| MEZŐFALVA. (VILLA MEZEU.) | TARTALOM | MINDSZENT. (MENDSCENT.) |
MICSKE.
(MICUSA. MICHIA. MYKCHE. MIKSA. MISKE. MIKA. MUCHACH.)
E nevet egykor Biharmegyének két községe viselte s nevök eredetileg Mikcse volt, mely név, valamint a Mike is nem egyéb, mint a Mihálynak kicsinyitett alakja s jobbára ott jöve használatba, hol az apa és fiu, vagy két testvér egyszerre viselte e nevet.* Mindkét község kétségkivül valamely Micske nevü alapitója vagy birtokosától vette nevét; e név Biharmegye XII, s XIII-ik századi főispánjainak névsorában is előfordul.*
{263.} A két Micske egyike mingyárt Várad alatt állt a Sebes-Kőrős jobb partján; a másik a Berettyó völgyén ma is virágzó község. Az előbbinek változatosabb története van.
Ennek felét Elvin váradi püspök s testvére vagy rokona, Boleszló váczi püspök birták; a másik fele pedig Othmárnak, a nevezett két püspök unokaöcscsének volt birtoka, de ez II. Endre ellen pártot ütvén, birtoka a koronára szállt, Elvin részét pedig a benne létezett «palotával» s a bihari hegyen öt szőlővel Boleszló püspök vette meg négyszáz márkáért. Midőn pedig ez utóbbi a leleszi prépostságot alapitó, egyebek között Micske felét is e prépostságnak adományozta, s példáját követte Endre király, az Othmárról reá szállt másik fele részt szintén a prépostságnak adván, nejének, Gertrudnak lelki nyugalmáért.* Igy jutott Micske egészen a leleszi monostor birtokába.
De Micske távol esett Lelesztől, s azért Péter leleszi prépost már 1355-ben ajánlatot tőn Meszesi Demeter váradi püspöknek, hogy e birtokot a hozzá tartozó Megyer és Hagymás pusztákkal együtt cserélné meg a váradi egyháznak Őr-, és Egyházas-Patroh, továbbá Boyul (?) és Dobokatelek szabolcsmegyei birtokaiért. A csere végre 1387-ben megtörtént.*
Egyházáról csak egyszer van szó, 1387-ben, midőn Domokos leleszi prépost elsorolja, a cserébe adott birtokokat és jogokat, ezek közt emliti Micske egyházát is kegyurasága jogával.*
Várad közelségének köszönheté, hogy gyakran ép oly zajos, mint fényes jeleneteknek volt tanuja, midőn nem egyszer nádori vagy megyei gyüléseket tartának tágas térein, a középkor szokása szerént szabad ég alatt;* de ugyane közelség hozta rá később, Várad ostromakor {264.} a végpusztulást is. Egykori lakosai közől ismeretesek: Tholdi Gergely, Komplár Demeter, Angyal János, Oláh Benedek, Olay Péter, Békés Jakab, Angyal Mihály, Parlag András, mindnyájan a váradi káptalan jobbágyai, kik 1453-ban a szomszéd Szántó község birtokosainak «Keweches» (Kövecses) földjét s «Kerekthó» szigetét elfoglalták.*
A Berettyó menti Micske az egész középkoron át a Sebes-Kőrös völgyi Sólyomkővár tartozéka volt. Első ismert birtokosa a Borsa nemzetségből Lóránd erdélyi vajda, utóbb ennek öcscse, Kopasz nádor. Kopasz hűtlenségével a koronára szállt, honnat a Losonczi Bánffiak ősének, Kaplai Tamás esztergomi érseknek (1367–1375) birtokába került, ki azt öcscseire, a nevezett Bánffiakra hagyta.*
A következő században egymásután birták: Kusalyi Jakch László, Ország Mihály nádor, Perényi Imre szintén nádor,* kitől csere utján Drágffi János országbiró kezébe jutott. Drágffi öt nappal halála, a mohácsi csata napja előtt kelt végrendeletével ugy intézkedett, hogy Sólyomkőt «hagyom annak a jámbornak, aki birja az én leányomat, Magdolnát».* Hanem e leány, ugy látszik, sohasem ment férjhez, mert Sólyomkőt Micskével együtt még 1552-ben is Drágffi özvegye birta,* aki eszerént igen fiatalon vesztette el férjét.
21. sz. – A micskei egyház alaprajza.
Micskéről egy 1452-iki oklevél azt mondja, hogy «város»,* s valóban, egyháza legalább olyan volt, hogy városba is beillett. Ez {266.} egyház áll ma is helv. vall. atyánkfiai birtokában, s egyetlen a váradi püspökség középkori egyházai között, mely eredeti alkotásában, mint mellékelt felrajza is mutatja (XII. tábla), csaknem érintetlenül megmaradt. Valószinűleg még a Borsa nemzetség vallásosságának s műérzékének záloga.
Ez egyház az ugynevezett átmeneti izlésben épült: ablakai feltünőleg keskenyek, kajácsosak s mint ajtaji is, félkörivesen záródnak, de oldalfalait már támok tagozzák, és szentélye, mint a mellékelt alaprajzon látható (21. szám), nem többé a románkori félkörü apsis, hanem a csúcsives izlésnek megfelelőleg megnyulik, sok oldaluvá lesz, nevezetesen itt a nyolczszög három oldalával záródik; diadalive is már csúcsives.
Téglaépület. Szentélye még boltozott, de hajójának egykori boltozatát már famennyezet pótolja. Kivételesen éjszaki oldalán is van két ablak, melyek közől a nyugat felé eső egészen kerek, de küllők nélkül. Falfestménynek még eddig nem akadtak nyomára. Déli oldalfalában a diadaliv s a déli bejárás közt egy 84 cm. hosszu s 60 cmtr. széles kőlap látható, mely, mint mondják, szándékosan van ugy befalazva, hogy a szemlélő semmit sem lát a kőlapon, mert feliratos oldalát befelé forditották. Állítólag az egyház valamely kegyurának vagy asszonyának siremléke, mert az egyház alatt sirbolt van. A déli bejárással szemközt, a hajó éjszaki oldalán emelkedik a kőszószék. Hajdan az egyház kőkeritéssel volt övezve, de az már elpusztult.*
Ugy a bécsi codex, mint a vatikáni levéltár tizedjegyzékeiben a bihari főesperesség területén két Micske fordul elő: egyiknek püspöki tizede husz kepe, papjának szeretetadománya pedig egy unczia; a {267.} másik ellenben tizennégy kepét, s papja egy fertő szeretetadományt adott. Az első kétségkivül a Várad melléki, melynek termőbb határa volt, mint a Berettyó völgyinek, de ez utóbbi lelkészi javadalma, mint a szeretetadomány nagyobb összege mutatja, jobb lehetett. Ezen meghatározás mellett szól a helynevek csoportulása is: a Várad melléki Micske Szent-János mellett említtetik, a másik pedig Széplak mellett, tehát szomszédos községek mellett.
A pápai tizedjegyzékek végre mind a két Micske lelkészét emlitik: az egyiknek lelkésze Dénes a tizedszedés mind a hat évében, a másiké Márk, de csak a tizedszedés első éveiben, az utolsó, 1337. évben már Balás, de hogy egyik is, másik is melyik Micskének volt lelkésze? arra a tizedjegyzékek nem nyujtanak tájékozást. Még a tizedek összege is csaknem egyenlő, csupán annyi különbséggel, hogy Dénes csak az első évben fizet hét garast, azután mindig hatot; ellenben Márk folyvást hetet. Eszerént ő és utódja lenne a hegyközi Micske lelkésze. Annyi bizonyos, hogy bármelyik esetben is, ha oly derék egyháznak lelkésze, mint a micskei, csak pár garas tizedet fizetett: mily jeles egyházaknak s egyházi javadalmaknak kellett tehát azoknak lenniök, melyeknek lelkészei a tizedjegyzékekben tekintélyesebb összegekkel fordulnak elő !?
| MEZŐFALVA. (VILLA MEZEU.) | TARTALOM | MINDSZENT. (MENDSCENT.) |