35. MAGYARLÁPOS

1291-ben említik először oklevélben Lapus néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1315-ben Lapus, 1393-ban Lapus, 1500-ban Joseplapos, 1553-ban Magyarlápos, 1598-ban is Magyarlápos, 1602-ben Unger-Lappos, 1659-ben Magyar-Josip-Lápos (uo.) formában fordul elő.

III. Endre Lápost és lakatlan vidékét Bánffy Dénesnek adományozza, és ettől az időtől számítható a középkori plébánia keletkezése is. Ezt megerősíti az, hogy a következő században már aranybányászatról van adat. (Schematismus. 1882. 162.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 17.; Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 59.)

1553-ban feltűnő előneve (Magyar) szintén katolikus lakosságot tételez fel.

Középkori temploma a csúcsíves kor alkotása volt, és a város keleti részén állott. A XVIII. századra romlásnak indult, mert 1784-ben templomépítésre kérnek engedélyt. Ezt meg is kapják, de csak 1838-tól kezdik az újjáépítést alapjaitól, és 1860-ban fejezik be az új templomot (Kádár: i.m. V. 21–22.)

A középkori tiszta katolikus falu, majd város a reformáció századában az unitárius vallásnál marad tartósan. 1622-ben még mindig unitárius.

1639-ben viszont már „virágzó” református egyházközség, ami az I. Rákóczi György-féle eseményekkel magyarázható, a református Barcsaiak pártfogásától támogatva.

A reformáció századában a katolikus egyház megszűnik. Újjászervezése a XVIII. század közepén, 1752-ben indul, amikor Mária Terézia egy káplán részére fenntartási költséget utal ki. 1787-ben imaház létesül, majd 1813-ban kőtemplom, mely 1846-ban tornyot kap. (Schematismus. 1882. 162.)

Érdekes epizód, hogy amikor 1838-ban a reformátusok a középkori romos templomot lebontják, az új felépítéséig a katolikus templomban végzik az istentiszteletet. (Kádár: i.m. V. 17–18.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 180.)

A helynevek egykori lakóiról tanúskodnak: 1679-től Csikóstóhát, Debrekmező feneke, Lommező, Satiralja, Kecskés, Zúzbegy, Nyíres pataka; 1759-ből Sátoralja, Kecskéd, Kis- és Nagy-Zúzbegy, Liget; 1769-ből Sármás oldal, Szilvás, Perestető, Somahídja, Csatorna-patak, Porond, Bokormező pataka, Nyíres pataka, Nagy-Berek, Debrekmező, Debrek-tó, Rohiszeg stb. (Kádár: i.m. V. 29–30.)

Katolikus templom