Udvarhelyszék

az egykori székely székek egyike, önálló tájegység. A → Székelyföld Ny-i részén fekszik, a Kis- és Nagy-Homoród, a Vargyas patakok, valamint a Nagy-Küküllő és a Fehér-Nyikó völgyében, ill. a fölsorolt vizek mellékpatakainak mentén. Udvarhelyszéket a 12. sz. első felében szállták meg a bihari (telegdi) → székelyek. Korábban sűrű erdő borította, nagyobb részén lakatlan vidék volt. Udvarhelyszék székhelyén, Székelyudvarhelyen tartotta a korai századokban udvarát a székely ispán. Itt folyt a székelyek bíráskodása, peres ügyeinek intézése is, itt tartották a székelyek gyűléseit. Központi szerepére utal a neve és az, hogy a forrásokban és köztudatban gyakran „anyaszék”-ként említik. – Udvarhelyszék felszíne hegyvonulatokkal, folyó- és patakvölgyekkel erősen tagolt, ezért több kisebb táj is létrejött a nagyobb tájegységen belül. Ilyenek a → Homoród mente, → Nyikó mente, Gagy völgye. A 16–17. sz.-ban önálló közigazgatási egység, ún. fiúszék volt, → Erdővidék egy része, Bardóc-szék és a Székelykeresztúr vidéke Keresztúr-fiúszék néven. A Nagy- és Kis-Küküllő közén fekszik a → Partium, mely valószínűleg később csatlakozott Udvarhelyszékhez. Hozzátartozik É-on a → Sóvidék egy része is. – Irod. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I., Pest, 1868); A székelykeresztúri múzeum 25 éves évfordulója ünnepi tudományos ülésszakán elhangzott tanulmányok és közlemények – Studii şi comunicări... (Szerk. Molnár István és Bucur, Nicolae, Csíkszereda, 1974); Hargita megyei népviselet (Szerk. Kardalus János, Csíkszereda, 1979).

19. sz. közepén épült lakóház (Bágy, v. Udvarhely m.)

Ház és fedeles kapu (Máréfalva, v. Udvarhely m.)

Lakóház homlokzata (Parajd, v. Udvarhely m.)