8. DEDRÁD

1319-ben Dedrád (Documente. XIV. C., I. 333.), majd 1474-ben Dedrada (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 345.) néven jelentkezik az oklevelekben.

1325-ben plébániatemploma van, papja János ekkor a székeskáptalan előtt tárgyalandó birtokmegosztási ügyben van jelen. (Documente. XIV. C., III. 155.)

1332-ben ugyanez a János a pápai tizedjegyzék szerint 1 fertó ezüstöt fizet, majd ismét 3 fertót, 1333-ban 12 banálist, 1334-ben fél fertót, majd 7 régi banálist és 11 veröczeit, 1335-ben 7 kuntint. (Beke: Az erd. egyházmegye. 156.; Documente. XIV. C., III. 127, 148, 158, 178.; Györffy: i.m. III. 346.)

1444-ben Miklós a plébános. (Beke: i.m. 156., jegyz.) Dedrád szász telepítése legkésőbb a XIII. század első felére esik, így templomának építési ideje is ekkor lehetett. (Göllner: Geschichte der D. in R. 28.)

Középkori temploma helyén 1848 után megújított templom áll. 1873-ban lebontják. 1882–1884-ben épül új.

Ma görögkeletiek használják.

Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.

A XVIII. században is lutheránus anyaegyház.

Lutheránus templom