LATABÁR.
(LATABAR. LATHABAR.)

     Nevében a Latibor személynév van megörökitve, mely a középkorban nagy kelendőségnek örvendett.*WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. III. 202.–IV. 181. 11. – FEJÉR Gy: Codex dipl. IV. 2. 361. – IV. 3. 319. – V. 1. 189. 11 Első ismert birtokosa a IV. László korából ismeretes Miklós vajda, Pál comes fia, de akitől széltében üzött hatalmaskodásai miatt a király egyéb biharmegyei birtokaival együtt elkoboztatta, s azon károkért, melyeket a váradi püspöknek s káptalannak okozott, ezeknek itélte oda. Igy jutott a váradi püspök birtokába, hol 1557-ig megmaradt.*E munka I. kötete 13–14. 11. – II. köt. 254. 1.

     Erdők s hegyek közé szorult kis helység volt, mely a XIII-ik század végén tizenöt kepe püspöki tizedet fizetett, egyháza mégis derék, téglaépület vala, melynek begyepesedett romhalma kiemelkedik most is a Csatárról Szalárdra vivő ut jobb oldalán, s körülötte egykori hiveinek telekhelyei s elvadult gyümölcsfái ma is láthatók. A kis község, melynek birája 1576-ban Konczos Pál volt s lakosai, egyebek között, Barabás Mátyás s Konya Gergely,*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 1097. 6. – 1639-ben még falu volt hét telekkel, amikor Váradi István elzálogosítá Ibrányi Mihálynak. Budai országos levéltár: Ödönffy-per 15. 1. már rég elpusztult.