szokmány

vastag, szürke vagy fekete, ványolt posztóból készült, zsinórdíszes, kabát féle székely felső → gyapjúruha. Első említése 1384-ből bizonytalan, de 1460-ban már paraszti ruhaként ismert. A leírásokban olykor a → zeke, a → köpenyeg, a → köntös és a felsőruha szinominája. A közelmúltban szár- vagy combközépig, régebben bokáig is ért. Derekát egyetlen, elől végig felhasított szél képezi, amely a vállaknál varrás nélkül fordul. Elöl és kétoldalt lefelé szélesedő oldaltoldások, az oldaltoldás fölött aszaj és pálha szélesíti. Felálló gallérja lehet saját anyagából, de lehet vörös posztó is. Elöl a nyaknál szíjjal vagy madzaggal kötődik. Panyókára vetve vagy ujját felöltve viselték, inkább férfiak, de esetenként nők is. – Irod. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest–Bp., 1868–1873); Szabó Imre: Dévai csángó-székely népviselet és táplálkozás (Népr. Ért., 1904); Tőkés Béla: A mezőségi magyar viselet (Népr. Ért., 1935).

Szokmány kiterítve. Juhos István szokmány-szabó munkája 1914-ből (Szék, v. Szolnok-Doboka m.)

Szokmány kiterítve. Juhos István szokmány-szabó munkája 1914-ből (Szék, v. Szolnok-Doboka m.)

Szokmány, „szoknya”. Szárászra (Barany m.) települt moldvai családtól (Századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Szokmány, „szoknya”. Szárászra (Barany m.) települt moldvai családtól (Századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum