédie de l'Amour en Islam. Payot, Paris, 1995. 241.
    
    
70. Plótinosz 204 és 270 között élt, Alexandriából Rómába átszármazott filozófus volt.
    
    
71. Sándor P.: A filozófia története. Akadémiai K., Budapest, 1965. 164.
    
    
72. Burckhardt: Kristályparadicsom... i. m. 119.
    
    
73. Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 229.
    
    
74. Ibn Hazm: Collar de la paloma... i. m. Megjegyzés: A kötet ezen spanyol nyelvű kiadása Emilio García Gomez fordításában jelent meg, aki bevezetőjében azt írja, hogy Ibn Hazm e kérdést illetően tévedett, mert más muszlim források azt írják, hogy az ember nem kötheti magát addig a látványhoz, míg próbára nem tette az erkölcsöt.
    
    
75. Az arab nyelvben ezt a lelki élményt az al-iftitán bi-l-szuwar kifejezés írja le. L.: Ibn Hazm: El collar de la paloma... i. m. 65.
    
    
76. A Dzsamál szó férfi, a Dzsamila szó pedig női keresztnévként ismert és máig használatos az arab nyelvben.
    
    
77. L. pl.: Szádi: Rózsáskert i. m. 126.
    
    
78. Burckhardt i. m. 104.
    
    
79. A húrí (egyes számú alakja: húrie) főnév egy arab szóból eredeztethető, mely olyan szemeket jelöl, amelyekben éles kontrasztban van a fehér és a fekete szín.
    
    
80. Heller-Mosbahi i. m. 179.
    
    
81. Géczi J.: Alláh rózsái. Terebess Kiadó, Budapest, 2000. 26. o.
    
    
82. A téma szakértői figyelmeztetnek arra, hogy az arab nyelv és a keleti gondolkodás sajátosságai miatt nehéz érteni és értelmezni a szövevényes, gyakran csak egészében áttekintve felfogható muszlim költeményeket. L.: Wiebke: Femmes en Islam... 144.
    
    
83. Brett, M. - Forman, W.: A mórok - Az iszlám Nyugaton. Gondolat, Budapest, 1985. 89.
    
    
84. Az Ezeregyéjszaka meséi III. 335. éjszaka i. m. 172.
    
    
85. Ezzel maguk a muszlim költők is gyakorta tisztában voltak, mint például a perzsiai Ánvári, aki a 12. század közepe táján "A közhelyek hatalma" címmel az alábbi verset írta:
    
    »"Orcád, mint piros rózsa, melyet szűz harmat öntöz,
    rubinból van ajkad, fogaid igazgyöngyök.
    Termeted, mint a ciprus; hó kebled alabástrom
    - ezt csak sejtem, mert ó, jaj, félek, hogy meg nem látom.
    A liliom fehérje nem versenghet kezeddel;
    sem az ébenfa hajad fényével, te kegyetlen.
    Megrészegedtem tőled; elbűvölt hangod méze;
    követlek és imádlak, ám te nem veszed észre.
    Zokogok éjjel-nappal, reád gondolok folyton;
    megöl a keserűség; holnap átvágom torkom.
    Ott porladok a sírban, s ha arra jársz, te legszebb,
    majd lábad alatt hallod sóhajomat: szeretlek."
    E rohadt frázisokat tegnap, nagyokat nyögve
    előolvastam néki. Láttam: csorog a könnye.
    - "Másként lesz! Jöjj" - szipogta s fehér karját kitárta,
    majd combját is. Nem írtam versikémet hiába.«
    
    Fordította: Faludy György; In: Perzsa költészet, Glória K., Budapest, 1999. 46.
    
    
86. Chebel: Encyclopédie... i. m. 381.
    
    
87. Idézi: Arberry, A. J.: The poems of al-Mutanabbi. Cambridge, 1967.
    
    
88. Al-Huszain Ibn ad-Dhahhák: Vajjon a szépség míly csodája... Fordította: Jékely Zoltán. In: Arab költők... i. m. 166.
    
    
89. Firdauszí, A. M.: Királyok könyve - Sáhnáme. Magyar Helikon, Budapest, 1975. Fordította: Devecseri Gábor
    
    
90. Samszo'd-dín Háfiz: Szebb az arcod, mint a szépség holdja... (részlet) Fordította: Képes Géza. In: Perzsa költők antológiája. Vál.: Képes Géza - Simon Róbert; Európa, Budapest, 1968. 260.
    
    
91. Ibn Rúmi: Egy rableányhoz (részlet). Fordította: Jékely Zoltán. In: Arab költők... 173.
    
    
92. Firdauszí: Sáhnáme... i. m. 135.
    
    
93. Géczi J.: Alláh rózsái... i. m. 19-20.
    
    
94. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 226.
    
    
95. A^csa Kaisz: Búcsúvétel (részlet). Fordította: Jékely Zoltán. In: Arab költők... 72.
    
    
96. Ka^cb Ibn Zuhair: A köntös kaszidája (részlet). Fordította: Jékely Zoltán. In: Arab költők... 103.
    
    
97. Omár Ibn Abi Rabi^ca: Holnap (részlet). Fordította: Jékely Zoltán. Uo. 118.
    
    
98. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 144.
    
    
99. Chebel: Encyclopédie... i. m. 137.
    
    
100. Firdauszi: Sáhnáme i. m. 74.
     
     
101. Uo. 75.
     
     
102. Greus, J.: Así vivían en al-Andalus. Anaya, Madrid, 1988, 33.
     
     
103. Brett-Forman: A mórok... i. m. 24.
     
     
104. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 229.
     
     
105. Burckhardt: Kristályparadicsom... i. m. 84. o.
     
     
106. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 144.
     
     
107. Az alif (a perzsa és török nyelvben elif) az arab abc első betűje, egy függőleges vonás. Allah egyistenségének szimbolizálásán túl kifejezi a karcsúságot, a törékenységet, az előkelőséget. E betűről az olvasók gyakran asszociáltak egy kamaszfiú vagy egy fiatal szűzlány termetére. Több, a középkori muszlim irodalomban használt betű-szimbólummal is találkozhatunk: a 23. betű, a lam például a hajat, a 24. betű, a mim a szép szájat, a 25. betű, a nún pedig szép íve miatt a szemöldököt szimbolizálta. (L.: Chebel: Encyclopédie... i. m. 52-53.)
     
     
108. Ezek, a beduinok költészetében használt állat-szimbólumok a muszlim városi költészetben is tovább éltek, ám az udvari környezetben élő költőknek gyakran igen jelentős gondot jelentett a különböző állatfajták megkülönböztetése, költői képeik lefordítása pedig még ennél is nehezebb. (L.: Chebel: Encyclopédie... i. m. 276.)
     
     
109. Szádi: Rózsakert... i. m. 88.
     
     
110. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 227.
     
     
111. Az Ezeregyéjszaka meséi III. 336. éjszaka i. m. 177.
     
     
112. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 226.
     
     
113. Chebel: Encyclopédie... i. m. 512.
     
     
114. A^csa Kaisz: Búcsúvétel (részlet). Fordította: Jékely Zoltán. In: Arab költők... i. m. 72.
     
     
115. Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 228.
     
     
116. Uo. 229.
     
     
117. Chebel: Encyclopédie... i. m. 247-248.
     
     
118. Idézi: Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 145.
     
     
119. Géczi: Alláh rózsái... i. m. 21. o.
     
     
120. Pérès: Esplendor de al-Andalus... i. m.
     
     
121. Aszadí-Je Túszi: A nap és az éj vetélkedése (részlet). Fordította: Tótfalusi István. In: Perzsa költők antológiája... i. m. 137.
     
     
122. Az Ezeregyéjszaka meséi III. 335. éjszaka i. m. 172.
     
     
123. Uo. 172. és Korán 3:107 (Simon Róbert fordításában ez a mondat így hangzik: "Akiknek pedig az orcája fényeskedik, azok Allah kegyelmébe jutnak és örökké ott lesznek.")
     
     
124. Uo. 173.
     
     
125. Verseiket és élettörténetüket lásd: Rubiera i Mata, M.: Literatura hispanoárabe. Mapfre, Madrid, 1992., Sobh, M. (ed.): Poetisas arábigo-andaluzas. Diputación Provincial de Granada, Granada, 1984., Sobh, M.: La poesia amorosa arábigo-andaluza. In: Revista del Instituto de estudios islámicos en Madrid vol. XVI., Madrid, 1971. 71-109.
     
     
126. A Lejla itt beszélő név, jelentése: éjszaka.
     
     
127. Szádi: Rózsakert... i. m. 65.
     
     
128. Uo.
     
     
129. A kaszída szó valójában verset jelent. Az arabok körében már az 5-6. században kifejlődött egy olyan, bizonyos mértékre és rímképletre szabott költemény, amelyet kaszídának neveztek. Ezen művek általában annak a táborhelynek a leírásával kezdődtek, amelyet a vers főhőse elhagyott, elbúcsúzván szerelmesétől. A beduin költemény hőse különböző kalandok után valamely uralkodó udvarába ért, és a kaszída valódi tartalma eredetileg nem más volt, mint az úr dicsőítése. A szerelmi bánat, a női szépség leírása a kaszídának csak "mellékes" része. L. erről: Arab költők... i. m. 9.
     
     
130. Imrul al-Kaisz kaszídája (részlet). Fordította: Jékely Zoltán. In: Arab költők... i. m. 63.
     
     
131. Géczi J.: A muszlim kert. Terebess Kiadó, Budapest, 2002. 26.
     
     
132. Ezekkel a Bizánci Császárság területén találkoztak a muszlimok.
     
     
133. A városleírások esetében a korabeli szerzők esetenként a mecsetek és minaretek, a könyvek és könyvtárak, illetve a lakóházak és piacok számát is kissé eltúlozták, hangsúlyozva ezzel a város vallási, kulturális és gazdasági értelemben vett kiemelkedő szerepét.
     
     
134. Idézi: Grotzfeld, H.: Das Bad im arabisch-islamischen Mittelalter. Wiesbaden, 1970. 144.
     
     
135. Doromby E.: Spanyolország. Panoráma, Budapest, 1982. 464.
     
     
136. Az Ezeregyéjszaka meséi I. 132. éjszaka i. m. 664.
     
     
137. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 293.
     
     
138. Megjegyzendő e helyen, hogy a Korán előírásai szerint vannak olyan testrészek, amelyeket a házastárs kivételével minden más személy szemei elől mindig takarni kell. (L. pl.: Korán 7:26; 24:31)
     
     
139. Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 302.
     
     
140. Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete... i. m. 85.
     
     
141. Uo. 85.
     
     
142. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 173.
     
     
143. Egy középkori arab szerző, ócsárolván egy énekesnőt, így írt a hölgyről: "szeméremtestét oly bozontos szőr borítja, mint egy faragatlan kazár arcát". Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 173.
     
     
144. Az al-kuhl nevű anyagnak volt bizonyos gyógyító, illetve egészségvédő hatása. A nomádok, a tuaregek például a szemre nézve ártalmas sivatagi körülmények (szél, forró napsütés, száraz levegő, hőmérsékletingazdozás) elleni védekezésül használják ezt az anyagot, melyről azt tartják, hogy erősíti és élesíti a látást. Ezt az anyagnevet az európai orvos, Paracelsus a 16. században spiritusznak fordította, amit ezért máig "alkohol"-nak is emlegetnek.
     
     
145. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 173.
     
     
146. Chebel: Encyclopédie... i. m. 301.
     
     
147. Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete... i. m. 86.
     
     
148. Idézi: Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 174.
     
     
149. Uo. 174.
     
     
150. Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 305.
     
     
151. Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 307.
     
     
152. Uo.
     
     
153. Lásd: Montagu, M.: Briefe aus dem Orient. Stuttgart, 1962. 197. Lásd még leveleinek angol válogatását: Montagu, Lady M. W.: Letters from Constantinople. Ed.: Chatwin, Hilda, Methuen & Co. Ltd, London, 1921.
     
     
154. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 304.
     
     
155. Még több, a férfiak fiatal fiúkkal folytatott szexuális kapcsolatára utaló történet forrott össze a nyilvános fürdőkkel.
     
     
156. Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 297.
     
     
157. Ez a betűszó a "Biszmi ‘lláhi al-rahmáni al-rahím", Koránban szereplő kezdősor rövidítése, jelentése: "Az irgalmas és könyörületes Isten nevében".
     
     
158. Lásd például az alábbi részletet: "Ha ő (a haldokló hívő) azok közé tartozik, akik közelállnak (Allahhoz), akkor nyugalom, fűszeres illatú növények és (a) gyönyörűség kertjei (várják őt)." Korán 56:88-89.
     
     
159. Géczi: Alláh rózsái... i.m. 36. o.
     
     
160. Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete... i. m. 341-342.
     
     
161. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 174.
     
     
162. Chebel: Encyclopédie... i. m. 214.
     
     
163. Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete... i. m. 326.
     
     
164. Megjegyzés: a fűzfavirágból készült vizet azért kedvelték, mert pézsmaillatú volt.
     
     
165. Az Ezeregyéjszaka meséi I. k. 9. éjszaka i. m. 96.
     
     
166. Greus: Así vivían en al-Andalus... i. m. 39.
     
     
167. Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete... i. m. 326.
     
     
168. Brett-Forman: A mórok... i. m. 90.
     
     
169. Wiebke: Femmes en Islam... i.m. 146. o.
     
     
170. Az Ezeregyéjszaka meséi I. 41. éjszaka i. m. 393.
     
     
171. Naila: Women in Islam... i. m. 32.
     
     
172. E ruhadarabot az arab nők a perzsáktól vették át, akik már az iszlám kialakulása előtt is viselték.
     
     
173. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 146.
     
     
174. Lásd pl. Az Ezeregyéjszaka meséi I. 48. éjszaka i. m. 422.
     
     
175. E jellegzetességénél fogva az iszlám zárt társadalmaiban az öv kiváló üzenetközvetítő eszköz lett a szerelmes párok tagjai között, mint ahogy Wiebke szerint Európa bizonyos korszakaiban a harisnyakötő.
     
     
176. Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete... i. m. 92.
     
     
177. Greus: Así vivían en al-Andalus... i. m. 30.
     
     
178. Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete... i.m. 243.
     
     
179. Az Ezeregyéjszaka meséi I. k. 9. éjszaka i. m. 94.
     
     
180. Dufourcq, Ch.-E.: La vida cotidiana de los arabes en la Europa medievao. Ed. Temas de hoy, Madrid, 1994. 126.
     
     
181. Lévy-Provençal, E. írása, In: Historia de España IV. Dir.: Pidal, R. M., Madrid, 1950. 135.
     
     
182. Greus: Así vivían en al-Andalus... i. m. 31.
     
     
183. A berkán-szövet (barragán), a gazdagon mintázott, vastagabb anyag, a tiráz, a fustán-nak nevezett egyiptomi kelme, a cserzett birkabőr neve, a badana éppúgy megőrződtek a spanyolban, mint például a racamar és margomar igék, melyek közül az előbbi a "magashímzést készíteni", az utóbbi pedig "hímezni" jelentésben használatos, bizonyítékként arra vonatkozóan, hogy az ibér félszigeten élő muszlimok hímzéseket is készítettek. Lásd e témáról Lapesa, R.: Historia de la lengua española. Gredos, Madrid, 1986., 135.
     
     
184. Greus: Así vivían en al-Andalus... i. m. 32.
     
     
185. Hegyi K. - Zimányi V.: Az oszmán birodalom Európában. Corvina, Budapest, 1986., 5.
     
     
186. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 171.
     
     
187. Hamadáni: Az nevet, aki utoljára nevet című történet. In: A szűz és az asszony... i. m. 13.
     
     
188. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 171.
     
     
189. Hamadáni: A kereskedő vendégsége In: A szűz és az asszony... i. m. 21.
     
     
190. Chebel: Encyclopédie... i. m. 501.
     
     
191. Pl. Tarafa Ibn al-Abd: Khaulát emlékei című versében: "Barna őz legel, a törzs szemefénye, a nyakán gyöngylánc, smaragdlánc ragyog..." In: Arab költők... 66.
     
     
192. Rubiera i Mata i. m. 95.
     
     
193. Haríri: A szűz és az asszony... i. m. 55. o.
     
     
194. "... hullt-hullt keserü könnyem, mint oldott gyöngyfüzér..." - írta kaszídájában Imrul al-Kaisz. Ford.: Jékely Zoltán, In: Arab költők... 66.
     
     
195. Greus: Así vivían en al-Andalus... i. m. 34.
     
     
196. Az Ezeregyéjszaka meséi I. 59. éjszaka i. m.
     
     
197. A^csa Kaisz: Búcsúvétel. In: Arab költők... Ford.: Jékely Zoltán, 72.
     
     
198. Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam i. m. 124.
     
     
199. Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 127.
     
     
200. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 104.
     
     
201. Ahmad Ibn Hanbal (780-855), az egyik vallásjogi iskola alapítója által idézett mondás.
     
     
202. Burckhardt: Kristályparadicsom... i. m. 117.
     
     
203. Al-Tabarí: Táríh al-ruszúl wa-'l-mulúk. Beirut, é. n. 2. kötet, 411. o. (Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 80.)
     
     
204. Az első két kalifa, Abú Bakr (uralkodott: 632-634) és Omár (^cUmar) (uralkodott: 634-644) idején még egységes volt a muszlim közösség, az Omajjáda családból származó Oszmán (Uszmán) kalifa idején (uralkodott: 644-656) azonban ez az egység megbomlott. Ezzel szoros összefüggésben merült fel az a kérdés is, hogy tulajdonképpen ki az, aki hivatott a muszlimok egészének vezetésére. A kalifa úgy próbálta hatalmát megszilárdítani, hogy több fontos pozícióba saját rokonait nevezte ki. Emiatt erős ellenállás szerveződött ellene, melynek tagja volt például ^cAisha, Mohamed fiatal özvegye is. 656-ban (máig tisztázatlan körülmények között) megölték Oszmánt, és ezt követően polgárháború osztotta meg az arabokat. A lázadó törzsek és egyes medinai segítőik ^cAlít, Mohamed unokaöccsét (aki egyben Fátma lánya férje is volt) kiáltották ki kalifának. Uralomra jutása után alakult ki tehát az iszlám közösségén belül az első szakadás (fitna). Súlyos harcok következtek, és tulajdonképpen három csoportra bomlottak a muszlimok. ^cAlí követői, a későbbi siíták, szerint Mohamed leszármazottait illeti a gyülekezet szellemi fővezérlete, a kalifai (imám) méltóság. ^cAlí ellenfelei szerint viszont a közösség, a muszlim állam stabilitása a fő, mert az lehet alapja a hit gyakorlásának, a békés és ájtatos életnek, ehhez pedig megfelelő, arra alkalmas vezető szükségeltetik, akit gondosan (és nem származás alapján) kell kiválasztani (őket illetik a későbbiekben szunnita névvel). A harmadik csoportba azok tartoztak, akik mindkét párttól visszahúzódtak, a "kivonulók" (kharidzsiták). Közülük került ki 661-ben az a férfi, aki a kúfai mecset előtt meggyilkolta ^cAlít. A megölt kalifa legidősebb fia lemondott az uralkodásról.
     
     
205. Idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 86-87.
     
     
206. A metafizikai kérdésekről, Alláh természetéről és más dolgokról szóló, gyakran elvont teológiai viták és tanítások általában nem tudták megérinteni a hétköznapi hívők lelkét. Azok a muszlimok, akik nem voltak magasan és sokoldalúan képzettek, vagy olyan helyszíneken éltek, ahol történeti-politikai vagy földrajzi okból kevéssé hatottak a fentebb felsorolt vallásos tanítások, más gondolatok felé fordultak, és másként próbálták megerősíteni hitüket. A szúfí irányzat tanításai lassan, több neves muszlim gondolkodó munkálkodása nyomán formálódtak, és magukba foglalták a miszticizmust és az aszkéticizmust is. A szúfizmus több kutató szerint valójában nem tartozik a vallástudományhoz, inkább annak kiegészítéseként jött létre, tulajdonképpen egyfajta életvitelt jelölő kifejezés. A szúfizmus nevét vélhetően a követői által ruhaként használt durva gyapjúszövet-anyagról vette (al-szúf). Már a 8. században akadtak olyan, ájtatos és aszkétikus életet élő muszlimok, akik megvetéssel fordultak el a világban lévő bűnös dolgoktól, és figyelmüket a földöntúli élet felé fordították. Gondolataik eleinte egyáltalán nem alkottak vallási dogmarendszert, a neo-platonizmus hatására azonban ez fokozatosan megváltozott. Az évszázadok során aztán a szúfizmus rendszeresen kifejtett vallástudományi ággá vált.
     
     
207. Wiebke, W.: Women in Islam. Markus Wiener Publishing, Princeton & New York, 1993. 110.
     
     
208. Uo. 109.
     
     
209. Shalaby: History of Muslim Education... i. m. 194.
     
     
210. Európában a középkor során csakis - az iszlám kultúrájával érintkező - Dél-Itáliában, az ott található Salernói Egyetemen tanulhattak nők, kizárólag az orvosi karon. Kontinensünkön aztán a 19. század második felében számos országban megnyíltak a nők előtt az egyetemek kapui, ám általában csak a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karok. A képzett női orvosokra (és ápolónőkre is!) egyebek mellett azért is nagy szükség volt, mert az európai országok számos gyarmati területén a beteg nők csakis női orvosnak hagyták elvégezni magukon a szükséges vizsgálatokat. A magyar egészségügy korabeli vezetői ezzel a problémával például Bosznia-Hercegovina annektálása után kerültek szembe.
     
     
211. Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete... i. m. 188.
     
     
212. Ribera y Tarrago: Discurso... i. m. 346.
     
     
213. hará'ir, vagyis szabad, előkelő származású
     
     
214. Pérès, H.: La poésie andalouse en arabe classique au XIe siècle. Ses aspects généraux, ses principaux thèmes et sa valeur documentaire. Adrien-Maisonneuve, Paris, 1953. 428-429.
     
     
215. Garulo, T.: Díwán de las poetisas de al-Andalus. Ediciones Hiperion, Madrid, 1986. 57.
     
     
216. A vers eredetileg kámil versmértékben íródott.
     
     
217. Jelleméről lásd: Hoenerbach, W.: Notas para una caracterización de Walláda. In: Al-Andalus, 1971. vol. 36. 467-473.
     
     
218. Wáfir versmértékben íródott költemény.
     
     
219. Garulo: Díwán de las poetisas de al-Andalus... i. m. 142.
     
     
220. Egyes vélemények szerint csak 1091-ben.
     
     
221. Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 39.
     
     
222. Waddy, Ch.: Women in Muslim History. Longman, London and New York, 1980. 43.
     
     
223. Tomiche, N.: La femme en Islam. In: Histoire mondiale de la femme III. Ed.: Grimal, P.; Nouvelle Librairie de France, Paris, 1966. 101.
     
     
224. Idézi: Wiebke: Femmes en Islam... i. m. 74.
     
     
225. Az Ezeregyéjszaka meséi I. 34. éjszaka i. m. 331.
     
     
226. Az Ezeregyéjszaka meséi I. I. 70. éjszaka i. m. 497.
     
     
227. Az Ezeregyéjszaka meséi II. 310. éjszaka i. m. 113.
     
     
228. Naila: Women in Islam... i. m. 28.
     
     
229. Al-Iszfahání "Kitáb al-aghání" című művének részletét idézi: Heller-Mosbahi: Tras los velos del islam... i. m. 214.
     
     
230. Garulo: Díwán de las poetisas de al-Andalus... i. m. 108.
     
     
231. Uo. 119.
     
     
232. Farmer, H. G.: A History of Arabian Music to the XIIIth Century. Luzac & Co., London, 1929. 213.