Kágya.
(Kaga.)

Mint már láttuk, a Gutkeledeknek s általok nemzetségi apátságuknak, az eggedinek birtoka. {243.}

Sajátságos sorsa volt. Gyér történeti adataink mellett is arról értesülünk, hogy alig egy negyedszázad alatt kétszer kellett elpusztulnia. 1285. körül Albert Zalauch (Szalók?) fia összeperel Kágya urával, Kozmával, s boszuját a falun tölté ki: kunjaival reá tör, földig rontatja, lakosait mindenöktől kifosztja, még az Isten házát is feltöreti, hogy kirabolja.*Hazai okmánytár: VII. 199. l. Alig áll helyre a falu, nehány év mulva hasonló sors éri csupán azzal a különbséggel, hogy most Péter eggedi apát tüzött össze Kágyának uj birtokosával, Ivánkával, s a romlást az előbbeni hozta a falura.*Nagy I: Anjoukori okmánytár. I. 623. l.

Különben már 1404-ben szó van Kis-Kágyáról,*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 936. 7. ami nyilván mutatja, hogy két Kágya volt, amint a bécsi codex is kettőt említ: egyiket Kozma, másikat Domokos, majd Chak comes birtokában; ezek Kágyája első évben tizenkilencz kepét fizetett, másikban harmincnyolczat, a Kozmaféle Kágya ellenben először harminczat, majd tizenhetet. Papjának szeretetadománya ugyanakkor egy fertó volt, tehát a község egyházi javadalma a jobbak közé tartozott. Később azonban, kétségkivül az említett dulások következtében, annyira hanyatlott, hogy lelkésze, Tamás az 1332–1337. években csak hat-hét garas pápai tizedet fizethetett.

Sok viszontagságot látott egyházának alapfalai a nagy-kágyai temetőben, egy szép magaslat tetején még látszanak.