KOVÁCSI.
(KUACHY. KUACHI.)

     A bihari főesperesi kerület határai között két Kovácsi község létezett, melyek egyike Bihar város keleti oldalán ma is áll, a másika Berettyó-Ujfalu szomszédságában jelenleg csak mint puszta létezik.

     Nevök után itélve, eredetileg e községekben is, mint annyi más helyütt, királyi kovácsok telepei lehettek; de a XIII-ik században már mint nemesi birtokok tünnek fel. Nevezetesen a Berettyó-Ujfalu melléki ugyanazon Apa birtokában van, ki a már emlitett s ezen Kovácsi szomszédságában állott Bócsot együtt birta Derssel, és azért Apa-Kovácsinak is neveztetett. E Ders, ha talán testvér volt Apával, akkor a Nadányiak, kik ez Apától származnak,*Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 1860. 68. pag. 111. a Hunt-Pázmán nemzetség egyik oldalágát képezik, mert Ders e nemzetségnek volt tagja.*FEJÉR GY: Codex dipl. V. 2. 227. 1. WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. IX. 507. 1.

     E Kovácsi püspöki tizede a XIII-ik század végével egy évben hetvenkilencz kepe, a másikban már csak tizennégy.

     {255.} másik, a Bihar város melléki Kovácsi birtokosáról nincsenek biztos tudósitásaink, mert azon Zalai Miklós és Vece fia, szintén Miklós neve mellett, kik a bécsi codex tizedjegyzékeiben Apa-Kovácsi után következnek, nincs kiirva birtokuk neve.

     A pápai tizedjegyzékek már két Kovácsit emlitenek, melyek egyikének lelkészei 1333–1336-ban Péter s a következő évben János; a másiknak 1335–1336-ban Pál s 1337-ben szintén János, kik közöl amaz évenként hat, ezek pedig négy garas tizedet fizettek, de hogy ugy ezek, mint amazok a két Kovácsi közől melyiknek voltak lelkészei; az idézett jegyzékek ki nem mutatják.

     Hasonlóképen meg nem határozható, hogy melyik Kovácsi volt az, mely mellett Biharmegye rendei 1374. október 24-én gyülésöket tartották.*Gr. Keglevich-család levéltára: 1. 13.