Az intézmények és az oktatás


FEJEZETEK

A növénytermesztéstan oktatása és annak színvonala szorosan összefügg egy-egy szakképző intézménnyel. Célszerűbb ezért megismerni néhány intézmény történetét, mint abból kiragadni a növénytermesztését.

Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE)
GEORGIKON Mezőgazdaság-tudományi Kar, Keszthely

Festetics György (1755–1819) uradalmai a jószágkormányzó Nagyváthy János (1755–1819) tanácsára és Tessedik Sámuel (1742–1820) közreműködésével 1797-ben alapította a Georgikont, Európa első gazdasági tanintézetét. Az alapítás célja szakképzett gazdatisztek nevelése volt. Több mint 50 év után 1848-ban az intézmény megszűnt, mert hallgatói nemzetőrnek álltak, hogy a magyar szabadságért harcoljanak.

1864-ben királyi határozattal Gazdászati és Erdészeti Tanintézetként született újjá, eleinte két-, később hároméves képzési idővel.

Az alapítása 100. évfordulójára készülő tanintézet nagyszabású fejlesztéseket kapott: új tanügyi épület, Vetőmagvizsgáló Állomás, Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás, könyvtár létesült. 1906-ban a tanintézetből Gazdasági Akadémia lett; ennek szervezeti szabályzatában jelent meg először a Növénytermeléstani Tanszék.

Az I. világháború idején az előadások 1915-ben megszűntek. Bár 1919-ben újra indultak, a háborús károk helyreállítására 1923-ig várni kellett. A képzés továbbra is hároméves maradt. A végzettek akadémiai oklevelet kaptak, amely gyakorlati-gazdatiszti állások betöltésére képesített. 1942-ben az oktatási idő 8 félévre változott, de megmaradt a 6 féléves gazdatiszti képzés is.

A II. világháború végén csak rövid ideig szüneteltek az előadások. Az akadémia is az 1945-ben felállított Magyar Agrártudományi Egyetem egyik osztálya lett, s az {IV-643.} osztályelnök irányította. Ekkor külön-külön tanszék művelte a növénytermesztéstant, a növénytant, a növénykórtant és a talajtant.

1949-ben az akadémia is a megszüntetett vidéki osztályok sorsára jutott. A kormányzat, a baklövést belátva, 1954-ben visszaállította a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiát. A képzési idő három év maradt, s a végzettek agronómusi oklevelet kaptak. A tudományos kutatás is ekkor indult meg, a tájintézethez kapcsolódóan.

Az agrármérnökképzés az 1957/58. tanévvel indult, négyéves képzési idővel. 1958-tól megrendezik a Georgikon Napokat. 1959-ben hozzácsatolták a Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet.

Az akadémiából 1962-ben Agrártudományi Főiskola lett, s erőteljes fejlődésnek indult. 1970-ben a keszthelyi és a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolát Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven egyesítették.

1989-ben, a kaposvári Állattenyésztési Főiskolával bővülve, a név Pannon Agrártudományi Egyetemre változott. A rektori hivatal Keszthelyen maradt. A Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar új szakokat indított, fejlesztette a kutatást, elmélyítette kapcsolatait a veszprémi Vegyipari Egyetemmel, bekapcsolódott a szakmérnöki és a doktori képzésbe.

A növénytermesztés és a kapcsolódó szakterületek oktatói és kutatói közül említést érdemel Fáber Sándor (1873–1933), Keller Oszkár (1882–1955), Kolbai Károly (1901–1972), ifj. Manninger G. Adolf, Láng Géza, Belák Sándor (1919–1978), Nyéki Jenő (1919–), Kovács András (1924–1988), Sáringer Gyula (1928–), Kismányoki Tamás (1946–), Ragasits István (1945–).

Az integráció következményeként a Georgikon 2000. január 1-jétől a Veszprémi Egyetemhez csatlakozik. Ezzel a Pannon Agrártudományi Egyetem megszűnik.

Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár

Albert Kázmér szász-tescheni herceg és felesége, Mária Krisztina az óvári birtokot (90 ezer hektár) nászajándékul kapta meg. A herceg birtokainak későbbi főkormányzója, Wittmann Antal (1770–1842), a gazdálkodás előbbre vitelét megfelelően felkészült gazdatisztek alkalmazásával kívánta gyorsítani. 1818-ban Magyaróváron megnyitotta kapuit az elméleti és gyakorlati gazdasági intézet.

A magánintézetet 1850-ben vette át az állam. Előbb Gazdasági Felsőbb Tanintézet, majd akadémia lett (1874). Az akadémián a kor legjelesebb szaktekintélyei oktattak, folytattak kutatásokat és végeztek tudományszervezői munkát. Mindezek eredményeként egymás után alakultak meg a kísérleti állomások.

A kar kiemelkedő oktatói és kutatói: Linhart György, Kosutány Tamás, Cserháti Sándor, Újhelyi Imre, Rázsó Imre (1873–1922), Gyárfás József, Legány Ödön, Grábner Emil, Hankóczy Jenő, Bittera Miklós, Berzsenyi J. László, Sipos Gábor, Dohy János (1905–1990), Varga János (1926–1996) és Késmárki István (1938–).

A PATE Mezőgazdaság-tudományi Kara az egyetemi integráció révén 2000-től a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem része lesz.

Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE), Debrecen

1868-ban nyitotta meg kapuit a Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. Szervezeti felépítését a keszthelyi és az óvári szabályzatokra építve határozták meg. A gyakorlati oktatás, a szabadföldi kísérletek a tangazdaságban folytak.

1906-ban a tanügyi reform alapján létrejött a Debreceni Gazdasági Akadémia.

Az I. világháború kezdetétől 1920-ig szünetelt az oktatás. A károk felbecsülhetetlenek voltak. Az Akadémia épületét kórháznak {IV-644.} használták, a tanárok és diákok katonának mentek, a gépek, eszközök, berendezések a megszállás prédájává váltak.

1944 októberében az Akadémiát kitelepítették. A felszerelés és az állatállomány jó részét Magyaróvárra szállították, s oda menekült a legtöbb tanár is.

1945 szeptemberében a Földművelésügyi Minisztérium Budapesti Agráregyetem néven egyetlen agráregyetemet hozott létre, négy karral (mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti, kert- és szőlőgazdálkodási). A Mezőgazdaság-tudományi Kar három vidéki osztálya közül az egyik a Debreceni Gazdasági Akadémia lett, a másik kettő a magyaróvári és a keszthelyi.

1953-ban Mezőgazdasági Akadémia, 1970-ben Debreceni Agrártudományi Egyetem lett a neve. A szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum az egyetem főiskolai karaként folytatta munkáját.

1972-től a DATE része a mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar, amelyet 1986-ban Gödöllőhöz csatoltak. A karcagi Talajjavítási és Talajművelési Kutató Intézet 1976-tól a DATE része. 1986-tól új kara lett a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola, és új szervezeti egységeként létesült a Regionális Agrár-műszerközpont. 1992-ben megkapta a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Nyíregyházi Kutató Központját. A DATE 2000-től a szerveződő Debreceni Egyetem részeként működik tovább.

A növénytermesztés kutatói és oktatói közül Kerpely Kálmán (1864–1940), Juhász Árpád (1876–1964), id. Manninger G. Adolf, Arany Sándor (1899–1984), Dőry Lajos (1904–1977), Ács Antal, Bocz Ernő, Vinczeffy Imre (1923–), Pásztor Károly (1924–), Szász Gábor (1927–) és Ruzsányi László külön is említésre érdemes.

Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE), Gödöllő

A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1920-ban Közgazdaságtudományi Kar létesült. A kar 17 tanszékkel kezdte az oktatást, amelyen a mezőgazdasági szak külön osztály volt. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem átalakítása (1934) kapcsán a szakosztály az előző szervezetből átkerült a Mezőgazdasági és Állatorvosi Karra.

A Mezőgazdaságtudományi Karnak négy osztálya volt: egy-egy a három Akadémián (Debrecen, Keszthely és Magyaróvár), egy pedig Budapesten. 1950-ben az egyetem székhelye Gödöllő lett. 1952-ben a karok önállósodtak. A gödöllői székhely a Mezőgazdaság-tudományi Kar birtokába került. Az akadémiák javait is jórészt ide összpontosították.

A Mezőgazdaság-tudományi Kart szovjet mintára szervezték. Nemcsak az évszázados magyar rendtartást nem fogadták el, még vezető professzorokat is hoztak a Szovjetunióból. Szovjet tankönyveket fordítottak magyarra, s ezekből kellett vizsgázni. A korszellemnek megfelelően igyekeztek megszabni a hallgatóság összetételét is. A képzésben a mennyiség a minőségnél nagyobb szerepet kapott. Szerencsére 1956 után ez a szemlélet kedvezőbb irányt vett. Nőtt a saját értékek megbecsülése, egyre inkább a tudás került előtérbe a hallgatók felvételénél. Ennek is köszönhetően vált napjainkra az egyetem a mezőgazdasági mérnökképzés fellegvárává, nemzetközileg elismert intézménnyé.

A fejlődés első lépéseként a budapesti Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola 1957-ben az egyetem része lett. Ugyanebben az évben egyetemi doktori cím adományozására kapott jogosultságot. 1960-ban indult a szakmérnökképzés. 1968-ban a Mezőgazdasági Tanárképző Intézet, később a kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet, a gyöngyösi, a nyíregyházi és a mezőtúri főiskola, a Vezető és Továbbképző Intézet, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet és mezőgazdasági szakiskolák kapcsolódtak az egyetemhez. Eközben nagyszabású építkezések és fejlesztések valósultak meg.

{IV-645.} Az egyetem szervezetében alapításától kezdve létezik Növénytermesztéstani Tanszék. Az oktatómunka mellett kísérleteket is folytat. Érdemleges növénytermesztési kutatási megbízásokat a kar csak az 1960-as évektől kapott.

A 2000. január 1-jétől induló egyetemi integrációban Gödöllő valóra válthatja a korábbi agrárcentrum-elképzelést. Elnevezése: Szent István Egyetem.

A növénytermesztés és a kapcsolódó szakterületek kiemelkedő tanárai és kutatói: Kolbai Károly, Sipos Gábor, Penyigei Dénes (1909–1974), Mándy György (1913–1976), Bajai Jenő (1914–1996), Lőrincz József (1918–1992), Antal József (1919–), Bálint Andor (1920–), Stefanovics Pál (1920–), Szabó Miklós (1932–), Menyhért Zoltán (1934–) és Birkás Márta.