kedd asszonya

a magyar → népi hitvilág fiktív → természetfeletti lénye. Az Európa-szerte ismert dologtiltó asszonyalakok közé tartozik: ezek a hit szerint részint tilalmakat (tilalom) írnak elő a hét bizonyos napjaira vagy valamilyen egyházi ünnepre, részint megbüntetik a tilalom ellen vétőket. A keddi munkatilalom a magyar nyelvterület egészén ismert, de ezt a kedd asszonyával csak a nyelvterület K-i, DK-i részén hozták kapcsolatba. Másutt → Szent Anna vagy SzűzMária büntette a keddi tilalmak ellen vétőket (a keddet több helyen Szent Anna napjának tartották), de gyakori volt a kedd esti tilalom magyarázat nélkül is; vagy elhomályosult, ill. nem konkretizált büntető lényekkel kapcsolatban (pl. Szatmár megyében azt tartották, hogy az → ördög holtra táncoltatja a kedden és pénteken fonót; vagy egy bihari adat szerint rossz szellemek látogatják meg a házat, ha valaki kedd éjjelre mosatlant hagy az asztalon). A kedd asszonya által előírt tilalmak női munkákra vonatkoznak, általánosan fonásra, ritkábban mosásra, szövésre. Aki nem tartja be, azt kedd asszonya megpofozza, belöki éjjel az utcaajtaját, ráül a rokkájára. Más hiedelem nem konkretizálja alakját: a büntetések szinte személytelen végrehajtója. A vele lényegében azonos román ’keddi boszorkány’-on kívül bizonyos vonatkozásaiban hasonló alak a D- és Közép-európai (és magyar) Luca asszony (Luca napja), az orosz, ukrán és török ’szerda asszony’, az ukrán ’haragos péntek’, ’péntek asszonya’, a német Frau Holle (utóbbi pl. a csütörtökön fonókat bünteti), valamint a tadzsik kedd asszonya, aki elterjedési területén egyúttal a fonás védőszelleme. A hozzájuk fűződő tilalmak leggyakrabban a fonásra vonatkoznak. – A magyar kutatók egy része kedd asszonyát Szent Annával azonosította. (→ még: hét napjai)Irod. Katona Lajos: A Kedd asszonya (Ethn., 1905); Róheim Géza: Kedd asszonya (Ethn., 1913); Dömötör Tekla ismertetése, Ethn., 1961: Kretzenbacher, Leopold: Santa Lucia und die Lutzelfrau (München, 1959) c. művéről.