Breaking in Stock and the Means of Transportation
RÉTHEI, P. M., A kocsi eredete (The Origin of the Cart). Egyetemes Philológiai Közlöny, 1897; HERMAN, O., Debreceni lófogatok (Horse Carriages of Debrecen). Budapest, 1910; ECSEDI, I., A debreceni fogatok (Carriages of Debrecen). Néprajzi Értesítő, 1911; PETTKÓ-SZANDTNER, T., A magyar kocsizás (Hungarian Carriage Driving). Budapest, 1931; GUNDA, B., A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca szekér (Ursprung d. ung. Wagen mit zwei Femerstangen und der alte ung. Ajonca-Wagen). Néprajzi Értesítő, 1934; TÁLASI, I., A járó- és vonójószág betanítása a Kiskunságban (Die Einschulung der Pferde und Ochsen in der Klein-Kumanei). Néprajzi Értesítő, 1935; MÁRKUS, M., A nyíregyházi taliga (Nyíregyházaer Karren). Néprajzi Értesítő, 1938; SÁNDOR, G., A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordási módjai és eszközei (Methods and Means of Hauling Loads by Manpower in Hóstát of Kolozsvár). Kolozsvár, 1942; K. KOVÁCS, L., A magyar népi közlekedés kutatása (Research on Hungarian Folk Transportation). Budapest, 1948; BETKOWSKI, J., Adatok a szolnoki hajósok életéből (Contributions à l’étude de la vie des bateliers de Szolnok). Ethnographia, 1954; NAGY, B., Adatok a magyar teherhordó eszközök használatához és elterjedéséhez (Angaben zum Gebrauch und zur Verbreitung eines ungarischen Traggerätes). Ethnographia, 1954; CSALOG, ZS., A kocsi és szekér Szentes vidékén (Der Wagen und das Fuhrwerk in der Umgebung von Szentes [Kom. Csongrád]). Néprajzi Közlemények, 1965; TARR, L., A kocsi története (History of the Carriage). Budapest, 1968; CSEGLÉDY, J., Tutajozás a Maroson a múlt században (Flossfahrt auf der Maros im vorigen Jahrhundert). Ethnographia, 1969; GRÁFIK, I., Szállítás és közlekedés Szentendrei-szigeten (Beförderung und Verkehr auf der Szentendre-Insel). {737.} Néprajzi Közlemények, 1971; BODÓ, S., Az igavonó szarvasmarha a Hortobágy vidékén (Das Rind als Zugtier in der Umgebung der Puszta Hortobágy). Műveltség és Hagyomány, 1972–1974; PALÁDI-KOVÁCS, A., A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (Zur historischen und regionalen Systematisierung der Wagen der ungarischen Bauemschaft). Néprajzi Közlemények, 1973; P. MADÁR, I., Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban (Cart Making and Use at Atyha of the Székelylanti and at Sárrétudvari of the Great Plain). Néprajzi Közlemények, 1973; PALÁDI-KOVÁCS, A., Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről (Einige Bemerkungen über die Traggeräte der ungarischen Bauern). Ethnographia, 1973; GRÁFIK, I., Az állati erővel végzett folyami vontatás (Rendszerelemzési kísérlet) (Schiffschleppen mit tierischer Zugkraft auf ungarischen Flüssen). Ethnographia, 1973; GRÁFIK, I., Hajóvontatók (Die Treidler). Néprajzi Értesítő, 1975; Kuczy, K., Vizi élet, népi hajózás Foktőn (Aquatic Life, Folk Shipping at Foktő). Kalocsa, 1976; PALÁDI-KOVÁCS, A., Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai [Hátitarisznya a palócoknál a XIX–XX. században] (Belehrungen über die Verbreitung eines Volkstraggerätes in Ungam. Der Ranzen bei den Palozen im 19.–20. Jahrhundert). Az Egri Múzeum Évkönyve, 1976.