Detailstudien
MÁLNÁSI, Ö.: „A szoboszlai juhászat“ [Die Schäferei in Szoboszló]. Néprajzi Értesítő (1928). – SZABÓ, K.: „Csengetyű és kolomp a kecskeméti pásztorság kezén“ [Viehglocken der Hirten von Kecskemét]. Néprajzi Értesítő (1932). – SZABÓ, K.: „A jószág jegye és billege Kecskeméten“ [Viehbrandzeichen bei den Hirten in Kecskemét]. Néprajzi Értesítő (1932). – GÖNYEY, S.: „A zselici kanászélet“ [Das Leben des Schweinehirten in Zselicség]. Ethnographia (1933). – GYÖRFFY, I.: „Juhtartás és tejgazdaság Kalotaszegen“ [Schafzucht und Milchwirtschaft im Kalotaszeg]. Néprajzi Értesítő (1934). – BOZSÁK, E.: „A régi istállók élete és a jószág takarmányozása Pest vármegye északi felében“ [Das Leben der alten Ställe und die Futterung des Viehes]. Néprajzi Értesítő (1936). – GYÖRFFY, I.: „Nomád település és szilaj pásztorkodás a székelyeknél“ [Nomadische Siedlung und wildes Hirtenwesen bei den Szeklern]. Ethnographia (1937). – SZABÓ, K.: „Az állatok betegsége és gyógyítása a kecskeméti pusztaságon“ [Krankheit und Heilung der Tiere auf den Pußten von Kecskemét]. Néprajzi Értesítő (1937). – BALOGH, I.: A jószág teleltetése Debrecen környékén [Die Überwinterung des Viehs in der Gegend von Debrecen]. Debrecen 1938. – SZABÓ, K.: „Kecskemét pásztorélete. I. Juhászat“ [Das Kecskeméter Hirtenleben. I. Schäferei]. Néprajzi Értesítő (1942). – BALOGH, I.: „A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja“ [Geschichtliches aus dem Hirtenleben in Hortobágy]. Néprajzi Értesítő (1943). – K. KOVÁCS, L.: „Adatok a bálványosváraljai fejősjuhászathoz“ [Angaben zur Melkschäferei in Bálványosváralja]. Ethnographia (1947). – KÓS, K.: „A kalotaszegi kosarazó juhászat“ [Die Pferchschäferei im Kalotaszeg]. In: Miscellanea Ethnographica I. Kolozsvár 1947. – CSERMÁK. G.: „Az istensegítsiek állatorvoslása“ [Die Tierverarztung in Istensegíts]. Ethnographia (1949). – NAGY CZ., L.: „Pásztortörvények és szabályok, ún. regulák a Kiskunságban“ [Gesetze und Regeln der Hirten in der Klein-Kumanei]. Néprajzi Értesítő (1954, 1955). – BALOGH, I.: „Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században“ [Die Weidegerechtigkeit auf den Pußten bei Debrecen im XVIII–XIX. Jahrhundert]. Ethnographia (1958). – ZÓLYOMI, J.: „Cserhátsurány állattartásának másfél százada“ [Anderthalb Jahrhundert Viehhaltung in Cserhátsurány (im Komitat Nógrád)]. Ethnographia (1960). – FÖLDES, L.: „Egy alföldi juhtartó gazdaság“ [Eine traditionelle Bauerngenossenschaft für Schafhaltung in der Großen Ungarischen Tiefebene]. Néprajzi Értesítő (1962). – SZEBENI, G.: „A csíki juhászat“ [Die Schafhaltung im Komitat Csík]. Ethnographia (1962). – PALÁDI-KOVÁCS, A.: „A keleti palócok pásztorkodása“ [Das Hirtenwesen der östlichen Palotzen]. Műveltség és Hagyomány (1965). – BENCSIK, J.: Pásztorkodás a Hortobágy északi területén a XVIII. század végétől [Das Hirtenwesen im Norden der Hortobágy am Ende des 18. Jahrhunderts]. Debrecen 1969. – BENCSIK, J.: Paraszti állattartás Hajdúböszörményben [Bäuerliche Viehhaltung in Hajdúböszörmény]. Debrecen 1971. – CSISZÁR, Á.: „A beregi sertéstenyésztés“ [Schweinezucht im Bereg]. Ethnographia (1971). – PAPP, Z. S.: „A bivalytartás Beregdarócon“ [Büffelhaltung in Beregdaróc]. Ethnographia (1971). – SZABADFALVI, J.: „Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon“ [Überlieferungen der extensiven Schweinezucht in Ungarn]. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1971). – SZABADFALVI, J.: „Pásztormigráció Felső-Tiszántúl és az Északi-Középhegység között“ [Hirtenmigration zwischen der Gegend jenseits der Theiß und dem Nördlichen Mittelgebirge]. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1972). – BALASSA, I.: „Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI–XIX. században“ [Eichelmast im nordöstlichen Teil des Karpatenbeckens im 16.–19. Jahrhundert]. Ethnographia (1973). – TÁBORI, GY.: „Tótkomlós állattartása“ [Viehhaltung {G-784.} in Tótkomlós]. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei (1974). – SZABADFALVI, J.: „Die natürlichen Wetterschutzanlagen und Bauwerke der extensiven Viehzucht in Ungarn.“ Acta Ethnographica (1975). – PUSZTAINÉ, MADAR, I.: „Adatok a sárrétudvariak gazdálkodásának történetéhez, különös tekintettel a lótartásra“ [Beiträge zur Geschichte der Wirtschaft der Bevölkerung von Sárrétudvari, mit besonderer Hinsicht auf die Pferdezucht]. Agrártörténeti Szemle (1976).