A humanista műveltségű férfiak találkozó helye volt Mátyás korában a nemeslelkű Báthori Miklós váczi püspök háza is.* Szintén olasz földön végezte tanulmányait (studiis namque humanitatis in Italia eruditus). Haza kerülvén, nem kímélt sem időt, sem fáradtságot, hogy ismereteit gyarapítsa. Tudományával és ékesszólásával nemsokára a legkiválóbb elmék csodálatát keltette fel. Olaszországi összeköttetéseit hazájában is fentartotta, amiről Marsiglio Ficinónak hozzá intézett levele is tanuskodik.* E levélből megtudjuk, hogy a király is, Miklós püspök is mennyire vágytak Platont megismerni.* Báthori szüntelenül tanult és olvasott. Még a királyi tanácsba menet is magával vitte Ciceróját. Finom ízlését bizonyítja, hogy székesegyházát és palotáját Olaszországból hozatott mesteremberekkel újíttatta és díszíttette. Egyszer felkereste otthonában Galeotto Martio, aki e látogatásáról ezeket írja:
Nagyon megtetszett nekem háza népének méltósága és előkelősége is; mert házában szünet nélkül imádkoznak vagy tanulmányoznak, vagy lant kíséretében énekelnek vagy tisztesen társalognak. Nincsen ott sohasem pihenés vagy munkakerülés, vagy idővesztegetés. A várból gyakran elsétál kertjeibe, amelyeket ő maga keríttetett be és ékesített föl halastavakkal, s a kertekből ismét a várba, derék emberek állandó kíséretében. Magával viszi ilyenkor könyveit, úgy hogy ez az útja is vitatkozásokkal telik el. Néha kocsin viteti ki magát a püspök, hogy megtekintse a napsütötte kellemes dombokon körben elterülő szőlőkertjeit és gyümölcsöseit, s itt sem szűnik meg az olvasás és vitatkozás, úgy hogy azt hihetné mindenki, hogy ezeket a bortermő, virágzó dombokat is Minerva és a Múzsák lakják és látogatják.