Szabó Ágnes: Bethlen Kata és könyvtára

A sorozat szerkesztési elveinek megfelelően alábbi összeállításunkban Bethlen Kata könyvtárának állományát rekonstruáljuk úgy, hogy valamennyi általunk ismert dokumentumot egyetlen helyen gyűjtünk össze. Ezen összefoglalás alapját a Bod Péter által írt, illetve neki tulajdonított könyvjegyzékek (1747 és 1752) adják. Az itt szereplő tételeket csupán néhány levelezésből fennmaradt adattal tudtuk kiegészíteni.

Bethlen Kata mint szenvedélyes könyvgyűjtő "Magyar Bibliotheca"-jában a megelőző két évszázad több mint ötszáz kéziratos és nyomtatott hungarikumát gyűjtötte össze. A református egyház gyámolításán s a jótékonykodáson kívül leginkább a természettudományok (növénytan, orvostudomány) foglalkoztatták. Ez az érdeklődése a könyvállomány összetételén is észrevehető. A könyvtár anyagának, történetének részletesebb vizsgálata előtt néhány szóban be kell mutatnunk a könyvtár tulajdonosnőjét, aki amellett, hogy az egyik leggazdagabb XVIII. századi erdélyi asszonykönyvtárat hozta létre, udvartartásának példája a női bibliofília meghonosodását segítette.

A Méltóságos Patróna Asszony

A török kiűzése az országból a kulturális élet új intézményrendszerének megteremtését tette lehetővé, igaz, a protestáns művelődési intézmények erős, államilag támogatott katolikus nyomás alatt működtek. A magyar arisztokrácia és a köznemesség tudományok iránt érdeklődő tagjai, ugyanígy az erdélyi protestáns értelmiség szoros kapcsolatokat ápolt a nyugat-európai polgárosodó államokkal. Főpapjaink mellett a XVIII. század folyamán a magyar főurak tettek legtöbbet a könyvtári kultúra felvirágoztatása érdekében. Magyar művelődéspolitikát folytató királyi udvar hiányában rájuk hárult a magyarországi és erdélyi művelődési élet szervezése és működtetése. Közéjük tartozott, főként vallási indíttatásból Bethlen Kata is.

Bethlen Gábor családjából származott, őrizte Erdélyben nagybátyja, Bethlen Miklós kultúrmecenatúrájának nemes hagyományait: iskolákat segített, könyveket gyűjtött, alapítványokat tett, kora legjobb tudósait (köztük elsőként Bod Pétert) támogatta. Abból a Bethlen-családból származott tehát, mely a Teleki- és Apafi-családdal együtt Erdély XVII-XVIII. századi kulturális arculatát jelentős mértékben meghatározta.

Apja, Bethlen Sámuel, Bethlen János kancellár fia, s a híres diplomata Bethlen Miklós öccse, az enyedi kollégium világi kurátora volt. Tőle is örökölhette a köz művelődésére áldozó szociális érzéket. Bethlen Kata élete a református vallásért való küzdelemben telt el. Belső világának középpontjában kétségtelenül a pietizmussal átitatott kegyesség állt, a református vallásosság, amely személyiségének minden elemét, érzelemvilágának minden rezdülését meghatározta.

Harminckét évesen családtalanná vált élete szinte feloldódott a református egyházban, amely számára nemcsak a hitvallást jelentette, hanem a magyar kultúrát és irodalmat is. Mindent megtett az erdélyi protestáns tudományos és irodalmi élet serkentése érdekében, kitűnő segítőtársra találván a XVIII. század középső évtizedeinek legnagyobb erdélyi tudósában, Bod Péterben, aki 1743-1749 között udvari papja volt. Bod helyét 1752-től Málnási László foglalta el. A Méltóságos Patróna Asszony könyvtár és iskolaszervező buzgalmával, társaságszervező tehetségével kis udvart tudott maga köré gyűjteni. Olthévízi és fogarasi otthona az erdélyi művelődés egyik kisugárzó központja lett. Bod Péter a Magyar Athenas előszavában visszatekintve értékelte állhatatos támogatóját: "Bethlen Kata volt a Bethlen Jánosnak Sámuel fija által unokája, Tudományokat igen szerető nagy kegyességű tudós Uri Aszszony. Ez igen szép Magyar Bibliotékát állitott volt fel magának, minden felől egybe-szedetvén oda Erdélyből és Magyar országból a jó Magyar könyveket; mellyet még életében által-adott a N. Enyedi Kollégyiom Könyves Házába. Vonatott kivált az orvosi Tudományokra, tudta-is azt az Tudományt alkalmasint, meg tanulván Köleséri Sámuel, Simoni Márton és Borosnyai Márton Medicinae Doktoroktól, nevezetesen a Füveknek természeteket, erejeket, hasznokat; melyekkel a szegényeknek felette sokat használt."

Bethlen Kata tehát a vallásnak, a jótéteményeknek és a tudományoknak élt. Ez utóbbit bizonyítja Bod Péterrel való kapcsolata is. Ő szerettette meg Boddal a régi magyar könyveket, s ezen keresztül terelte figyelmét egyháza és a magyar irodalom múltjának feldolgozása felé. Bethlen Kata iskoláztatta kisdiák korától, s külföldi tanulmányait is anyagilag támogatta, akárcsak Málnási Lászlóét. Bod Péter munkásságának legfontosabb ága a "literatúra-történet". Ezirányú tevékenységét a Bethlen Kata könyvtáráról készített két jegyzékével alapozta meg, melyekből egyes részletek később szó szerint kerültek át irodalmi lexikonába, a Magyar Athenasba. Az Athenason kívül későbbi műveinek is forrásai lettek Bethlen Kata, Ráday Gedeon és testvére, Ráday Eszter, illetve Teleki László könyvtárai, amelyek céltudatos fejlesztésében ő maga is segédkezett.

A Magyar Bibliotéka kialakítása, a könyvadományozó Bethlen Kata

Bethlen Kata szüntelenül kezdeményezte új meg új könyvek kiadását. A maga költségén ki is nyomtattatott könyveket, többek között Nádudvari Péter nyolcvannégy prédikációját (Kolozsvár, 1741), a Szentirás értelmére vezérlő lexikont, a fejedelmi korszakban élt Keresztúri Pálnak Egyenes ösvényét. A Magyar Leksikon 1746. decemberében kelt ajánlásában Bod Péter ezt a patrónai tevékenységet, annak jelentőségét értelmezi is: "Hogy az Istenfélőknek világi élete elmulása után használhatna, foglalatoskodott a szükséges jó könyveknek elszaporitásokban. Mely nehéz a mi hazánkban csak egy néhány levélből álló könyvecskét is kinyomtattatni, nyilván vagyon az, mert a könyvnyomtatónak tapasztalt kára forog benne; mert akik szeretnék a könyveket, azok pénztelenek, akiknek pedig tehetségek vagyon, azok többnyire egyébre forditják. Nagyságod ebben is megmutatá, hogy kiván használni, mert Nádudvari Péter Hitünk ágazatiról irott szép munkáját sok szorgalmatoskodással és költséggel világ eleibe bocsáttatá 1741. esztendőben. 1744-ben Kereszturi Pál Egyenes ösvény nevü szép könyvét, 21 predikációját, melyeket méltóságos gr. Bethlen Kata aszszony őnagysága Isten dicsőségére, az anyaszentegyház épületére gerjedező szeretetének bizonyságául kegyes költségével újonnan világ elé bocsátott. E munka kiadásával kétképen használt az Isten házának: 1. hogy az Istenfélők a magok házoknál is olvashassák az idvességre vezérlő jó munkákat s azokat elolvasván, az Isten útaiban megerősittetnének; 2. hogy az iskolák az exemplárok árokból segittetnének."

Bod Péter önéletírásában külön feltüntette, hogy melyik könyvének költségeihez ki járult hozzá. "1. A magyar leksikont irtam Hévizen, melyet elsőben nyomtattatott ki kegyes pátronám, gróf Bethlen Kata aszszony őnagysága, néhai Széki Teleki József úrnak istenfélő özvegye Kolozsváratt 1746-dik esztendőben 4 részben. Az exemplár volt számszerint négyszáz, papirost maga adott, pénzt fizetett fh. 270. Effelett a corrector volt Szathmári Pap Zsigmond, ennek és a könyvnyomtatónak is sok ajándék ment. Másodszor nyomtattattam ki ugyan Kolozsváron sok bővitéssel 1757-dik esztendőben. Ötszáz exemplárt adott nékem a Páldi uram, a könyvnyomtató, én pedig fizettem őkegyelmének fh. 265. Ebben neki segitségül nem volt, hanem jó pátrónánk Bethlen Kata aszszony őnagyságok elegyedett bele fh. 40. 2. Biblia Historiáját nyomtatták ki kétszer, elsőben az aszszony, Bethlen Kata őnagysága adott reá 1748. papirossat, de én fizettem érte fh. 117." Bod már első munkáját, a Kősziklán épült erős ház ostromát is Bethlen Katának ajánlotta, később is egymás után megjelenő könyveiből ajándékpéldányokat küldött "jó Pátrónájának". Ezeket mind feljegyezte Házi Diáriumába: "1756. Bibliai Históriát adtam Grof Teleki Josefné, Bethlen Kata Aszszonynak, nr. 20." "1758. A M. Leksikonbol ... kötve Teleki Josefné Aszszonynak 1 ... Teleki Josefné aszszonynak nr. 12." 1746-ban részletesen megemlékezik patrónája kiadás-támogatási és könyvadományozó tevékenységéről: "Hogy az irás tudó emberek Istent szivesebben ditsérhessék s az ő szegénységek ettől el ne szoritaná, adott a Méltóságos Patróna Aszszony illyen könyveket: 1. Szent Soltáros könyveket Fekete Táblába, nyomtattatott Kolozsváron 1746 22 Januarij. 2. Egy egész Impressumot Nyomtattatott Kolozsváron 1746 Decembris. Két részre vagyon kötve. 3. Igasságnak Áldozatja nevü Imádságos könyvet. Nyomtatták 1745. Adatott 1746. 4. Nádudvari Péter Prédikátziói, mellyek Nyomtattattak Kolozsváron 1741. Adatott Novembris 1746. Ennek felette az előtt adott volt a Méltóságos Gróf Aszszony két Énekes Könyvet. Nyomtattatott mindenik Debreczenben 1742, egyik fekete, másik veres Táblába. Ismét két kis soltáros Könyveket 25. Julij 1745."

Bod Péter által egyéb adatokról is tudunk: Ráday Gedeonhoz írott leveleiben kitért Bethlen Kata könyvgyűjtő szenvedélyére is. Bod 1754. április 26-án Magyarigenben kelt levelében említi, hogy Ráday kérésére leírta (valaki, Bod?) Bethlen Kata könyvtárának lajstromát: "Leiratta volt az Úr Erdélyben létében a méltóságos gróf asszony, Teleki Jósefné asszonyom könyveinek lajstromokat; amelyek azon lajstromban nem találtatnak, az Úr parancsolatja szerint magam jegyzéséből azokat le iratván elküldöm az Úrnak." 1755. április 16.-án ugyancsak Magyarigenből írt levelében kéri Bod Péter Rádayt, hogy az a saját könyvlistáját küldje el Hévízre Bethlen Katának, ki majd továbbítja azt Bodnak az ő számára kellő könyvekkel együtt. Ennek a levélnek a mellékletében ez áll: "Gróf Teleki Józsefné asszonyom Őnagysága eddig vette az Ur számára ezeket:

1. Tótfalusi Biblia (Nr. 403)
2. Rotterdami Rezmánnak kereszténységet tanitó kézben viselő könyvecskéje (Nr. 345)
3. Tofeus Soltárok Magyarázatja (Nr. 396)
4. Kultsár György Postillája (Nr. 177)
5. Jezsuiták titka (Nr. 137)
6. Bornemisza Péter Domonikájának 3-dik része (Nr. 442)
7. Szt. Néméti Dominikájának Toldalékja." (Nr. 263)

1756. szeptember 20-án, Magyarigenben kelt levelében arról ad hírt Rádaynak, hogy Bethlen Kata a papoknak adott jegyzéket, milyen könyveket szerezzenek be neki: "A méltóságos gróf aszszony, Teleki Jósefné aszszonyom őnagysága a nyáron is egynéhány felé, magam is jelen lévén akkor őnagyságánál, adott papoknak lajstromot, hogy micsoda könyveket vennének meg, ha előakadnának, nézvén abban nagyrészt a Méltóságos Úra is." Bethlen Kata könyvtára tehát az állandó ajándékozásokkal, új beszerzésekkel gyorsan gyarapodott.

Ő maga személyesen is gyakran ajándékozott könyveket. Erről Martonosi Gyujtó János az olthévízi református gyülekezetről írott történeti munkájában (Az igazság fényes Napja. Kézirat, 1735) így emlékezik meg: "Hogy a tiszta Tudomány nagyobb nevekedést vehetne itt és jövendőre is gyökeret verne, a Méltóságos Patróna aszszony a Falusi Gyermekeket sok kedvezéssel, ajándékotskákkal s ditsiréssel édesgeti vala, akik magokat tanulásra adták, azoknak maga a Méltóságos Patróna aszszony könyveket küldött, melyeket kiis osztottunk a tanulóknak, Grammatikákot, Rudimentákat, Öreg és Kis Catechesiseket, Férfinak s Leánynak való Ábécéket, Soltárokat, szám szerint negyven két darab könyvet, ennek felette a conversusok közül az olvasni tudóknak Uj Testamentumot, öreg catechesist, Impressumat s némelyiknek maga vett és küldött a Patróna Aszszony, melly jó tselekedettel mennyire terjesztette és kivánta terjeszteni az igaz keresztyén tudományt, a mi kedves Patróna Aszszonyunk, könnyen megitélheti az, a ki a kegyességnek valami szikráját magában tapasztallya lenni." Veres Péter krónikás feljegyzése szerint ugyanebben a faluban "1744. ezen Esztendőben Procuráltatta a Méltóságos G. Aszszony az Ekklésia számára szép könyvetskéket, u. m. Impressumokat, Soltáros könyveket, Catechismusokat, Ábécés Könyveket, hogy mind a nagyok gyakorolhatnák magokat a kegyességben, mind a kisdedek épületet vehetnének a tisztességes Tudományokban és a jó erköltsükben."

Bizonyosra vehetjük, hogy udvari papjai nem jegyeztek fel minden egyes ajándékozott könyvet, így ma már ezeknek a listáját rekonstruálni nem tudjuk teljes egészében. Saját maga is írt könyveket, s ki is adta azokat. Önéletírásából és levelezéséből ismerjük szokását, hogy magánosoknak, rokonainak, ismerőseinek és más, könyvszerető személyeknek is gyakran kedveskedett könyvekkel. Teleki Lászlónak 1734. július 7.-én Kercesoráról írja: "Édes Öcsém Uram, ha Kegyelmedet meg nem terhelném véle, igen szépen kérem Kegyelmedet, ne sajnálja Kegyelmed nékem vétetni egy lutheránus Author munkáját Kegelius a neve. A könyvben tizenkét elmélkedések vagynak, ha jól emlékezem reá. Úgy egyéb szép magyar könyveket is ha lehetne kapni, mind az árát Kegyelmednek meg adni, mind pedig tőlem ki telhetően meg szolgálni el nem múlatom."

Ugyancsak Teleki Lászlónak írt levélben (1742. április) említi: "Küldöttem ő kigyelmének (Ráday Eszter, Teleki felesége -- Sz. Á.) egy könyvet, melyet is hogy ő kigyelme számos esztendőkig Istennek dicsőségére s lelkinek üdvösségére olvashasson, kivánom. E mellett küldöttem még egyet az aszszonynak Rádai Gedeonné aszszonyomnak." 1747. augusztus 7-én Olthévízről küldött ugyancsak Ráday Eszternek könyvet. Férjének írja: "Egy könyvvel kivántam kedves menyem-aszszonyomnak kedveskedni, melyet öcsém, Daniel Elek uram, ki menvén nem sokára meg fog vinni. A kötésiről követem kedves menyem-aszszonyt, mert nem igen szépen kötötték be." Viszonzásul is kapott könyveket Ráday Esztertől, mint az Teleki Lászlóhoz Hévízről 1748. február 6-án írott leveléből kiderül: "Kedves menyem aszszony köszöntésit és könyvvel való kedveskedésit atyafiságos szeretettel köszönöm. ... Ezen könyvnek hirét az igaz hallottam s kértem volt is öcsém, Daniel Elek uramot egy ilyen könyvnek szerzése iránt. De mind eddig se öcsém uram, se más által kezembe nem jött ilyen könyv s nem is láttam."

Egyes gyülekezetek és személyek mellett Bethlen Kata az erdélyi református kollégiumokat is támogatta. 1736-tól három évtizeden át árva Bethlen Kata testvére, Bethlen Imre volt a székelyudvarhelyi kollégium főgondnoka. Bizonyára az ő révén figyelt fel az udvarhelyi gyűjtemény gondjaira. 1744-ben költségén vásároltak meg néhány kötetet az egykori gyulafehérvári kollégium könyvtárából szétszóródottak közül. A további beszerzések támogatására 1758-59-ben 630 forinttal alapítványt létesített. A marosvásárhelyi Református Kollégiumnak egyszeri adományként 1756-ban 2000 magyar forintot adományozott.

Tudományos életről csak ott lehetett szó, ahol a tudomány művelése minden vonatkozásban és kezdettől végig közügyként említhető. Erdélyben a tudományos közélet csak elképzelés lehetett. Ehelyett csak tudományos műveltségű férfiak voltak, kikben égett a tudományos munka iránti vágy, s körülöttük keletkeztek a tudományos gyűjtemények, elsősorban könyvtárak. Ilyen volt például a nagyenyedi Bethlen-kollégium könyvtára. Ezek a legrégibb iskolai gyűjtemények a mai értelemben közgyűjteménynek nem mondhatók, inkább a tudományos kutatás segédeszközei voltak néhány belső ember kezében. Az állomány rendszerint patrónusok és egyesek adományából került ki, gyarapodott. Ilyen patrónus és adományozó volt többek között Bethlen Kata s férje, Teleki József is.

Erdély egyik említésre méltó, szomorú sorsú könyvgyűjteménye volt Bethlen Kata könyvtára. Az állomány az olthévízi, illetve a fogarasi várban volt elhelyezve. Bethlen Kata a saját könyveibe beletetette ex librisét (A. B. K.), melynek eredetije a kolozsvári református kollégium könyvtárában őrzött Váradi Disputatio címlapjának hátára ragasztva maradt fenn.

Több végrendeletében is intézkedik könyvtáráról. Az 1753. január 26.-án Fogarason keltezett szerint "... mindenkor az volt a szándékom, hogy kevés magyar könyveim lévén, azok az én holtam után adassanak az nagyenyedi kolegyiom számára, minthogy kedves édes férjem G. Teleki Jósef is maga könyveit oda hagyván, tétessék az mellé. Én hozzám az én sulyas nyavalyáim között érdemem felett atyafiságát mutató kedves édes öcsém uramat G. Teleki László uramat kérvén, hogy vegye keze alá azon feljebb irt könyveimet, hogy annál inkább is elhihessem, hogy az én rendelésem szerint oda adatodik. Kedves öcsém uram is ezen kivánságomra is mutatá atyafiságát én hozzám és keze alá vett egy nagyobbacska ládában és egy kisebben. De minthogy az veszett világban az embereknek sokféle csalárdságát az Ur Isten megismertette velem, úgy látom, hogy az jóért többire gonoszszal fizetnek, nehogy az én hozzám mutatott igaz atyafiságáért kedves édes öcsém uramnak kedvetlensége származzék, arra nézve kivántam ezen levelemben megirni igaz lelkem szerint, hogy azon ládákban semmi egyéb nincsen az könyveknél, sőt irhatom idvezülendő lelkemre, melyel Krisztus itélőszéke előtt is kivánok megjelenni, hogy kedves öcsém uramnál én egyebet ezen könyveknél semmiféle portékát le nem tettem..."

Az Olthévízen keltezett 1757. augusztus 18.-án írt végrendeletben már csak röviden ennyit említ: "Feles számú, magam szorgalmatosságával sok helyekről egybegyűjtött könyveim lévén, mind azokat is hagyom és adom a nagy-enyedi református Collegyiomnak, a minthogy nagyobb részint bé is adtam már, a mellyek pedig az én halálomkor házamnál találtatnak (mivel a már általadott tékaim catalogussába a nevek ezen könyveknek fel is találtatnak) azokat is hagyom azon nagy-enyedi Collegyiomnak, s ezen rendelesem szerint akárki vegye kezeihez, küldje be önként az emlitett Collegyiomba mindjárt az én halálom után."

Mint láttuk, nemcsak Bethlen Kata, de férje, Teleki József is a nagyenyedi kollégiumra hagyta a könyvtárát. Sajnos a könyvtár a szabadságharc idején, 1849-ben leégett.

Bod Péter 1762-ben Kolozsvárt kiadott Tiszta, fényes drága bíbor című könyvében patrónájának és annak könyvtárának is szép emléket állított versével:

"Más idő töltése Könyvek olvasása:
Imádsága után ez az ő szokása,
Biblia az első s a magyarázása,
Az után a többek; szokott gyakorlása.

Nagy Bibliotékát e végre állata,
Ez az áldott Aszszony a Grof Bethlen Kata,
Jó magyar könyveket valahol kaphata,
Nagy áron magának mindjárt fel-váltata.

A jó könyvek számát maga is bövité,
Egy könyörgéssel azt megékesité,
Szükségei szerint azt maga készité,
Ki-is nyomtatá s Istent ditsöité.

Nádudvari Péter tudos, betses könyvét,
Kereszturi Pálnak Egyenes ösvényét,
Udvari papjának Leksikon s más könyvét,
Világra botsátá; nem kiméllé pénzét.

Könyveit egy formán mind bé is köttette,
Nevét A. B. K. ával sarkára jedzette,
Hévizi Palotán poltzra hellyheztette,
Elméjét azokban úgy gyönyörködtette.

Ritkaságot látni ha ki kivánt talált,
Élnek a tudosok; itt nem látnak halált,
Éltek azoknak-is elevenségre vált,
Kik el nyomúltak volt; áldás azért rá szált.

Gondja vót arra is, hogy együtt légyenek,
Hólta után osztán elne széledjenek,
Bizonyságot rólla mindenkor tégyenek,
Meg tartani tetszik valamig Istennek.

Azért az Enyedi Könyves Házba tette,
Maga életében oda bé vitette,
Jó téteményeit ezzel bővitette,
E nagy Oskolához megöregitette.

Vóltak ezek között szép orvos Könyvek-is,
Vonta magát arra még a természet-is,
Tudta sok jó fünek hasznos erejét-is,
Gyógyitást gyakorlott gyakran még maga-is."

A könyvtár tartalmi egységei

Bethlen Katának sikerült egybegyűjtenie kétszáz év magyar irodalmának legjavát, szinte kizárólag magyar nyelvű munkákat. A gyűjteménynek külön jelentőséget ad az is, hogy több olyan régi nyomtatvány is volt benne, amelyről ma már csak a Bod Péter által készített két katalógus nyomán tudunk.

Az 1747-ben Bod Péter által kialakított tárgyak szerinti csoportosítás (amely megegyezik a Magyar Athenas és Bod saját könyvtárának szakbeosztásával is) 22 egységet különített el:

l. A Szent Háromságról
2. Az igaz hit ágazatiról
3. Confessiók és cathecismusok
4. A Szent Biblia fordítása és editiói
5. A Szent Írás némely részeire való magyarázatok
6. Dominikák szerint való prédikácziók
7. Palatina catechesis szerint való prédikácziók s tanitások
8. Az imádságról tanitó könyvek és az uri imádság magyarázatja
9. Imádságos könyvek
10. Szép elmélkedések, melyekkel az istenfélő ember megerősíti magát a világi sok magyarázatok, rágalmazások, kisértések között, vigasztalja keserüségében, segíti menyre etc.
11. A Sakramentomokrol, főképpen az Ur vacsorájáról
12. Innepekre rendelt prédikácziók
13. Temetésre való prédikácziók
14. A római catholica vallásnak, annak rendtartásit előadó könyvek
15. Egymással vagdalkozással ellenkezők, elmésen tréfálódók és tréfásan mocskolódók
16. Némely nagy bűnök ellen valók, a minémű a táncz, káromkodás stb.
17. Az elválasztásról és megtérésről
18. Orvoslásra tanitó könyvek nevezetesen a pestis ellen
19. Históriák
20. Magyar históriák
21. Isteni dicséretek és szép énekek
22. Az uralkodókban megkivántató virtusokról

Ez a felsorolás is igazolja tehát a szakirodalomban sokszor hangsúlyozott megállapítást, miszerint a könyvtár túlnyomó része a protestáns napi vallásgyakorlatot, az elmélyült meditációt szolgálta. Határozottan elkülönül az a csoport, amely a pietista kegyességi teológia műveiből, azok forrásmunkáiból áll.

A lélek és a test ápolásának érdekében jónéhány orvosi könyv is volt Bethlen Kata birtokában. A XVII. század híres erdélyi orvosa, Pápai Páriz Ferenc elméleti és gyakorlati munkái mellett számos magyar és külföldi orvos neve szerepel a könyvjegyzékeken. A pestis elleni munkák szerzői közül Csanaki Máté, Laskai János, Johann Weber, Sós Ferenc és Perliczi Dániel nevét emeljük itt ki.

A növénytani művek is elsősorban az egyes füveknek, virágoknak, gyümölcsöknek a gyógyításban való hasznosíthatósága miatt érdekelték. Az orvosságos könyvek sem hiányozhattak gyűjteményéből.

Korának három kiváló orvosa tanította Bethlen Katát a tudományokra: a növénytanra Borosnyai Nagy Márton, az erdélyi gubernium főorvosa, aki maga összegyűjtötte Erdély növényeit. Az általános orvostudományban fő mestere Köleséri Sámuel, aki kora leghíresebb orvosainak egyike volt. Közeli barátság fűzte hozzá Bethlen Katát, mivel ennek első házassága alkalmával Köleséri látta el a násznagyi tisztet. A fogarasi úrnő különösképpen vonzódott a szemészethez, s ebben "egy jó okulista", Simoni Márton orvos látta el őt tanácsokkal. Ezen tanulmányok elvégzése után Bethlen Kata itthoni képesítése tehát aligha lehetett csekélyebb értékű, mint férfi kortársaié. De ezzel nem elégedett meg, állandóan konzultált praktizáló orvosokkal, Buzinkai Györggyel, Baligha Sámuellel, s különösen Johann Gottlieb Schuller szebeni tudóssal, akinek becses könyvtára és természetrajzi gyűjteménye messze földön híres volt. Mindezek mellett hát kissé furcsa az orvosi könyvek igen csekély volta, s az, hogy egyetlen szemészeti tárgyú sincsen benne.

Az orvostudományon kívül a papírgyártás is foglalkoztatta Bethlen Katát. Teleki József a kercesorai üzemet feleségének unszolására létesítette. Így akart Bethlen Kata olcsóbb papírt biztosítani az általa patronált művek kiadásához. A malom építése 1730-ban kezdődött el, de nem fejeződött be. Férje halála után, 1737-ben egy megállapodásban kénytelen volt elállni tervétől. Az olthévízi papírmalomhoz Teleki László szerzett a Felvidékről mestert. Volt papírmalom Fogarasban is, amely Erdély legrégibb papírgyára.

A könyvtár katalógusai

Az első katalógus 1747-ben készült, Bod Péter munkája. A címe: "Árva B(ethleni) Bethlen Kata Széki Teleki József úr özvegye könyveinek laistroma." Ennek eredetijét a székelyudvarhelyi Református Kollégium őrzi, kötetünkben ezen összeírás tételeit "A" betűvel jelöltük. A katalógus negyedrét, félbőrkötésű. Két részből áll: 1. szerzői betűrendes jegyzék, 2. "afféle tárgyi katalógus". Nem teljes a cím a leírásban, és a könyvek szerzőire, a nyomtatás helyére és idejére vonatkozó adatai is sokszor hagynak kifogásolni valót a hitelesség tekintetében. Az eredeti kéziratot összevetve a Lukinich-Köblös-féle kiadással (és az azt követő Adattár 16/3-béli közléssel) meglepve tapasztaljuk, hogy a kiadott jegyzékeknél bővebb. Nagyon szép kivitelű kézirat, látszik, hogy nemcsak a könyvek leírása volt a cél, hanem az olvashatóság és a használhatóság is. Bod Péter e katalógust bővítette a könyvek beszerzésével párhuzamosan, hiszen több 1747 után nyomtatott mű leírása is szerepel benne.

Az 1752-es katalógust a marosvásárhelyi Református Kollégium Könyvtára őrzi, Bod Halmágyi István kérésére állította össze: "Magyar bibliotéka, Avagy Mindenféle, kiváltképpen pedig Teológiára tartozó Magyar Könyveknek Listájok: mellyeket maga számára gyűjtögetett a Méltóságos Gróf Asszony Bethleni Bethlen Kata aszszony." E Bod Péter autográf képezi mostani kiadásunk alapját. A "B" jelzésű paragrafusokat folyamatosan olvasva ezen 1752-es jegyzék betűhív olvasatát kell kapni. Az 1747-es katalógushoz képest kevésbé szép kézírással megírt az eredeti kézirat, viszont látszik, hogy sokkal összefogottabb gondolatmenet után van leírva: bővebbek a címleírások, kevesebb az utólagos bejegyzés. Viszont ez sem egyezik teljesen az 1912-es kiadásával.

A szakirodalomban sokszor felvetett kérdés az, hogy ezek a katalógusok hogyan viszonylanak a Magyar Athenashoz. Benczúrné a székelyudvarhelyi lajstromról azt állítja, hogy 154 szerzőtől 242 mű került bele ebből az Athenasba. Majd a marosvásárhelyi listáról állítja azt, hogy 185 szerző 340 műve található meg ebből az Athenasban. Összegezve a kettőt ez 190 szerző 330 művét jelenthetné.

Bellágh Rózsa mintaszerű elemzésében az alábbi megállapításokat teszi ezzel kapcsolatban: az anyag az Athenas és egyéb források adataihoz viszonyítva két csoportra osztható:

l. lényeges változás nélkül került a leírás az Athenasba, s más forrásban nem is fordul elő. Számuk: 68.
2. a szerzők az Athenason kívül más fő forrásokban is fellelhetők. Számuk: 122.

A szócikkek azt bizonyítják, hogy ezeket a könyveket Bod Bethlen Kata könyvtárában forgatta. (A David Czvittinger művéből átvett néhány adatot vizsgálva kiderült, hogy csak azokat hasznosította az Athenasban, melyeket előzőleg látott Bethlen Kata könyvtárában is.) Tehát a Magyar Athenasban a két listából összesen 190 szerző 330 műve szerepel.

Azt a gondolatot, hogy az 1752-es lista nem egyszerűen Bethlen Kata könyveinek jegyzéke, hanem egy könyvészeti összesítés is akar lenni mindarról, ami könyvről egyáltalán tudomása volt Bod Péternek, csak fenntartásokkal tudom elfogadni. A jegyzék egy ilyen bibliográfiai összegzés első lépése lehetett, a patróna könyvtára, kiegészítve a saját bibliotéka darabjainak leírásával (mint ahogy a címben ezt állítja is Bod Péter).

Alaposabban áttekintve az eredeti, kéziratos 1747-es lista leírásait, az állapítható meg, hogy azt Bod feltehetően valaki számára másolta egy eredeti példányról. Ezt sejtetik a kalligrafikus betűk, amelyek szinte a nyomtatott betűkre igyekeznek hasonlítani. Talán Bethlen Kata 1753-as végrendeletével hozható ez a másolat összefüggésbe, amikor odakerülhettek az új (1747 utáni) beszerzések leírásai. Ezt a kibővített változatot adta át talán Ráday Gedeonnak, ki ezt kérte tőle, s mely kérésnek 1754. április 26-án, Magyarigenben kelt levelében tett eleget Bod Péter.

Összegzés helyett csak utalunk a bevezetést követő tanulmányra, amely bemutatja azt, hogy Bethlen Kata példája milyen erővel hatott a kortárs és fiatalabb főúri asszonyi nemzedék körében.




Kezdőlap Előre