turai viselet

Pest m.-i község öltözete. – A turai viselet viselet változása a századfordulón indult meg. Ekkor vált általánossá a férfi viseletben az → ellenzős nadrág és a cingombos lajbi a korábbi vászon bükkfagatya és bükkfaing, a → bőrnadrág, a debreceni → guba és → szűr mellett, amelyek a két világháború között el is tűntek a már → pantallóban, → mellényben és újszabású → ujjasokban járó férfiak öltözetéből, akik a vasutaszubbonyt és fehér nadrágot „népviseletként” hordták. – Az idős asszonyok mindennapi és az új menyecskék ünnepi öltözetében egy ideig még megmaradt a festőszoknya és a festő → kötény, a széles kecele, a jászberényi → ködmön és a csizma, a → testi ruhákat viszont vászon helyett gyolcsból szabták már, a hazatérő summáslányok kezdeményezésére barhentből varrt alsószoknyákkal szélesítették magukat, és divatba jött a különböző gyári anyagokból készült hosszú szűkujjú női ujjas, a bujka. A turai viselet legszebb darabja, a fehér, lyukashímzéses keményített → vállkendő maradt. Az 1930-as évekig a változások ellenére legkisebb mértékben a női fej viselet polgárosodott, amely aranycsipkés újmenyecske főkötővel, fályollal és menyasszonyok, Mária-lányok koszorújával tűnt ki a környező községek viseletéből. – Irod. Fél Edit: A turai viselet (Népr. Ért., 1937); Varga Marianna: Turai hímzések (Bp., 1965).

Idős asszonyok téli viselete (Tura, Pest m., 1930)

Idős asszonyok téli viselete (Tura, Pest m., 1930)

Öreg asszony, zöld selyemhímzésű ködmönben (Tura, Pest m., 1939)

Öreg asszony, zöld selyemhímzésű ködmönben (Tura, Pest m., 1939)