Szilveszter Szent Szilveszter pápa (314–335) ünnepe. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Hazai patrociniuma, ábrázolása – nyilvánvalóan a két karácsony közelének kultikus-liturgikus gazdagsága miatt – nem ismeretes. Mohácsi sokác neve stati badnjak.
A naphoz, főleg estéjéhez, éjszakájához különösen református vidékeken számos olyan évkezdő hagyomány fűződik, amelyeket a katolikusok inkább karácsony böjtjén idéznek föl. Így magyarózdi hiedelem szerint a jószágok emberi nyelven most szólalnak meg. Ruhának nem szabad kötélen kiterítve száradnia, különben fel fogja magát akasztani valamelyik családtag. Evés, ivás, mulatozás sem volt. Mindenki iparkodott a templomba, az otthon maradt öregek pedig a tűzre vigyáztak, hogy ki ne aludjék.*
Ennek nyilvánvaló oka, hogy a XVII. században a polgári év kezdete Gyümölcsoltó Boldogasszonyról, illetőleg karácsonyról hivatalosan és végérvényesen január első napjához rögződött. Ezt az elkülönülést talán a protestáns pasztoráció is tudatosította.
Szilveszter a polgári év utolsó napja, az új esztendőnek pedig vigíliája. Régi hódmezővásárhelyi találós kérdés:
|
Az óév-temetés az előbbiek értelmében protestáns tájakon virágzik leginkább. Szendrey Zsigmond úgy találja,* hogy a szokás Erdélyből húzódott fel a Szilágyságon és Szatmár megyén át egészen Beregig. Óév estéjén éjfélkor a legények és a fiatal gazdák a kivilágított templomtoronyba mennek. Meghúzzák a harangokat, templomi énekeket, zsoltárt énekelnek. A családok a templom körül gyülekeznek. Kénos faluban éneklés közben a pap beszédet is szokott mondani, majd hazakísérik, megköszönvén fáradozását.
Mezőpanit (Panetul de Campie) református magyar népének temetőjárása az új esztendő beállta előtt, vagyis az éjszakai harangszó előtt történik. Ilyenkor mindazok kimennek a temetőbe, akiknek az elmúlt esztendőben halottjuk volt. Meghívják ismerőseiket is, akikkel zsoltárokat és más énekeket énekeltetnek a sír fölött. Utána a gyászolók hajlékában vendégség: kalács és bor kerül az asztalra. Ha a harang megszólal, az egész falu a templom elé megy, ahol ünnepélyes harangzúgás mellett az óesztendőt siratják el. Eléneklik a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű éneket. A kivilágított toronyból a gyerekek csillagszórókat dobálnak. A zsoltár végeztével a tiszteletes hálaadó beszédet mond, majd áldásért, lelkierőért könyörög az új esztendőben.* Magyarózd legényei, fiatal házasemberei éjfélkor a templomtoronyban első harangszóra az óévet búcsúztatják, másodikra pedig az új esztendőt köszöntik, közben énekelnek is.* E hagyományok archaikus gonoszűző célzata kétségtelen.
A katolikusok koraesti hálaadó istentiszteletének, a pap népmozgalmi beszámolójának, Istensegíts székelyeinek ajkán végvecsernye, Ecsegen óvecsernye,* Tápén bérösök vecsörnyéje a neve, mert ilyenkor gyülekeztek a templom előtt azok a béresek, akik a következő évre gazdát kerestek. A fogadás is itt történt.
Tápén Szilveszter napján kitolókása, vagyis keményre főzött köleskása került az asztalra.
Szilveszter estéjének, éjszakájának profán hagyományairól, mulatságairól nem szólunk. Mégis idézzük azt az éjféli tréfás-komoly búcsúztatót,* amely a múlt században a szegedi céhvilágban járta:
|