Nagykanizsa színészete
az első adat a város színházi életéről 1781-ből származik, és a piarista gimnázium diákjainak előadásáról szól. Ezután német vándortárs.-ok játszottak a városban 2–3 évenként, amelyek hol Varasdról, hol Laibachból érkeztek. Balog István tartott először m. évadot: 1827. aug.–szept.-ben 22 estén át szabad ég alatt játszottak. 1854-ig felváltva jelentek meg német és m. nyelvű társ.-ok. Köztük Komlóssy Ferencé, aki dunántúli színikerületet akart kialakítani. 1854-től kezdve a m. társ.-okat részesítették előnyben, bár még 1875-ben is lépett fel itt német egy. Már 1840-től tervezték a színkör építését, de eredményes tervek csak 1870 körül készültek. Ezek nyomán 1874-ben épült meg egy nyári színkör, amelyben 1877 nyarán Miklóssy Gyula 13 hétig szerepelhetett 32 tagú együttesével. 1890-től kezdve a Polgári Egylet nagytermét használhatták a színészek, így Bokody Antal, Rakodczay Pál társ.-a is. 1902–03-ban Kövessy Albert egy 450–550 főt befogadó újabb színkört építtetett. 1905-től 1929-ig Nagykanizsa Pécs–Győr–Baja színikerülethez tartozott, amelynek keretében 1907–1915 között Füredy Béla pécsi egy.-e vendégszerepelt. 1910-ben lebontották a tűzveszélyesnek minősített épületet, és 1912-ben 576 főt befogadó újabb deszkaszínházat emeltek. 1926-ban a helyi Közművelődési Egylet állandó színház építését határozta el. Medgyaszay István tervei szerint jött létre a színház, amely 1927. márc. 15-én nyílt meg. Az avató beszédet Hevesi Sándor, a város szülötte tartotta. Első előadásként a Nemzeti Színház Szigeti József Rang és mód c. vígjátékát mutatta be. 1927-től 1939-ig Fodor Oszkár és Szentiványi Béla társ.-ai látogatták rendszeresen a várost, amely azután 1939–1943 között az országos stagione-rendszerbe került. 1945–1955 között a város a pécsi, 1955-től a kaposvári színház nyári-őszi állomása volt. 1972-ben épült meg a többcélú Hevesi Sándor Művelődési Központ, benne 530 férőhelyes színházteremmel. Azóta Kaposvár, Zalaegerszeg, néha Kecskemét együttesei szolgáltatják a műsort. Fővárosi színházak is vendégszerepelnek a városban. – Ir. Barbarits L.: Nagykanizsa (1929); Dobó L.: Színházi élet Nagykanizsán 1784–1950 (1990).