{214.} Csatár.
(Chatar. Thatar.)

Ős püspökségi birtok, hol a középkor szokása szerént tisztán püspöki lovas nemesek, harczképes szabadosok laktak, kiknek késő ivadékai, a Szeles, Bihari, Bereczki, Győri, Hegedüs stb. nemzetségek a XVI. század végén említtetnek.*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Urbariarum et Conscript. 36. 34. E hadi rendeltetéséről vehette a község nevét is.

Várad püspökeinek gondoskodása alatt ugy maga a község, mint egyháza félreeső helyzetéhez képest előnyösen kifejlődött: papja a XIII. század végével egy fertó szeretetadományt szokott beszolgálni, Jakab lelkésze pedig az 1332–1337-iki tizedszedés idején hol husz, hol tizenhat garast fizetett évenként.

Egyháza a mai helv. vall. egyház helyén emelkedett, keresztbe az utczán, hogy ős keresztény szokás szerént szentélyével napkelet felé álljon. Derék kőépület lehetett, de ma már csak déli oldalfalának legnyugotibb részlete van meg egy ablakkal, melyen az ujítás mellett is még felismerhető a félköríves jelleg. Tornyának nyugoti oldalán, a harangok magasságának megfelelő helyen felirat áll, melyen az évszám 1007-nek olvastatik. Ez évszámot magas helyzete miatt közelről megtekinteni nehéz, mindemellett a felirat magyar szavai, a betük latin, s a számjegyek arab idoma arra utal, hogy a két 00 helyett 66-ot, vagyis 1667-et kell olvasnunk.

Ez egyház egyik oltára a Tizezer vértanu tiszteletére volt szentelve s külön javadalommal birt, melyet Perényi Ferencz püspök 1525-ben még szaporított, hozzá csatolván helyben egy házat, mely Balogh Sebestyén halálával pusztán maradt.*Egri káptalani magán levéltár: I. IV. 18. Kandra Kabos szives közlése. Az oltárigazgatóság oltárigazgatót is tételez fel, és igy Csatáron az idézett korban már legalább is két egyházi férfi működött a vallásosság s a népnevelés emelésén.

{214.} Csatár.(Chatar. Thatar.)

{214.} Csatár.
(Chatar. Thatar.)