| Gálhida. (Gul-, Gaul-, Samil-, Gamil-, Saulhida.) | TARTALOM | Guzsár. (Guzar.) |
Csanád érsek, ki amilyen nagy egyházi férfiu, épen oly jó gazda, s atyafiszerető volt, 1342-ben Gálos-Petrit csaknem egészen megszerezte családja számára Egyházaskereky Mihály fiaitól.* Ekkor a falu Szatmármegyéhez számíttaték, de hogy eredetileg Biharmegyéhez s evvel együtt a váradi püspökséghez tartozott, mutatják e püspökség XIII-iki századi tizedjegyzékei, hol Gálos-Petri három, majd két kepével fordul elő. A XVI-ik században már ismét mint biharmegyei község említtetik.
Egyházas s lelkészséggel biró község volt, s 1561-ből oly mozzanat van történetéből feljegyezve, mely eléggé jellemzi az akkori főurakat, mint az egyházak kegyurait s a szegény falusi lelkészek helyzetéről is fogalmat nyujt. Az idézett 1561. évben Csanád érsek ivadékai: Miklós és Mihály hosszas per után megosztoznak ősi javaikon, s még azokon is, melyek a kegyuraságukhoz tartozó egyházak birtokában valának. Gálos-Petriben ekkor Nagy János áldozár («presbyter») lelkészkedett, s mint papnak volt háza, földje, rétje, szőleje. Ámbár pedig Málva Lőrincz, Kovács Balás és Lőrincz, Nagy András és Ambrus, Gencsi Barabás, Kágya János petrii jobbágyok hit alatt bizonyíták, hogy az egyház birtokához tartozó szőlő pénzen szereztetett, a házat pedig, mely a «kávási részen» áll, az utána való földekkel néhai Pornod (?) Bertalan adta az egyháznak; mindemellett Telegdy Mihály a házat s földeket elvevé s csak a szőlőt hagyá meg a lelkész birtokában.* {237.}
Középkori egyháza régi kath. építészeti jellegével még a mult században állt* azon a szép magaslaton, mely a község közepén emelkedik.
| Gálhida. (Gul-, Gaul-, Samil-, Gamil-, Saulhida.) | TARTALOM | Guzsár. (Guzar.) |