A Magyar Tudományos Akadémia keretében folyó munkálatok

A hazai bányamérnökök már az 1840-es években bekapcsolódtak az Akadémia munkájába; többüket – szakmai-tudományos tevékenységük alapján – érdemesnek tartották az akadémiai tagságra. Hosszú ideig a természettudományi osztály, az elmúlt fél évszázadban pedig a műszaki tudományok és a földtudományok osztálya keretében tevékenykednek. Hosszú időn keresztül a X. osztály folyóiratában (Acta Geodetica, Geophysica et Montanistica) jelentek meg a bányászati tanulmányok is.

Az MTA „bányász” tagjai 1845–1995 között: Szentkirályi Zsigmond (levelező 1845), Kováts Lajos (l. 1846), Szabó József (l. 1958, rendes 1867), Pettkó János (l. 1861), Hantken Miksa (l. 1864, r. 1874), Hauer Ferencz (l. 1865), Zsigmondy Vilmos (l. 1868), Böckh János (l. 1876), Péch Antal (l. 1879), Böckh Hugó (l. 1915), Vitális István (l. 1920, r. 1945), Rozlosnik (Rozlozsnik) Pál (l. 1927), Vendel Miklós (l. 1933, r. 1943), Finkey József (l. 1934, r. 1940), Romwalter Alfréd (l. 1941), Papp Simon (l. 1945, r. 1946), Tárczy-Hornoch Antal (l. és r. 1946), Szádeczky-Kardoss Elemér (l. 1949, r. 1950), Tarján Gusztáv (l. 1951, r. 1976), Kántás Károly (l. 1954), Proszt János (l. 1956), Zambó János (l. 1961, r. 1973), Hazay István (l. 1967, r. 1976), Martos Ferenc (l. 1971, r. 1979), Kapolyi László (l. 1979, r. 1985), Kovács Ferenc (l. 1987, r. 1993), Ádám Antal (l. 1990, r. 1993), Verő József ifj. (l. 1995).

Az ún. észak-magyarországi régióban megszervezett MTA Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) az egyetlen az országban, amelynek bányászati szakbizottsága van. Ezen belül 8–12 munkabizottság működik, amelyek szakmai-tudományos rendezvényekkel, kiadványokkal, pályázatokkal, szakvéleményekkel stb. vesznek részt a régió tudományos életében. A szakbizottság első elnöke Szilas A. Pál volt, akit a jelenlegi elnök, Tarján Iván követett.

Két tudós életművéről külön is szólni kell. Kapolyi László (1932–) ipari (1953–1976), majd ipari minisztériumi vezető beosztásokban tevékenykedett, 1983–1987 között miniszter. Bányászati rendszerelmélettel, kőzetmechanikával, ásványvagyon-gazdálkodással, nyersanyag- {IV-447.} és energiagazdálkodással, komplex energiahordozó-hasznosítással foglalkozik. 1983-ban Állami Díjjal tüntették ki. Faller Gusztáv (1930–) olyan család leszármazottja, amely sok kiváló bánya- és kohómérnököt, professzort adott a hazának. Tanított az NME Bányaműveléstani Tanszékén, dolgozott a Bányászati Kutató Intézet üzemgazdasági osztályán, a Nehézipari Minisztériumban (1963–1981), az Ipari Minisztériumban (1981–1986; főtanácsos, a bányászati és energetikai szakértői csoport bányászati részlegvezetője), címzetes egyetemi tanár (1977), állami díjas (1985). Munkái közül kiemelkedik a Műszaki bányagazdaságtan (társszerzőkkel, 1964) és Az ásványvagyon-gazdálkodás alapjai (társszerzőkkel, 1982).