Die Glaubenswelt des ungarischen Volkes
RÓHEIM, G.: A Luczaszék [Der Luzienstuhl]. Budapest 1920. In: Adalékok a magyar néphithez [Beiträge zum ungarischen Volksglauben] II. – RÓHEIM, G.: Magyar néphit és népszokások [Ungarischer Volksglauben und Volksbräuche]. Budapest 1925. – IPOLYI, A.: Magyar mythológia [Ungarische Mythologie]. 3. Aufl. Budapest 1929. – LUBY, M.. Bábalelte babona [Aberglauben]. Budapest o. J. [um die 1930er Jahre]. – SZENDREY, ZS.: „Népszokásaink és hiedelmeink eredetének kérdéséhez“ [Unsere Sitten und Bräuche und unser Volksglauben]. Ethnographia (1935). – DÖMÖTÖR, S.: Szent Gellért hegye és a boszorkányok [Der Gellértberg und die Hexen]. Budapet 1940. – SZENDREY, ZS.: „Évnegyedi szokásaink és babonáink“ [Ungarische Vierteljahrsbräuche und -aberglauben). {G-805.} Ethnographia (1941). – VAJKAI, A.: Népi orvoslás a Borsavölgyében [Volksheilkunde im Borsatal]. Kolozsvár 1943. – SZENDREY, Á.: „A magyar lélekhit“ [Der ungarische Geisterglaube]. Ethnographia (1946). – SZENDREY, Á.: A magyar néphit kutatása [Die Erforschung des ungarischen Volksglaubens]. Budapest 1948. – SZŰCS, S.: „A nagyétű boszorkányról“ [Über die „Vielfraß-Hexe“). Ethnographia (1954). – DIÓSZEGI, V.: „A novaji tudósasszony“ [Die „weise Frau“ von Novaj]. Néprajzi Közlemények (1956). – H. FEKETE, P.: „Állatgyógyítás a Hajdúságon“ [Tierheilkunde in der Hajdúság (Gegend um Debrecen)]. Ethnographia (1956). – OLÁH, A.: „Népi orvoslás, orvostörténet, orvostudomány“ [Volksheilkunde, Medizingeschichte, Medizin]. Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica (1956). – DIÓSZEGI, V.: „Dobbal való kötés, oldás“ [Ein Andenken des Schamanen-Zauberns in Kinderreimen]. Néprajzi Közlemények (1957). – GUNDA, B.: „A totemizmus maradványa a magyar táltoshagyományokban“ [Überreste des Totemismus in den ungarischen Táltos-Überlieferungen]. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1957). – BERZE NAGY, J.: Égigérő fa [Der himmelhohe Baum]. Pécs 1958. Magyar mitológiai tanulmányok [Ungarische mythologische Studien]. – DIÓSZEGI, V.: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben [Spuren des Schamanenglaubens in der ungarischen Volkskultur]. Budapest 1958. – DIÓSZEGI, V.: „Die Überreste des Schamanismus in der ungarischen Volkskultur.“ Acta Ethnographica (1958). – DIÓSZEGI, V.: „Embergyógyítás a moldvai székelyeknél“ [Volksheilkunde bei den Moldauer Szeklern]. Néprajzi Közlemények (1960). – DIÓSZEGI, V.: „A magyar néphagyomány és a sámánhit kapcsolatai“ [Die Andenken des Schamanismus in der ungarischen Volkskultur]. Műveltség és Hagyomány (1960). – FERENCZI, L.: „Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz“ [Die Welt des Animismus und der ungarische Waldkult]. Műveltség és Hagyomány (1960). – CS. PÓCS, É.: „Étel és étkezés a magyar néphitben és népszokásban“ [Speisen und Mahlzeiten im ungarischen Volksglauben und Brauchtum]. Néprajzi Értesítő (1961). – BALÁZS, J.: „Über die Ekstase des ungarischen Schamanen.“ In: Glaubenswelt und Folklore der sibirischen Völker. Budapest 1963. – ERDÉSZ, S.: „The Cosmogonical Conception of Lajos Ámi,Storyteller.“Acta Ethnographica (1963). – DÖMÖTÖR, T.: „A magyar néphit és népszokások Kelet és Nyugat között“ (Ungarischer Volksglaube und Volksbräuche zwischen Ost und West]. Ethnographia (1964). – CSISZÁR, Á.: „Gyógyítás emberkoponyával Beregben“ [Das Heilen durch Menschenschädel im Kom. Bereg). Ethnographia (1965). – CS. PÓCS, É.: „A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre“ [Der Aberglaubenkreis um das Weihnachtsmahl und den Weihnachtstisch]. Néprajzi Közlemények (1965). – CS. PÓCS, É.: „Zagyvarékás néphite” [Der Volksglaube von Zagyvarékás]. Néprajzi Közlemények (1964). – DIÓSZEGI, V.: A pogány magyarok hitvilága [Die Glaubenswelt der heidnischen Ungarn]. Budapest 1967. – PÓCS, É.: „Binde- und Lösungszauber im ungarischen Volksglauben.“ Acta Ethnographica (1967). – UJVÁRY, Z.: „Theriomorphe Korndämonen in der ungarischen Volksüberlieferung.“ Acta Ethnographica (1967). – CS. PÓCS, É.: „A magyar ráolvasások műfaji és rendszerezési problémái“ [Gattungs- und Systematisierungsprobleme der ungarischen Beschwörungsformeln]. Népi kultúra – Népi társadalom (1968). – UJVÁRY, Z.: „Anthropomorphe mythische Wesen in der agrarischen Volksüberlieferung Ungarns und Europas.“ Acta Ethnographica (1968). – DIÓSZEGI, V.: „A honfoglaló magyarok hitvilágának történeti rétegei. I. A világfa“ [Die historischen Schichten der Glaubenswelt der Ungarn der Landnahmezeit. I. Der Weltbaum]. Népi kultúra – Népi társadalom (1969). – HOPPÁL, M.: „A magyar lidérc-hiedelemkör szemantikai modellje“ [Das semantische Modell des ungarischen Lidérc-Glaubenkomplexes]. Ethnographia (1969). – KÖRNER, T.: „Boszorkányszervezetek Magyarországon“ [Die ungarischen Hexenorganisationen]. Ethnographia (1969). – UJVÁRY, Z.: „Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban“ [Forschung des Agrarkults in der ungarischen und europäischen Folklore]. Műveltség és Hagyomány (1969). – SCHRAM, F.: Magyarországi boszorkányperek [Hexenprozesse in Ungarn]. I–II. Budapest 1970. – DIÓSZEGI, V.: „A táltos alakjának földrajzi elterjedéséhez“ [Der ungarische Schamane (táltos) in Westungarn]. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973). – DIÓSZEGI, V.: „A tótkomlósiak hitvilága“ [Die Glaubenswelt der Tótkomlóser]. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei (1974). – KÁLMÁN, E.: Népi gyógyítás a Tiszaháton [Volksmedizin im Tiszahát (Ost-Ungarn)]. Nyíregyháza 1974. – KRUPA, A.: Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok [Glauben – Zauberei – Hexen]. Békéscsaba 1974. – PAIS, D.: A magyar ősvallós nyelvi emlékeiből [Von den Sprachdenkmälern der ungarischen {G-806.} Urreligion]. Budapest 1975. – UJVÁRY, Z.: Varia folkloristica. Írások a néphagyomány köréből [Studien aus dem Gebiet der Volkstradition]. Debrecen 1975. – HOPPÁL, M. – TÖRŐ, L.: „Ethnomedicine in Hungary.“ Orvostörténeti Közlemények (1975). – GULYÁS, É.: „Jászdózsai hiedelmek“ [Volksglauben aus Jászdózsa]. Folklór Archivum (1976). – SÁNDOR, M.-né: „Egy bihari parasztasszony hiedelmei“ [Die Glaubenswelt einer Bäuerin aus dem Komisat Bihar]. Folklór Archivum (1976).