Folk Poetry in Prose–The Folk Tale
ERDÉLYI, J., Magyar népmesék (Hungarian Folk-Tales). Pest, 1855; GAAL György magyar népmesegyűjteménye (György Gaal’s Collection of Hungarian Folk-Tales). I–II. Pest, 1861; ARANY, L., Eredeti népmesék (Original Folk-Tales). Pest, 1862; MERÉNYI, L., Sajóvölgyi eredeti népmesék (The Original Folk-Tales of the Sajóvölgy). I–II. Pest, 1862; MERÉNYI, L., Dunamelléki eredeti népmesék (The Original Folk-Tales of the Dunamellék); I–II. Pest, 1863–64; MAILÁTH, J., Magyar regék, mondák és népmesék (Hungarian Fables, Sagas and Folk-Tales). Pest, 1864; ISTVÁNFFY, GY., Palócz mesék a fonóból (Palóts Tales from the Spinning Room); Lipótszentmiklós, 1890; BENEDEK, E., Magyar mese- és mondavilág (The World of Hungarian Stories and Sagas). I–IV. Budapest, 1894–1896; BERZE NAGY, J., Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (Folk-tales from Heves and Jász-Nagykun-Szolnok Counties). Budapest, 1907. Magyar {755.} Népköltési Gyűjtemény IX; HORGER, A., Hétfalusi csángó népmesék (The Csángó Folk-Tales of Hétfalu). Budapest, 1908. Magyar Népköltési Gyűjtemény X; IPOLYI Arnold népmesegyűjteménye (Arnold Ipolyi’s Collection of Folk-tales). Budapest, 1918. Magyar Népköltési Gyűjtemény XIII; BUDAY, GY.–ORTUTAY, GY., Nyíri és rétközi parasztmesék (Peasant Tales from Nyír and Rétköz). Gyoma, 1935; DÉGH, L., Pandur Péter hét bagi meséje (Péter Pandur’s Seven Tales from Bag). Budapest, 1940; ORTUTAY, GY., Fedics Mihály mesél (Mihály Fedics Tells Stories). Budapest, 1940. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény I; BANÓ, I., Baranyai népmesék (Folk-tales from Baranya). Budapest, 1941; Új magyar Népköltési Gyűjtemény II; DÉGH, L., Pandur Péter meséi (The Tales of Péter Pandur). I–II. Budapest, 1942. Új Magyar Népköpési Gyűjtemény III–IV; KOVÁCS, Á., Kalotaszegi népmesék (The Folk-tales of Kalotaszeg). Budapest, 1944. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény V–VII; VÉGH, J., Sárréti népmesék és népi elbeszélések (Folk-tales and Folk Narratives from Sárrét). Debrecen, 1944; DÉGH, L., Bodrogközi mesék (Tales from Bodrogköz). Budapest, 1945; BEKE, Ö.–KATONA, I., Csalóka Péter (Tricky Peter). Budapest, 1947; ORTUTAY, GY., Adalék a mese és ballada összefüggésének kérdéséhez (Beiträge zur Frage des Zusammenhangs zwischen dem Märchen und der Ballade). Ethnographia, 1938; ORTUTAY, GY.–KATONA, I., Magyar parasztmesék (Hungarian Peasant Tales). I–II. Budapest, 1951–1956; BÉRES, A., Mai mesélő alkalmak (Opportunities for Story-telling To-day). Ethnographia, 1955; DÉGH, L., Kakasdi népmesék (The Folk-tales of Kakasd). I–II. Budapest, 1955–56. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény VIII–IX; FARAGÓ, J., A szegény ember vására (The Poor Man’s Fair). Bucharest, 1955; BERZE NAGY, J., Magyar népmesetípusok (Hungarian Folk-tale Types). I–II. Pécs, 1957; DÉGH, L., Adalékok a “hálás halott” epizód mesei és mondai formálódásához (Zur Gestaltung der Episode des “dankbaren Toten” in Märchen und Sage). Ethnographia, 1957; FÖLDY-VIRÁNY, J., A bodrogközi Láca népmeséiből (From the Folktales of Láca, Bodrogköz). Sárospatak, 1957; ORTUTAY, GY., Ungarische Volksmärchen. Berlin, 1957; BERZE NAGY, J., Égig érő fa (The Tree that Reached up to the Sky). Pécs, 1958; KOVÁCS, Á., Magyar állatmesék típuskatalógusa (The Type-catalogue of Hungarian Animal Tales). Budapest, 1958; NAGY, O., A három táltos varjú. Mezőségi népmesék (The Three Magic Crows. Folk-tales from the Mezőség). Bucharest, 1958; DÉGH, L., Az egyéniségvizsgálat perspektívái (The Individual Factor in the Development of Folk-tales). Ethnographia, 1960; ERDÉSZ, S., Egy szamosháti termelőszövetkezet mesemondója (The Storyteller of an Agricultural Co-operative in Szamoshát). A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1960; ORTUTAY, GY., Magyar népmesék (Hungarian Folk-tales). I–III. Budapest, 1960; BANÓ, I.–DÖMÖTÖR, S., Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából (Old Hungarian Folk-tales from the Legacy of János Berze Nagy). Pécs, 1961; DOBOS, I., Egy somogyi parasztcsalád meséi (The Tales of a Peasant Family from Somogy). Budapest, 1962; HONTI, J., Válogatott tanulmányok (Selected Studies). Budapest, 1962; VOIGT, V., Elemente des Vorstellungeskreises vom “Herrn der Tiere” im ungarischen Volksmärchen). Acta Ethnographica, 1962; ORTUTAY, GY., Das ungarische Volksmärchen. In: Kleine ungarische Volkskunde. Weimar, 1963; KOVÁCS, Á., Register der ungarischen Schildbürgerschwank-Typen (Rátótiaden). (ATH 1200–1349 MT). Acta Ethnographica, 1964; KOVÁCS, Á., A rátótiádák típusmutatója (Directory of the Types of Counting Games). Budapest, 1966; KOVÁCS, Á., Ungarische Volksmärchen. Düsseldorf-Cologne, 1966. Die Märchen der Weltliteratur; DOMOKOS, S., A kétnyelvű mesemondás problémái (Probleme zweisprachiger Märchenerzähler). Ethnographia, 1967; FARAGÓ, J., Kurcsi Minya a havasi mesemondó (Minya Kurcsi der Märchenerzähler aus dem Hochgebirge). Ethnographia, 1967; SÁNDOR, I., Dramaturgy of Tale-telling. Acta Ethnographica, 1967; ERDÉSZ, S., Ámi Lajos mesén (The Tales of Lajos Ámi). Budapest, 1968. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XIII–XV; FARAGÓ, J., Az emberevő nővér meséjéhez (Zum Märchen {756.} von der menschenfressenden Schwester). Ethnographia, 1968; KISS, G., Hungarian Redactions of the Tale type 301. Acta Ethnographica, 1968; FARAGÓ, J., A Contribution to the Table Motif of the Bird Concealed in the Vessel. Acta Ethnographica, 1970; NAGY, G., Mesék, mondák Karcsáról és Karosból (Popular Tales and Legends from Karcsa and Karos). Karcsa, 1973; VEKERDI, J., A cigány népmese. Tanulmány és antológia (The Gypsy Folk-tale. A study and anthology). Budapest, 1975; BÁLINT, S., Tombácz János meséi (The Tales of János Tombácz). Budapest, 1975. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XVII; NAGY, O., A szegény ember táltostehene. Mérgi népmesék (The Poor Man’s Magic Cow. Folktales from Méra). Cluj-Napoca, 1976; NAGY, O., Széki népmesék (The Folktales of Szék). Bucharest, 1976.