21. KÖPEC

1459-ben Köpecz (C. .Suciu: Dicţionar istoric.), 1470-ben Kepecz (Barabás: SZOKL. VIII. 123.) néven említik az oklevelek. Az 1567. évi regestrum ban 46 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. III. 10.)

A hagyomány két Köpecről tud: Kis- és Nagyköpec, amelyek később egyesülnek, és a Szénégető-hegy aljába költöznek. Az eredeti település helyét ma is őrzi a Kisköpec helynév, ahol romtöredékek erősítik a hagyományt, akárcsak a Varjúvár magaslat neve, amely az egykori erődített templom után kapta nevét. (Orbán: i.h.)

A mai templom a tatárjárás után épült a XIII. században. Többször bővítik. Végleges mai formáját 1928-ban kapja. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 159.; II. 653.) Falfestmények töredékei és festett kazettás mennyezete érdemel említést.

A reformáció idején lakói reformátusok lesznek, majd rövidesen unitáriusok templomostól. 1652-ben az akkori fejedelmi politika nyomán a falu újra református, az unitárius egyház megszűnik. A reformátusoké lesz a templom is. (Orbán: i.m. III. 49.)

A XVIII. században (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.) és e század elején is csak református egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)

Református templom