{IV-730.} A mezőgazdasági gépészet tudományos műhelyei

Az önállósodott mezőgazdasági műszaki kutatás tudományos intézményének létrejötte az MTA Agrárműszaki Bizottság megalakulásával 1960-ra tehető. Egyre többet dolgoztak a gabona, a kukorica, a cukorrépa stb. termeléstechnológiájának – optimális géprendszerének – kialakításán, amelynek hiányzott az elméleti megalapozottsága. Ez az igény hozta létre az MTA Agrártudományi Osztályán a Mezőgazdasági Gépesítési Bizottságot, amely az 1960-as évek elején kezdte el működését; első elnöke Sipos Gábor, titkára Tibold Vilmos volt. 1970-től a bizottság új neve MTA Mezőgazdasági Műszaki Bizottság (MTA MMB). Egyidejűleg három albizottságot szerveztek: Gépesítési (elnöke: Lehoczky László), Építési és Belsőgépesítési (elnöke: Mikecz István), valamint Energetikai és Automatizálási Albizottság (elnöke: Tibold Vilmos).

1976–1980 között speciális helyzet alakult ki; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) létrehozta saját kutatási tanácsait, többek között a MÉM Műszaki Kutatások Tanácsát (MÉM MKT), amelynek élére Bánházi Gyulát nevezték ki. A két bizottság (MTA MMB és MÉM MKT) szoros együttműködésben dolgozott. 1980-ban a MÉM MKT megszűnt, és az MMB a MÉM, valamint az MTA közös tudományos bizottsága lett (MTA–MÉM Agrárműszaki Bizottság). A bizottságban az MTA-t Dimény Imre, az MÉM-et alelnökként Bánházi Gyula képviselte.

A mezőgazdasági gépészet szakfolyóirata 1959-től a Mezőgazdasági Technika; főszerkesztők: Burián Béla (1960–1980), Fehér Károly (1981–1992), Tóth László (1992-től). A szaklap beszámol egyebek mellett a gépesítés, a gépüzemeltetés újdonságairól, a kutatási-fejlesztési eredményekről, gépbemutatókról, mértékadó hazai és külföldi kiállításokról, valamint a világban fellelhető műszaki újdonságokról.

A Hungarian Agricultural Engineering c. periodikát Bánházi Gyula indította 1987-ben. Szerkesztők: Bánházi Gyula, Tóth László, Mészáros György és Hajdú József.

Az Agrárműszaki Bizottság gondozásában, 1972-ben indult útjára A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései c. sorozat azzal a szándékkal, hogy hozzájáruljon a tudományterület fejlődéséhez, és segítse a kutatási eredmények gyakorlatban való hasznosulását. Eddig 87 füzete jelent meg.