{61.} Mészáros Ignác (1721–1800)

Az első, modern értelemben népszerű magyar "román"-szerző csallóközi nemesi családból született. Pozsonyban és Győrött végezte iskoláit, jogi diplomát szerzett, s a Batthyány-család jogtanácsosa lett. Később Budára költözött, s itt élt magányosan haláláig.

Elsősorban Kártigám című regénye révén vált nevezetessé, amely sok kiadást ért meg s ritka népszerűségnek örvendett. Még a 19. század negyvenes éveiben is kedvelték, ekkor persze már jobbára csak az avult ízlésű vidéki nemesek szellemi tápláléka volt. Az író gondolkodásmódja, eszméi, törekvései nem terjedtek túl az egyházi és jogi műveltség hagyományos keretein. A Faludi és Amadé-féle gáláns költészet szeretete jellemzi irodalmi ízlését, ez vezette regényének témaválasztásában is a francia heroikus és gáláns románok mintáihoz. Művének a kor szokása szerint hosszú, tekervényes címet adott: Buda Várának Vissza-Vételekor A' Keresztények Fogságába Esett Egy Kartigam névü Török Kis-Asszonynak Ritka, és emlékezetes Történeti (Pozsony, 1772). Kazinczy értesülése szerint voltaképpen német eredetiből készült, a filológia később több ehhez hasonló cselekményű német nyelvű "románt" kutatott ki, valószínű azonban, hogy végső soron azok is valamely francia eredetivel függenek össze.

A kalandos életű kisasszony története persze nem a szó szoros értelmében vett fordítás, hanem idegen mintáknak a honi olvasóközönség ízléséhez való alkalmazása. Mészáros Ignác korai kísérlete viszonylag jól sikerült, ezért érdemes kiemelni a regényfordítások és átdolgozások egyre szaporodó tömegéből. Az erkölcsi célzat untalan hangoztatásával próbálja művét elfogadtatni a közönséggel, s mintegy törvényesíteni a szerelmes történetet. A regényt, különösképpen pedig a szerelmes regényt, a hagyományos nemesi köztudat, de főképpen az egyházi és kormányzati intézmények kezdetben nem csekély ellenkezéssel fogadták. A Kártigám sikere segítette az új műfaj áttörését. De más eredménye is van. Ahhoz képest, hogy a nyelvújítási törekvések előtt készült ez a mű, a régies nyelv kifejezési formáival és szókincsével, stiláris eszközei viszonylag fejlettek. Az olvasók nem jelentéktelen rétege számára egy ideig a Kártigám jelenti a magyar regényt, s e munka körülményes, áradozó nyelvezete a csiszolt, érzelmes beszéd példája, nemcsak az irodalmilag kevéssé műveltek körében. Az írók egy része is elismeri Mészáros Ignác érdemeit, Ányos verssel fordul a "Kartigám nevezetes írójához", és bár Kazinczy már jól látja az ilyen "fesz és pöf cifráitól dagadó" művek gyengéit, tagadhatatlan, hogy a magyarul olvasgató közönség még hosszú időn keresztül csak vonzó tulajdonságait érzékeli. A világi, szerelmi téma elfogadtatása mellett éppen a finomkodó stílus teszi kedvessé a regényt. Az ormótlan és nehézkes, ponyva-szintű vagy tudákos olvasmányok mellett a Kártigám szinte rafináltnak nevezhető csiszoltsága az efféle írásokkal szemben valóban eredménynek számít. A Kártigám sikerének másik oka, hogy a főúri környezetben játszódó, bókoló, szerelmes beszédekkel telizsúfolt, illemet és etikettet hirdető regény az olvasók számára ekkor még idegen s így érdekes világot mutatott be. Mindezzel a regény hozzájárult a magyar olvasók táborának növeléséhez, s a műfaj irodalmi elismertetésének útját egyengette.