A szellemi javakért lelkesedő magyar király érezhette, hogy mindaddig nem vethet szilárd alapot a hazai tudós műveltségnek, míg magában az országban teljes jogú egyetemet nem állít.* Mert ilyen intézmény ez idétt már nem volt széles e hazában: a pécsi és óbudai egyetemek ugyanis a XV. század első felében megszűntek.* Bizonyára a közigazgatás szükségletei,* talán politikai okok is, megerősíthették a királyt egyetem alapításának szándékában, melynek megvalósítását Vitéz János vállalta magára. Az 1467-ik évben megnyílik mind a négy karral a pozsonyi studium generale (később Academia Istropolitánának nevezik). Kanczellárja maga Vitéz, kit e tisztében a pozsonyi prépost helyettesít; tanárai közt találjuk a mathematikai tudományok (quadruviales facultates) előadójaként az Olaszországban kiképzett világhírű Regiomontanust,* továbbá Péter mestert mint az orvostudományoknak, Márton mestert mint a szabadművészeteknek, az olasz eredetű és olasz műveltségű, előbb már a firenzei, ferrarai és bolognai egyetemek tanszékein megfordult János mestert, mint a theologiának és kánon jognak a tanárait s kívülök még a bécsi egyetem több baccalaureusát és magisterét, kik a kanczellár felkérésére rövidebb-hosszabb ideig működtek Pozsonyban tanárokul. A tanulók számáról nincs tudomásunk,* de Kállai Lőkös (Lewkews) János, szabolcsmegyei ifjú esete* bizonyítani látszik, hogy az ország távolabbi vidékeiről is fel-felkereshették a pozsonyi egyetemet.* Egyetlen kivétellel,* minden forrásunk egybehangzó tanusága szerint az új intézménynek Vitéz János volt a lelke. Az érseknek 1472-ben bekövetkezett halála után a tőle meghívott kitűnő tanárok távoztak, mire a stúdium elhanyatlott; II. Ulászló 1492-ben, mint „már régen” megszűnt egyetemet emlegeti (cessante seu extincto iam dudum studio).* Rövid fennállása daczára is korszakot jelöl a hazai művelődés történetében. A budai egyetem, melynek arányairól oly fantasztikus adatokat tud közölni Heltai magyar krónikája, soha sem jött létre; a budai dömések kolostorában elhelyezett „egyetem” pedig Ábel czáfolhatatlan kritikája alapján nem tekinthető másnak, mint hittani főiskolának.* Így Mátyás uralkodása alatt a pozsonyi egyetem volt az egyedüli, mely, rövid időre, Magyarországot is bevonta az európai tudományosság közösségébe.