72. ÓNOK

1317-ben jelentkezik mai nevén: Onuk. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. II. 83.) 1340-ben Olnuk, 1426-ban Olnok (C. Suciu: i.m.) a neve.

Középkori templomról nincs adat. Katolikus hívei azonban voltak, amiről a XVI. századbeli helynevek tanúskodnak, és az a tény, hogy reformátussá lett utódaikról 1646-ból van adat, mely szerint magyar jobbágyok lakják a falut. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 289.)

Református anyaegyház is létezett. 1866-ban még állott egy rozzant fatemplom, és egykori parochiális telkét a református egyház birtokolta. (Kádár: i.m. V. 291.)

A helynevek egykori lakóiról tanúskodnak: 1516-ból Csupos-hegy, Szud erdeje, Horgas-kút, Gyerőkút halma, Szilberek, Gyerőkút forrás; 1534-ből: Szilberek, Györkút; 1589-ből Büdöskút, Garda, Verőfél, Antal kútja, Hálóvető, Vas Tamás kútja. (Kádár: i.m. 291.)