TARTALOMB

Bastarnae

jelentékeny germán nép (Plin. IV 81, Tac. Germ.46), minden valószinüség szerint az első, mely a görög-római világgal érintkezésbe lépett. Már Kr. e. a II. században eljutott a Duna torkolatáig s V. Fülöp és Perseus macedoni királyok értették, hogy úgy a dardanusok, mint a rómaiak ellen felhasználják. Mithridates szövetségesei között is szerepelt. A rómaiak nem igen akadályozhatták meg betöréseit Thraciába, sőt 61-ben Istropolisnál még hadijelvényeiket is elvesztették. Egyidőre Boerebista daciai uralma fékezte meg, de ennek megdöltével a bastarnák hatalma ismét helyreállott. Végre M. Licinius Crassus Kr. e. 29-ben tisztította meg tőlük a Duna jobb partját s Augustus elmondhatta (Mon. Ancyr. V 51) nostram amicitiam petierunt per legatos Barstarnae Scythaeque. Ezen esemény megörökítésére épült az az emlékmű, melynek maradványait néhány év előtt Adamklissiben fölfedezték. Furtwängler, Das Monument von Adamklissi, Intermezzi 1896 S. 58–70. A tabula Peutingerianán az Erdélyt szegő Kárpátok neve Alpes Bastarnicae. Midőn a II. század derekán a barbár népek nagy szövetsége keletkezett, mely a római birodalomra rontott, a bastarnák is a szövetségesek között vannak (Hist. Aug. M. Anton. 22), a kik közé aztán idővel beolvadtak. Probus császár a maradékot, mintegy 100,000 embert, a Duna jobb partjára telepítette át. Hist. Aug. Probus 18.

K. BÁ.