6. család: Szakállashal-félék (Linophrynidae)

A szakállashal félék (Linophrynidae) családjába Regan öt nemzetséget soroz be. Ezek között szerepel az Edriolychnus nemzetség is. A „szakállashal” elnevezés tulajdonképpen csak a Linophryne nemzetségre illik rá, mivel a többibe tartozó fajoknak az állán nincsen tapogatójuk. A családra a koponya szerkezetén kívül az elő-kopoltyúfedő szögletén lévő tövis, a kissé ferde száj, a hegyes és lehajtható fogak jellemzők. Közti állkapcsuk kissé előretolható. Csalogatófonaluk az orron foglal helyet. Hát- és alsóúszójuk keskeny. Farokúszójukban 4 villás sugaruk van.

Szakállas halak (Linophryne Collett)

Szakállas hal (

Szakállas hal (Linophryne arborifer Regan).

A szakállas halak, Linophryne Collett, legszembeötlőbb bélyege az állról lelógó, többé-kevésbbé hosszú, rojtos, vagy villásan elágazó tapogató. A tapogatóágak végén szemölcsök vannak, amelyek minden bizonnyal érzékszervek.

A lucifer-hal (Linophryne lucifer Collett)

Egyik nyugatindiai utazása alkalmával P. Andersen kapitány 1877 májusában Madeirától északnyugatra teknősbékára vadászott. A tenger teljesen síma volt. Csónakja már jó darab ideje ringatózott a vizen, amikor egyszerre közvetetlenül a felszín alatt kis fekete halat pillantott meg. A halacska csaknem mozdulatlanul lebegett a vízben és a kapitány nagy meglepetéssel vette észre, hogy azért vált jóformán tehetetlenné, mivel saját magánál jóval nagyobb halat kapott be. Andersen a halat kifogta, vederbe tette, a hajón pedig borszeszbe helyezte. Hazatérve, az oslói egyetem múzeumának ajándékozta. Esmark tanár, a múzeum igazgatója, a halat lakására vitte és megfeledkezett róla. Évekig hevert a kis üveg a professzor magángyüjteményében és csak halála után találták meg. Így mondja el a lucifer-hal kétszeri fölfedeztetésének történetét Collett, aki ezt a halat 1886-ban, Linophryne lucifer néven vezette be a tudomány nagy anyakönyvébe.

A lucifer-hal hátúszóját 1 és 3, alsóúszóját 2–3, mellúszóját 14–15, farokúszóját pedig 9 sugár támasztja meg. Csalogatócsápja fekete és nagy tojásdad gumóban végződik, ebből pedig vékony fonál ered. Az állról lelógó „szakáll”, vagyis tapogató hosszú, s a végén két nyelvalakú függeléke van. A fénylő szakállas hal eddig ismert egyetlen példánya 49 mm hosszú. Lucifer halának Collett fekete színe miatt nevezte el.