cselédfalu, uradalmi község

allodiális pusztákon a földesúr → majorjaiban rendszerint néhány családból álló település. Lakói önálló gazdaság vitelére képtelen nincstelenek, zsellérek. Saját házuk nem volt, a számukra kijelölt kis terjedelmű földön gazdálkodtak, de nem ez volt megélhetésük alapja, általában csak szegődésük idejére költöztek ide. Részben e földesúri juttatásokért, részben bizonyos természetben és (vagy) pénzben fizetett bérért (kommenció) különféle munkákat végeztek el a majorban. A cselédfalut szokták a → majorsági zsellérfalu egyik típusaként is emlegetni. – Irod. Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767–1849 (Bp., 1967).