ludak a tarlón

→ hangutánzó mese, a tarlóra döcögő ludak beszédét értelmező, párhuzamos-ellentétes szerkezetű, didaktikus tartalmú, tréfás → állatmese. „Nyolc lúd aratás után összebeszélt, hogy kimennek búzafőt szedni a tarlóra, s egy közös kamrába teszik el, hogy belőle aztán egész télen át élősködjenek. Útközben váltig mondogatták egymásnak: nyolcan gyűjtsünk egy zsákkal, nyolcan gyűjtsünk egy zsákkal! De mikor odaértek, mindenik elkezdett gyűjteni a maga begyébe, mialatt egyre hajtják libahangon: Ki-ki magának, ki-ki magának.” – Előadás közben a mesemondó a libák gágogását hanghordozásával is érzékelteti. (MNK 236III, ill. MNK 236x2). A mese változatait az Alföldön és a Székelyföldön jegyezték le. Nemzetközi változatok nem ismertek. – Irod. Dähnhardt, Oskar: Natursagen (I–IV., Leipzig–Berlin, 1907–12); Aarne, Antti: Varientenverzeichnis der finnischen Deutungen von Tierstimmen und anderen Naturlauten (FFC 9., Helsinki, 1912); Kovács Ágnes: A magyar állatmesék típusmutatója (Népr. Közl., 1958).