31. KISDEVECSER

1173–1196 között Deuecher inferior néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. II. 66.) 1230-ban Deuecher Inferior, 1401-ben Aldeuecher, 1452-ben Kys Demeter (Dewecher), 1466-ban Kis-Dewecher, 1587-ben utraque Deweczyer formában fordul elő. (C. Suciu: i.m.; Györffy: i.h.)

1414-ből okleveles adat van Jakab nevű plébánosáról, aki arról számol be, hogy Kisdevecseri Ferenc encsi szőlőjét a Corporis Christi-kápolnának hagyományozza.1503-ban is kápolna van. (Kolozsmonostori Levéltár protokolluma. D.L. 36 405, pp. 233, 234, nr. l.). Ebből az tűnik ki, hogy itt tekintélyes templom állott, amelynek külön kápolnája is volt, akár a templom részeként, akár különállóan. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. III. 297.)

1745-ben még feltételezhető, hogy megvan a templom, mert a nagydevecseri papot arra kötelezik, hogy hetenként háromszor Kisdevecseren is végezzen istentiszteletet.

Bár az sincs kizárva, hogy csak imaház áll rendelkezésére, mert 1757-ben a falu felső részén a régi templomnak csupán a helyét ismerik. (Kádár: i.h.)

A középkorban tiszta katolikus falu népe a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. Az 1603-as évi összeírás szerint a háborús pusztítások nyomán csak 6 lélek marad a faluban, 6 lakóházban.

Úgy látszik, hogy később valamennyire felerősödik, mert – amint idéztük – istentiszteletet tart itt a nagydevecseri pap, mégpedig 7 birtokos (Somai, Somlai, Boldizsár, Vida, Demeter, Nagy, Borosnyai) gondoskodása folytán. (Kádár: i.h.)

1831-ben már egyetlen református sincs a faluban. (Kádár: i.m. III. 298.)

Egykori lakóiról csak a helynevekben maradt emlék: 1347-ből Kecskéshátfej, Oldalerdő, Mohai; 1499-ből Kissajka akja, Nagysajka, Fűkerek; 1502-ből Sóskörtvélyfája; 1643-ból Liget; 1754-ből Szent Miklós-felé járó utca, Perfulit, Liget. (Kádár: i.m. III. 299.)