Az arakánga (Ara macao Linn.)

[Más neve: Ara coccinea]

A legközönségesebb és leginkább elterjedt ara-fajok egyike. Szintén jókora nagyságú: hossza 86, szárnya 40, farka 32 cm. Apró tollazata élénk vérpiros, homlokán, fületáján valamivel világosabb; háta alsó vége, farcsíkja, továbbá felső és alsó farkfedői sötét égszinkékek. Az első- és másodrendű evezőtollak, a hozzájuk tartozó fedőtollakkal együtt és a fiókszárny berlini kékek; az előbbiek belső zászlóján széles feketés szegély van. A legnagyobb szárnyfedők és a hosszú válltollak narancssárgák, csak a végükön van egy-egy zöld folt. A kormánytollak vérpirosak, végük égszinkék; a két szélső farktollpár sötétkék. Az alsó szárnyfedők, valamint az evező- és kormánytollak alsó oldala fényes vérpirosak. Szeme sárgásfehér, csupasz pofája barnás hússzínű; felső kávája szarufehér, de a tövén háromszögalakú fekete folt van; az alsó állkapocs fekete; lába szürkésfekete. Hazája Dél-Amerika északi országai: Boliviától és Brazilia északi vidékétől kezdve fel egész Guatemálig és Hondurászig, de hébe-korba Peruban és valószínűleg Mexikóban is találkozhatunk vele.

A zöldszárnyú arara (Ara chloroptera Gray)

Ezt az előbbi fajjal gyakran összetévesztik, pedig elég könnyű tőle megkülönböztetni, mert színe általában sötét vérvörös, a mellett meg felső szárnyfedői és válltollai zöldek. Szeme szalmasárga. Tulajdonképeni otthona Közép- és Dél-Brazilia, ahol mintegy helyettesíti az arakángát, de innen jó messzire elkalandozik úgy északra, délre, mint nyugatra.