guzsaly

gyakran gazdagon faragott, ritkábban festéssel is díszített rúd, amelyre → fonásnál a rostcsomót felkötik. A díszes guzsalyt alkalmanként → szerelmi ajándékként készítette a legény a lánynak. A guzsalynak magyar nyelvterületen négy fő típusa használatos: a) Az övguzsaly kb. 1 m hosszú. A fonó nő bal karja alatt az övébe dugva vagy bal hóna alatt a karjával magához szorítva rögzíti, így járás közben is tud róla fonni. Az övguzsaly végét ülve fonásnál a padba, székbe e célra fúrt lyukban is szokás rögzíteni. A guzsaly felső kétharmadán a szösz tartására gyakran ágcsonkos, kúpos, gyűrűs, lándzsa és lapát alakú stb. kiszélesedés van. Ma ezt a típust jobbára a délszlávok és a románok használják, így a magyar nyelvterület D-i és K-i peremén, az e népekkel erősen keverten élő magyarságnál fordul elő. – b) A rúdguzsaly az előzőnél jóval hosszabb. Ezt is szokták – ritkán – övbe rögzíteni, de rendszerint ülve, a térdek közé szorítva fonnak róla. Erdély magyarsága, főleg a székelyek használják. – c) A talpas guzsaly kb. másfél m-es rúd, alul egy- vagy kétszárnyas talpba rögzítve. A talpra fonás közben ráülnek, hogy a guzsaly biztosan álljon. A Dunántúl és a Kisalföld kivételével az egész magyar nyelvterületen elterjedt: kétszárnyas formája jobbára az Alföldön és a Felföldön, egyszárnyas formája inkább a Tiszántúl ÉK-i részén és Erdélyben használatos. – d) A székes guzsaly hosszú, sima rúdja egy kis gyalogszék formájú lábazatból áll ki, így a guzsalyt a fonónak nem kell külön rögzítenie. A Dunántúl Ny-i és É-i felében használják a rokka mellé állítva (itt már nincs → guzsalyorsóval való fonás!), valamint a Kisalföldnek a Dunától É-ra eső részén és újabban Szatmárban és Erdélyben is. A négy fő típus között sok átmeneti, ezeket összekapcsoló megoldás van: az övguzsaly lócába szúrása átmenet az öv- és talpas guzsalyok között; a rúdguzsalyt övben is rögzítik; a talpas guzsalyra Erdély némely részein nem ülnek rá, hanem mint a rúdguzsalyt, térdük közé veszik és a talpára rálépnek stb. E négy típusnál az eszköznek a fonó személyétől való függetlenítés iránya figyelhető meg. Egykor – bizonyos reliktumterületeken ma is – úgy fontak, hogy a rostcsomót a fonó még a kezében vagy a hóna alatt tartotta. – A 16–17. sz.-ban Európában néha még a fejére kötötte a fonó a rostcsomót és innen húzta a szálakat. – A magyar guzsaly terminus szláv jövevényszó, de ottani megfelelője nem a guzsalyt, hanem a guzsalyra felkötött rostcsomót jelenti. Mivel a magyar nyelvterületen ma előforduló típusok más-más korban Európa legnagyobb részén használatban voltak, ill. még ma is vannak, ezek egy általános európai eszközfejlődés időbeli rétegeinek tekinthetők, amelyek történeti okokra visszavezethetően a Kárpát-medence különböző tájain konzerválódtak. Az öv- és rúdguzsalyok népi neve mindig guzsaly, a talpasok neve a Duna-Tisza közén, valamint a Tiszántúlon K felé ritkulva gyalogrokka, amelyet kelet felé ismét a guzsaly vált fel, míg a székes formát a Dunántúl Ny-i részén törzsöknek, a középső és K-i részén rokkaszéknek, rokkafának, a Kisalföldön és Erdélyben pedig guzsalynak nevezik. – Irod. Szolnoky Lajos: Az Országos Néprajzi Múzeum guzsalygyűjteménye (Bp., 1951).

1. Egytalpú guzsaly (v. Szolnok-Doboka m.) 2. Hosszú guzsalyok(Székelyföld) 3. Kéttalpú guzsaly (v. Gömör m.) 4. Orsó (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 5. Hosszú guzsaly (Székelyföld), 6. Kéttalpú guzsaly bőrsallangokkal és hímzett szalagokkal (Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

1. Egytalpú guzsaly (v. Szolnok-Doboka m.) 2. Hosszú guzsalyok(Székelyföld) 3. Kéttalpú guzsaly (v. Gömör m.) 4. Orsó (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 5. Hosszú guzsaly (Székelyföld), 6. Kéttalpú guzsaly bőrsallangokkal és hímzett szalagokkal (Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Guzsalytalpak: 1. Kétszárnyú guzsaly (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 2–3. egyszárnyú guzsalyok (v. Szolnok-Doboka m.)

Guzsalytalpak: 1. Kétszárnyú guzsaly (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 2–3. egyszárnyú guzsalyok (v. Szolnok-Doboka m.)

Guzsalyok és guzsalyrészletek: 1–2. guzsalyok 1940–50-es évekből (Vérvölgy és Szér, v. Szilágy m.) 3–5. guzsaltalpak 3. (Nagyboda, v. Szilágy m.) 4. (Szér, v. Szilágy m.) 5. (Vérvölgy, v. Szilány m.) 6–9. guzsalyszárak 6. 1915-ből (Nagydoba, v. Szilágy m.) 7–8. (Vérvölgy, v. Szilágy m., 1953, 1949). 9. (Kisdoba, v. Szilágy m., 1938)

Guzsalyok és guzsalyrészletek: 1–2. guzsalyok 1940–50-es évekből (Vérvölgy és Szér, v. Szilágy m.) 3–5. guzsaltalpak 3. (Nagyboda, v. Szilágy m.) 4. (Szér, v. Szilágy m.) 5. (Vérvölgy, v. Szilány m.) 6–9. guzsalyszárak 6. 1915-ből (Nagydoba, v. Szilágy m.) 7–8. (Vérvölgy, v. Szilágy m., 1953, 1949). 9. (Kisdoba, v. Szilágy m., 1938)

Guzsalyon kötött gyapjú, orsóval (Kászon)

Guzsalyon kötött gyapjú, orsóval (Kászon)

Guzsalykötő szalag (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Guzsalykötő szalag (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Guzsalyok: A. övguzsalyok, B. rúdguzsalyok, C. talpas guzsalyok, D. székes guzsalyok (Általános formák)

Guzsalyok: A. övguzsalyok, B. rúdguzsalyok, C. talpas guzsalyok, D. székes guzsalyok (Általános formák)