Kunos Ignác (Hajdúsámson, 1860–Bp., 1945)

turkológus, nyelvész, az MTA l. tagja. Tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett Bp.-en (1882). Járt Konstantinápolyban, Egyiptomban, Kisázsiában, és tervszerűen gyűjtötte a török népköltészet gazdag anyagát. A bp.-i egy.-en a török nyelv és irodalom tanára volt. 1900-ban Munkácsi Bernáttal közösen indította és szerk. a Keleti Szemlét. Munkáit németül, angolul és törökül is kiadták. Folklorisztikai és nyelvészeti munkáin kívül keleti meséket is írt. – F. m. Három karagöz játék (Bp., 1886); Oszmán török népköltési gyűjtemény (I–II., Bp., 1887–89); Orla-Ojunu. Török népszínjáték (Bp., 1889); Ada-kalei török népdalok (Bp., 1906); Türkische Volksmärchen aus Ada-kale (Leipzig–New York, 1907). – Irod. Anderson, W.: Der türkische Märchenschatz (Hessische Blätter für Volkskunde, 1953); Agárdi Ferenc: K. I. a Közel-Keleten (A nagyvilág vándorai, Bp., 1955).