The Legend

ORTUTAY, GY., Rákóczi két népe (Rákóczi’s Two Peoples). Budapest, 1939; ORTUTAY, GY., Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban (Lajos Kossuth in Hungarian Popular Tradition). Ethnographia, 1952; MAÁCZ, L., Adatok a hiedelmek és az epikus műfajok összefüggéséhez (Contributions to the Relation between Beliefs and the Epic Genres). Ethnographia, 1956; SZENTMIHÁLYI, I., A göcseji nép eredethagyománya (Tales of Origins of the People of Göcsej). Budapest, 1958; PENAVIN, O., Mátyás-mondák a Vajdaságból (Mathias-Sagen aus der Vojvodina [Jugoslavien]). Néprajzi Közlemények, 1959; FERENCZI, I., Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban (Die Gestalt von Franz Rákóczi in der Volksüberheferung des nordungarischen Gebiets von Borsod-Abaúj-Zemplén). Ethnographia, 1960; FERENCZI, I., Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban (The Memory of István Bocskai and his War of Independence in Popular Tradition). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1960–61; FERENCZI, I., A népmondakutatás néhány elvi kérdése (Einige prinzipielle Fragen der Volkssagenforschung). Műveltség és Hagyomány, 1961; FERENCZI, I., A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában (The Memory of the Struggle Against the Turks in the Legend Tradition of Hajdú-Bihar). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1962; BALASSA, I., Karcsai mondák (Legends from Karcsa). Budapest 1963. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XI; FERENCZI, I., Huszita emlékek és a néphagyomány (Die Hussiten und die Volksüberlieferung). Műveltség és Hagyomány, 1963; VARGYAS, L., Keleti párhuzamok Tar Lőrinc pokoljárásához (Östliche Parallelen zu der Höllenfahrt von Lőrinc Tar). Műveltség és Hagyomány, 1963; S. DOBOS, I., Az “igaz” történetek műfajának kérdéséről (Über die Dichtungsart der “Wahren” Geschichten). Ethnographia, 1964; VOIGT, V., A mondák műfaji osztályozásának kérdéséhez (Some Questions of Cataloguing Folk Legends). Ethnographia, 1965; BALASSA, I., Die Sagen eines Dorfes. Acta Ethnographica, 1966; FERENCZI, I., Mondaterminológiák és műfajkritériumok (Legend Terminologies and Genre Criteria). Néprajz és Nyelvtudomány, 1966; FERENCZI, I., Történelem, szájhagyomány, mondahagyomány (Geschichte, mündliche Überlieferung, Sagenüberliefrung). Ethnographia, 1966; KÖRNER, T., A magyar hiedelemmondák rendszerezéséhez (Zur Systematisierung der ungarischen mythischen Sagen). Ethnographia, 1967; DÁM, L., A kővé vált kenyér hiedelme a Nagysárréten (The Fable of the Bread Turned to Stone at Nagysárrét). Ethnographia, 1968; KÖRNER, T., Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból. (A halál és a halottak (Ein Kapitel aus dem in der Vorbereitung befindlichen Glaubensagen-Katalog). Ethnographia, 1970; DOBOS, I., Tarcal története a szóhagyományban (The History of Tarcal in Oral Tradition). Budapest, 1971; SZABÓ, L., Taktaszadai mondák (The Legends of Taktaszada). Budapest, 1975. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XVIII.